Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-01 / 77. szám

VTLtd PROLETÁRJAI. EGYESÜLTÉTEK!T0ÍM' XII. évfolyam, 77. szám. AvMA&^I?: SZQCIALI$1a m U M­­ÁS P i* L fOlNA MEGISI-BIZOTTSÁ­GA IS A MEGYE! ’ Vasárnap, 1963. április 1.» ÁRA: 70 FILLÉR Választási kampány a francia népszavazás előtt Párizs (MTI), Franciaország A Francia Szocialista Párt né­­­gy hét múlva válaszol de Gaulle -i habozás után lényegében ha­­kettős kérdésére: helyesli-e az sonlóan fogalmazta meg állás­­eviani egyezményt és megadja-e pontját, mint a kommunisták és a köztársaság elnökének a telj- ilyen értelmű az Egyesült Szó­­hatalmat az egyezmény végzo­­cialista Párt határozata is. A ki­­hajtásához.­tolikus irányzatú köztársasági né-De Gaulle hétfői rádióbeszéde­­s mozgalom, az MRP, amely de óta a nagy politikai pártok ki- Gaulle csalódott híveinek szava­­i ej­tették álláspontjukat. Bár nem zataira pályázik, csak az algériai kétséges, hogy a francia válasz­ békére korlátozza igen szavaza­tok túlnyomó többsége igennel jár. fog szavazni április 8-án; a kü­lönböző politikai irányzatok kép­viselőinek nem kis fejtörést oko­zott, hogyan fogalmazzák meg álláspontjukat. A népszavazást megelőző kam­pányban nem annyira az április 8-i igenről vagy nemről van szó, mint, inkább az azt követő par­lamenti választásokról, amelyek­nek eredménye szempontjából nem közömbös, hogy a pártok az algériai kérdésben és de Gaulle egész politikájával kapcsolatban milyen pozíciót foglalnak el. A jelenlegi nemzetgyűlés fel­oszlatását ugyan még nem jelen­tették be hivatalosan, mégis ke­vesen kételkednek benne, hogy de Gaulle a népszavazás ered­ményét az őt támogató pártok, elsősorban az UNR helyzetének megerősítésére és saját hatalmá­nak növelésére igyekszik majd kihasználni. A Francia Kommunista Párt már a népszavazás bejelentésé­nek másnapján világosan leszö­gezte választói előtt: helyesli az eviani egyezményt, amelyben sa­ját következetes politikájának eredményét látja, és igennel sza­vaz az algériai békére. A népszavazás előkészítése a jövő héten éri el tetőfokát. A pár­tok képviselői a rádióban és a televízióban még egyszer kifejtik álláspontjukat. A Francia Kom­munista Párt nevében Waldeck Rochet és Jacques Duclos beszél. De Gaulle, mint a pénteki mi­nisztertanács után közölték, áp­rilis 6-án újabb beszéddel zárja le a belpolitikai kampányt. Próbagyártás a téglagyárakban Az elhúzódó tél késleltette a nyersgyártás megindulását a tég­lagyárakban, ezért csak a napok­ban kerülhet sor a gépek meg­indítására. Szombaton a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés szek­szárdi és paksi gyárában végez­ték el a próbagyártást, hétfőn e két üzemben már megindul a nyersgyártás. A két dombóvári — gépi nyersgyártású — tégla­gyárban hétfőn, a mázai üzem­ben pedig kedden kerül sor a próbagyártásra. akadémikusok és állattenyésztők konzultációja A Magyar Tudományos Akadé­­­­mia állattenyésztési bizottsága­­ érdekes kezdeményezést indított­­ az elmélet és a gyakorlat kap­­­csolatának erősítésére: konzultá­­­ciókat tart a termelőszövetkezeti vezetőkkel. A bizottság eddig öt­ városba és községe „szállt le” is­ a kólák, tanfolyamok székhelyére. Az előre benyújtott vagy a hely­színen feltett kérdésekre az egyes szakterületek legkiválóbb képvi­­­­selői válaszolnak. A bizottság 13 j tagja közül egy-egy konzultáción] nyolcan-tízen — akadémikusok,­­ egyetemi tanárok, országos hírűi tudósok — vesznek részt. £ Az elméletnek is, a gyakorlat­­­nak is hasznos együttműködés to­­­vábbfejlesztésére az erre az évre­ tervezett korábbi három konzul­­­táción kívül megkezdik a gyakor­l­lati bemutatók szervezését is. £ Közös közlemény a világűr békés felhasználásáról folytatott szovjet—amerikai előzetes tárgyalásokról New York (TASZSZ). Az ENSZ világűr bizottságának keretén be­lül befejeződött a világűr