Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

tóim - Z6j £ SZ3X­(i« -Egye­térni Köny­v­t­ár _ Leonardo de­­ Tinci y.NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 181. szám ÁRA: 6. FILLÉR Kedd, 1066. augusztus 2. KETTŐN ALL A VASAK Szabályt erősítő kivétel a Vár­dombi Gépjavító Állomáson Gya­log János, aki évek óta szívesen dolgozik Balaton kombájnnal. Az idén az őcsényi határban július végéig 170 holdról takarította be ezzel a géppel a termést. Ő volt az egyedüli, aki önként elvállal­ta a Balatont, sőt, ragaszkodik hozzá. Szabályt erősítő kivétel, mert a mezőgazdasági üzemek­ben általában ettől a géptől ki­mondottan félnek. Olyannyira, hogy a Balaton a silány munka szimbólumává lépett elő, elriasztó példája­ lett annak, miként nem szabad a mezőgazdaság számára gépet gyártani. Tavaly volt rá eset, hogy az egyik közös gazda­ság vezetői tüntetően kivonultak a járási gépelosztási tanácskozás­ról, amikor arról értesültek, hogy nekik ezekkel a kombájnokkal kell aratni. A javítószolgálat em­berei legtöbbet a Balatonokkal kínlódnak. Elmondják, az a leg­nagyobb és perdöntő hiba, hogy nincs bennük az anyag. A gép nem elég erős ahhoz, hogy a kö­vetelményeknek megfeleljen, haj­lik, kopik, törik. Sokan már évekkel ezelőtt hangoztatták, hogy a Balatonokat legjobb volna minden további nélkül kiselejtezni. Az az igazság, hogy az átszervezés óta a terme­lőszövetkezetekben volt idő meg­felelő tapasztalatokat szerezni, más erő-, valamint munkagépek minőségéről is. Általában a tsz­­tagok és vezetők véleménye ez­zel kapcsolatban tárgyilagos, és elfogulatlan. A jóra, nem mond­ják, hogy rossz, a rosszra viszont nem mondhatják, hogy jó. Az SZK—3-as és az SZK—4-es arató­cséplő gépeket hozzák fel rend­szerint pozitív példáiként. Az igénybevételt tekintve, a megye mezőgazdasági üzemeiben általá­nos és elterjedt a vélemény: az SZK—3-as és 4-es utolérhetetlen és szinte elnyűhetetlen. Arra kel­lene törekedni, hogy ilyen, szin­te elnyűhetetlen gépeket adjon az ipar a mezőgazdaságnak. Ez az a géptípus, amelyiktől nem sajnál­ták beleadni az anyagot, s éppen ezért minden szempontból meg­felel a követelményeknek, a kí­vánalmaknak. Vannak azonban más gépek, amelyekkel a Balatonhoz hason­lóan, a mezőgazdasági üzemek­ben egyáltalán nincsenek meg­elégedve. Péti József, a regölyi Népakarat Tsz elnöke egy vita során­ elmondotta, véleménye sze­rint sokkal gazdaságosabb pél­dául egy szovjet silókombájnt felújítani, mint egy új magyar silókombájnt vásárolni. Lehetsé­ges, hogy ebben a megállapítás­ban van némi túlzás. Ennek el­lenére mindenképpen figyelemre méltó, az ezzel kapcsolatos bíráló megjegyzések sokasága. Nemcsak Péti József az egyedüli bíráló. Feltétlenül elérkezett az ideje, annak, hogy ilyen szempontból maguk a gyárak végezzék el a szükséges és a nélkülözhetetlen közvéleménykutatást, akár az AGROKER-ek közvetítésével, akár más módszerekkel. Évek óta hangoztatott kisebb-nagyobb ki­fogásokat lehetne összegyűjteni, s közülük jó néhányon minden to­vábbi nélkül azonnal lehetne vál­toztatni némi ötletes, ám egy­szerű módosítással, tökélesítéssel. Erre annál is inkább szükség van, mert a gépgyárak a jövőben egyre nehezebben találnak pia­cot, egyik-másik