Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
2 NŐK A KÖZÉLETBEN: Pedagógusok, de családanyák is Nyugtalanok már a gyerekek, nem figyelnek az órákon, fáradtak a pedagógusok így év végén. Ilyenkor szokták elhatározni, hogy írásban lemondanak minden más elfoglaltságukról, mert elég helytállni az iskolában, az órákon. Fent a hegyen, ahol a Babits Mihály általános iskolát tűzi a nap, épp ez a hangulat uralkodik. Kedves Henrik, az igazgató azt mondja, jövőre beiratkozik az esti egyetemre, és kizárólag az ágit. prop. osztálynál végzett társadalmi teendőit folytatja. A fáradtságot magyarázza az, hogy csak úgy hirtelenjében összeszámolva, munkakörén kívül tizennégy megbízatás köti le idejét. Ezekből a kereskedelmi tanulóknak tartott óráit díjazzák. Vagyis a többi tisztán „társadalmi munka”, melyre a pályaválasztási tanácsadótól az MHS- ig, jónéhány szervezet tart igényt. És gondolom, azért szakadt rá ennyi feladat, mert mindezeket a munkákat végezni kell, csakhát kevés rá a jelentkező. Ám, ha megkérdezzük az iskola többi nevelőit, ők is sorolják az iskolán kívüli elfoglaltságuk listáját. Az itteni nevelők többsége nő, a negyvennégyes létszámból harminchét. Gulyás Jánosné, aki négy gyermekes családanya, az esti egyetem hallgatója, tankönyvfelelős, kisdobos városi bizottsági titkár, Kilián-mozgalmi felelős, a népfront kultúrbizottságának tagja, felelős az alsótagozati szertárért. Hanoi Józsefné takarékfelelős, szakszervezeti megyei nőfelelős, nőtanács vezetőségi tag, városi fiókkönyvtárvezető, tagja a városi takarékossági albizottságnak, és jónéhány nevet lehetne még említeni. Érdekes például, hogy Béla Pálné a szekszárdi Jóreménység Termelőszövetkezet kultúrfelelőse. Egyszóval, mintha mindez megdöntené azt a nézetet, hogy a nőkre, a családos asszonyokra a szorosan vett munkájukon kívül nem lehet számítani. A megye oktatásügyének egyik vezetőjétől azt hallottam, hogy felelősségteljesebb, több kötöttséget adó munkakörtől „fáznak” az asszonyok Az igazgató, saját területéről erre egy példát hoz. Pártcsoportvezetőjük férfi, mert a nőkollégák — még a vezetőségi tagok, közül se, — nem vállalkoztak erre a tisztségre. Mert a feladat azzal jár, hogy részt kell venni az iskola valamennyi megbeszélésén, rendszeresen beszámolni a munkáról, számonkérni, témát adni. Az asszonyok szabad ideje drága, az otthoni teendők miatt. Nem tudják elvállalni az ilyen megbízatásokat. Egy jellemző példa: Faludi Jánost, az igazgatóhelyettest ötig irodájában tartja a hivatali munka. Ezenkívül sokat foglalkozik az úttörőkkel, rajztanár, rá vár minden dekoráció. Azt mondja, otthon megszokták már, hogy neki sok a dolga. De a felesége, aki szintén pedagógus, tanítás után hazafelé tart, mert hiszen a két gyerek, az otthon leköti. Aztán sok pedagógus-feleségnél ütközik az úttörőfoglalkozás, és például a mosás lebonyolítása. Az előbbi időhöz kötött, az utóbbi a körmére ég. A háztartások korszerűsítése... Gyorsabb technikai fejlődés kell ehhez. Ma még nem lehet összehasonlítani a dolgozó nők és a férfiak társadalmi helyzetét. A munkában, ahogy itt is láttam, hallottam, nincsen különbség. Pataki Lászlóné, dr. Bellai Sándorné szavait idézem. Természetes, hogy kevesebb szerepet vállalnak. Az otthon nem kibúvó. Azt mondják, örülnek annak, hogy az utóbbi évek művelődéspolitikája több hasznos intézkedéssel biztosítja, hogy a nevelőknek több idejük