Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
4 ............... I TOT,WA WstOTFl NTTTTTTra Asszonyoknak — Lányokról — lányoknak Az első hűvös novemberi napon találkoztam velük. Délután volt már jócskán. Inkább estefelé — úgy fél öt tájt. A kétyi dombok megkopaszodva simultak egymáshoz. Csak itt-ott lengetett egy-egy pusztán kukoricaszárat a téleleji szél. Vidáman, kacagva, hancúrozva jöttek velem szembe. Mintha nem is munkából jönnének. Rendezetlen sorokban, ki a kitaposott ösvényen, ki a szántóföldön gázolt Utat mérföldes csizmájával. Kacagva, huncutkodva haladtak el mellettem, s azután mosolygósan pillantottak vissza az idegenre. Amikor elhaladtak, már sajnáltam, hogy nem elegyedtem szóba velük. S ekkor a fák alól két nénike alakja bontakozott ki a koraesti szürkeségből. Rövidesen megtudtam, hogy ez a brigád vegyes. Vannak itt asszonyok és lányok egyaránt. — Mit dolgoztak, talán cukorrépát szedtek? — kíváncsiskodtam. — Dehogy szedjük, már el is van szállítva a java — mondja sértődötten az asszony. — A takarmányrépát rakodtuk. — A lányok is ott dolgoztak — mutatott az eltűnőben lévő alakok felé. — Ott bizony —, de, hogy mennyire dolgoznak — ered meg a néni nyelve, s valami könnyű mosoly fut szét ráncos arcán. — Egész nap viccelődnek, énekelnek, évődnek egymással, de aztán a munka csak úgy ég a kezükben, még egy valamirevaló legényen is túltesznek. Lányom az egyik csapatvezető — az a Margit — mutatja, de már nem látom, az est eltakarja. Anyai büszkeségét én is átérzem, s most már én kérdem. — Szeretnek-e a lányok itt dolgozni, a termelőszövetkezetben? Nem kívánkoznak-e máshova? Milyen a tekintélye a termelőszövetkezeti lányoknak a faluban? — Hogy szeretnek-e itt dolgozni, azt csak látni kellene, s úgy igaz, nem is akarnak innen elmenni. Mostanában nem is tudom, hogy ment-e el valaki tőlünk. A mi falunkban megvan a termelőszövetkezeti lánynak a „becsülete”. Dolgos, rendes lányok. Mi asszonyok nagyon jól megvagyunk közöttük. Na — de megyek is. A többiek jócskán elhaladtak — mentegetőzött a néni. Jóleső érzéssel nézek az eltávolodott asszonyok és lányok után. Sok ilyen szorgalmas lány elkelne a termelőszövetkezetekben, mint a kétyi derűs, dalos lányok ... (b) .......................................... n n 11 ■ n A tsz-nyugdíjasokat ünnepelték Dunakömlődön Vasárnap szokatlan volt a kivilágított ablaksor, a nagy sürgés-forgás a tsz-ben. A fiatalok helyett idős nénik és bácsik kopogtattak be a feldíszített terem ajtaján. Mindenki ünneplőbe öltözött. Szomszédok, ismerősök találkoztak itt, és üdvözölték egymást. Az arcokon nagy a meghatódottság, a szemekből az öröm sugárzott. Már megérkeztek az úttörők is, hogy verssel, dallal köszöntsék a tsz. nyugdíjas dolgozóit. Meleg szavak, üdvözlések a tsz, a helyi nőtanács, a járási nőtanács és a népfront vezetői részéről. Ezután megérkeztek az ügyes tálalók és hozták a finom, gőzölgő vacsorát. A birkapörköltet mindenki jóízűen fogyasztotta el. Poharazás közben megindult a beszélgetés. Sok mindent megtudtunk ezen az estén az öregektől. Elmesélték küzdelmes életüket és azt, hogy most szívből örülnek nyugodt öregkoruknak. Egyik-másik nagymamának könnyes lett a szeme, amikor a háborúról beszéltek, és bizakodás látszott