gépféleségre. Jól felfogott érdekük volna tehát egységesebben, átfogóbban ismer­ni azoknak a mezőgazdasági üze­meknek a véleményét, amelyek az erőgépet, vagy munkagépet használják. Gregorits Jakab dombóvári Alkotmány Tsz elnöke példákra hivatkozva bizonyítja, hogy a közös gazdaságnak az a gép a legdrágább, amelyikből „megspórolták” a belevaló anyag egy részét. Szerinte a jövőben er­ről a témáról az eddiginél jóval többet kell beszélni. A termelő­­szövetkezet szívesen megfizeti a jó gépet. A több pénzt sem saj­nálja, viszont a gépgyárak se sajnálják az anyagot. Kettő he­lyett inkább legyen egy, de olyan hogy arra építeni lehessen. A jövőben az lesz a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági üzem válo­gat. A tsz-ek vezetői alaposan meghányják-vetik, hogy mikor mit vásároljanak, mire költsék a pénzt. Feltétlenül egyik döntő szempont lesz majd egy-egy gép­féleség híre-neve, más szóval már­kája. Az őszi­-nem őszi állapoto­kon kezdünk túljutni, s ez jó dolog. Abban sincs semmi rossz, hogy a mezőgazdasági üzemek részéről sürgetően jelentkezik az óhaj, a minőség fokozására. Van azonban ennek a kérdésnek egy másik oldala is, amely éppen itt érdemli a legnagyobb figyelmet. Arról van szó nevezetesen, hogy a mezőgazdaságban a gépek élet­tartamát, használhatóságának ide­jét az is meghatározza, hogy mennyire bánnak vele gazdaként. E téren a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak, avagy kielégítőnek. Gyakran megrövidíti az új munkagépek élettartamát a hozzáértés, a felelősség hiánya, a szükséges ellenőrzések elmu­lasztása. Elképesztően nagy szá­mok bizonyítják ezt, az AGRO­­KER nyilvántartásaiban. Kimutat­ható, hogy hihetetlenül és indo­kolatlanul nagy az alkatrész­felhasználás. Éppen az önállóság jogán, a tsz-ek dolga azt is meg­vizsgálni, hogy mi rejtőzik e mögött. A két dolog elválasztha­tatlan egymástól. Egyik oldalon valóban jogos benyújtani az ipar­nak az igényeket, a másik olda­lon azonban indokolt körülnézni, a közös gazdaságban is és meg­vizsgálni, hogy valójában egy-egy gép esetében mi a gyakori meg­hibásodás oka? Nem mindig a gyár a hibás, sokszor az az em­ber, akire a gépet rábízták. Mi bizonytja ezt legjobban? Is­mét a Balaton példájára kell hi­vatkozni, illetőleg a Várdombi Gépállomás dolgozójára, Gyalog Jánosra. Közismert a Balatonok minősítése. Ám nagyon érdekes, hogy megfelelő ember kezében még ez a gép is képes produkálni. L (-------------------------­l Tausz János belkereskedelmi­­ miniszter nyilatkozata | s. o. -A vasárnap sportja I “ I _ “ _J Apad a Duna Elsőfokra mérsékelték a készültséget Rajka és Gönyü között Vízállásjelentés Szombattól hétfőig csak telen­ cirkálnak a gátakon és éjjel- vízzel. A vízügyi igazgatóságok ér féktelen csapadékot mértek a nappal ügyeleti szolgálatot tartó- nagyteljesítményű és 57 hordozó Duna vízgyűjtő területén. Ezért nak. A Duna bal partján, Új­­ható szivattyúval másodpercen­­a folyó felső szakaszán már rá­ Mohács és Dunafalva között, ahol­ként csaknem száz köbméter vi­­hamosan apad a víz. A magyar tavaly a sok buzgár okozott gon­­zet emelnek át a belvízcsator­­szakaszon Dunaremeténél szom­­bat, megelőző erősítési munká­­nakba és a folyókba. (MTI) baltól vasárnapig — a második