legyen valóban pedagógusnak lenni. BENCZE KLÁRA KISZ-aktivák tanácskozása Szekszárdon A szekszárdi járás KISZ-szervezeteinek titkárai, a KISZ JB tagjai és a pártszervezetek ifjúsági felelősei tegnap délelőtt együttes ülést tartottak Szekszárdon, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának épületében. A tanácskozáson Tóth József, a KISZ megyei titkárának beszámolója alapján megvitatták az eszmei és politikai nevelésben a KISZ-re háruló feladatokat, a KISZ-munka megjavításának problémáit. Hétfőn megkezdődnek az írásbeli vizsgák az iparitanuló-iskolában A Munkaügyi Minisztérium szekszárdi, 505. számú „Ady Endre” Helyiipari Iskolájában kétszázötven végzős ipari tanuló tesz az elkövetkezendő hetekben szakmunkás-vizsgát. Hétfőn kezdődik meg az osztályvizsgák írásbeli része, a tanulók szakrajzból, magyar nyelv és irodalomból, valamint számtanból írásbeliznek. A szóbelire a következő héten kerül sor. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG OCAAA/OV-VNAAA/VWNAAA/' f 1963. június 1, Intézkedési tervet készítettek Zombán a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének növelésére Tolna megyei viszonylatban Zomba évtizedek óta a nagy állattenyésztő községek közé tartozik. A mai termelőszövetkezeti községben még a nagyapák megteremtették a szarvasmaha-, sertés- és kisállattenyésztés alapjait. Szinte nincsen a faluban olyan porta, ahol ne lennének istállók, ahol ne foglalkoztak volna állattenyésztéssel. De az utóbbi három esztendőben, — amióta kitették a falu határába a „Termelőszövetkezeti község” feliratú táblát, — a házaknál levő istállókból indokolatlan gyorsasággal csökken az állatok száma. Erre az a tény figyelmeztette a község vezetőit, hogy az elmúlt évben a három termelőszövetkezet és a háztáji gazdaságok együttesen sem adtak lényegesen több húsárut, tejet, és tojást, mint 1960-ban adott a község mezőgazdasági lakossága. E körülmény okait a községi tanács, a termelőszövetkezet és a tömegszervezetek vezetői a közelmúltban megvizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy a közös gazdaságok árutermelési lehetőségeinek maximális kihasználása mellett sem lehet elhanyagolni a háztáji és kisegítő gazdaságok meglévő árutermelési lehetőségeinek elősegítését. Mert, — ezt nagyon őszintén meg kell mondani— a közös gazdaságok nem tudták az elmúlt három évben olyan ütemben fejleszteni állattenyésztésüket, mint amilyen mértékben csökkentették a háztáji állatállományt. A sertésállomány például a mostani felmérés szerint 724-el kevesebb a háztáji gazdaságokban, mint 1961-ben volt. Ugyanilyen mértékben csökkent a szarvasmarha-, és nem sokkal kevesebb mértékben a baromfiállomány is a háztáji gazdaságokban. Ezeknek az adatoknak a birtokában olyan célt tűztek maguk elé a zombaiak, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését olyan mértékben fejlesztik, hogy 1965-re elérje legalább az 1961. évi színvonalat. A célkitűzés végrehajtására a községi tanács, a termelőszövetkezetek és a tömegszervezetek vezetői intézkedési tervet dolgoztak ki, amit a közelmúltban kibővített végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalt meg a községi tanács. A termelőszövetkezeti gazdaságok tagjai olyan határozatot hoztak a végrehajtó bizottsági ülés után, hogy a háztáji állatoknak szükséges szemes és szálas takarmányt törvényes keretek között biztosítják. A Parasztbecsület Tsz például, a