Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
1965. március 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Fiatalok és felnőttek szinte naponta szóba kerülnek. Emlegetik a mai fiatalságot úgy, mint céltudatos életfelfogást valló nemzedéket, de úgy is, hogy ifjabb kortársaink nem találják sem helyüket, sem pedig azt a mértéket, amelynek alapján megítélhetik napjaink kérdéseit. Ez is, az is igaz. Az sem valótlan, hogy a problémázgatások mellett, főként a húsz év körüliek emlegetnek valamilyen nemzedéki gondot. Középiskolásaink, de még fiatal szakembereink egy része is úgy vélekedik: az idősebbek eddig sok dolgot elrontottak, s tulajdonképpen azért nem értik meg az ifjúság elképzeléseit, mert ragaszkodnak régi konvenciókhoz, s csak azt tartják jónak, amit maguk csinálnak. Úgy tűnik olyan vita ez, amelyiknek a végére pontot tenni vajmi nehéz lenne. Egy bizonyos: az, aki akar, életkorától függetlenül megtalálhatja helyét a társadalomban, s azt az elfoglaltságot is, amelyik leginkább kielégíti érzelmi világát. Az alkotóknak — ahogy egy újságcikk megjegyezte — kedvez a légkör. S hogy ez az alkotás számára kedvező közeg még inkább kiteljesedjen, azért az idősebbek legalább annyit tesznek, mint a fiatalok. Sőt, többet! Erről győz meg tanácsainknak jelenlegi működése is. Bonyhádon legutóbb a járási tanácsülés foglalkozott a járás ifjúságának helyzetével. Sok, helytálló megállapítás elhangzott, s nem kevesebb őszinte önbírálat. Felvetődött például — s érdekes módon éppen az idősebbek részéről —, hogy a falvakban még korántsem alakultak ki a szabadidő hasznos eltöltésének feltételei. A művelődési otthonok és klubok programja sokszor még igen szegényes, s a legminimálisabb igényeket is alig elégíti ki. Pedig az ifjúság méltán várná el, hogy szőkébb környezetében olyan körülmények között éljen, amilyet létformája megkíván. Van azonban egy figyelmen kívül nem hagyható momentum ebben az egész dologban. A fiatalok bizonyos része, miközben jogos igények kielégítéséről beszél, azt várja, hogy mindazt, ami az élet kényelmesebbé tételéhez szükséges a felnőttek, az idősebbek teremtsék meg. Ez az első olyan félreértés, amelyik gyakran exponál megalapozatlan vitákat. Csak egy példa: hetyen tavaly 28 gyerek végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Közülük továbbtanul 25, s a község termelőszövetkezetében alig 8—10 fiú vagy lány dolgozik. Az eljárók, a középiskolások vagy ipari tanulók csak vendégként látogatnak haza, a jobbik esetben hetenként kétszer. Az ilyen alkalmakkor csepülik a falut, mert az nem nyújt annyit, mint a megyeszékhely. De vajon csak azok okolhatók az ilyen helyzetért, akik a faluban élnek? Legalább annyira felelősek a falu „vendégei” is, mint a falubeliek. Rájuk várna, hogy ne a készet keressék, hanem amennyiben hiányzik valamilyen feltétel, teremtsék meg. Azon sem segíthetnek az öregek, hogy a náluk fiatalabbak között bizonyos határok alakultak ki. Ugyancsak az egyik kisebb faluban panaszolták, hogy az állami gazdaságban dolgozó ifjúmunkások lenézik a termelőszövetkezet fiatal tagjait, mert azok havonta nem kapnak annyi készpénzt, mint ők a gazdaságban. Az lenne persze a jobb, ha a termelőszövetkezetek a végzőS munka arányában több készpénzt adnának havonta fiatal tagjaiknak. De vajon azért, mert inkább év végén terményben és pénzben kapják munkájuk ellenértékét az idősebbek okolhatók? A termelőszövetkezetben sajátságos javadalmazási formák szokásosak. Az elosztás módját az általános gya- A szakszervezeti választások félidejénél Tolna megye üzemeiben, gazdaságaiban, hivatalaiban a SZOT határozata értelmében idén újjáválasztják a szakszervezeti bizottságok vezetőségét. A nagy tömegszervezeti munka már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A három évvel ezelőtt lefolytatott választások tisztségviselői