Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

uv. Szeles zárd j-í.'/S'scouL Köny­vtár fpp'U • 3ze3as y u. 3»32. i'az. a magyar? SZOCIA Egy éven keresztül teljesítette folyamatosan a „Kiváló dolgozó” cím elnyeréséhez szükséges feltételeket Agócs András, a Bony­hádi Zománcgyár égetője. Nemrég kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt és részesült a vele járó — kétheti fizetésnek megfelelő — pénzjutalomban. Ötven termelőszövetkezet veti a búzát, megyeszerte megkezdődött a szüret Fontos feladat továbbra is az őszi mélyszántás, a talaj előkészítés és a vetési munkák meggyorsítása A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának tegnapi értéke­lése szerint a gépállomásoknak és termelőszövetkezeteknek fon­tos feladata az őszi mélyszántás és a vetések alá a talajelőkészítés meggyorsítása. Az őszi mélyszán­tásnak 38, a talajelőkészítésnek 47 százalékát végezték el tegna­pig a termelőszövetkezetek. A jelentésből az is kitűnik, hogy nagy szükség van minél több kukoricaszár, napraforgó­tányér és török cukorrépafejjel, répaszelettel, illetve melasszal történő lesilózására. A fővetésű silókukoricát teljes egészében 116 tsz silózta be, a vetésterület 87 százalékáról, ugyanakkor a men­­nyiségi tervet csak 53 százalék­ra tudták teljesíteni. Tehát a fő­vetésű silókukoricából mintegy 30—35 százalékos terméskiesésre kell számítani, amelyet az emlí­tett módon szükséges pótolni. Ősziek alá jól halad a műtrá­gya kiszórása, azonban meg kell gyorsítani a tavaszi vetések alá történő műtrágya kiszórását és az istállótrágyázást. A burgonya betakarítását 84 termelőszövetkezet fejezte be tel­jesen. A tsz-ek a vetésterületnek mintegy 74 százalékáról szedték fel a burgonyát A kukorica tö­rését 96 termelőszövetkezet kezd­te el, s a kukoricát már leszed­ték a terület 11 százalékáról. A jövő héten gyorsítani kell a ku­korica szedését is főleg azokon a területeken, ahová őszi gabo­nát vetnek. Nagyon fontos fel­adat a napraforgó betakarításá­nak meggyorsítása, mert a be nem takarított napraforgót nap­ról napra több kár éri: madarak pusztítják és pereg a szeme, még 112 tsz nem fejezte be az őszi takarmánykeverék és az őszi árpa vetését. A jövő hét fo­lyamán a takarmánykeverék és az őszi árpa vetését az eddiginél nagyobb ütemben kell végezni. Megyeszerte megkezdődött a szüret, s a szőlőterületnek mint­egy 40 százalékán végezték már el. Tapasztalható például Sió­­agárdon és Ozorán, hogy a szü­ret egyéb fontos időszerű munka rovására megy. Ezekben a terme­lőszövetkezetekben jobb munka­­szervezéssel a munkaerőt ará­nyosabban kell elosztani. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A megye legmodernebb filmszínháza A Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat évente több százezer forintot fordít a megye filmszínházainak korszerűsítésére. Áprilisban kezd­ték meg a paksi mozi újjáépítését, és az elmúlt na­pokban már át is adták rendelteté­sének Pakson a mozit, amely je­lenleg a megye legkorszerűbb filmszínháza. A ré­gi épületet csaknem teljes egészében lebontották, helyé­be újat emeltek. Mintegy száz fé­rőhellyel bővült a mozi befogadóké­pessége, alkalmas szélesvásznú film vetítésére is. Tel­jesen új a gépi berendezés is, újak­­­kal cserélték ki a székeket. A falakat alul pozdorjalemez, felül műbőr borítja. A moziterem fűtő­ A kenyérgabona vetését 50 tér- l­evegő behívással oldották meg, a fűtő és szellőző berendezés nyáron alkalmas a néző­.... ‘ ! *er hűtésére is. Hétszázezer forintba került a paksi mozi korszerűsítése, amellyel a paksiak s mai melószövetkezet már elkezdte, de 1 *-•*— ------ ------- ■ ■ ...................................- ’ ' a igényeknek megfelelő, modern filmszínházat kaptak Vasárnap 1961. október 1. XI. évfolyam 232. szám * ARA: 70 FILLÉR A kisipari termelőszövetkezetek munkájáról tanácskozott a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport szám­ította, hogy az idén körülbelül ívek állandóan növekednek, majd haton Dunaföldvárott tartotta 200 millió forintot tesz ki a ktsz- a magánkisiparosok és az adózás ülését, amelyen a megye kisipari és termelése, s állandóan neve­ kérdéseivel foglalkozott, termelőszövetkezeteinek munka-­kodik a tagok jövedelme is. Prantner József, a Megyei Párt­ját vitatta meg. Részt vett az Pollák Andor, a KISZÖV hő- bizottság első titkára elsősorban ülésen Benke Valéria, a Társa- nyettes vezetője, a termelékeny- arra mutatott rá, hogy a ktsz-ek Malmi Szemle Szerkesztőbizottság­ség kérdésével foglalkozott, maja fejlődését nemcsak forintban keli annak vezetője, Prantner József, a ktsz-ek exporttermékeiről be­­mérni, mert a gazdasági fejlődés­­az MSZMP Tolna megyei Bizott­ szék­. Bíró József, a dunaföldvá­­sei párhuzamosan jelentős a szó­­ságának első titkára, valamint a­ tanács vb elnöke a szövetkö­­vetkezeti tagok politikai fejlődés Bognár