Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

TOLNA VttAC PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK NÉPÚJSÁG GÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­ A MEGYEI TANÁCS LAPJa XV. évfolyam, 232. szám ÁRA: 60 FILLÉR A szállítási bizottság az őszi csúcsforgalomért Új komplex brigádok Dombóváron és Pakson A­­ harmadik negyedévben több mint másfél millió tonnát szállítottak a megyében Két hónapja, hogy a Tolna me- Természetesen olyan, előre nem évben nem történt jelentősebb gyei Szállítási Bizottság ülést tar- látható, gyors intézkedést kívánó hiányosság. A feladott és fuvaro­­zott, amelyen többek között még­ feladatok is napvilágot látnak, zásra váró áruk — egy-két eset­tárgyalták az oszd szállítási fel- mint például legutóbb a báta­­tól eltekintve —, kellő időben el­adatok maradéktalan végrehajtása széki vasútállomáson. Nagy menü- jutottak rendeltetési helyükre. Ha érdekében szükséges tennivalókat, nyiségű hasábra érkezett Báta figyelembe vesszük, hogy ez év Ezekben a napokban, hetekben részére. Az állomás vezetői tele­ első felében 2,3 millió tonna az őszi csúcsforgalom kellős kö­­rénén keresték meg a szállítási árut szállítottak el, ugyanakkor zepén realizálódnak a megtett in- bizottság illetékeseit, hogy segít­ csupán a harmadik negyedben­tézkedések, amelynek eredménye­­séget kérjenek. Ugyanis a rakodó- 1,8 millió tonnát, láthatjuk, hogy­ként ma már elmondhatjuk, terület jelentős részét elfoglalta ez csak a szállítási bizottság ala­­hogy a III. negyedévben több, a többi vagon fa. Az intézkedés pás intézkedési tervének eredme­­mint másfél millió tonna súly- gyorsan megtörtént, még aznap nyeként valósulhatott meg. Ez mennyiséget továbbítottak ren- az AK 3V nyerges vontatót bizto- egyben biztosítékot is jelent, deltetési helyére. Kisebb hiányos­­sított a fa elszállítására, hogy a negyedik negyedben ha­ságoktól eltekintve, a III. ne- Végeredményben a szállítási ha­­sonlóan teljesítik a szállítási fel­gyedévben végzett munka jónak­zottság alapos felkészülése biztos adatokat, mondható. Ez egyben azt is jó­­lította, hogy a harmadik negyed­ Sz. L. lenti, hogy a megtett intézkedé­sek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A szállítási bizottság többek­­ között célul tűzte ki a késedel­mesen kezelt vagonok részará­nyának fokozatos csökkentését. Ennek érdekében több intézke­dést­ is tettek. Például a szek­szárdi vasútállomás és az AKCV között már érvényben lévő, és nagyszerűen bevált komplex­­brigád-szeződést más állomáso­kon is megkötötték, a MÁV és az AKÖV brigádjai. Dombóváron és Pakson, ahol az új komplex brigád-szerző­déseket a IX. pártkongresszus tiszteletére vállalták, az el­múlt hónapokban jelentős eredmények születtek. A komplexbrigádok az érkező vagonokat a lehető legrövidebb időn belül rendeltetési helyére állítják, illetve megkezdik azok kiürítését. Pakson például vállalták, hogy az eddigi, átlagosan 9,5 órás rakodási időt 8,5 órára szállítják le. Hasonló vállalást tettek a dom­bóvári vasútállomás, illetve az­­ EC­V brigádjai is. Nem kis mér­ékben, ennek köszönhető, hogy késedelmesen kezelt vagonok észaránya ebben az évben, a múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva, jelentősen csökkent. Míg akkor 21,7 százalék volt, addig ma már 19,9-re csökkent a késedelmesen kezelt vagonok részaránya A IV. negyedévben további csökkenés várható. Egy másik jelentős intézkedés az egységes darabáru-fuvarozás rendszerének kidolgozása, ame­lyet a megye területén november 1-től vezetnek be. A fuvarozást a 11. AK DV végzi majd. A válla­latnál már kidolgozták a szállí­tási menetrendet, amely bizto­sítja, hogy Tolna