Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

2 TOLNA MAGYAI NÉPÚJSÁG az üzemi tanácsok választásának tapasztalatairól, a szakmaközi bizottságok munkájáról tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnap tartotta elnökségi ülé­sét a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. A hagyományokhoz híven a most megvitatott kérdések szé­les körű vizsgálat után kerültek az elnökség elé. A szakmaközi bizottságok tevékenységéről el­hangzott jelentés alapos elemzés alá vette e fontos helyi szervek munkáját. Megállapították, hogy a megye néhány községében külö­nösen jól végzik sokoldalú, fele­lősségteljes munkájukat a szak­maközi bizottságok tagjai. A SZOT határozata értelmében kell e szakszervezeti szerveket létre­hozni, munkával megbízni. Saj­nos azonban a paksi járás terüle­tén — a helyi szervek nem kellő támogatása miatt — nem érték el a várt eredményt. Az elnökség több tagja meg­állapította, hogy a szakmaközi bizottságok a legfontosabb szer­vek a „szórványtagság” összefo­gására, érdekeinek védelmére. Éppen ezért fontos ezek állandó támogatása, segítése. Az üzemi tanácsok választásá­nak tapasztalatait Horváth József titkár összegezte. Megállapította az elnökség elé terjesztett jelen­tésében, hogy e szakszervezeti munkát jól hajtották végre a me­gye üzemeiben. Az üzemi taná­csok legtöbb helyen máris hat­hatós segítői a termelésnek. Szá­mos üzemben segítik a tervek maradéktalan végrehajtását ja­vaslataikkal, észrevételeikkel. Je­lentős eredményeket értek el a mezőgazdasági üzemekben alakult üzemi tanácsok. Itt főleg az őszi munkák végzésében nyújtottak hathatós segítséget. Az elnökség ezután Egyed Mi­hály tájékoztatóját hallgatta meg a szakszervezeti irodalom haszno­sításáról. Megállapították, hogy a Táncsics Kiadó szervező mun­kája jó a megyében, a szakszer­vezeti irodalom eljut azokhoz, akikről, s akiknek szól. Kifogás­ként említették, hogy nem jelen­tet meg a kiadó olyan tanulmá­nyokat, melyek egy-egy szakszer­vezeti reszorzes feladatait ismer­tetik, így többek között szükség volna arra is, hogy összefoglaló mű jelenjék meg a szakszerveze­ti rendeletekről, utasításokról. Az elnökség tagjai szóvá tették azt is, hogy a munkavédelmi, baleset elhárító propaganda elég gyenge. Sablonos plakátok — azok is ke­vés számban, „választékban” je­lennek meg. Az elnökség a napirenden sze­replő tájékoztatókkal kapcsolat­ban nem hozott határozatot. Az elnökségi ülés folyó ügyek tár­gyalásával fejeződött be. Az ifjú kommunisták neveléséről tanácskozott a KISZ Kibővített ülést tartott a KISZ Szekszárdi Járási­ Városi Bizott­sága csütörtökön délelőtt a me­gyei pártbizottság tanácstermé­ben. A fiatalok tanácskoaágájt részt vett Harmath József, az MSZMP Szekszárdi Járási­ Vá­rosi Bizottságának titkára és Nagy Gizella, a KISZ Tolna me­gyei Bizottságának agit.-prop. titkára is. Az ülésen Mácsik István, a KISZ Járási—Városi Bizottságá­nak titkára ismertette a KISZ Központi Bizottságának irányel­veit, az ifjúság kommunista ne­veléséről. A beszámoló felett széles körű vita bontakozott ki. A fiatalok általában a­­ tennivalókról, s azok­ról a hibákról beszéltek, amelye­ken javítani kell. Ez lényegében nem baj, de nem ártott volna az eredményekről is beszélni, annál is inkább, mivel a megyében az őszi mezőgazdasági munkák ered­­­­ményeiben nem kis részük van a fiataloknak is. A sok­irányú felszólalás tanul­ságát Mácsik István járási titkár foglalta össze. Új szolgáltatások a Simontomyai Vegyesipari Vállalatnál A kereskedelem megrendelésé­re történő árutermeléssel kezdte öt év előtt tevékenységét az akkor alakult Simontomyai Ve­gyesipari Vállalat. Az idén nyílt mag a vállalat simontomyai mérték­szabósága. Bevezették a fehérnemű-javítást, a mérték utáni ágyneműkészítést. A napokban nyílt meg a válla­lat hőgyészi kötödése, ahol hozott anyagból vállalnak kötést. Vál­lalják még azt is, hogy a divat­jamúlt, vagy kopott kötött holmit felfestik, az anyagot átfestik és ezután kötnek belőle, a tulajdo­nos kívánsága