közös lucernából adott kaszálót tagjainak, a Jóbarátság Tsz legelőt biztosított, a Vörös Csillag Tsz baromfitápot szerez be a háztáji állatok részére is. • Ugyancsak nagy jelentőségű a háztáji baromfiállomány fejlesztésére vonatkozó célkitűzés. E szerint jövőre kicserélik Zombán a háztáji baromfiállományt, aminek a lebonyolítását a földművesszövetkezet és a nőtanács közösen vállalta. S ha ezt megvalósítják, 25—30 százalékkal több tojást tudnak értékesíteni a háziasszonyok, mint az elmúlt évben. Mindent összegezve: a zombaiak kezdeményezése jelentős és követésre méltó. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének növelését célzó intézkedések végrehajtásával ebből a nagymúltú állattenyésztő községből a háztáji és kisegítő gazdaságok együttesen 1965-ben mintegy 35—40 százalékkal több húsárut, tejet és tojást adnak mint 1960-ban adott a község mezőgazdasági lakossága. R. É. Fordította: Szathmári Gábor 72. — És kinek sikerült leszámolni vele? — Torp Sturmführernek. Nagyon tehetséges fiatal fickó. — Megjegyezzük a nevét. — Seifert egy darabig hallgatott, majd váratlanul megkérdezte: — A rejtekhely messzi van ide? Upitz elkomorodott. — Nincs nagyon messze, — mormogta alig hallhatóan. — Mutassa meg nekem. — Miért? — Upitz felállt, skesernyésen folytatta: — Vagy már nem bíznak bennem? .. . Felállt Seifert is. Néhány másodpercig farkasszemet néztek egymással. — Mit akar vele? — kérdezte nyers, rekedt hangon Upitz. — Miért van erre szüksége önnek? Seifert elfehéredett. A szeme szikrákat szórt, ökölbe szorította a kezét, s a szája szélét harapdálta. — Hallgasson ide, Upitz — kezdte, s látszott rajta, hogy igyekszik nyugalmat parancsolni magára. — Én nagyon jól tudom, hogy maga milyen érzéseket táplál irántam Illúzióim ebben a tekintetben nincsenek. Csak annyit mondhatok: ez az érzés kölcsö... De most nem erről van szó. Tudni akarta, miért van szükségem az archívumokra. Megmondom: ugyanazért, amiért magának. — Seifert elhallgatott, s a következő pillanatban mosoly jelent meg az arcán, úgy folytatta: Thedder csak az után beszélt magával, miután én beleegyeztem. Upitz mélyen bent ülő, apró szemében zavar látszott. — Hol hagyta Theddert? — kérdezte Seifert. Upitz némán állt a tábornok előtt. Csak a válla rándult meg idegesen, egyszer-kétszer. — Itt van most Thedder? — Seifert kijött az asztal mögül. — Beszéljen, a krisztusát magának! — Igen. — Jól van. Akkor ő is velünk jön. — De ... — De? Mi ez a „de” Upitz Gruppenführer? Hiszen maga úgyis készült rá, hogy megmutassa neki a rejtekhelyét! * A szovjet felderítők hármas célt szerettek volna elérni a kastélybeli telefonüggyel. Mindenekelőtt — s ez volt a legfontosabb — el akartak rejteni Seifert szobájában egy hordozható hangfelvevő készüléket, amelyet ultraérzékeny mikrofonnal szereltek fel. A magnetofon műszereit egy kis dobozba szerelték, amely szivartartó kazettához hasonlított. A készülék konstrukciója olyan volt hogy több órán át működhetett egyfolytában. (Folytatjuk) ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z €Lbán Á gyógyszer útja Fontos beruházások — Vörösbor? — Rendben a beteg Átnyújtja a gyógyszertárosnak a receptet, s egy idő múlva eltávozik a szükséges gyógyszerekkel együtt. Milyen egyszerűen hangzik ez így. Pedig, sok minden.. .történik addig, amíg a beteg otthon beveheti étkezés után, vagy éppen előtte a gyógyító tablettát, port és