Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

i$g§- júni­us 1- Készülődés az aratásra Több kombájn, alapos gépjavítás — Új vezetők képzése — Bevált a dombóvári módszer Zsigovits Ferenc nyilatkozata Az őszi árpa már kalászba szökkent, a rozs is kalászol, kö­zeledik az aratás ideje. A nagy munka elsősorban a gépekre vár, ezért igen fontos, hogy kellőkép­pen kijavított, jól előkészített kombájnokkal, aratógépekkel vár­ják a gépállomások és szövetke­zetek a júliust. Tájékoztatást kértünk Zsigovits Ferenc­től, a Gépállomások Megyei Igazgatósá­gának vezetőjétől: hogyan halad a gépjavítás, a kombájnvezetők „toborzása” és egyéb szükséges előkészület. Zsigovits Ferenc elmondotta, hogy Tolna megye gépállomásai és termelőszövetkezetei az idén összesen negyven új kombájnt kapnak, ebből előreláthatólag húsz érkezik meg aratás ide­jére. Természetesen nagy segítség ez, de még örvendetesebb, hogy a gépek kijavítása igen jól haladt valamennyi gépállomáson. Már csak néhány kombájn javítása van hátra, alkatrészhiány miatt. Az elmúlt évben teljesítették a gépi aratás tervét, amit a me­gyei intézkedési terv előírt. A nem nagyon kedvelt B—62-es kombájnok is beváltották összes­ségében a hozzájuk fűzött remé­nyeket: átlagosan 152 holdról ta­karította be egy-egy gép a gabo­nát. A megyei igazgató véleménye szerint a kombájnok és arató­gépek kijavítása minőségileg jobb, mint az előző évben volt. Ennek oka egyrészt az, hogy már 1964 októberében elkezdték a javítást, és a munkának 35 százalékát el­végezték újévre. Alkatrészt is többet tudtak beszerezni az ős­­szel, tehát különösebb akadály nem adódott a gépek üzembe he­lyezésében. A múlt pénteken ka­pott tájékoztatást Zsigovits Fe­renc az AGROTRÖSZT-től al­katrészügyben és ennek alapján kért segítséget a Földművelés­­ügyi Minisztériumtól. Tegnap, te­­hát e nyilatkozat elhangzásakor már szólt is a Gépállomások Me­gyei Igazgatóságának a szekszárdi AGROKER, hogy érkeztek alkat­részek kombájnhoz, aratógéphez. Ennek alapján megvan a lehető­ség ahhoz, hogy június 10-ig az a néhány gép is üzemképes álla­potba kerüljön, ami egyelőre sze­relés alatt áll. Sőt, lehetőség mu­tatkozik tartalékalkatrész-képzés­­re. A kombájn vezetőkről szólva el­mondotta a megyei igazgató: — Szeretnék elérni, hogy minden kombájnra két ember jusson. Tavaly nagyon jól bevált ez a módszer. Az egyik vezetőt most is tudják biztosítani a gépállomá­sok, elsősorban műhelymunkások, bőr, de a másik embert a termelő üzemekből kell kiadni. A műhely­munkások egy részének kombájn­ra ültetésétől azt várják, hogy gyorsabban megy majd a hibák elhárítása, a munka közben való javítást. Mivel az összes kombájn­vezetőt figyelembe véve hiányzik körülbelül ötven szakember, egyhetes tanfolya­mon akarnak kombájnveze­tőket képezni, június 10-től, Szedresen. Az ötven traktorosból 15 gép­állomási dolgozó, a többi tsz-tag lesz. Az aratás megkezdése előtt valamennyi kombájnvezetőnek egynapos megbeszélést tartanak, ahol tisztázzák az aratás techni­kai lebonyolításának kérdéseit, a munkaszervezést, a műszaki ki­szolgálás feltételeit és a nyilván­tartások vezetését. A sikeres aratás érdekében két hasznos tanácsot ad a Gépállo­mások Megyei Igazgatósága a szövetkezeteknek. Egyik az, hogy mivel az esős idő miatt erősebb a gyomosodás, feltétlenül hasznos lesz a két­­menetes aratást minél na­gyobb területen alkalmazni. Különösen a B—62-es gépek számára jelentene ez nagy előnyt, gyorsabb munkát. A másik javaslat a dombóvári já­rás tavalyi kezdeményezése, a B—62-es kombájnok csoportos üzemeltetése. A dombóvári járás szövetkezeteiben több „Balaton” - kombájnt üzemeltettek egyszerre egy-egy tsz-ben, állandó műszaki felügyelet mellett és a jó kiszol­gálással elérték­, hogy ezeknek a gépeknek a teljesítménye átlago­san meghaladta a 240 holdat, ami csaknem száz