szerint — és az általa választott mintákkal, f a­zonban a kesztyűktől a pulóverig bármit. A jövő évi tervekben szerepel a bútorhuzat-készítés bevezetése, vállalnak majd az autótulajdono­sok részére is autó belsőhuzat készítést. Ugyancsak a jövő év­ben szervezik meg a bőrdíszmű­­áru-javítást, a bőr- és szőrme­­javító szolgáltatást. A megyében, de minden bizonnyal messze a megye határain túl is egyedül­álló szolgáltatás lesz a szőrme­­kikészítés. Most készülnek a ter­vek egy szőrmekikészítő részleg létesítésére. E részleg elsősorban a vállalat szőrmekonfekció-üze­­mét látná el alapanyaggal, de vállalnak majd közvetlenül a la­kosság részére is kikészítést. Bi­zonyára igénybe veszik ez új szol­gáltatást a juh- és nyúltenyész­­tők, de a vadászok is, akiknek egyelőre nehézséget okoz egy-egy elejtett értékesebb vad bundájá­nak kikészítése. Kizárják a céljutalomból a rosszul bevetett földeket Tolna megyében Tolna megyében felülvizsgál­­­­ják a kenyérgabona-vetések mi­­­­nőségét.­ A megyei tanács mező­­gazdasági osztálya 22, a Palánki Mezőgazdasági Technikum 11, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakisko­la 4 nagyobb termelőszövetkezet vetésének elbírálását vállalta, s az értékelésben közreműködnek a járási tanácsok és az Iregszem­­csei Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet szakemberei is. Ahol a vetéseket ellenőrző bi­zottság a talajelőkészítésben ha­­nyagságot, például az elővetemé­­­­nyek tarlómaradványai a felszí­nen vannak , és a vetésben fe­lületességet, szakszerűtlenséget, vagy egyéb hiányosságot tapasz­tal, a rosszul munkált és bevetett földeket kizárja a holdankénti 19 forint célprémiumból. Ilyen hibá­kat találtak Bonyhádon, a pince­helyi Vörösmarty Termelőszövet­kezet 1700 hold gabonaföldjéből pedig 640 holdnyi rossz vetés után nem adnak jutalmat. 1963. november 1. Mit mutatnak a községfejlesztési adatok a tamási járásban? ként az eddigi gyakorlat is ép­pen azt igazolja: ahol a tanács­ban, a helyi vezetőkben meg­felelő lendület, volt, ott hihe­tetlennek vélt feladatokat is Sok minden v.­szont ezt nem tették meg, még a nyár végéig sem tudtak hozzá­látni bizonyos munkákhoz. Saj­nos ilyen volt a községek nagy része: Gyönk, Keszőhidegkút Fürgéd, Udvari és a többiek meg tudtak valósítani. Néhány évvel ezelőtt például nagyon so­kan állították: „Felsőnyék község nem lesz képes a művelődési otthon megépíttetésére, ezért ir­reális a tanács határozata, m­ég akkor is, ha valóban szükség lenne művelődési otthonra”. Nem hiányzott azonban a helyi veze­tők fáradozása, áldozatkészsége, s már meg is kezdődött a mű­velődési otthon építése, arra megkötötték a megfelelő szer­ződést. A terv tehát már közeli valóság. Minde­nek­előtt azt, hogy a tanácsok való­ban gazdái a községfejlesztési munkának, mint ahogyan annak idején meghirdették ezt a moz­galmat. A községi tanácsok ku­tatják, keresik a lehetőségeket a falu építése, szépítése érdeké­ben. A járási tanács apparátusa a feladat súlyának­ megfelelően gyakran ellenőrzi, segíti a köz­ségek ilyen irányú tevékeny­ségét, sőt hivatalos tanácskozá­sokon is megvitatja a tapaszta­latokat megfelelő határozatokat hoz. A függetlenített vezetők napi munkájuk szerves részét képezi a községfejlesztés, sokat fáradoznak, intézkednek, hogy megfelelően segítsék a tervek megvalósulását. Nézzük azonban egy kicsit részletesebben az adatokat. Az előírásoknak megfelelően a ta­nácsok bizonyos tartalékot is ké­peznek minden évben a követ­kező évi tervek megkezdéséhez Ezzel az a cél, hogy az év ele­jén ne kelljen szüneteltetni a munkát pénzhiány miatt Ugyan­is a tervben szereplő befizeté­sekre nem kerül sor az év első napjaiban, csak később, már­pedig a siker megkívánja, hogy a befizetések előtt is megoldja­nak bizonyos feladatot. A meg­felelő pénzösszeg tartalékolásá­val a tamási járásban általában nem volt baj. Az idei év elején a nyitó egyenleg a járásban mintegy 4 millió forint volt, te­­hát ilyen összeg állt rendelke­zésre a munka megkezdéséhez Ez az egész tervhez képest elég magas, hiszen az idei évre 10 millió forint szerepelt a ki­adásban. A kivitelező munka azonban nem indult be ennek ellenére sem­ kellő időben. Jellemző hogy májusban is csak mind­össze 25 százalékos volt a t­erv­teljesítés. Ezt egyrészt indokolja a hosszúra elnyúlott, s rend­kívül hideg tél, majd a részben ebből eredő anyaghiány. Hang­súlyozni kell azonban, hogy csak részben indokolja, mert ott, ahol nagyobb volt az előrelátás, meg­felelő anyagtartalékról is gon­doskodtak, ki tudták használni a tavasz kezdetét is.