békés felhasználásáról folytatott szov­jet—amerikai tárgyalások első szakasza. A tárgyalásokról a kö­vetkező közös közleményt adták ki: „Március 27—30 között New Yorkban nem hivatalos tárgyalá­sokat folytatott H. Dryden és A. A. Blagom­arov akadémikus. A tárgyalások célja az űrkutatási együttműködés azon területeinek tanulmányozása volt, amelyek­kel Hruscsov szovjet miniszter­­elnök és Kennedy amerikai el­nök legutóbbi üzenetváltása fog­lalkozott. Befejeződött az üzene­tekben foglalt néhány tervezet előzetes megvitatása­. A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy legközelebb vagy Washingtonban találkoznak, a nemzetközi űrkutató bizottság április 30— május 10 közötti ülé­sén, vagy Genfben május 20-án az ENSZ világűr bizottság tudo­mányos-műszaki és jogügyi al­bizottságainak ülésén. Az elkö­vetkező tárgyalásokon mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió részéről a tárgyaló­feleken kívül tudósok is részt vesznek a tanácskozásokon. E tárgyalások célja azoknak az együttműködési egyezményeknek megkötése lesz, amelyeket az említett és New Yorkban meg­vitatott üzenetek tartalmaznak. Újabb öt ktsz tett éves verseny­vállalást A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nek lapunkban megjelent versenyfelhívásához újabb öt ktsz csatlakozott. A szövetkezetek versenyvállalásai általában a köz­vetlen a lakosság részére vég­zendő termelés, szolgáltatások tervének túlteljesítésére, a ter­melékenység növelésére, az ön­költség csökkentésére irányulnak. A Simontornyai Vegyes Ktsz töb­bek között az egy főre eső ter­melési érték tervének 4 száza­lékkal való túlteljesítését vállal­ta. A Bátaszéki Épületkarbantar­­­tó Ktsz-ben megteremtik annak lehetőségét, hogy már ez évben is exportra gyárthassák a hús­ipari védőkötényeket. Szocialis­ta brigád címért is indul ver­seny a szövetkezetben. A Zom­­bai Építőipari Ktsz vállalásában szerepel az is, hogy az idén a lakosság részére tíz százalékkal több munkát végeznek, mint ta­valy. A Decsi Építőipari Ktsz öt százalékkal teljesíti túl lakossá­gi tervét. A Paksi Cipész Ktsz dolgozói többek közt azt vállal­ták, hogy a javítási-szolgáltatási vállalási időt két hétről tíz nap­ra csökkentik. A lakosság részé­re a kisjavításokat a gyorsjaví­tó részleg egy nap alatt elvégzi. Jól jövedelmez a baromfitenyésztés Regszemcsén Az iregszemcsei Új Élet Ter­melőszövetkezet állattenyésztésén belül a legjövedelmezőbb ág a baromfitenyésztés. Ez év első ne­gyedében 2500 vágnivaló csirke eladását tervezték. Az előirány­zatot sikerült túllépni, ugyanis 2626 vágnivaló csirkét adott el az I. negyedév során a termelő­­szövetkezet és 80 857 forintot ka­pott érte. Április első napjaiban a kel­­tetőállomástól 3500 naposcsirkét vásárol a szövetkezet, s ezeket ez év júliusában szállítják el­adásra. A tervek szerint ebben az év­ben 70 mázsa baromfihúst ad a szövetkezet a népgazdaságnak. Az Új Élet Termelőszövetke­zetnek baromfi-törzstenyészete is van. A 468 baromfiból álló törzs­­állomány a tervek alapján 15 ezer tojást, s emellett 8220 kelte­­­­tésre alkalmas tojást biztosít a tett asztal0rC szövetkezetnek. Az állatállomány fejlesztése ér­dekében 30 férőhelyes sertésfiaz­­tatót és 50 férőhelyes növendék­­marha-istállót építenek az idén. fy rk ül Kiváló újító Kiváló újító Gulyás János, a dübröközi ktsz dolgozója. Ezer­darabos szériákban készítik a talicskákat. Az összeszorító tengely két végére kézzel vágták a menetet. Gulyás János hulladékanyag felhasználásával készített egy bal-jobb menet vágógépet. Az új gép segítségével egy huszad időre csökkent a menetvágási idő. Kedden ülést tart a Megyei Tanács vb. Kedden ülést tart a Tolna me­gyei Tanács végrehajtó bizottsá­ga a szokásos munkarend sze­rint. Dr. Tuska Pál vb-elnök je­lentést terjeszt elő a feladatkör­ben tett intézkedésekről és a