hold learatásával több a megyei átlagnál. A gépek nyári javításához nagy segítséget ad majd a műhelyek és alkatrészraktárak éjszakai ügyelete. Valamennyi gépállomá­son és javítóállomáson az aratás idején éjjel is várják szerelők a javításra szoruló gépeket, hogy másnap reggel ismét munkába állhassanak, időveszteség nélkül. Természetesen a szövetkezetek is igénybe vehetik ezt a rendkívüli szolgáltatást. Június 8-tól szemlén győződnek meg az aratóegységek javításá­nak minőségéről, valamennyi üzemben. (g. J ) Elkészült az általános iskolák szemléltető­eszköz-ellátásának távlati terve A Művelődésügyi Miniszté­r­­iumban kidolgozták 1970-ig az általános iskolák szemléltetőesz­köz-ellátási tervét. Jelentős elő­rehaladás várható az audio­vizuá­lis szemléltetés területén. Foko­zatosan ellátják az iskolákat gya­korlati kísérleti eszközökkel. A nagyszabású terv előirányoz egyebek közt 7000 darab komplett diavetítő-készletet, amely nappa­li használatra is alkalmas. Szere­pel a tervben 3000 darab új típu­sú, távvezérléssel működő mag­netofon segítségével hangosí­tható diavetítő, úgynevezett diavox, va­lamint további 2000 magno. Az utóbbiak elsősorban a nyelvokta­tás tökéletesítését segítik. Számos új diafilmet készítenek az orosz nyelv,­ a történelem, a földrajz, a művészettörténet oktatásához, illetve ezek tananyagának szem­léltetéséhez. Az általános isko­lák alsó tagozata részére 40 féle új diafilm készül. A következő években befeje­zik az iskolák ellátását a törté­nelmi térképsorozat­tal. Ugyan­ez vonatkozik az ének-, zeneta­nításnál rendszeresített hangle­­mezsorozatra. 1970-ig a szakrendszerű okta­tást végző iskolák mintegy 25— 30 százalékának biztosítanak a fizikagyakorlatokhoz, egyebek közt dinamóétert, hőanyagmérő hengert, tanuló-kísérleti egyen­áramú volt­ ampermérőt, szétszed­hető elektromotor-generátort; a biológiához: tanulói mikroszkó­pokat, különféle bonceszközöket. Az ellátási terv összeállításánál figyelembe vették a baráti or­szágokból — így Csehszlovákiá­ból Jugoszláviából és a Szovjet­unióból — beszerezhető szemlél­tető eszközöket is, amelyeket el­sősorban az audio-vizuláis okta­tásnál alkalmazhatnak az isko­lák. Befejeződött az arab kormányfők értekezlete Kairó (MTI). Kétnapos tanács­kozás után az arab országok kor­mányfőinek kairói értekezlete be­fejezte munkáját. A határozat javarészét nem hozták nyilvános­ságra. A MEN­ hírügynökség je­lentése szerint az Arab Liga kai­rói székházában megtartott érte­kezleten olyan értelmű határoza­tokat hoztak, amelyek célja az arab egység megszilárdítása, Pa­lesztina felszabadítása, a Palesz­tinát felszabadítási szervezet és a Palesztinát felszabadító hadsereg támogatása. A konferencián ho­zott határozatok nagy súlyt fek­tetnek az arab egységre a gazda­sági, szociális, a törvényhozási területeken és a sajtó kérdéseiben is. A kormányfők, illetve képvi­selőik az arab államfők újabb, harmadik értekezletének időpont­jául szeptember 13-át, színhe­lyéül pedig a marokkói Casa­blancát javasolták. A közös közlemény síkraszáll az egyesített katonai parancsnok­ság megszilárdítása, a Jordán fo­lyó eltérítésére vonatkozó tervek kivitelezése mellett, s leszögezi: a részvevők továbbra is támogat­ják az arab csúcsértekezleten ed­fii CT crysiltfxficrfr­i- lnrvgiKo fO^NA MFCFEI NEPŰJSAÖ . i ■ —■ i­­ ’ijj— -a KOCSIMOSÓK Fotó: Bakó Jenő. 150 ügyirat, kilenc kiló papír, 83 000 forint kötbér Három év óta épülő művelődési ház Május elsején új művelődési házat avattak Szedresen. A köz­ség új kulturális létesítménye a lakosság összefogását dicséri , és az építőkét, akik aránylag rövid idő, alig egy év alatt felépítették. Viszont nem dicséri az építőket a felsőnyéki művelődési ház. A ré­git jó öt évvel ezelőtt lebontották — tulajdonképpen egy nagy­teremből állt, amelyet egy maszek kocsmáros