ezekben a napokban adnak jelentést arról, hogyan képviselték a munkatársaik érdekeit, mit tettek annak érdekében, hogy üzemükben a termelési verseny szervezői, értékelőivé váljanak a szakszervezeti szervek. A választások félidejénél tartunk. Ezideig több mint kétezer aktívát választottak meg. Először a bizalmi választásokat bonyolították le, majd a műhely- és az üzemi bizottságok megválasztása következett. A szakszervezeti választások tapasztalatainak összegezése a Szakszervezetek Megyei Tanácsán megkezdődött. A tanulságokról, a tapasztalatokról folytattunk beszélgetést Egyed Mihály elvtárssal, az SZMT vezető munkatársával. — A választások bizonyították, hogy az eddig ismert tevékenység sokkal szélesebb körű volt, alaposabb, a dolgok mélyére nyúló elemző munkát végeztek a szakszervezeti bizottságok. A többség igazolja, hogy a választások előkészítése megfelelő volt, és a taggyűléseken alapos vita követte a beszámolókat. — Hogyan zajlottak le a jelölések? — Természetesen a dolgozók legnagyobb fokú részvételét akartuk elérni. Úgy érezzük ez sikerült is. A javasolt dolgozók felvétele a jelöltlistákra nyilvánosság előtt történt, mégis tapasztaltuk, hogy választáskor megváltoztatták a dolgozók véleményüket a jelölésről. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy alaposabban megvizsgálták jelöltjeiket a munkások, s csak olyanokat választottak szakszervezeti tisztségviselőnek, aki méltóképpen tudja érdekeiket képviselni. Pakson, a konzervgyárban és a megyei tanácsnál tapasztaltunk ilyen egészséges megnyilvánulást. • Hogyan segítik a gazdasági vezetők a szakszervezeti választásokat? — Tapasztalataink kedvezők. A dombóvári vasútüzemekben, más minisztériumi vállalatoknál, helyi ipari üzemekben nincs különösebb probléma. A mezőgazdasági üzemek vonatkozásában kellene előbbre lépnünk. Úgy tapasztaljuk, nagyobb segítség a gazdaságvezetők részéről, eredményesebb szakszervezeti munkát hozna a mezőgazdasági üzemekben. — Milyen feladatokat jelöltek meg az szb választási gyűlések határozatai? — Elsősorban a termelést segítő szakszervezeti munka a legfontosabb teendő. Példák bizonyítják, a sajtó már több alkalommal nyilvánosságra hozta, hogy az év elején a szakszervezeti bizottságok már gazdáivá váltak a munkaverseny szervezésének. Nem úgy mint a korábbi években, amikor az első negyedév is elmúlott, mire életképes versenyt szerveztek. Fontosnak tartják az alapszervezetek a szervezeti élet további erősítését is, természetesen itt tagszervezésre, és mozgalmas szakszervezeti munkára gondolnak. A tapasztalatok a szakszervezeti választások félidején jók. Bizonyára a folytatás is ilyen lesz — fejezte be nyilatkozatát Egyed elvtárs, S*. I. ——---------------------------------------------------—— ■ [UNK] [UNK]' ■ I 3 Kongresszusra készülnek a Tolna megyei asszonyok Az év őszén kerül sor a magyar nőik országos kongresszusának összehívására. A kongresszus előkészületei Tolna megyében is megkezdődtek a termelőszövetkezeti nőbizottságok és falusi nőtanácsok megválasztásával. A megyében eddig 57 községben, illetve termelőszövetkezetben tartottak vezetőségválasztó nőgyűlést, ahol számtalan javaslat hangzott el a termelőszövetkezet és a falusi élet fellendítésére. A nőgyűlések többségén részt vesznek a falusi vezetők, a párttitkárok, tanácselnökök, tsz-vezetők, akik sokoldalúan értékelik a nők munkáját. A bonyhádi járásban, az eddig megtartott nőgyűléseken a község nagyságától függően 40—50 nő vett részt egy-egy gyűlésen. Mőcsényben a vezetőségválasztó nőgyűlés alkalmával adták át a baromfihús- és tojástermelési verseny három legjobbjának a kitűzött jutalmat. A bonyhádi Ezüstkalász Tsz-ben megtartott nőgyűlésen az asszonyok részéről olyan javaslat hangzott el, hogy a jövedelmezőség és a község ellátásának szempontjából is jó lenne, ha a tsz-ben foglalkoznának