Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
cd í;ár Tolna meg NUPUISAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 27. szám ARA: 60 FILLER Mezőgazdasági könyvhónap Az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket ma már gyakran nevezzük a hétköznapi szóhasználatban is üzemnek. Teljes joggal megtehetjük, mert az állami gazdaságok és a tsz-ek ma már többnyire mindenben megfelelnek annak a minimális követelménynek, amely az „üzem” elnevezés előfeltétele és velejárója. Ahol sikeresen működnek a komplexbrigádok, ahol teljesen gépesítették a tehenészetet, vagy ahol évek óta érvényesül a gabonabetakarításiban, a kukoricatermesztésben a komplex jelleg, ott már az üzemágon belül kezdik megközelíteni a követelmények maximumát. Amíg azonban egy ipari üzemben megmásíthatatlan törvény, hogy a munkás addig nem állhat a gép mellé, amíg nem szerezte meg a kellő tudásit, amíg a gyártmányok előkészítéséhez szükséges ismeretanyaggal nem rendelkezik, addig viszont a mezőgazdasági üzemben ma még más a helyzet. A dolgozó parasztok nem előre tanulták, hanem munka közben kénytelenek megtanulni azt a szakmát, ami a mezőgazdasági üzemben nélkülözhetetlen, és amire régebben a kisparcellákon nem volt szükség. Az új ipari üzemben tehát kész szakmunkásgárdát visznek, viszont a közös gazdaságokban, a volt egyéni gazdáknak, menet közben kell elsajátítaniuk a tudnivalókat, ugyanúgy, mint néhány évvel ezelőtt a dunaújvárosi segédmunkásoknak, akik ha maradni akartak, meg kellett tanulniuk az esztergályos, a szerelő, vagy a vasöntő szakmát. A szakmai tudás jelentőségét a parasztemberek többsége nem vitatja és nem vitatta soha. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta elmondhatjuk, hogy egyetlen nagy, folyamatosan működő átképzés tanfolyam az egész magyar mezőgazdaság. Amikor Bétán üzembe helyezték a baromfikombinát első lépcsőjét, előre gondoskodott a termelőszövetkezet a szakmunkásokról. Helybéli asszonyok és lányok mentek el tapasztalatszerző tanfolyamra a szomszédos Baranya megyébe. De szokás mondani, hogy ismétlés a tudás anyja, tehát számukra is nélkülözhetetlen a szakirodalom, avagy a szaksajtó állandó és folyamatos tanulmányozása. A bátaszékei Búzaikalász Termelőszövetkezetben sikeresen működik a komplex növénytermesztési brigád, de elképzelhető-e vajon állandó önművelő továbbképzés nélküli a minőségi munka? Aligha képzelhető el. Ugyanez vonatkozik a tabódi gépesített tehenészetre. Itt és még nagyon sok mezőgazdasági üzemiben, egy-egy munkahelyen már valóban ugyanúgy törvény az állandó jellegű továbbképzés, mint az ipari üzemeikben. A szakmaszerzés velejárója. Viszont igényként jelentkezik valamennyi termelőszövetkezetben, mindegyik üzemágban az összes munkahelyen az az óhaj, hogy többet tudni, mert kizárólag az az ember képes a nagyüzem adta adottságok és lehetőségek maximális kihasználására, aki pontosan érti, hogy mikor mit kell elvégeznie és az a munka, amit végez, miként lehet intenzívebb, hatékonyabb, továbbá, hogy mit miért kell csinálni. Távolról sem elegendő a fejőgépekkel felszerelt istállóban csupán a fejőgépek üzemeltetéséhez érteni Ez előfeltétel természetesen, de roppant fontos az állat biológiájáról, a takarmányok béltartalmáról, a korszerű takarmányozásról, az istállók higiéniájáról és nem utolsó sorban magáról a tej kezeléséről is tudni a legszükségesebbeket, s az sem baj természetesen, ha ennél valamivel többet ismer az állatgondozó tehenész. Vagy nézzünk egy másik példát, egy időszerűt, a kalászosok tavaszi fejtrágyázását, továbbmenve, a vegyszeres gyomirtást. Másként dolgozik az a traktoros, aki ismeri a nitrogénműtrágya növényzetre gyakorolt hatását, hatékonyságát, jobban dolgozik, mint az az ember, aki a fejtrágyázást elvégzi ugyan, de fogalma sincs róla, hogy mi annak a jelentősége. Néhányszor olvasni lehetett az újságban a tehenészetekben fehérjemérgezésről, rosszul