megye vala­mennyi községébe legalább két­naponként eljusson a darabáru­szállító kocsi. A nagyobb közsé­gekbe darabáru körzeti irodákat szerveznek. A tervek szerint, mintegy 25 nagyobb községben — Dom­bóvár, Tolna, Paks, Tamási, Bonyhád, Simontornya stb. — létesítenek darabáras kör­zeti irodákat, Társadalmi fejlődésünk tíz esztendeje Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben Társadalmi fejlődésünk leg­­rátumot társadalmi fejlődésünk utóbbi tíz esztendejének történő­ legutóbbi tíz esztendejének főbb­jéről kezdődött kétnapos tudomás kérdéseiről, nyás idősszak pénteken a Párt­történeti Intézetben, közgazda- Elmondta, hogy az elmúlt év­szak, történészek és filozófusok tized kiemelkedő fejezet pártunk részvételével. Ott volt a tanács­ népünk történetében: a leg­­hozáso­s Szerényi Sándor, az utóbbi tíz év és benne az MSZMP MSZMP Központi Bizottságának története a pártmunka alapel­veit tagja, a Pártfőiskola igazgatója módszerét és stílusát tekintve is és dr. Köpeczi Béla az MSZMP új, egységes időszaknak tekintő KB kulturális osztályának veze­ hető­ Megalakulása és tevékeny­tője­­ségének kibontakozása véget ve­tett a személyi kultusz, a pártot Nemes Dezső, az MSZMP Po- bomlasztó belső harcok Idősza­­k­tikai Bizottságának tagja, a kának­ Párttörténeti Intézet főigazgató­ja nyitotta meg az ülésszakot. A továbbiakban szólt népg­azda­­majd Vass Henrik, az intézet jog-irányítási rendszerünk új fő­­igazgatója tartott bevezető reme­­chanizmusáról. fi Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos lapokat eljuttatja a Magyar Szó­ Tanácsának Elnöksége — a moz­­eialis a Munkáspárt Központi Bi­­zalom budapesti és megyei bi­­zottságának. (MTI) zottság­ai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, ame­lyen a Magyar Szocialista Mun­­­káspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitat­ták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnöké­nek megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott beveze­tőt. A vita során felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Tibor, dr. Földi Mi­hály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Fe­renc. Az ülésen részt vett és a vitá­ban felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyes­lését az irányelvekben megnyil­vánuló politika alapvető kérdé­seivel kapcsolatban. Hangsúlyoz­ta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. El­határozta, hogy a vitában el­hangzott észrevételeket és javas­­­lésével fi % T ~ ~"i I ^ I Rádiómelléklet I Tájékoztató a bortermés­­ bejelentéséről Szombat, 1966. október L v____ ____) A mongol parlamenti küldöttség városnézésen A hazánkban tartózkodó mon­ nevezetességeit. A vendégeket goi parlamenti küldöttség Szánd- Pólyák János, az országgyűlés zsin­­ata, a nagy népi barát e­* alelnöke kísérte el. A képen e •nöksége elnökhelyettesének veze- mongol vendégek a Halászbál­,­­Budapest tyán. Í­lést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre A szakszervezeti vezető szervek ült össze a Szakszervezetek Orszá­ — mondotta — megtárgyalták a gos Tanácsa. Az ülést Brutyó Já­ kongresszusi munkaverseny ta­­nos, a SZOT elnöke, a Magyar pasztalatait, vitáikat azonban Szocialista Munkáspárt Politikai gyakran nem követte a tennivalók Bizottságának póttagja nyitotta konkrét meghatározása, meg' „ ..... A vállalatok és az üzemek A napirend első pontjaként a műszaki * gazdasági vezetői­ Szakszervezetek Országos Tanácsá nek egy része még mindig Vinizlai Gyula SZOT-titkár előter­jesztése alapján megvitatta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának irányelveit. A külső szemlélője csupán a ver­senynek, s többek között ez is oka