rajtuk, amikor a béke megvédésének lehetőségéről szóltak. Ők is akarnak még tenni valamit a béke érdekében, ők is akarnak dolgozni — számíthatunk rájuk. Égner Mátyásné éppen ezen a napon ünnepelte 70. születésnapját, büszkén mesélte, hogy neki százhúsz munkaegysége van. Mindenki felköszöntötte Égner nénit, ittunk az egészségére. Ő fiatalos lendülettel karonkapta szomszédját, Ruff nénit, és a Kék-Duna keringő zenéjére táncra perdültek. A többi eleinte csak nézte, de aztán ők is bátorságra kaptak és „öregasszony nem vén asszony” jelszóval vidáman ropták a táncot. Tizenegy óra felé, jó hangulatban oszlott szét a társaság. Kívánjuk, hogy friss, jó egészségben, ilyen bizakodó, vidám hangulatban találkozhassunk velük még sok-sok éven át. Méhes Margit úttörő csapatvezető Divatos vonalú szoknyák Az idei szoknyadivat egyik jellemzője az egyszerűség, szinte a fazon nélküliség. Nincsenek nagy zsebek, rojtozások, semmi olyan díszítő elem, mely kihangsúlyozottságot idéz elő. A szoknyák többsége enyhén bővülő, trapéz vonalú, vagy különböző bőségű esernyő forma. Utóbbinál csípőig követi a test vonalát, majd onnan bővül. Gyűrtelenített sima és kockás anyagból igen divatos főleg a fiatalabb nők számára a nagyhólos, vagy plissés alj. Anyagban a laza szövésű tweedek és sima szövetek, a kockásak, ezenkívül mindazok, amelyeknek tartása van. A szoknyák egyetlen díszítője a bőr szegély, a saját, vagy elütő színű gyapjú öltögetés. A szoknyákhoz ismét divat az elöl keskeny, hátul szélesebb szabott bőr, vagy anyag öv. 1. rajz: Enyhén bővülő alj, csípőn elhelyezett szabásvonallal, mely saját színével tűzött. 2. rajz: Valamivel nagyobb aljabőségű négyrészes szoknya, gyapjúszál-öltögetéssel. 3. rajz: Hatrészes esernyővonalú szoknya, csípőtől lefelé bővülő. 4. rajz: Az alkalmi jellegű esernyővonalú szoknya, fekete szövetből. A szabásvonalakba beállított globris részekkel. 5. rajz: Mélyen bevarrott nagyhalos kockás szoknya, gyűrtelenített anyagra. 6. rajz: Enyhén bővülő alj széles, gombolás-pánttal, mely ferdébe szabott. Az öv szabott. Az asszonyok-lányok rovata üzeni L. T. jeligére válaszoljuk. Terhessége alatt tartózkodjék sokat levegőn. Sohase engedje el a napi sétát, ha munkáját nem a szabad levegőn végzi. A tanácsadó orvos utasításai szerint rendszeresen napkúrázzék. (Télen a napsugarakat a kvarcfény-kezelés helyettesítheti.) A napsugárzás hatására az anyai szervezetben D-vitamin keletkezik, ami a gyermek csontfejlődéséhez feltétlenül szükséges ... B. L. jeligére: Citromot minden üzletben kaphat, de C-vitamint nemcsak citromban találhat. Ez az igen fontos vitamin nagy mennyiségben található meg a sárgarépában, zellerben, vöröshagymában, paradicsomban, zöldpaprikában, zöldborsóban, fehér és vörös káposztában és a parajban. Sok C-vitamin van a salátában, karalábéban és a karfiolban is. Mit tudunk a burgonya elterjedéséről? Ma már ki hinné, hogy a földművelés kezdete után még sokáig csak a leggazdagabb emberek asztalára jutott belőle. A spanyolok hozták át a XVI. század végén Dél-Amerikából, onnét Itáliba vándorolt, majd Németalfödre és Angliába. Eleinte mindenütt csak mint dísznövényt kedvelték. Magyarországra a XVII. században Németországból hazatérő diákok hozták be a burgonyát. A nádornak besúgta