Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
1966. július 1. ' TOLNA MFC.VEÍ NÍPCJSAO Mit jelent a társadalombiztosítás kiterjesztése a tengelici Petőfi Tsz-ben Mint ismeretes, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az 1003/1966. (III. 13.) számú határozatával a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának, valamint a szolgáltatások betegségi, anyasági segélyezésének további fejlesztését határozta el. A rendelkezés a mai nappal lépett életbe. A tengelici Petőfi Tsz-ben közgyűlésen foglalkoztak a nagy jelentőségű határozat ismertetésével. A feldolgozás adatai szerint — amelyeket Kovács Kálmán tszfikönyvelő és Tolnai Józsefné nagy gonddal készítettek el —, a mai naptól kezdve 65 tsz-tag van érintve a családi pótlék kiegészítésében. Alkotmányunk ünnepére — az első kifizetés erre az időszakra esik — a községben 10 000 forinttal több családi pótlékot hord szét a postás, mint eddig. Ugyancsak a mai nappal lépett életbe a szolgáltatások bővítése is, mely szerint a tsz-tagok orvosi gyógykezelést, gyógyszert, gyógyfürdőkezelést, gyógyászati segédeszközöket, fogpótlást, kórházi ápolást, mentő-igénybevétel és szakrendelésre való beutalás esetén útiköltségtérítést, anyasági, és halál esetén pedig temetkezési segélyt kapnak. E szolgáltatások költsége a Társadalombiztosítási Igazgatóságot terheli. A termelőszövetkezet a tagok részére betegségi és szülési segélyt folyósít. A tsz-közgyűlés határozata szerint betegségi segélyt kapnak azok a tsz-tagok, akik betegségből kifolyólag keresőképtelenek. Azok is betegségi segélyben részesülnek, akiket valamilyen közegészségügyi okból kifolyólag (állategészségügyi zárlat), foglalkozásuktól eltiltanak. A betegségi segély összege a megbetegedett tag előző naptári évben elért egy napi átlagos részesedésének 50—75 százaléka lesz. A kisgyermekes anya, aki egy éven aluli beteg gyermekét gondozza — gondozó hiányában egyedülálló anya esetében — az két éven aluli beteg gyermek gondozására is kiterjed — hasonló a segélyezés mértéke. A Petőfi Tsz-ben a közgyűlés határozata alapján a tsz-tag, aki 200 munkanapnak megfelelő, 375 munkaegységet teljesített, a napi részesedés 50 százalékát kapja. Az a tag viszont, aki 375 munkaegységen felüli teljesítést ért el, a napi részesedés 60 százalékát kapja meg, betegségi segély címén. Az eddigi gyakorlat szerint a tsz-tag, aki 10 napon alul betegeskedett, segélyben nem részesül. Ha esetleg a tsz-tag 10—30 nap volt beteg, a zárszámadás után kapott betegségi segélyt, de mértéke attól függött, hogy a szociális-kulturális alap erre felhasználható részéből milyen összeg maradt meg év végére. A tsz a 30 napon túl gyógyuló betegek számára eddig munkaegység-előlegként 20 forintot folyósított. A beteg tagok részére napi 0,5 munkaegységet számoltak el. Tavaly például a betegségi munkaegység értéke 45 forint volt. Az új rendelet bevezetése azt jelenti, hogy egy átlagosan dolgozó tsz-tag, aki az elmúlt évben 16 800 forint évi jövedelmet ért el, a régi segélyezési forma szerint 30 napi betegség esetén 675 forint segélyt kapna, míg a mai nappal életbe lépett rendelet végrehajtása értelmében ugyancsak 30 napi betegség után a segély összege 900—1200 forint. Nagy segítség és kétszeres segítség, mert gyorsan jön és akkor, amikor az ember bajban van. A rendelet megoldotta a szülő nők segélyezését is. Eddig a Petőfi Tsz-ben csak 3 hónapon keresztül kaptak a kismamák napi 0,75 munkaegységet Ezentúl a kismamák részére 20 héten keresztül folyósítanak szülési segélyt. Amennyiben a kismama a szülést megelőző évben leganlább 120 munkanapot dolgozott, ebben az esetben a segély összege az előző évi részesedésének egy napra jutó hányadának 100 százalékát kapja. A 80—120 munkanap esetében a tsz a napi részesedés 75 százalékát folyósítja szülési segély címén. A tengelici Petőfi Tsz tagsága örömmel vette tudomásul a társadalombiztosítási szolgáltatások kiterjesztését. P. M. Közérdek — egyéni érdek A határozat sorsa Régóta megoldásra érett intézkedést próbált tenni az alsónyéki községi tanács végrehajtó bizottsága. Baj volt a községi művelődési ház tisztaságával. Amikor a tszközgyűlés utáni napokban ismét szóvá tették nekik a pókhálókat, a rendszeres takarítás megoldatlanságát, napirendre tűzték az ügyet. A községi tanács végrehajtó bizottsága 1965. augusztus 31-én kelt, 71A965. számú határozatával megszüntette a gondnoki állást, helyette takarítónő alkalmazását határozta el. Ezzel a határozattal kezdődött a haddelhadd. Elindult a lavina. Miért? Mi különös van abban, hogy a községi tanács határozatilag rendezi dolgát? Hiszen hatáskörükbe tartozik, és a csaknem kétszáz négyzetméternyi kultúrotthont takarítani kell. Mindjárt kiderül. Kitört a háborúság, mert a közmegelégedésre történt tanácsi intézkedés egyéni érdekekbe ütközött. A gondnok