Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1962-05-01 / 100. szám

V­­í íii U- 3. TOLNA MEGYEI A' MA­GYAR SZOCIALISTA MUNKA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^Márius zás­zlók alatt ÍRTA: HORVÁTH JÓZSEF SZMT TITKÁR A chicagói munkások harcának napja a proletariátus ünnepe lett. Jelképes ez a nap. Ahogy május jelképezi a természet életében a tavaszt, az újjászületést, úgy jel­képezi századunk az emberiség tavaszát, a reménység nélküli, öröknek látszó rabszolgaságból, gyarmati elnyomásból való fel­­emelkedést. A világtörténelemben évezre­dek teltek el azzal, hogy ember és ember közé korlátot emelt a zsarnokság; osztálykorlátokat, fa­ji, vallási, nacionalista előítélete­ket. Először a munkáskezek tud­tak átnyúlni minden korlát fe­lett, először a proletár szolidari­tás tudta átölelni az egész földke­rekséget, elmozdíthatatlanul le­rakva az ember testvériségének talpkövét. Május elsején szerte az egész világon milliók és milliók népesí­tik be az utcákat, tereket, ebből a tarka, színes emberáradatból so­ha nem marad el a vörös zászló, a felemelt munkásököl­ jelképe a munkásösszefogásnak, elszántság­nak a társadalom és a világ át­formálására. Engels Frigyes így üzent a nagy seregszemlére készülő proletárok millióinak: „Lehetséges olyan tár­sadalmi rend, amelyben a mai osztálykülönbségek eltűnnek és amelyben... mindig nagyobb bő­ségben rendelkezésre állnak majd az életre, az élet élvezésére, min­den szellemi és testi képesség ki­művelésére és alkalmazására szükséges eszközök is. És arról, hogy a munkások mindinkább el vannak­­ tökélve ennek az új tár­sadalmi rendnek a kiküzdésére, az óceán mindkét oldalán tanú­ságot tesz majd a holnapi május elseje.” Engels üzenete óta megfordult a világ. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal az embe­riség megkezdte az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba. Az egykori májusi tüntetők száz és százmilliói az új társadalmi rendért bátran harcolókból lettek az új, a legyőzhetetlen társadalmi rend­, a szocializmus, a kommu­nizmus építői. A munkásosztály bebizonyította, hogy nemcsak a régi világ, a kizsákmányolás és erőszak világának lerombolására képes, de arra is, hogy felépít­sen egy új, magasabb rendű tár­sadalmat, a néptömegek boldog, szabad szocialista társadalmát.­­Napjainkban az imperializmus összeomlásának, a gyarmati rend­szer teljes összeomlásának, a szo­cialista és nemzeti felszabadító forradalmak győzelmének va­gyunk tanúi akkor, amikor a szo­cialista világrendszer válik a tár­sadalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé. A nemzeti felszabadító mozgal­mak, a népek imperializmus elle­ni küzdelme egy sor ország szá­mára hozták meg a függetlensé­get. Az elmúlt években egymás után dőltek meg a diktatúrák Ázsiában, Dél-Amerikában. Ele­gendő rövid pillantást vetnünk az elmúlt 17 esztendőre, hogy megértsük: a jelenlegi időszak a gyarmati rendszer végének sza­kasza, történelmi tény, hogy végleges felszámolása közvetlen feladatot jelent a haladás és a­­ béke összes erői számára. Ennél­ egyik fényes bizonyítéka az algé­riai nép ragyogó győzelme. Még él, és veszedelmes is az impe­rializmus. A gyarmati rendszer és­igája alatt m­ég mindig milliók szenvednek. Az imperialisták minden eszközt felhasználnak an­nak érdekében, hogy megtörjék