valaki, hogy ismeretlen, titkos dolgot csempésznek a diákok, és ezért elfogják őket és börtönbe kerülnek. Wesselényi nádor maga vezeti a vizsgálatot. Kiderül a valóság, hogy hasznos növényt hoztak hazai telepítésre. Az akkori uralkodó III. Ferdinánd el is rendelte a termesztését, de a ,,sváb tökön” — ahogy akkor nevezték, senki sem kapott. A XVIII. század végén kezdett elterjedni, bár még a XIX. században is botütéssel kényszerítette a hatóság a határmenti székelyeket a burgonya termesztésére. A francia forradalom előtt a krumpli nemes ritkaságnak számított: a király krumplivirágot tűzött a gomblyukába, s asztaláról egyetlen napon sem hiányzott a főtt burgonya. Az, hogy ma már sokféle burgonyafajtát fogyasztunk, nemesítés, keresztezés eredménye. — Készül a drámaírók lexikonja. A Nemzetközi Színháztudományi Intézet a drámaírók lexikonjának kiadására készül. A lexikon ezer drámaíró nevét tartalmazza majd, akiknek a művei 1900 óta kerültek bemutatásra. 1981. december 1. Levelezőink írják Patronálok munkája eredményeként Balázs Ferenc levelezőnk, a szakcsi Új Élet Termelőszövetkezet elnöke, levelében írja: A Budapesti VII. számú Autójavító Vállalat, mely termelőszövetkezetünket patronálja, komoly anyagi és erkölcsi segítséget ad munkánkhoz. Részt vettek a tsz szervezésében, azóta is rendszeresen eljönnek hozzánk és lehetőségükhöz mérten segítik a termelőszövetkezetet. Legutóbb 700 méter csőhálózatot fektettek le a borjádi sertéstenyésztő telepünk vízvezeték-hálózatának kiépítésében. Ezzel lehetővé vált a telep vízellátása, ami nagymértékben megkönnyítette a dolgozók munkáját, valamint a sertések vízzel való ellátását. A csőhálózat kiépítésében — amit társadalmi munkában készítettek el — hét dolgozó vett részt, köztük egy mérnök. Az egész tsz-tagság nevében ezúton is köszönetet mondunk munkájukért. Klubdélután a Dombóvári 12 évfolyamos iskolában Az elmúlt hét izgatott készülődéssel telt el. Mindenki nagyon várta a vasárnapot. Délutánonként a kultúrteremben próbák voltak. Ugyanis iskolánk KISZ- szervezete klubdélutánon látta vendégül a Dombóváron tartózkodó szovjet helyőrséget és a testvér-alapszervezetet, a MÁV Fűtőház KISZ-fiataljait is. Közös műsort állítottunk össze. A szovjet művészeti csoporttól ízelítőt kaptunk a szovjet nép művészetéből, hagyományos és jellegzetes népi táncából, zenéjéből. A sikeres műsor után ki-ki kedve szerint szórakozhatott. Voltakk, akik társasjátékoztak, sakkoztak, mások táncoltak. A szovjet katonák érdeklődéssel figyelték a régi közkedvelt magyar táncot, a csárdást. Majd ők is kedvet kaptak és megtanulták. Orosz és magyar szavak hangzottak fel itt is, ott is, élénk kézmozdulatokkal próbálták egymást megérteni a fiatalok. Kellemes hangulatban telt el az est, mindenki vidám és jókedvű volt Reméljük, még gyakran sor kerül ilyen rendezvényekre, mert ezek közelebb hozzák egymáshoz a munkásfiatalokat és diákokat és még jobban elmélyítik a szovjet—magyar barátságot. Molnár Margit tanuló Javítják a tanácsi utakat — Parkosítanak — Bővítik a könyvtárat Tamásiban Az elmúlt napokban tárgyalta a Tamási Községi Tanács a községfejlesztési tervet. A vitában több tanácstag részt vett, vitatkoztak azon, hogy lehetne minél célszerűbben felhasználni a terv bevételét úgy, hogy a községi kultúrház építését is támogatni tudják. — A halaszthatatlan feladatokon kívül minden forintot a kultúrház építésére tartalékolunk — írja Kardos Ferenc vb-elnök. — Minden vágyunk az, hogy községünknek szép kultúrháza legyen. Ettől eltekintve így is gondoskodás történik a fontosabb feladatok költségvetési úton való megoldására. Többek között 60 100 forintot tervezünk a tanácsi hidak és utak javítására. Tovább akarjuk szépíteni községünket. 