le­járt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Az ülésen meg­vitatják a Szekszárdi Víz- és Csa­tornamű Vállalat tevékenységét. A napirendi pont előadója Sán­dor Gábor építési és közlekedési osztályvezető. A következő napi­rendi pontban dr. Lencsés Gyu­­láné döntőbizottsági tárgyalás­vezető számol be munkájáról. Politechnikai műhely épül Bogyiszlón A sok hasznos tapasztalat alap­ján az elkövetkező tanévben Bo­gyiszlón is megszervezik a poli­technikai oktatást. A tervek sze­rint az általános iskola felső ta­gozatos tanulói mezőgazdasági szakon tanulnak majd. A foglal­koztatás biztosításához külön ter­met szándékoznak építeni. A je­lentős összegbe kerülő építkezést két ütemben hajtják végre. Az idén, a rendelkezésre álló ös­­­szegből a tanács megtervezteti, s az anyag egy részét biztosítja, jövőre pedig teljesen befejezik az építkezést. A terem elkészül­téig tanterem-átcsoportosítással oldják meg a műhelyproblémát. A nagymama csárdást táncol Ki hinné, hogy az öröm megfiatalítja az embert? Mert pénteken este nagyon sok nagy­mama feledte néhány órára a korát, arcukon a ráncokat kisimította a jóleső öröm, afelett, hogy rájuk is gondol­tak. Nagyon sok munka, gond nyomja a nagyma­mák vállát és ezeket a gondokat akarta elűzni néhány órára a városi nőtanács háziasszonyok bizottsága, amikor a TIT-tel közösen pénte­ken délutánra találko­zóra hívta a nagymamá­kat. Vegyes érzelmekkel léptek be a TIT-klub­­ba, találgatták, miért is hívták őket, hogyan le­het az, hogy róluk sem feledkeztek meg. Fehér abroszos, virággal díszí­­mellé ül­tették őket, fürge fiatal­asszonyok kínálták őket teával, keksszel, kedve­­­sen, barátságosan. Aztán szólásra emel­kedett Takács Mihályné, a megyei nőtanács titká­ra: — Kicsi korunkban, fiatal éveinkben, emlé­kezzünk csak! A nagy­anyánk köténye zsebéből mindig jutott egy-két szem cukor, fillér, s ha elestünk, nagyanyánk csókjától gyógyult az ütés helye.­­ Egyre nagyobb érdek­lődéssel hallgatták a me­leg szavakat: mit tehet­nek a nagymamák a gyermeknevelésben, a családban, hogyan be­csüli meg a társadalom a munkából kifáradt, idős embereket. — Nagyon igazat mon­dott — hangzott min­denünnen, amikor a kö­szöntő után megindult a beszélgetés. Miről is tud­tak beszélni a nagyma­mák? A gyerekekről, az unokákról, a családi gondokról. — Azt mondják, há­rom gyerekem, hat unokám, meg nyolc déd­unokám van? Akkor én is mondhatom, hogy ezerötszáz gyerekem van — mondja tréfálkozva özv. Dömötör Elekné. A körülötte ülők ne­vettek, egy fiatalasszony csodálkozva megkérdez­te: — Ezer­ötszáz gyerek? Hogyan? — Harminc év alatt annyit segítettem világ­ra itt, Szekszárdon. Szülésznő voltam. A fiatal katonákból álló zenekar egymás után játszotta a régi da­lokat. Egyszer csak fel­állt az egyik nagymama — talán a legidősebb valamennyi között — és táncolni hívta a szom­szédját. Kedvet kapott tőle a többi is. Kipirult arccal, fiatalos kedvvel táncoltál: a nagymamák. Egyik a zenekarból kér­te fel táncra az egyik fiatal katonát. A fiú az­tán úgy vándorolt kéz­ről kézre, mint a bálban a legcsinosabb, legjobb táncos lány. — Ezt a fiút én is megtánc­oltatom — állt fel egy nagymama, aki eddig csak az asztal mel­lől figyelte a táncoló­­kat —, katona az én unokám is. Hamar, nagyon hamar elröppent az idő. A nagymamák egymás után készülődtek hazafelé. — A kisunokám csak úgy alszik el, ha mesét mondok neki... — A lányom túlórá­zik, a vőm is későn jön haza vidékről. Vacsorát kell kés­zten­em, mire hazaérnek... — Moziba mennek a gyerekek, ügyelni kell az unokákra... — Mennünk kell, mert a sógorasszony reggel utazik­ vissza. Csehszlo­vákiából jött látogató­ba... Mentegetőznek öltöz­ködés közben, ó . hálál­kodva köszönték. — Igazán, nagyon ked­vesek voltak, hogy meghívtak bennünket. Nagyon, nagyon nagy öröm volt a számunkra, hogy ránk is gondoltak. B. 1.

Next