fatokat végeznek. Kandarok kör­árhullám következtében még nyékén a szivárgás csökkentésére néhány centiméternyit áradt, de homokkal terhelik és magasítják hétfő reggelre már 28 centimé­ a töltést A Duna alsó magyar térrel apadt a folyó. Ezért a szakaszán egyébként az utóbbi . _ . , Győri Vízügyi Igazgatóság intéz­ egy év alatt jelentősen fokozó­kedésére hétfő reggel a Dunán <jött az árvízvédelmi biztonság. Rtáár,ái­l 4 perhaTv ° Rajka és Gönyü között harmad- Ebben az időszakban több mint fokról elsőre, a Rába és a Mór- egymillió köbméter földdel erő- 6738, cal torkolatánál, továbbá a mo­ sítették a gátakat a folyó két tiz­soni Duna győri szakaszánál pe­­narttán romlásnál <53, Dombormai 752, dig harmadfokról másodfokra Galgocnyaknál 767, Gerjennel mérsékelték az árvízvédelmi kő­ A Zala folyónál harmadfokú ár- Paksnál 724 centiméter, szükséget, vízvédelmi készültséget tartanak. A Sió vízállása: Borrévnél 607 Yalrn??ra - centiméter, Palánknál 540, Sió­emberek számításainak megfele- áradt folyó árhulláma a torkolat agárdnál 464 Medinánál 335 cen­­t­en — a magyar szakaszon u tol- közelében, Balaton­magyaród tér­ .^éter érte az előző áradást és annyira jégében átömlött a gát korána­ellaposodott, hogy Váctól délre ján és mintegy ezer holdnyi ná­ A Kapos vízállása: Bombóvár­­már nem növelte a Duna víz- olast és rétet elborított vízzel, nál 165 centiméter, Kurdnál 244, szintjét. Hatására azonban lelas­ Lakott terület nem került be­ Pincehelynél 294 centiméter. szombat délutáni ftoSiméte­ Szélybe' A Duna vízállása Budapestnél, rés tetőzéstől hétfő délig csak 704 A korábbi esőzések és még- előrejelzés alapján ma 700 centi­­centiméterre csökkent a vízállás áradt patakok az országban 22 500 méter, holnap 685, Mohácsnál ma és keddre — az előrejelzések holdnyi területet öntöttek el bel- 835, holnap 840 centiméter, szerint­e 700 centiméter várha­tó. A gyors apadásra tehát csak a hét közepétől lehet számítani. A gátakon továbbra is éjjel­nappali figyelőszolgálatot tarta­nak, Dél-Pest kivételével a buda­pesti védvonalakat másodfokú árvízvédelmi készültség őrzi. A lezárt csatornákból változatlanul át kell emelni a vizet a Dunába. Baja térségében a Duna víz­szintje vasárnap meghaladta a 800 centimétert, s ezért Baja és az országhatár közötti folyó­szakaszon másodfokú árvízvédel­mi készültséget rendeltek el. Mo­hácsnál szerdára várják az ár­hullám tetőzését, amely mintegy másfél méterrel marad el a múlt évi maximumtól A Duna bara­nyai szakaszán tehát nincs köz­vetlen veszély. Óvatosságból azon­ban az Alsódunavölgyi és a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság in­tézkedésére biztonsági őrjáratok A hadsereg lázadó egységei átvették a hatalmat Nigériában Jakubu Gowon alezredes, a az általa vállalt pénzügyi köre­­nigériai hadsereg tisztje, aki a lezettségeket. „Külpolitikánk vál­­hadsereg lázadó egységeinek ne­­tázatlan marad és minden külső­jében tárgyalt a katonai köz­ beavatkozást, agressziós cselek­­m­­ény képviselőivel, hétfőn a ni­ detnek tekintünk” — mondotta, gériai rádióban bejelentette, hogy A Reuter a nigériai események­­átvette a hatalmat az országban, ről szóló tudósításában azt írja, Hangoztatta, hogy hatalomra­ egyelőre nem lehet