a nemzeti felszabadító mozgalma­kat, s fenntartsák uralmukat. A portugál gyarmatosítók könyörte­len háborút indítottak Angola né­pe ellen. A gyűlöletes faji elnyo­más politikája ellen küzdenek a Dél-Afrikai Köztársaság dolgozói. Laoszban, Dél-Vietnamban folyta­tódik az amerikai imperialisták fegyveres beavatkozása. A kubai nép ragyogó győzelme azonban az amerikai imperialista agresszió­val szemben, és egy új társadalmi rend építésében, világosan meg­mutatta, hogy a népek ma már ké­pesek rendezni saját­ ügyüket a monopóliumok akaratával és ha­talmával szemben. A májusi seregszemle harcos kiállás a béke védelme mellett. Korunk legfőbb kérdése a­­ béke védelméért, a termonukleáris há­borúk elhárításáért folyó harc. Nagy felelősség hárul ebben a kérdésben a nemzetközi munkás­­osztályra. A szocialista tábor ál­landó erősödése, a kapitalista or­szágok munkásosztályainak harcai,­­a nemzeti felszabadító mozgal­mak és nagyszerű eredményei, a széles körben kibontakozott akció és együttműködés a különböző országok szakszervezetei között biztosítékul szolgálnak a béke megvédésére. Nemrég fejeződött be Moszkvában az V. Szakszer­vezeti Világkongresszus, a szak­­szervezeti világmozgalom eddig példa nélkül álló nagyszerű sereg­szemléje, melyen öt világrész szakszervezeti és munkásküldöttei vettek részt és tettek hitet a béke mellett. Tennivalónkat a kong­resszuson felszólaló Hruscsov elv­­társ így fogalmazta meg: „A szo­cialista tábor, a munkásosztály, a szakszervezetek, a nemzeti felsza­badító mozgalom, a béke ügye mellett elkötelezett nem szocia­lista országok, egyesített erői messze felülmúlják az imperialis­ta tábor erejét. Ezek az erők el­háríthatják a háborút, ha fárad­hatatlanul küzdenek az imperia­lizmus ellen, amelyik új háború kirobbantására törekszik.” Felelősségünk teljes tudatában nekünk is fokozni kell erőfeszíté­sünket a háborús veszély leleple­zésére, a háborús uszítók megfé­kezésére. Ez azt jelenti, hogy me­gyénkben is mindent meg kell tenni a szocializmus építésének gyorsítása érdekében, mert ezzel erősítjük hazánkat, növeljük a szocialista világrendszer erejét, amely eddig is a legnagyobb gátat jelentette az agresszorok útjában. Van mit ünnepelni, köszönteni megyénk dolgozóinak. A jól vég­zett munka tudatával tekinthe­tünk az elmúlt évre és jogos bi­zalommal nézhetünk a jövőbe. Megyénk munkásosztálya, vala­mennyi dolgozója megértette, hogy a világméretekben folyó verseny még nagyobb erőfeszítést követel tőlünk. Kifejezésre jut ez a megyénk gazdasági eredményei­­­ben. Megyénk szocialista ipara 10,2 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Emelkedett­ a munka termelékenysége. A szo­­­cialista iparban a termelés növe­­­kedésének 62,5 százaléka szárma­­­zik a termelékenység emelkedé­­­séből, az állami helyiipar terme­­­­lésnövekedését pedig teljes egé­­­szében a termelékenység emelé­­­sével érte el. Megyénk ipara 15,2 százalékkal túlteljesítette export­­értékesítési tervét és 48,9 száza­­­lékkal többet exportált, mint a­ múlt évben. Tovább javult az üzem-és mun­kaszervezés, ütemesebb és terv­­­­szerűbb lett a vállalatok gazdál­­­kodása. Jelentős előrehaladást ér­­­tünk el a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés, a közös gaz­­­dálkodás megszilárdítása terén.