Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
ism. szeptember 1. „Emlékek őrzik a nép életét... Elkészült a községfejlesztésből, társadalmi összefogásból épült dunaszentgyörgyi új iskola Dunaszentgyörgyön a 12 tanulócsoportos iskolának 10 tanterem állt rendelkezésére. A váltás aránya tehát nem sokkal volt a megyei átlag felett, országos viszonylatban pedig Tolna megye első helyezését tekintve egészen előkelő helyezést mondhattak magukénak a dunaszentgyörgyiek. Ilyen körülmények között állami beruházásra aligha számíthattak a következő 10 esztendőben. Rendkívül sok nehézséget okozott azonban az a körülmény, hogy a 10 tanterem 5 helyen nyert elhelyezést és »pendlizés« nélkül sehol sem volt megoldható a felsőtagozat szakrendszerű tanítása, arról nem is beszélve, hogy évenként hány száz munkaóra ment veszendőbe a tantermek különböző helyeken történt elhelyezése miatt. Éppen ezért határozott a községi tanács olyképpen, hogy nem várva meg az állami beruházást, községfejlesztésből és társadalmi munkából 4 tantermes, emeletes iskolát épít. A határozatot tettek követték, hamarosan elkészült a terv, megkezdődött az építési anyagoknak a gyűjtése, és az elmúlt esztendőben az ugyancsak községfejlesztési hitelből épült óvoda mellett megindult a munka is. Alig egy esztendő elmúltával pedig, szerdán délelőtt sor került a munka műszaki átadás-átvételére is. Az 1961—62-es tanévben tehát 5 új tanteremmel, úttörő szobával, szertárakkal, nevelői lakással, zsibongóval ellátott iskola várja a felsőtagozatos tanulókat. A szerdai műszaki átadás-átvétel után, szeptember 3-án, vasárnap délelőtt tartják meg az ünnepélyes avatást, amelyre meghívást nyertek a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői is. Nagy lelkesedéssel készül a falu a vasárnapi ünnepélyes avatásra, amelyet 300 terítékes közebéd zár be. Ott lesznek a közebéden az iskolát építő műszakiak és munkások, akik valóban emelt fővel állhatnak oda a falu népe elé, mert igazán lelkiismeretes és becsületes munkát végeztek. »A megyei tanács vb, a KÖFA Csoport, a művelődésügyi osztály, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei tervosztály mind őszinte segítőkészséggel támogatta a községi tanácsot határozata végrehajtásában« — mondja Rózsa Julianna, a községi tanács vb. elnöke — »csak így volt lehetséges, hogy a másfélmillió forintos munka költsége nem sokkal fogja meghaladni az egymilliót, amelyből az állami támogatás összege mindössze 300 000 forint. A legnagyobb dicséret hangján beszél az elnök asszony a lelkes társadalmi munkáról, amelynek szintén nagy része van az építési költségek csökkentésében, Mérei Miklósról, a tervek készítőjéről, és a műszaki ellenőrzésben végzett munkájáról, nemkülönben az építőkről, akik szintén tudásuk legjavát nyújtva fáradoztak azon, hogy a község az elhatározás nagyszerűségéhez méltó kivitelű iskolaépületet kapjon. Dunaszentgyörgy példája megérdemli, hogy azt a megye közvéleménye elé tárjuk. Nem vártak az állami beruházásra, hanem öntevékenyen fogott össze a község, a tanács vezetésével ennek a feladatnak a megoldásához, és ezt a munkát ilyen összefogás után csakis siker koronázhatta. »Emlékek őrzik a nép életét« — olvassuk a Vörösmarty Idézetet a meghívón, és valóban hosszú évtizedekig, évszázadokon keresztül ott fog állni a községben a társadalmi összefogás, az elismerésre méltó nagyszerű kezdeményezés példája Dunaszentgyörgyön: az új iskola. ff Huszonhatezer népi ülnök • Hogyan dolgoznak a társadalmi bíróságok