ugyanis — aki havi 250 forintot kapott ezért a tanácstól — férfi volt, a kultúrotthon igazgatójának, Szántó Pálnénak a férje. No, de ki nevezte őt ki erre? A tanácsiak szerint ők nem, hanem tudtuk és beleegyezésük nélkül saját felesége, a művelődési ház igazgatója. December végén megszűnt a gondnoki állás — így a fizetés folyósítása is — a községi tanács pedig ez év január 15-én szerződést kötött az új takarítónővel, Hernádi Lajosnéval. Ekkor még mindig nem látszott, minek néz elébe a tanács és a takarítónő. Szántóék foggal-körömmel harcoltak egyéni érdekeikért. Vitatta a kultúrotthon igazgató, kell-e külön takarítónő a kultúrháznak, de ennél is továbbment, egyszerűen nem adta át a kulcsot Hernádinénak, hónapokon át. Kell-e takarítónő ? A tetemes, killónyi iratmennyiséget olvasván, beadványai teli vannak ellentmondásokkal. Néhányat belőlük. Szerinte nem kell takarítónő, mert takarékoskodni kell, és ők férjével, a gondnokkal ketten takarítanak, társadalmi munkában. Ha ők társadalmi munkában takarítottak volna, miért fizettek a gondnoknak 250 forintot? Miért kell egy férfi pedagógusnak kultúrotthont takarítani? A másik ellentmondás abban van, tudta-e, vagy nem, hogy takarítónőt alkalmaztak? Egyik írásban az olvasható tőle, hogy ő csak májusban értesült a szerződésről, a másikban viszont kezevonásával igazolja, hogy ő. Szántóné — nem fogadva el az alkalmaztatást — januárban visszaküldte a tanácshoz a takarítónővel annak munkakönyvét. Mirevaló ez? A tanács döntésének végrehajtása mindenkire kötelező, nem képezheti vita tárgyát a határozat. Az elfekvő levelek szerint, személyeskedéssel, törvénytelenséggel vádolta Paksi Béni vb-titkárt, aki a határozat végrehajtásáért felelős. Ismerve az ügyet, sokak előtt nem vitás, hogy ki személyeskedett, ki veszi semmibe a törvényt. Milyen könnyű vádaskodni az ellen, aki tevékenységével a választott testületet, a vb-t képviseli. Annál furcsább ez, mivel választott tanácstag a kultúrotthon-igazgató és ennek a bizalomnak közösségi munkával kell megfeleljen. Nem térhetünk ki az ügy valamennyi részletére. Egy azonban kétségtelen: az alsónyéki kultúrotthon igazgatója saját anyagi érdeke védelmében nemigen válogatta az eszközöket, semmibe vette a tanács vb határozatát. Nem nagy község Alsónyék ahhoz, hogy titokban maradjon valami. Többen is elmondják, hogy Szántóék részéről ennek a szégyenletes purparlénak anyagi háttere van. Az első és másodfokú munkaügyi döntőbizottságoknál is szóba került ez. A takarítónő ugyanis oda fordult elmaradt bérének kifizetése végett. Hiába a határozat’! A nyéki tanácsházán — beléptemkor — egy hajlott hátú férfival tárgyal a vb-titkár. Felfigyelek a panaszos bécsi keserű méltatlankodására. Hernádi Lajos, a kultúrházi takarítónő férje a panaszos. Kiderül, hogy hiába a vb-határozat, hiába a munkaügyi döntőbizottságok határozata, a kultúrotthon-igazgató tegnap este sem adta át a kulcsot. Még mindig változatlan a helyzet? Hát lehetséges ez? Hiába lenne minden? Ezért az áldatlan helyzetért felelős a nagy közigazgatási jártassággal és vezetői tapasztalattal rendelkező tanácstitkár is. Mikor szóba kerül, ő is elismeri, hogy ha korábban határozottabb, másként állunk, nincs ez a huzavona. De nem restelli magát kultúrotthon-igazgatónk még mindig? Az sem zavarja, hogy önzéséből, vagy presztízséből a kis fizetésű ember, a takarítónő hátán csattan az ostor? Személyeskedéssel, elodázással, a „csakazértissel” nem sokra megy szélyes, ha anyagiasság, a csak magával törődés. Véget kell vetni a huzavonának ! Ideje lenne, hogy a felettes szervek is pontot tegyenek az ügyre. Vessenek véget a huzavonának, szerezzenek érvényt a tanácsi határozatnak! Miért a felettes művelődésügyi szervek tétlensége? Egyik beadványában Szántóné azt írta, hogy a községi vb határozata ellentétes a „felettes művelődésügyi hatóság” álláspontjával. Ezek után talán az sem meglepő, hogy a megyei művelődésügyi osztály egyik dolgozója személyesen kérte a megyei döntőbizottságot: döntsenek a helyi tanács és a takarítónő ellen, a kultúrotthon-igazgató javára. Milyen alapon? Az igazság és a törvény nem áll mellettük. „Egymásrautaltság”, protekció ide vagy oda, itt a közérdek a fő. A döntések végrehajtása következik most Alsónyéken is. Hány embert és mennyi energiát kötnek még le Szántóék ezzel a furcsa, értelmetlen huzavonával? Kérdezzük: Mit tesznek ezek után az illetékesek? SOMI BENJÁMINNÁ f 3 Épül a dombóvári kórház Az épülő kórház egyik szárnyán már felszerelték a nyílászáró szerkezeteket A főépülettel párhuzamosan készülnek a melléképületek is. A madártávlatból — kilenc emelet magasból — készült képen az építők egyik melléképület tetőszigetelésén dolgoznak. Az építők már elérték a legmagasabb szintet, s ezzel együtt teljesítették az első fél év termelési tervét. Fotó: Bakó Jenő