tudni, milyen futása a legfelső katonai tanács szerepe volt Gowon alezredesnek többségének hozzájárulásával tör­ a lázadásban, ő is hausza-törzs­­tént. Megerősítette, hogy Ironsi­beli, mint a hadseregnek azok a tábornok nigériai államfőt a­lá- tagjai, akik múlt hét pénteken zadók elfogták és hollétéről — fellázadtak Ironsi kormánya ellen, valamint az ugyancsak foglyul­ Gowon hangoztatta, hogy „az ejtett Faguiyi kormányzóról — egységes kormány nem állta ki nem tudnak­ az idő próbáját. Gowon 12 évet Gowon utasítást adott a fegy­­töltött a nigéria hadsereg szolga­­veres erők tagjainak, hogy ma­­latában. Tanulmányait Nigériá­­r adjanak laktanyáikban, mert ban, Ghánában és a sandhursti nem szabad terrorizálni a lakos­ angol katonai főiskolán végezte, jogot”. Hangsúlyozta, hogy foly­ Hétfőn reggel még lövöldözés tatni fogja elődje nemzetközi és folyt Lagos térségében, s hír sze­­egyéb vonatkozású politikáját, mint a lázadók egy híd két olda­­liszteletben fogják tartani az­tán foglalták el állásaikat. Ez a előző kormány által kötött összes híd köti össze Lagost a száraz­­nemzetközi megállapodásokat és földdel. A francia sajtó Couve de Murville magyarországi útjáról Párizs (MTI) A hétfő reggeli „Hasznos látogatások” — de. ..15 francia lapok értékelik Couve de című vezércikkében rámutat: a Murville magyarországi és cseh- francia külügyminiszter megle­­szlovákiai látogatását. „A mér­­hetősen korlátozott célokat fű­­leg pozitív — írja a Figaro — tett maga elé. Nem arról volt a jó megállapodásokat azonban szó, hogy megegyezésre jusson most meg kell valósítani a gya- magyar és csehszlovák partneres­­korlátban. Prágában és Buda­­pes­t megvitatott problémák pesten is rokonszenvel, szíve­ megoldásáról, hanem csupán az­­íyesen fogadták a francia kül­­ról, hogy kicseréljék nézeteiket, ügyminisztert és megértést ma- Nem kétséges — írja —, hogy tartak a francia kormány kül- Budapest és Prága hajlandó lett politikai koncepciója iránt — volna ennél tovább is elmenni, emeli ki cikkében Oglastro, a Ilyen körülmények között a la­­lap kiküldött tudósítóla­togatás legfőbb eredménye, hogy Yves Moreau, az Humanité megerősítette Franciaország és a meglátogatott országok kapcso­latainak kedvező fejlődését, amit egyébként a csehszlovák és a magyar külügyminiszter korábbi párizsi látogatásai indítottak el. A cikkíró hangsúlyozza, e téren még sok a tennivaló, Magyaror­szágnak a nyugati országokkal folytatott külkereskedelmében Franciaország csak 7 százalékkal van képviselve. Elsősorban a francia kormányon múlik, hogy hitelkönnyítésekkel és a behozatal fokozásával változtasson ezen a helyzeten. Budapesten és Prágá­ban is élénken sajnálják, hogy Nyugat-Németország e téren több realizmust mutat, kezdeménye­zőbb és rugalmasabb, mint Fran­ciaország. Az Humanité vezércikke ezután rámutat: a nemzetközi kérdések­ben Franciaország osztozik a szo­cialista országoknak a vietnami helyzet miatti aggodalmában és az európai enyhülést kereső tö­rekvéseiben is. Gouve de Mur­ville, bár óvakodott állást fog­lalni Bonn politikáját illetően, hangsúlyozta, Párizs szeretné, ha Nyugat-Németország megjavítaná viszonyát Közép- és Kelet-Európa országaival, mert ez egész Euró­pa érdekét szolgálná.

Next