Sajtótájékoztató a SZOT-ban Csütörtökön Huber Lajos, a I a népi ülnökök rendszerének fontosságát. A bíróságok például havonta általában három alkalommal rendeznek a népi ülnökök számára szakmai kérdésekről előadásokat, tájékoztatókat, s a bírók ebben is részt vállalnak. A sajtótájékoztató második részében Huber Lajos elmondotta, hogy a Minisztertanács és a SZOT 1956-ban közös határozatban mondotta ki: azokban az üzemekben, amelyeknek munkáslétszáma 300, vagy ennél nagyobb, meg kell alakítani a társadalmi bíróságokat. Az Ipari Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a népi ülnökök és a társadalmi bíróságok tevékenységéről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a szakszervezet a közelmúltban vizsgálatot folytatott, s megállapította, hogy mindkét testület a korábbi éveknél lényegesen jobban betölti hivatását. A népi ülnökök hálózata igazságszolgáltatásunk alapvető rendszerévé vált. Továbbiakban arról szólott, hogy hazánk a népi ülnökök és a társadalmi bíróságok intézményének megteremtésével elindult azon az úton, amely ahhoz vezet, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásának funkcióit fokozatosan társadalmi szervek vegyék át. A fejlődésnek ezt az irányát a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete úgy fogalmazza meg, hogy az állami szervek a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át. A hazánkban tevékenykedő 26 000 népi ülnök a hivatásos bírókkal egyenlő joggal vesz részt az igazságszolgáltatásban, s ez a forma az eddigi tapasztalatok szerint beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A népi ülnökök átérzik megbízatásuk jelentőségét, ugyanakkor bizonyos speciális, ipari, vagy más vonatkozású ügyek tárgyalásánál szaktudásukkal sokat segítenek a hivatásos bíráknak. Az igazságszolgáltatás hivatásos szervei is megértették az emek többségében meg is alakultak a társadalmi bíróságok, nagy része azonban még nem tölti be hivatását. Akad társadalmi bíróság, amelyik kizárólag papíron létezik, mások jelentéktelen ügyekkel foglalkoznak, az ország számos vállalatánál pedig azt a hibát követték el, hogy bár évenként újra kellene választani a társadalmi bíróságok tagjait, mégis elpanlasztják ezt. A jelek azonban a hibák ellenére azt mutatják, hogy mind többen felismerik a társadalmi bíróságok jelentőségét, nevelő hatását. Csatornázzák a tolnai utcákat Tolnán a községi tanács úgy határozott, hogy a közégfejlesztési alapból 220 000 forintos költséggel az Árpád és a Bajcsy Zsilinszky utcát csatornázzák. Az idei évben a két, fent említett utcában végzik el a csatornázást, és ezzel egy régi problémát oldanak meg. Évekre visszatekintve, volt olyan panasz, hogy az alacsonyabban fekvő lakóházak alapzatát az összegyűlt csapadékvíz alááztatja. A jövőben ez teljesen megszűnik, mert a csatornán 1. «sapadékvizet a Dunába vezetik. TOLVA MEGYEI VÍZPÜJSÁG Dr. Damokos Írnok a gyönki járás közegészségügyi felügyelője 73 éves korában szerdán meghalt, úgy halt meg, ahogyan a hivatásuknak élő, az egészségügyet szívügyüknek tekintő orvosok szoktak meghalni: munka közben. Egy hónappal ezelőtt még 73 éves létére motorral járta a járás községeit. Szerdán pedig munkaértekezletet tartott az egészségügyi dolgozók egy csoportja részére. Itt fejezte be életpályáját. Közel fél évszázadon keresztül fáradhatatlanul dolgozott, gyógyította a betegeket, intézkedett, küzdött az egészségügyi viszonyok javításáért és még az sem törte meg ambícióját, amikor a rosszindulat, a helytelen gondolkodás miatt átmenetileg hátrányos helyzetbe került, öreg napjaira nem a pihenést választotta, hanem a munkát. Számára az volt a pihentető, ha korát meghazudtoló energiával, lelkesedéssel dolgozhatott. 