Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1984. február 1 az 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt Folytatás az 1. oldalról hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azonban a szakembert gondos oktató-nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni; ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távol eső trc ílába dugják és képzettségüknél jóval alacsonyabb szintű munkaA tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet Népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 13. közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánk jelentős nemzetközi sikere ez. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Javult a nemzetközi helyzet — Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia a nemzeti függetlenség, a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbira is folytatták hidegháborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősödött az a szellem, amely val, adminisztrálgatással bízzák meg a mérnököt, a közgazdászt; az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan munkakörben, ahol technikusra is rábízhatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés országok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják. A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, nemrégiben nagyfontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről, és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában lévő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősöd Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni — politikai vakság jele. A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői tovább nem ezen az úton járnak''.'.. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőségeket kapcsolataink további bővítésére. A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. Bár a ma meglévő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait, és kifejezte egyetértését azokkal. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány: elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették • az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyetértenek, ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniok az átalános és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió képviselője az értekezlet elé terjesztett — hangsúlyozta a szónok, majd így folytatta: — A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy, másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotó erővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervezőmunkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál, erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, s hogy megkezdődött a történeti fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhat a demokratikus fejlődés útján. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája, nem volt hiábavaló! Legyőzve az elent, a tornyosuló millió akadály kijavítva saját hibáinkat, végül, közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájan gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásána huszadik évfordulóját ez évi terreink pontos végrehajtásával, szocialista építőmunkában elég eredményekkel ünnepelhetjü méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célú elérését szolgálja. Elfogadva költségvetést, képviselőtársaimat nagy feladatok megoldására, eredményes jó munkára hívom fel - fejezte be nagy tapssal fogadói beszédét Kállai Gyula. A következő felszólaló Nag Richárd, budapesti képviselő vol majd dr. Szabó Pál Zoltán Baranya megyei, Varga Gyula Zal megyei képviselő szólalt fel. Szünet után Elek László Béke megyei képviselő volt az első felszólaló, majd dr. Dély Frigyes Szabadi Béláné, dr. Ortutay Gyula szólalt fel, aki többek között a Hazafias Népfront tavaszi kongresszusának előkészületeivel foglalkozott. Dobos József Baranya, Juhás János, Fejér, dr. H. Nagy Anna Heves, dr. Hornung Mátyás , dr. Kovács Magdolna Szabolcs Szatmár megyei képviselő után dr. Törő Imre budapesti képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A vita dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökénél felszólalásával folytatódott. Bővültek nemzetközi kapcsolataink a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsendegyezmény, amelyhez — egésznek. A Német Demokratikus népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 18. közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a Világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Államok fiatal elnöke is. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962 októberében az amerikai imperialisták által provokált karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a karibtengeri válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben, hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikereinek. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság ingáinak helyreállítása az Egyeült Nemzetek Szervezetében is. Jljtai Miklós felszólalása Dr. Ajtai Miklós szólt arról, hogy az 1964-es terv a nemzeti jövedelem termelésében és elosztásában egyaránt az ötéves terv fejlődési irányának egyértelmű folytatása. Beszélt az ipari termelés növeléséről, az exporttervek teljesítéséről, a műszaki fejlesztés jelentőségéről, majd foglalkozott a munkaerőgazdálkodás néhány kérdésével. Dr. Ajtai Miklós ezután mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól beszélt. Kiemelte: Mint ismeretes, 1963-ban a mezőgazdaság termelése 4,5 százalékkal növekedett. Idei tervünk hasonló reálisnak tekinthető növekedést irányoz elő. Az 1963. évi terméseredményekkel összefüggő nehézségek nem is a termelés általános színvonalából, hanem annak a tervtől eltérő összetételéből fakadnak. Néhány növényfélénél, mint a kukoricánál, a cukorrépánál, kedvezően alakultak a termésátlagok, jó volt a zöldség, a téli alma, a szőlőtermés, ugyanakkor gyenge volt kenyérgabonatermésünk.Fontos kötelességünk, hogy az idei kenyérgabonatermés biztosításáért a továbbiakban is ugyanolyan szervezett, gondos és lendületes legyen a növényápolási munka, mint amilyen az őszi vetések munkája volt. Pártunk és kormányunk különös súlyt helyezett arra, hogy Új szocialista mezőgazdaságunk anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, megteremtődjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi—műszaki bázisa. Ennek a p tpöfi,gptikai elhatározásnak következben a mezőgazdaság beruházásai lényegesen meghaladják az ötéves terv eredeti előirányzatait. — Mint már említettem, négy év alatt módunk van eredeti terveinken felül mintegy 16 milliárd többletet beruházni. Ennek kereken fele a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését szolgálja. A többleteket az iparban mindenekelőtt a vegyipar fejlesztésének gyorsítására fordítjuk Terven felül fejlesztjük a műtrágya- és a növényvédőszergyártást és többleteket fordítunk a hazai földgáz hasznosítására — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy az 1964. évi beruházási terv előirányzata 10 százalékkal több, mint 1963-ban. A terven belül tovább emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások részaránya. Dr. Ajtai Miklós befejezésül hangsúlyozva: — Tervünk és költségvetésünk 1964-ben is biztosítja ötéves tervtörvényünk realizálását, a szocialista építés ügyének újabb sikerét, gazdaságpolitikánk gyakorlat igazolta útján. A fejlődés több tekintetben újszerű, és nem könnyű feladatokat állít elénk, megköveteli az ésszerű, de szigorúbb takarékosságot a gazdálkodás és a termelés minden területén. A terv és a költségvetés feladatai nehezek, de reálisak. A feltételek adottak, s munkánkon múlik, hogy az év elteltével milyen eredményekről adhatunk majd számot — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását dr. Ajtai Miklós. Az országgyűlés ülésszaka ma folytatja munkáját.