­ Ahol vi­Hozzá kell azonban tenni, hogy ez nem egyszerűen a helyi ta­nács leleményességét, vagy rossz munkáját mutatja. Ennél itt sok­kal többről van szó. Leleményes­séggel utánjárással, a kapcsola­tok felhasználásával, más mód­szerekkel ugyan egyik-másik község tudott megfelelő anyag­tartalékot képezni. Ezt viszont még a legnagyobb odaadás árán sem tehette volna meg minden község, mert hiszen nem állt rendelkezésre annyi központi anyagkészlet. A problémán orszá­gosan lehetne és kellene segíteni. A kötelező pénztartalékolás egy­magában nem oldja meg a fel­adatot, ehhez anyag is kell. Ép­pen ezért gondoskodni kellene arról, hogy az év elején már rendelkezésre álljon bizonyos mennyiségű anyag is. A tervek megvalósításának ez nélkülözhe­tetlen feltétele. Minden évben rengeteg értékes nap megy ve­szendőbe amiatt, mert késve kapják az anyagot a községek. A községpolitikai munka jelle­géből adódik, hogy falufejlesz­­tésre, társadalmi munkára a legtöbb erő olyankor mozgósít­ható, amikor mezőgazdasági munkát még nemigen lehet vé­gezni és nem kezdődtek meg a nagyobb vállalati­­ építkezések sem. Minden közlésfő. gyakorlata azt igazolja, hogy­­ például az anyag helyszínre szállításához sokkal inkább tudnak társa­dalmi erőt mozgósítani, mondjuk januárban, vagy februárban, mint augusztusban, a gabona­betakarítás idején. Szükséges tehát, hogy a ta­nácsi szervek munkájához, erő­feszítéseihez a körülményeket is jobban biztosítsák. Ez persze kicsit sem jelenti, hogy nincs szükség a tanácsok fáradozására, előrelátó szervezésére. Több köz­ponti segítségre...van szükség, a községfejlesztés alapját azonban ma is, sőt, ezután is mindig a helyi erőfeszítés képezi. Egyéb­ és akarás tettrekész­­ség eredmé­nyét mutatja a párt művelődési otthon felújításának ügye is. Pári kis falu, kevés pénze van, de mozgósították a helyi erőket: nap-nap után szorgalmasan dol­goztak az őslakosok és telepesek egyaránt, a tanács, a nehézségek ellenére sem csüggedve, szervez­te a munkát, és ma ott tarta­nak, hogy a házilagos kivitele­zés ellenére is kielégítőbb az eredmény, mint sok más épít­kezésnél. A társadalmi munka értéke az őszi felmérés során, mintegy félmillió forint volt. Több köz­ségben — Pincehelyen, Regöly­­ben, Miszlán, Nagyszékelyben és Magyarkesziben — igen magas a végzett társadalmi munka értéke. Általános probléma azonban a járásban, hogy nem megfelelő az ezzel kapcsolatos nyilván­tartás. A belvíz és felhőszakadás okozta károk helyreállításától kezdve egy sor más feladat meg­oldásáig sok olyan társadalmi munkát végeztek a járásban, amit nem vettek nyilvántartás­ba. Az ezzel kapcsolatos ki­mutatás tehát nem ad hű képet. Igaz, az a leglényegesebb, hogy egy-egy adott feladatot társa­dalmi összefogással végeztek el, nem pedig a kimutatás. A ver­seny, s egyéb értékelés szem­pontjából azonban szükség van olyan kimutatásra is, ami a le­hető legjobban megközelíti a valóságot; B. P. ílt párthoz Felsőn­ád­ón November 7-én, ünnepélyes keretek között veszi birtokába a község pártszervezete és tömegszer­vezetei a 380 000 forintos költséggel épült új pártházat. A székház nagyteremből és irodahelyisé­gekből áll, amelyekben a pártszervezet, a KISZ, a Nőtanács kap helyet. Teljes berendezése új. Nagyterme vasárnap délelőttönként nyitva lesz az iskolások előtt, ahol a Tv ifjúsági műsorát rend­szeresen nézhetik. Az új pártházat a tanácsi építőipari vállalat egészen rövid idő alatt építette fel.

Next