folyadékot. Ha figyelmen kívül hagyjuk a gyártását, akkor is sok mindenen megy keresztül a gyógyszer, míg eljut a beteghez. A megye határán belül a Gyógyszertári Központban kezdődik a gyógyszer útja. Ide érkezik be a megye 40 gyógyszertárának rendelése. — Hogyan tudják kielégíteni az igényeket? — tettük fel a kérdést Boros István igazgatónak. Megnyugtató választ kaptunk: — Megfelelő az ellátás, a megye rendelkezésére áll a szükséges gyógyszer. GONDOSAN BECSOMAGOLJÁK minden gyógyszertár részére a kért gyógyszert és szinte menetrendszerű pontossággal eljuttatják mindenhova. Itt nem lehet hosszú késés. Ha mondjuk a zokni és a cipő késik néhány napot, akkor is zavarok adódnak elő, de mi az a gyógyszerellátási zavarokhoz képest? A gyógyszerellátásnál emberek életéről, egészségéről van szó... Ha közvetlenül nem is, de közvetett formában a jó gyógyszerellátás céljait szolgálja egy csomó egyéb intézkedés. Pincehelyen például közel félmilliós költséggel átalakítás útján egy modern gyógyszertárat létesítettek. Dombóváron gyógyszerészlakás céljaira fordítottak nagyobb összeget s most megnagyobbítják a gyógyszertár helyiségét is. A Gyógyszertári Központ keretében dolgozó népes kollektívának van egy maroknyi része, amely különösen érdekes és legtöbb ember számára ismeretlen munkát végez. Szekszárdon, a Beloiannisz utcában az egyik lakóépület falán tábla hirdeti, hogy ott bent laboratórium is van. A helyiségek parányiak, mint ahogyan általában kicsik a laboratóriumi helyiségek. Ketten dolgoznak itt, László Viktor laboráns gyógyszerész és a felesége mint asszisztens. Az egyik asztalon kis üvegek sorakoznak, az üvegekben piros színű folyadék. A vöröborra emlékeztetnek. Persze megjárna az illető, ha vörösbor gyanánt felhajtaná valamelyiket... — Tablettákat vizsgálunk — mondja László Viktor — és ennek során kaptuk ezt a folyadékot. AZ EGYIK ÜVEGET egy lombik alá tartja, amely kapcsolatban áll egy perklórsóval teli üveggel. A miniatűr csapon perklór-, savat csepegtet a piros színű folyadékba. A piros szín minden csepp után változik, kék, majd levélzöld lesz. —■ Ezt a színt kellett elérnünk Ezután leolvassa a zöld szín eléréséhez szükséges perklórsav mennyiségét, egy füzet fölé hajol, s számol. Végül kijön a végeredmény, s elégedetten mondja: — Ez is rendben! A tablettában levő hatóanyag mennyiségét vizsgálják. Időközönként ellenőrzést végeznek a gyógyszertárakban, behoznak a központba néhány olyan gyógyszert, amit a beteg részére készítettek el. Itt ellenőrzik, hogy bennük van-e az előírt hatóanyag. Általában nincs is probléma, dehát ami biztos, biztos .. . Egészségről, életről van szó ... Néhány éve ilyen ellenőrzéssel leplezték le a csaló bonyhádi gyógyszerésznőt. Az előírt és drága hatóanyagnak csak egy töredékét használta fel egy-egy adagnál. Ez persze egyedülálló eset volt, de a beteg érdeke azt kívánja, hogy az ilyen egyedi esetet is megelőzzék. a—c A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres képesített könyvelői vizsgával rendelkező gyakorlott belső ellenőrt, valamint gázszerviz-szolgálatához szakismerettel rendelkező vezetőt. Jelntkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 13. (214) Az É. M. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest, V.ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves, ács, állványozó szakmunkásokat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (?)