­ Most ötéves tervünk megvalósítá­s­­án munkálkodunk. Tennivalónk „ sok, de a feladatok megvalósítá­­­sában nagy biztosíték munkásosz­­­tályunk, parasztságunk, értelmi­ [UNK] ségünk, megyénk dolgozóiunk al­­­kotó kedve. Egyre i­­’­ébb közügy­­gyé válik nálunk minden kis ért nagy gond. Jóleső­­ érzés, hogy B» munkás szót emel, ha rossz az­ anyagellátás, ha szervezetlen re­ J­get tapasztal a termelésben és­­nem engedi, hogy lemarad­jon a műhelye. A m­egyerzerte­­ széles­­ körűen kibontakozott szocialista­­ brigádmozga­lom sokszínűen mu­­­tatja meg dolgozóinkban rejlő­­ nagyszerű emberi tulajdonságo­­­kat és azt az eltökéltséget, hogy» még jobb munkával járuljon hoz­­­zá a szocializmus építéséhez.» Munkásaink döntő többsége to­v­­ább lát a műhely falánál, érzi» és tudja, mi foglalkoztatja az­­ üzem, a megye, az ország veze­­­tőit, segíti termelőszövetkezeti pa­­­rasztságunkat az új élet felvirá­­­goztatásában. Jóleső érzés tudni,­ hogy az értelmiségiek egyre na­­­gyobb része hallatja szavát, me­­­gyei és országos ügyekben vitá­ £ zik­­építő javaslatokat tesz. Egy­­­re többen vallják, hogy az ember­ nemcsak magáért él. Hatalmas utat tett meg a mun­­­kásmozgalom a tőkés kizsákmá­nyolás elleni első, spontán pró­­­bálkozástól a szocialista világ­ [UNK] rendszer mai hatalmáig. Ebben a­ harcban a múlt század végétől* mind a mai napig seregszemle­­ volt számára a május elseje. Ezen­­ a seregszemlén jóleső érzés tud­nunk, hogy munkánk nemcsak a­ mi népünk boldogabb jövőjét je­­lenti, hanem ezzel szolgálatot te­­­szünk az egfész emberiségnek is.­ A májusi ünnep alkalmával tö­­­rekvéseinkben, harcainkban ősi céljainkban egyek vagyunk a­ nemzetközi munkásosztállyal.» Szüntelenül ápolnunk kell a nem­­­­zetközi proletárszolidaritás gon­­­dolatát, hogy cselekvésünkben, s mindennapi munkánkban eggyé­ forrjon szocialista hazánk és a­ nemzetközi proletariátus szolgá­­­lata. Több és jobb munkára hív» a májusi ünnep. Igy válik élővé,s igazi hatóerővé, a holnap ková-» csává a munkás nemzetköziség j magasztos jelszava: X „Világ proletárjai egyesüljetek!”^ XII. évfolyam (Würtz Ádám­­ rajzai ' Tónagy Sándor: Májusunk, őrizd meg a Földet! Ne legyen ma rajtunk semmi kényszeredettség Futó, friss lobogás, kedvet és erőt mutató rajongás ölelje mellünkre mohón az eget, ünnepünk legyen merész és telhetetlen, repüljön rajtunk a könnyű kabát, nem szégyenünk az öröm, megharcolt igazunkat kísérjük az utcán társas menetünkben. Miénk ez a nap, e nyüzsgés belőlünk való, a rekedt és recés hétköznapokból simogattuk ki a fényt a májusi fákra, érezzük a szerelmet is, mint a friss tej jó ízét. Dacos lépteink néha már sétákra váltanak, jut már idő jelentéktelenebb dolgokra is, mert verítékünk a kétségek ráncvonulásán mégiscsak eljut a hasznos célszerűségig. Május, májusunk, őrizd meg a Földet ! Igazságos a mi ünnepünk és fontos, mint a vér, és nem bénulhat el a mozgás, mert mi akarjuk, s mert apáink májusát tiszteljük benned, így egészen a miénk vagy, mint a lélegzet; s mert a tavasz örömén túl is van jele:.tised: fölemelünk a szívünk és az évszakok fölé! Május: futó, friss lobogás! Szaladj végig a Földön, lányok várnak és pacsirták, zászlók és remények; adj igazat az emberiségnek, akinek vágya merész és telhetetlen: szabad nyújtózkodás a testvér­csillagokig! májusi,a nagy ünnepe! világ dolgozóinak Éljen

Next