építtetett, táncterem­nek —, a helyére épült a község Új általános iskolája. A községi tanács akkor úgy határozott, hogy öt év községfejlesztési alapjából új művelődési házat építtet, olyat, amely megfelel a mai és a jövő­beni igényeknek is. Emiatt hát­térbe szorult néhány más község­fejlesztési feladat, még az egyéb­ként igen fontos és szükséges járdaépítés is. Három évvel ezelőtt kezdte meg az építkezést az akkori Komlói Állami Építőipari Vállalat. A munka úgy indult, hogy a község lakossága hamarosan birtokba ve­heti az új létesítményt, amelyben helyet szántak az új mozinak is, a régi — ugyancsak maszek által épített — helyett. Év végére az építők felhúzták a falakat. Meg kell jegyezni azt, hogy a község a lehetőségekhez képest társadalmi munkával is segített. Pélául a vízellátáshoz a vízvezetéket a tsz építette meg. Tehát falegyenbe került az épü­let, de attól kezdve megfeneklett a munka Újabb egy év kellett, mire el­készült a tetőzet, első átadási határidő — mondja Juhász Dénes vb-elnök. — Ez el­tolódott október 31-re, de nyil­vánvaló volt, hogy erre az időre sem lesz kész. Eleinte még el­fogadtuk a vállalat vezetőinek a magyarázatát, hogy első a lakás­­építkezés. Ez nyilvánvaló, hiszen elsősorban az emberek lakásigé­nyeit kell kielégíteni, de ennyire azért a kulturális igényeket sem kellene elhanyagolni.­­ Aztán közbejött néhány terv­­módosítás is. Megszüntették azok­nak a tetőpaneleknek a gyártását, amelyeket az eredeti terv szerint akartak felhasználni. Módosítani kellett a terveket, amihez idő kellett... — Megszüntették a fűtőberen­dezés gyártását is, amely az ere­deti tervben szerepelt. Újabb tervmódosítás... — Eleinte megpróbálkoztunk a „szocialista” összeköttetést ki­használni. Egy ideig használt ez is, aztán ismét csak megállt az építkezés. 1964-ben csak a tető készült el. Az év végén már más lehetőséget nem láttunk, mint, hogy a döntőbizottsághoz fordul­junk. A döntőbizottság helyt adott követelésünknek, s ez a vállalat­nak 83 000 forintjába került. Egy­úttal az átadás végső határidejét ez év augusztusára tűzték ki, úgy, hogy amennyiben a vállalat ezt nem tartja be, utána napi ötszáz forint kötbért kell fizetnie. — Mi mindenesetre azt szeret­nénk, ha elkészülne a határidőre, mert abból a községnek semmi haszna nincs, bármennyi kötbért is fizet a vállalat — mondja a ta­nácselnök —, de a népgazdaság­nak sincs haszna olyan pénzből, amely mögött nincs termelés. Leg­feljebb az „vigasztal” bennünket, hogy nemcsak­ mi vagyunk a „szenvedő” felek, hisz más építke­zések elmaradása miatt százezre­ket fizetett ki a vállalat. És, ha el­készülne, megszabadulnánk egy csomó papírmunkától is. Eddig a művelődési ház ügyében százöt­ven ügyiratot küldtünk el, nálunk meg már összejött kilenc kiló papír Nagyon szívesen lemondtunk vol­na ekkora számokról. Egy évvel ezelőtt már írtunk a felsőnyéki művelődési ház építé­sének lassú üteméről, és arról a reményről, hogy az akkor még komlói vállalat befejezi az építke­zést az októberi határidőre. Nos, a remény nem vált valóra. Az új, megyei építőipari vállalat ez eset­ben is passzív örökséghez jutott, és fennáll a kérdés: ezt a passzí­vát ki tudja-e egyenlíteni, vagy ismét a népgazdaságnak kell fi­zetni? Az utóbbi időben némileg meg­gyorsult az építkezés. Befejező­dött a belső alapvakolás, hátra van még a külső, azonkívül a fes­tés, a parkettázás, a fűtőberende­zés felszerelése, és még más, egyéb munka. A határidő viszont nincs túl messze. Ennyi idő után már méltánylást érdemel a község lakóinak kíván­sága, hogy végre szeretnének jó színházi előadásokat és jó filme­ket látni. Ez utóbbiakhoz a MOKÉP már biztosította a tech­nikai berendezést, normál- és szé­lesvásznú gépekkel is. Színházi előadást, filmeket akar­nak, nem újabb határidő-eltoló­dást. Három év után valóban jo­gos kívánság. %

Next