adagolták a karbamidot Minden esetben hanyagságról és felelőtlenségről van szó, de nem utolsó sorban a hozzáértés hiányáról is. Mindenképpen érthető, hogy a parasztemberek körében megnőtt a mezőgazdasági szaklapok és szakkönyvek iránt a kereslet Egyre nagyobb számban ismerik fel ezek nélkülözhetetlenségét és hasznosságát. A megnövelkedett igényeket, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy maradéktalanul és teljes egészében kiégíti a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a Mezőgazdasági, Műszaki, az Akadémiai és nem utolsó sorban a Kossuth Könyvkiadó. A hagyományos februári Mezőgazdasági könyvhónap alkalmával is a szakkönyvek széles választékait kínálják az olvasóknak. A Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapja, a Mezőgazdasági Értesítő külön közli az üzemi kézikönyvtárak részére javasolt szakkönyvek és szaklapok jegyzékét A Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre leporello-szerű jegyzékben tájékoztatja tagjait az idén megjelenő mezőgazdasági szakkönyvekről. Ki-ki megtalálhatja a munkakörének, a beosztásának megfelelő könyvet, illetőleg könyveket. S a Mezőgazdasági kömyvhónapnak elsősorban abban van a jelentősége, hogy a figyelmet, a hagyományoknak megfelelően, koncentráltan irányítja rá a szakmai képzés fontosságára, jelentőségére. Hogy mennyire megnőtt az érdeklődés, arra jellemző a Magyar Mezőgazdaság című szaklap népszerűsége. 1963-ban még mindössze 700 előfizetőt tartottak számon Tolna megyében. Azóta az előfizetők száma megduplázódott. Döbröközre 50, Bátaszékre 40, Szedresre 27, Bölcskére 24, Dunaföldvárra, a Virágzó Tsz-be 20 Magyar Mezőgazdaság jár. Elenyésző azoknak a tsz-eknek a száma, ahol lebecsülik a szaklapok jelentőségét. Izmény, Kurd kivételével népszerű és közkedvelt a Magyar Mezőgazdaság. A Mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját stílszerűen tegnap Pécsváradon tartották, Vidéken. Bár sok jelét és nyomát még nem látjuk, de feltételezhető, hogy a Mezőgazdasági könyvhónap sem formában, sem tartalomban nálunk sem fog elmaradni a többi megye mögött. Annak mindenesetre örülni lehetne, ha a Mezőgazdasági könyvhónap méltó volna Tolna megye mezőgazdaságának híréhez és megszolgált rangjához. VRAO rOJETARTAI EGYESÜLJETEK Szerda, 1967. február 1i í Tájékoztató a zárszámadásokról 3. o. ■1 Akikről az emléktábla szól... 4. o. Eltemették az űrkatasztrófa áldozatait 8. o.J Üzemavatás Szekszárdon Átadták rendeltetésének a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységét A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, K. Papp József elvtárs felszólalásában többek között a következőket mondta: „.. .a megye általános fejlesztésének meggyorsítása és égető foglalkoztatottsági gondjaink leküzdése érdekében a megye foglalkoztatását kívánjuk biztosítani — mondta többek között Szabópál Antal. Ezt követően arról beszélt, hogy a környezet megfelelő átalakítása után ez az üzem lesz Szekszárd és Tolna megye egyik legjelentősebb ipari létesítménye. Ezután Illés György főmérnökként ilyen hallatlanul gyors ütemben sikerült ezt a gyáregységet létrehozni. Beszédének további részében a gyáregység előtt álló feladatokról szólt . Olyan alkatrészek gyártását hoztuk Szekszárdra, retikülkeret, alumínium dísztárca és szemüvegszál, amelyek most vannak fejlesztés alatt. Több százezres, sőt milliós nagyságrendű tételek gyártását kell biztosítanunk ezekből a cikkekből Szekszárdon. De már most vannak terveink a jövőt illetően. A jelenleg átadott I. számú gyáregység után, létrehozzuk a II. számú gyáregységet, amely lehetővé teszi, hogy újabb termékek gyártását hozzuk le Budapestről Szekszárdra. Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter meleg szavakkal mondott köszönetet annak a kollektívának, amelynek jó munkája eredményeként ilyen rövid idő alatt megvalósították a tervet . Ennek a gyáregységnek példája bizonyítja, ha valamit nagyon akarunk, s azért közösen összefogva mindent meg is teszünk, akkor munkánkat feltétlenül siker koronázza. Dicséret illeti mindazokat akiknek jó és gyors munkája, eredményeként ma itt köszönthetjük az új gyáregység üzembe helyezését, amelynek továbbfejlesztése lehetővé teszi, hogy nemcsak Szekszárd, de egész Tolna megye egyik legjelentősebb ipari bázisává váljék. Az ünnepséget követő üzemgyorsabb ütemű iparosítását mondott köszönetet a párt és-taszabtuk meg legfontosabb fel náci vezetőinek azért a nagyadaitunknak.arányú segítségért, amellyel le- , S két hónappal később jelentős hetővé tették, hogy szinte rekord- látogatáson Nagy Józsefné könyállomáshoz érkezett a megye ipa- idő alatt üzembe helyezhették ezt ayűipari miniszter^ elismerőleg rosításának programja: január a gyáregységet. Beszédében töb- nyilatkozott a gyáregység ma- 31-én átadták rendeltetésének azek között a következőket monszaki berendezéseiről. Hangsúlyoz- Fővárosi Óra- és Ékszeripari Váltottato, hogy ebben a gyáregységben tolat szekszárdi gyáregységet _ Ez az új gyáregység kettős ,telerősen tfbb feltételekkel-Az üzemben rendezett ünnepelt szolgál, egyrészt elősegíti a Sóznak az üzem munkáság elnökségében foglalt helyet Budapest túlzsúfoltságának eny sé’, a0p^stlj zsúfolt anya-Nagy Józsefné, könnyűipari mi-ütését, másrészt jelentősen hoz ván aláírnál. S éppen ezért biztoniszter, K. Papp József, a Tolna rájárul a megye iparosítási prog- sltot,t 1S a gyáregység fejlesztése, megyei Pártbizottság első titkára, ramjának megvalósításához, amely nemcsak a megye, hanem Szabópál Antal, a Tolna megyei A Fővárosi Óra- és Ékszeripari egyezőséget mindent bizonnyal ír Vállalat nevében Winkler László kedvash"tm"dígy £ igazgató ugyancsak köszönetét egység fejlesztésében, mondott a megye vezetőinek a segítségért, amelynek eredménye SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Nagy Józsefné könnyűipari miniszter ismerkedik a gyáregység első termékeivel. Mellette Csikesz Józsefné a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese, a háttérben K. Papp József a Tolna megyei Pártbizottság első titkára látható. Teljesen felépült a szekszárdi mérőműszergyár Január 31-én, kedden volt a jegesítő, valamint szociális ren- Mechanikai Mérőműszerek Gyára keltetésű helyiségeket foglal maúj szekszárdi gyáregysége kilogában. Zsefné, a Fővárosi Tanács vbelnökhelyettese, dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Várakozó Ferenc, a Könnyűipari Minisztérium illetékes képviselője, Illés György főmérnök, a Fővárosi Tanács ipari osztályának képviselője, Winkler László, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat igazgatója és Molnár János, a vállalat szekszárdi gyáregységének párt- ... . ............................. titkára szító- és melegüzemének átadása. Molnár János megnyitó sza- 7’ uj -ePx megkezdődnek a próbaüzemeié-TM útin Sz.b6pé. Antal *, ^.bb üaemreant -adta át az üzemet a Fő- , akárcsak a korábban már üzemvárosi Tanács, illetve a Fővárosi , ,. IZrATT11;„7T.czár " behelyezetteket — a Jegkorszeóra- és Ékszeripari Vállalat kép- é és ezelőtt— megkezdett. 101,15 hazai és külföldi gyártmás előÍrt,- , , „ • fnfmillTLr^tbLh^SS nyÚ berendezésekkel látták el. A — A fél év alatt, mintegy négymillió forintos költséggel létest Az utolsóként felépült üzem . , , „ , ,, , tett üzem jelentősen elősegíti a épület galvanizáló, festő eloxáló !egesitő vezerleses nyugatnémet egye ipari fejlesztését, hiszen hőkezelő, széncsiszoló, hőre Iű- berendezésnek üzemi hasznaa következő években, mint gyufa és keményítő, fémfröccs a*ba .e yezesenel jelen van aa egy 15—20 millió forintos be- műhelyrészeket, továbbá galván- angliai, illetve az NSZK-beli ruházassal, közel ezer ember laboratóriumot és szennyvízsem- gyártó cég szakembere is. Az új csarnokokban szerdán galvánsor félautomata angol berendezésnek és a szennyvíz sem-