annak, dokumentummal kapcsolatos ész­ hogy kevés a munka- és üzemszer­­revételeket és javaslatokat a vezésre, a dolgozók élet- és mui- SZOT eljuttatja a párt központi kokörülményeinek megjavítására, Bizottságához. a szociális és kulturális lehetőség Ezután Beckl Sándor SZOT-tat­­kek bővítésére irányuló verseny­kár számolt be az idei népgazda- vállalás­­sági terv teljesítéséről és a kong- Részletesen ismertette Beckl­­esszusi munkaverseny első félévi Sándor a munkások és alkal­ma­tapasztalatairól, valamint a továb­­zottak reáljövedelmét érintő i­­­bi feladatokról­­tézkedéseket és ezek hatását, a Emlékeztetett a SZOT-nak arra létszámgazdálkodás helyzetét és a a határozatára, amely kimondta a dolgozók árufogyasztására vonat­kozó adatokat. Hangsúlyozta, hogy efő év hátra­levő részében hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűz­te maga elé a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett mun­kaverseny is. A kongresszusi munkaverseny eredménye ma már számokban is lemérhető. Az első nyolc hónapban az előző évihez képest meggyor­sult a fejlődés üteme. A SZOT titkára részletesen is­mertette az eddigi kedvező terme­még nagyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesítésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési tanácskozáso­kon konkréten mondják meg min­den termelési kollektívának, hogy mit kívánnak tőlük a hátralevő hónapokban. A dolgozók szakmai _______________ ________ m büszkeségére és hazafias önérve­tési eredményeket, megállapította hivatkozva teremtsenek az azonban azt is, hogy még mindig üzemekben olyan légkört, hogy az fordulnak elő kiesések. Ami nem egyes kollektívák csak minőségileg egyszer a vállalatok közti együtt- kifogástalan termékeket adjanak működés akadozására vezethető a kezükből, vissza. _ __ A szocialista munkaversenyben igaz, az ilyen irányú fejlődést nemcsak a dolgozóktól várjuk el, az is hátráltatta, hogy általában hogy többet és jobbat alkossanak, nem sikerült megfelelő anyagi és hanem járuljanak hozzá ehhez a erkölcsi elismerést biztosítani műszaki-gazdasági vezetők is. Töb­­azoknak a dolgozóknak, akik va­­bak között azzal, hogy a dolgozók jóban lelkiismereti ügynek tekin- közvetlenül érezzék a több és jobb tik a jó munkát". Ugyanakkor a hanyagul dolgozókkal szemben sem történik meg minden esetben munka eredményét. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munkavez­szükséges elmarasztalás, pedig seny nem ér véget alX^ nortkone­meerdvánná SOZOk megbecsülése is resszus tanácskozásaival. A ver- T-TriffQi­.lvr.-7tQ T3o„i.i­o - a seny az egész év feladatainak jobb hopl ut n^ ium Beck> Sa"dor- teljesítését tűzi ki célul, de meg­­gyi i­TM általános hibáról van követeli a következő évre való fel­b SSS? —tísssLssm kell oldani a munkaversenyre vo­natkozó központi megkötöttsége­ket. A jövőben a versenyformákat az alapszerveknek kell megválasz­tanuk. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága, illetve elnök­sége rövidesen megtárgyalja a Munka Törvénykönyve módosítá­sával, valamint a kollektív szer­ződések rendszerével kapcsolatos tervezeteket. A vállalati önállóság növekedé­se egyenesen megköveteli az üze­mi demokrácia erősödését. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások valóban a dolgo­zókkal való együttes vezetés érde­mi fórumaivá váljanak — fejezte be beszámolóját Beckl Sándor. A beszámolót a tanácsülés egy­hangúlag tudomásul vette és ál­lást foglalt az idei népgazdasági terv teljesítéséről, valamint a to­vábbi feladatokról. A tanácsülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A tanácsülés Brutyó Jánosnak, a SZOT elnökének zárszavával ért véget. (MTI)

Next