3 Harminchat községi szakmaközi bizottság szervezését kezdték meg A Szakszervezetek Országos Szelebb hozza a falut a város Tanácsa V. plénumának határozata alapján a Szakszervezetek Tolna megyei Elnöksége feladatul jelölte meg a községi szakmaközi bizottságok létrehozását. A magyar szakszervezeti mozgalomban, így Tolna megyében is, a szakmaközi összefogásnak jelentős hagyományai vannak. Szakmaközi bizottság már a felszabadulás előtt is volt, működött egy-egy községben, például Tolnán, Bátaszékely, stb. Szervezetileg összefogták a különböző iparágak dolgozóit, támogatták egymás bérköveteléseit, mozgósították a szervezett dolgozókat a munkásosztály gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósítására. A most szervezendő szakmához. A falusi szervezett dolgozók joggal elvárják, hogy a munkajogi vitákban megvédjék törvényes jogaikat, és ha esetleg ők hibáztak, legyen aki a helyes eljárást megmagyarázza. Ebben a munkában, hogy mennyit tud segíteni a szakmaközi bizottság annak bizonyítéka a Tolnán működő szervezet. Fogadónapokat tart, felveszi a dolgozók panaszait, és intézkedik annak helyes megoldásában, vagy felvilágosítást ad. A munkásélet napi problémáinak megoldása a személyes érdekvédelem ellátása közben számtalan alkalom adódik törvényeink ismertetésére és arra, hogy a dolgozók jobban mégisközi bizottságok létrehozása azt merjék jogaikat. De természeteiparági szakszervezetek kialakult szervezeti hálózata mellett is szükséges. létrehozása megteremti a községekben lakó szakszervezeti tagok szervezeti összefogását, tervszerű munkáját, hozzájárul a kulturális és sportélet kialakításához, fejlesztéséhez. Segítséget nyújt a dolgozóknak a munka- és életkörülményeiket javító kérdésekben, képviseli érdekeiket a különféle állami és társadalmi szervezeteknél. Szorosan együttműködik a községi pártszervezettel, tanáccsal, Hazafias Népfronttal, nőtanáccsal és segíti a község politikai életének mind szélesebb kibontakozását. Egészében fejleszti a politikai és társadalmi életet, későn megismertetik a kötelességeiket is a munkában, a község életében egyaránt. A szakmaközi bizottság létrehozásán keresztül több és több dolgozót vonunk be a munkaügyek intézésébe, mind többen megismerik, megszeretik az egymásért végzett munkát és megszabadulnak a szakmai elfogultság előítéleteitől. A falu forradalmi átalakulása komoly helytállást, áldozatvállalást, önzetlen közösségi munkát igényel a szervezett dolgozóktól. A szakszervezeti mozgalom megkülönböztetett figyelemmel kíséri problémáikat és kíván segítséget nyújtani a szervezett dolgozóknak. Szücs György, SZMT-titkár 35. Ezek voltak a nehéz napok legnehezebb percei. Nappal nem értek rá gondolkodni, az éjszakát a fáradtságtól álmatlan ájultság völgyébe zuhanva aludták végig, de ez a néhány perc... ez a tétlen ébrenlét a követelőző gondolatoké volt. Ilyenkor árnyak népesítették be a sötétséget, élő, vagy halott szeretők, feleségek és barátok árnyai. És elsősorban gyermekek árnyai, akik — ha vannak még — kenyérről álmodnak és apa nélkül nőnek fel. — Nem — jött Berhardson leheletszerű válasza. — Fáj? HARMATH—RÉTI: Scpliti-A TITKA — Miért tetted? — Mit? — Hát... Dávidkával... — Emberként akarunk élni, Mett az egyik gépen, bal mutatóujjával az óraláncát fricskázta