30 000 forintot fordítunk parkosításra. Tovább bővítjük könyvtárunkat mintegy 10 000 forint értékben. A földművesszövetkezet kezdeményezésében alakul meg az úttörő-zenekar. A hangszerek vásárlásában 6 ezer forinttal támogatjuk az úttörőket. Az említetteken kívül több szervnek nyújtunk támogatást és ezúton is segítjük munkájukat. Hatvanezer forinttal a tűzoltószertár építéséhez járulunk hozzá. A községi tanács ülése az 1962. évi községfejlesztési költségvetést 1 048 800 forint bevétellel hagyta jóvá. Alapos vita és átgondolás után a tanácsülés mintegy 100 000 forint társadalmi munkát vállalt a községfejlesztési terv végrehajtásában. A tanácsülés után Péti János tanácstag, országgyűlési képviselő tartott élménybeszámolót a távolkeleti útjáról. Ismeretterjesztő előadások Értényben Községünk kulturális programjában 11 ismeretterjesztő előadás megtartását terveztük. A tervezett előadásokból eddig hármat tartottunk meg. A falu lakossága nagy érdeklődéssel várja minden hét csütörtökét, amikor az előadások ideje van. A legutóbbi előadást Kozári Györgyné tanítónő tartotta "Hogyan készítették elő a második világháborút?" címmel. Az előadást 84 fő hallgatta meg. Az ismeretterjesztő előadások után ingyenes filmvetítést tartunk. Dicséretet érdemel Pozsgai Miklós általános iskolai igazgató, aki sok más munkája mellett fáradságot nem ismerve mindent megtesz annak érdekében, hogy az előadások elősegítsék dolgozóink ismeretének bővítését. Pály Dezső levelező Beindult a pártoktatás • Munkaegységszámítási tanfolyamot szerveznek Kisvejkén Községünkben is beindult a pártoktatás. Eddig két foglalkozást tartottunk meg. Mindkét foglalkozáson a hallgatók többsége megjelent. A pártoktatás keretein belül olyan ismeretekkel gazdagodnak hallgatóink, amely a szocialista tudat kialakítását, a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségét bizonyítja dolgozóink körében. Kulturális tervünkben szerepel egy munkaegységszámítási tanfolyam beindítása. A tanfolyam beindításával az a célunk, hogy a tsz-tagok maguk is ki tudják számítani munkájuk teljesítményét. Seres Dezső levelező Az amerikai indiánok helyzete semmivel sem jobb, mint a négereké Az amerikai polgárjogi bizottság jelentése szerint az Egyesült Államokban élő indiánok ugyanolyan súlyos problémákkal küzdenek, akárcsak a négerek. A jelentés szerint máig is előfordul, hogy az indiánok gyermekeit nem engedik fehérekkel együtt iskolába járni és súlyos megkülönböztetéseket gyakorolnak velük szemben a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is. Az indiánok ugyanolyan nehezen kapnak lakást és elhelyezkedést, mint a négerek. Az Egyesült Államok délnyugati részén egyes városokban máig is gyakran olvasható ilyen felírás: „Kutyáknak és indiánoknak tilos a bemenet’.