József egyetemi tanár is, zetek további fejlődéséről be- se is. Ezt bizonyítja, hogy az el- A képviselőket Kelemen Sán­­szél­, megemlítve egyes nehézsé­­genforradalom idején egyetlen dor, a megyei tanács ipari ősz- geket is, amelyeket főleg a hely- ktsz sem oszlott fel a megyében, tályának vezetője tájékoztatta a hiány okot, a továbbiakban arról beszélt ktsz-ek munkájáról. Elmondotta, Bognár József egyetemi tanár Brantner József elvtárs, hogy a­hogy az első szövetkezetek 1919­ felszólalásában hangsúlyozta, hogy ktsz-ek fejlődését nem egy eset­ben alakultak, s ma 20 helyen a ktsz-ek munkájára aránylag ben bürokratikus akadályok ne- 41 ktsz 210 ipari részleget tart kevés figyelmet fordítunk Ez hezítik, mint a szocialista brigá­­fen­. Ismertette a ktsz-ek ára­ abból is adódik, hogy tevékeny­ termelését és szolgáltató tévé­­ségüket nem lehet teljes mérték­­kenységét, s elmondotta, hogy kell centralizálni, mert különbe­az építőipari szövetkezetek 55 fő szakmákat tömörítenek egybe feladatáról, a szolgáltatásról és millió forint kapacitással rendel­ a szövetkezetek. A kisiparra ép­ az árutermelésről, s hangsúlyoz­­koznék. Ktsz-evik tulajdonában pen ezért nem lehet ugyanazokat ra, hogy a két feladatnak egyen- 40 millió forint értékű termelő- a tervszámokat alkalmazni, mint súlyban kell lennie, s mindig az a nagyiparra, hisz náluk sokkal B­ jott helyzetből kell kiindulni­­ók megalakításának kérdésében is. Szólt a szövetkezetek kettős Több javaslat is elhangzott a képviselőcsoport ülésén. A kép-eszköz van. A beszámoló után számos kör- nagyobb az élőmunka-ráfordítás, dés hangzott el, amelyekre rá- Beszélt a ktsz-ek szolgáltatások­­ra szólva Kelemen Sándor elmon- kal kapcsolatos feladatairól, amel­y'indítván vonták!" hogyha szövetkezetek továbbfejlesztése érdekében rugalmasabban kell kezelni az értékhatárt, ami első­sorban az építőipari szövetkeze­teknél fontos. Nem szabad csök­kenteni az exporttermelést, mert számos szövetkezet külföldön is elismerést szerzett munkájával. Az adózással kapcsolatos kérdé­sekről a képviselők hangsúlyoz­ták, hogy a szövetkezeti tagok az adózásnál sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a magánkisiparosok Kilencven­ötezer forint értékű társadalmi munka Tamásiban Már sokat írtunk arról, hogy a Tamási Községi Tanács milyen lelkesen fáradozik a község fej­lesztése érdekében. A minap is­mét olyan dolgot tapasztaltunk Tamásiban, amelyről érdemes megemlékezni. Kevés községben végeznek aránylag olyan sok tár­sadalmi munkát a tanács szerve­ző tevékenysége következtében, mint Tamásiban. Az 1961. évi, hozzávetőlegesen egymillió forin­tos községfejlesztési költségvetés­ben 100 000 forint értékű társa­dalmi munka is szerepelt. Most örömmel közöljük, hogy Tamási­ban nemcsak terveztek, hanem dolgoztak is. Eddig mintegy 95 000 forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság az il­letékesek igazolása alapján. A tavaszi hónapokban a fásí­tást­ segítette­­ az egész lakosság. Mintegy 16 000 csemetét ültettek el az utcákon és a határban lévő utak mentén. A község utcáit parkosították. A lakosság nem­csak elültette a sok virágot, dísz­növényt, hanem gondozza is azo­kat, Fiók-konzervüzem” Dunaföldváron Az idénymunkásokkal együtt jelenleg mintegy ezerötszázan dol­goznak a Paksi Konzervgyárban, így pillanatnyilag a paksi gyár — létszámát tekintve — a me­gye legnagyobb ipari üzeme. Tart még a csúcsidény a gyárban, egyidőben folyik a paradicsom a paprika feldolgozása, a külön­böző gyümölcsbefőttek, pritarron és az almabor gyártása. Nemcsak a helyszűke akadá­lyozza a termelés növelését a gyárban, hanem a létszámhiány is, ez tette szükségessé, hogy a gyáron, sőt a községen kívül is berendezzenek egy üzemet a gyár tehermentesítésére. Erre alkal­masnak bizonyult Dunaföldváron egy leállított sajtüzem, ahol a birs-feldolgozás előkészítő mun­káit szervezték meg. Dunaföld­­vár azért is alkalmas erre a cél­ra, mert a gyár a község környé­kéről kapja a birsalma és a kör­te nagy részét és biztosítani tud­ják a szükséges munkaerőt is. Jelenleg két műszakban dolgo­zik mintegy ötven munkás a du­­naföldvári részlegben, de a na­pokban már átállnak a három műszakos termelésre. Kedden ülést tart a megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a szokásos munkarend szerint kedden, októ­ber 3-án, délelőtt fél 9 órai kez­dettel ülést tart. Dr. Tuska Pál vb. elnök jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézkedé­sekről a lejárt határidejű vb.­­határozatok végrehajtásáról. Ez­után Lux Sándor, felvásárlási kirendeltségvezető jelentését vi­tatják meg az állat- és növény­­felvásárlás helyzetéről, valamint a további feladatokról. A követ­­­­kező napirendi pontban a pa­­­­naszügyek intézéséről tárgyalnak. Ezzel kapcsolatban dr. Lencsés Gyula, igazgatási osztályvezető terjeszt elő beszámolót.

Next