ütemesen és megkérdezte: — Nyilván azt kérdezitek magatokban, mi köze a mérőlécnek és a gramofonnak a korbácshoz és a gázkamrához? Van kint két pompás fickó, a legtöbben ismerik őket: a Höhn-fiúk. Na, hát két ilyen segítséggel én itt is kétszer annyit produkálnak veletek. Ahogy elmondták nekem, az egyik Höhn-fiú egy gramofont kezel, váltja rajta a lemezeket. A másik közben fehér kő- Petrich egyre kibírhatatlanabb penyben, mintha orvos lenne, lett. Túl jó szakember voltak megméri az odarendeltek magashoz, hogy ne vegye észre akár ságát és közben nyakszirten lövi — Mi a fenének használod a legkisebb hibát is és túl aljas a pacienst. (August Höhn és — Semmiség. Oslo ifjúsági folyton ezt a többesszámot? Én ahhoz, hogy megtorlatlanul Otto Höhn büntetlenül élt a Nőökölvívó-bajnokságon egyszer Bernhardsent kérdezem egy hagyja. Egyik nap új kínzást mer Szövetségi Köztársaságban, ezüstérmet nyertem. Bírom, kriptában, egy nyomorult pries eszelt ki. Ez minden eddigit túl csak az Eichmann-ügy nyomá— Hja, akkor vissza lehetett csen — és mindig a kommunista szárnyalt. Egyetlen tiszt és alsára ítélték el őket 1960. szeptimi párt válaszol, tiszt sem volt a nagyteremben, tember 14-én Düsseldorfban. — Mindig meg kell próbálni — Ezen fog megbukni a fasiz- csak a szokásos SS-őrök. Talán most, hogy tudjátok, mi visszaütni. Eleget mondtuk mi más Krebs. Ezen a többesszáml Ide figyeljetek nyavalyások! van kint, jobban igyekeztek ezt még idejében. Norvégiában mon. Hogy van egy óriási ország — sípolt a nyomdatulajdonos megbecsülni magatokat itt bent is, másutt is, már a földön, ahol győzött ez a hangja. — Valószínűleg érdekel — fejezte be épületes monológ— Mit jelent ez a »mi«? fajta többesszám. A ti Führere- benneteket, mi van kint No, ját Petrich és a sápadt arcokon — Mi, kommunisták, tek az oroszokba fog belepusz- persze nem teljesen kint, az túl úgy látta, elérte, amit akart. __ Nem tudom, Norvégiában tulnizás lenne, ahhoz semmi közötök. Aznap este Berhardsen és hogy volt. Németországban nem . A ti Führeretek.. ez is igaz Csak itt, kint a deszkafalon túl Krebs sokáig suttogott a puccshallgattunk rátok. Én sem. Un- ságos többesszám? Hát én megmondom nektek, las- csentam, hogy folyton falra festitek — Nem, Krebs, ez nem igaz- ta disznók, mert nekem ez a — Te nem szólhatsz, norvég az ördögöt. Békés ember vagyok, ságos többesszám. Bocsáss meg feladatom, hogy minden eszköz- Rád úgy is kirúgtak a Dávidkanorvég. Egy kicsit jobb életet öregem zel serkentselek benneteket és ügy óta Majd én akartam és kész. Ti meg örökké Újra csend, sóhajok és árnyak én ezt jó eszköznek tartom. — Rendben. Köszönöm, nagy szavakat mondtatok, harc csendje. Felemelte botját, száját torz Délben a hannoveri gépmesterrel papoltatok — egyszerűen ide — Norvég vigyorra húzta és folytatta, odalépett Wegnerhez. Félrevonta gesítettetek. — Hm? — Hullanak a kinti nyavalya a főhadnagyot és vagy tíz perc_ Logikus. Az embert mindig — Igazatok volt. Mindenben, sok, mint a legyek. Ott nincs cen át magyarázott neki valaidegesíti, ha szunnyadni, ken. Tudod, mit csinálok először, ha kesztyűs kéz és meglehetős kaja, mit. Az bólintott. Utálta a szakkolni akaró lelkiismeretét és túlélem ezt a dögvészt? mint itt, ott korbács van, gázértőt, aki kiszorította őt a keresztgetik. — No? kamra van, mérőléc van és g különleges részleg második helye-Hallgattak egy sort, aztán — Belépek abba az idegesítő moton van.ről. Krebsből kiszakadt, pártotokba. Botjával most kopogni kéz (Folytatjuk)