baromfitenyésztéssel és növelnék a kertészetet. A háztáji baromfinevelésről is szó esett, s az egyik asszony, K. Nagy Gáborné példáját említették meg, aki nyolc mázsa baromfihúst értékesített az elmúlt évben. A tszben kapott jövedelmet jól kiegészítette a háztáji gazdaságból szurkorlat mellett a közös gazdaság közgyűlése határozza meg úgy, hogy közben figyelembe veszi, miként boldogulhat leginkább a tagság. Furcsa lenne, ha a többség akaratával szembehelyezkedve a termelőszövetkezeti vezetők valamelyike jogtalan kedvezményhez juttatná a fiatalokat. Annak idején, amikor Kétyen a községi tanács ülése napirendre tűzte az ifjúság helyzetének vizsgálatát, több tanácstag elmondta véleményét. Itt és máshol is az csendült ki a hozzászólásokból, hogy a felnőttek számítanak a fiatalok segítségére, s arra, hogy vállalják apáik örökségét, a mezőgazdasági munkát, persze emberibb körülmények között, mint amilyenben nekik volt részük. Lovász Sándor tanácstag például így vélekedett: a fiatalok azért kívánkoznak el a faluból, mert már eleve messze kerültek a paraszti foglalkozástól. S mindjárt hozzátette: a mezőgazdaság munkásutánpótlását csak akkor lehet kellőképpen biztosítani, ha már a gyermekkorban olyan irányú nevelést kapnak, amelyiknek eredményeként nem lebecsülik a kétkezi munkást, a gépekkel bajlódó traktorost vagy az állattenyésztőt, hanem felnéznek rá. Ennél a gondolatnál érdemes egy kicsit időzni. Van ugyanis olyan tapasztalat, hogy a fiatalok bizonyos része valóban rangon aluli tevékenységnek tartja a mezőgazdasági munkának még azt az ágát is, amelyik a gépekkel van szoros kapcsolatban. S ezért feltétlenül megérdemlik az idősebbek bíráló szavait. Főként akkor, ha a munkát csak akkor tudják igaz hivatásnak elképzelni, ha az íróasztal mellett folyik. Meg kell mondani: ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek jut íróasztal. Egyszerűen nem igényli majd a társadalom a mostani létszámú igazgatási, nyilvántartási apparátust. Annál inkább szüksége lesz azonban a művelt, alkotó munkásra, aki vagy az iparban vagy pedig a működésében iparhoz hasonló mezőgazdaságban dolgozik. Úgy tűnik, ezt a jövőt az idősebbek jobban látják, mint a fiatalabb generáció. 1 Mint említettük, a tanácsok mostanában tárgyalják a fiatalok problémáit. Sok kérdés szerepel ezeken a tanácskozásonNéhány napja került napvilág- nulólétszám. Középiskoláink többkon, annyi, hogy még summázni rá a Művelődésügyi Minisztérium cége kétszeres sőt háromszoros is nehéz volna az összest. Egyet továbbtanulási tájékoztatója megterheléssel tanít. Más iskolákatért kiemelünk közülük. Azt, amelyben utalás volt arra, hogy bán viszont alig képesek feltettéhogy az idősebbek ismerik az is azokban a középiskolákban ahol nő a tanulócsoportokat maró bevétel. Dunaföldváron a Dunagyöngye Tsz nőbizottságválasztó gyűlésén a tsz-vezetők közül az agronómus vett részt. Az asszonyok előtt a tsz terveit ismertette, s végrehajtásukhoz, az asszonyok segítségét kérte. Több helyen szóvá tették az asszonyok, hogy a tsz-vezetőség, a lehetőség szerint, folyamatosan biztosítson számukra munkát, s itt különösen vegyék figyelembe az egyedülálló asszonyok helyzetét, akik mint családfenntartók, két-három gyermeket nevelnek. A Dalmandi Állami Gazdaság üzemegységeiben megtartott vezetőségválasztó nőgyűlésen a dolgozók lakáshelyzetét és a közlekedés javítását kérték a tanyai asszonyok. Kocsolán vasárnap 280 asszony vett részt a művelődési házban megtartott nőgyűlésen. A vezetőségválasztást a nemzetközi nőnapi ünnepségekkel egybekapcsolva tartották meg. A tsz-vezetőség kisebb ajándékkal örvendeztette meg a tsz-asszonyokat. Szekszárdon és a szekszárdi járásban kilenc tsz-ben választottak nőbizottságot: Bátaszéken, Fácánkerten és Medinán a községi nőtanácsot választották meg. A fácánkerti nőgyűlésen Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő is részt vett. Felszólalásában személyes tapasztalatai alapján számolt be az országgyűlésen elhangzott referátumról, a vitáról és az ötéves terv utolsó évének feladatairól. Befejeződött a balatonaligai titkári tanfolyam Befejeződött a balatonaligai párttitkári tanfolyam. Az egyhónapos iskolán kétszázharminc Tolna megyei alapszervezeti titkár és titkárhelyettes ismerkedett meg a párt politikájának időszerű kérdéseivel és a gyakorlati pártmunka tudnivalóival. Virág István, a megyei pártbizottság titkára tanfolyamzáró beszédében elemezte az egyhónapos munkát megállapította, hogy mind a hallgatók, mind az előadók, tanárok jól látták el feladataikat és bizonyos, hogy az alapszervezetek tevékenységében is érezhető lesz majd a tanfolyam hatása. Megjegyzés: A felvételi beszélgetésekről iúság gondjait. Tudják mit kell túl sok a jelentkező, a tanévkezdetlene tenni azért, hogy változzék elölt tájékozódó beszélgetésre fát ti! * flftn nf’flínfffí a falusi fiatalok helyzete. VI hívhatják be a tanulókat. Sokan sz Vnt a? sem ismeretlen előttükami vén,y „ renh>no,óc talán aramlast. Mondjuk ki: szent az sem ismeretlen előttük, úgy vélik a rendelkezés kapcsán, rSJ* hogy a tennivalókat csak akkor hogy tulajdonképpen ismét vissza• bommol n' k ° PV (tudják elvégezni, ha a megoldás- állították a felvételi vizsgákat. ^ - bán segítenek azok is, akik most Nos, nem erről van szó. Az in- ** 'LickffZ?'? nf PC~még gyakran csak kívánják atézkedésre azért volt szükség, minni 7 általános is-problémák megváltoztatását , mert a legutóbbi néhány évben, beSJerint főleg a gimnáziumok esetében ugyaoírásszerűen megemelkedett a ta- L 'offdifi ke mjX?£ k ...... képesek arra, hogy a különben szakmát nem adó négy évi tanulás után egyetemen vagy főiskol s sikerrel szerepeljenek. I ,. ■ m ,$515 POPÍST A beszélgetések lehetővé teszik Teljesen sosem feledkeztünk belőle 8—10 oldalt. A többit úgy azt is, hogy a beiskolázások során el róla, de mostanában különös hagyják üresen, ahogy az ügy. gyorsabb és gördülékenyebb lesen sok szó esik a takarékosság- viteli utasítás előírja. Igyen az irányítás. Pontosan aról. Latolgatják így is, úgy is. Ugyanakkor itt van az iktató- magas létszám s az ebből eredő Mondják például, hogy igen sok könyv. Ez érdekes jószág, mert több elfoglaltság miatt előfordult valutát lehetne megspórolni ha 150 laposnál kisebb terjedelmű olyan eset amikor a túljelentkejőbban gazdálkodnánk az import nem kapható belőle. Nakon észés miatt felvételt nem nyert sóanyagokkal. Azt is emlegetik: a még ki tudja hány hasonló közlöst akkor kapta meg az erről szóköltségek csökkentéséhez lényességben felhasználnak évente ló értesítést amikor már nem ges, hogy minden esetben ala-p 70—80 oldalt. Év végén leárjuk,1 volt előtte semmiféle választék. pos tervezés és körültekintés s a félig betelt könyvet irattár Most viszont a rendelkezés értelelőzzön meg valamit. ■** *• ................. Ezzel a tervezéssel és körültekintéssel azonban mintha nem lenne minden a legnagyobb rendben. A községi tanácsok kaptak például egy nyomtatványt. A ba helyezik újévkor újat vesz jmében legkésőbb április közepén 15 Nem lenne ez sok feleslegesen • 0m5!’ felvették? abba az kidobott papír, ha csak egy tank ° lába amit jelentkezési lapján luról volna szó. De az országban 1 erőnek megjelölt. A másodiknak . . 3 ezernél több község van, s a feltüntetett vagy a beszélgetés címe: A községfejlesztési alap évi, így a két nyomtatvány ára már során tanácsolt iskolába ekkor beszamolójanak összesítése. Tér- takaros summát tesz ki. Olyan ... . * , ű ekkor vedelme 62 oldal, s a kis és pénzösszegeket, amelyeket a meg mindig időben jelentkezhet* közepes községek, amelyek a szabvány megváltoztatásával meg 3 részt vehet ha szükséges a fellegtöbben vannak, felhasználnak i lehetne takarítani a vételi vizsgákon.