Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
ii A Béke-világtanács elnökségének határozata Vietnamról Prága (TASZSZ) A Béke-világtanács elnökségének ülése határozatot hozott a vietnami kérdésben. Az Egyesült Államok vietnami agressziója továbbra is a nemzetközi helyzet alapvető problémája. Az amerikai imperialisták délen és északon elszenvedett vereségeik ellenére továbbra is agresszív háborújuk fokozására és kiszélesítésére törekszenek. A közvélemény súlyos ítélete ellenére még nagyobb arányokban folytatják bűntetteik elkövetését. Bombákkal, lövedékekkel, napalmmal, mérgező vegyi anyagokkal és mérges gázokkal halált hoznak az ország lakosságára, lerombolják a városokat és a falvakat, megsemmisítik a vetéseket — állapítja meg a határozat, majd rámutat: Az Egyesült Államok minél jobban fokozza a bombázásokat és minél több bűntényt követ el, annál harsányabban szónokol az úgynevezett béketárgyalásokra irányuló törekvéseinek „őszinteségéről”. A világ népei — beleértve az Egyesült Államok lakosságának széles rétegeit — mind erélyesebben támogatják a vietnami nép jogos álláspontját és követelik, hogy az amerikai imperialisták szüntessék meg agresszív vietnami háborújukat, vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból és adják meg a vietnami népnek azt a jogát, hogy maga döntsön sorsáról. A Béke-világtanács elnöksége, amely 1967. február 25—27-én ülést tartott Prágában, felhívja a világ minden népét, hogy a legerélyesebben ítélje el azt a szörnyű igazságtalan háborút, amelyet az Egyesült Államok folytat Vietnam mindkét övezetében. A Béke-világtanács elnöksége ismét kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a VDK négypontos és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos nyilatkozatát, amelyekben kifejezésre jut az 1954-es genfi egyezmények betűje és szelleme. Végül a határozat megállapítja: A vietnami nép igazságos harcának leghatékonyabb és legerőteljesebb támogatása minden békére és igazságosságra törekvő nép égető feladata. Minden országban fel kell használni a cselekvés minden formáját, a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritási kampány mind átfogóbb arányú kibontakoztatására. A vietnami nép igazságos harca győzni fog, lát Vietnamnak” akció. Tizennyolcmillió forint gyűlt össze a háború okozta károk enyhítésére, s ebből az összegből négy iskola és egy 300 ágyas kórház helyreállítására és berendezésére futja, — mondotta Hoan Bac. A Vietnami Béketanács — a Vietnami Hazafias Arcvonallal összhangban — az amerikai agresszorok elleni hazafias harcra, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás védelmére, s a népek barátságának, együttműködésének erősítésére, elmélyítésére mozgósítja a társadalom legkülönbözőbb rétegeit. Népünk igazságos harcát az egész haladó emberiség támogatja. Vietnam 31 millió lakója készen áll arra, hogy elszántan küzdjön függetlensége megőrzéséért, a végső győzelemért, s teljesítse az imperializmus ellen harcoló népek iránti kötelességét. Még egyszer hangsúlyozommélységes hálát érzünk a magyar nép testvéri támogatásáért, együttérzéséért. Kívánjuk , hogy új, nagy sikereket érjenek el a szocializmus teljes felépítésében, a béke megvédésében, — fejezte be nyilatkozatát Hoang Bac. Hoang Bac nyilatkozata A szabadságáért és függetlenségéért harcoló hős vietnami nép képviseletében tartózkodik hazánkban a Vietnami Béketanács küldöttsége, amelynek vezetője, Hoang Bac, nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Népünk nagyra értékeli, hogy a Magyar Népköztársaság újra meg újra állást foglal a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy-, és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt lett, ismételten elítéli az Egyesült Államok agresszióját és barbár bűneit, s határozatokban, nyilatkozatokban követeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetését, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivonását. Tudjuk, hogy a múlt év tavaszán több mint hatezer gyűlés és más megmozdulás kétmilliónyi résztvevője emelte fel szavát igazságos ügyünk mellett, s nagyszerű eredményt ho- pontba foglalt javaslatai mellett az „egy kórházat, egy isko- Megérkezett Varsóba a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Varsó (PAP) Kedden délelőtt Antonin Novotny köztársasági elnöknek, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárának vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett Varsóba, a korábbi szerződést felújító új lengyel—csehszlovák barátsági szerződés aláírására. A lengyel főváros főpályaudvarán a vendégeket Wladyslaw Gomulkával és Józef Cyrankiewicz-csel az élen a lengyel pártés állami vezetők fogadták. A csehszlovák küldöttség tagjai között vannak: Jozef Lenárt, a csehszlovák kormány elnöke, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, Alexander Dubcek, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák KP első titkára, Václav David, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Bohumil Lomsky hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter, Josef Plojhar egészségügyi miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke, Alois Neuman igazságügyminiszter, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épületében megkezdődtek a lengyel —csehszlovák tárgyalások. r l fOL 'í ' 'd mAo raocmw/tt EGTEstrtrerBtt NüriilSÄB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA : XVII. évfolyam, 51. szám ARA: 6» FILLER Szerda, 1967. március 1. ---------- -------------- Hivatalsegédek 4. o. Heten ezer ellen 5. o. I Módosítások az érettségi vizsgák lebonyolításában 8. o.J Napirenden a Sárköz belvízrendezése Az országgyűlés legutolsó ülésén szóba került a Sárköz belvízrendezésének a szükségessége is. Ennek megvalósítására a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Tolna megyei Tanács, a Szekszárdi Járási Tanács VB illetékes osztályai, a bátai községi tanács, a Lajvér-menti Vízgazdálkodási Társulat, valamint az alsónyéki Dózsa Népe, a bátaszéki Búzakalász és a bátai November 7. Tsz képviselőinek, szakembereinek részvételével Szekszárdon megalakult a Sárköz vízrendezési bizottsága. A sárközi tsz-eknek ugyanis közös gondja, hogy földjeik az utóbbi csapadékos esztendőkben rendkívül elvizenyősödtek, terméskáraik évről évre fokozódnak. Csupán a bátai November 7. Tszben jelenleg is mintegy ezer hold — zömében őszi vetés — áll víz alatt. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a sárközi tsz-ek a rét és legelők jelentős részén áttértek a szántóföldi művelésre, s Alsónyéken, Bátaszéken és Bátán például 570 hold rétet és legelőt törtek fel az utóbbi öt évben. Így a belvíz Tolna megye egyik legértékesebb szántóterületén okoz sok milliós károkat évente. A bizottság megállapítása szerint a rendkívül nagy vízátbocsátó képességű talajok és a Duna gyakori magas vízállásai a talajvízszint ingadozását nagymértékűvé teszik. Ilyen körülményeknél csak sűrű, jól méretezett és gondosan karbantartott vízlevezető csatornákkal oldható meg a szántóműveléshez megfelelő talajvízszint. A leginkább árvízkárosult tsz-ek vízrendezési munkák meggyorsítását kérték a megyei tanácstól és a vízügyi igazgatóságtól. A Lajvér-menti Vízgazdálkodási Társulat már meg is kezdte a tervezési munkákat. Ezek során kiderült, hogy az állami kezelésben lévő Szekszárd— bátai belvízlevezető főcsatorna alkalmatlan a tervezett üzemi és helyi közcélú csatornák vizének befogadására. A vízügyi igazgatóság a megyei tanáccsal együttműködve azonban erre az évre a Lajvér főcsatorna rendezését irányozta elő, de annak 600 000 forint kivitelezési költségkerete részbeni csökkentésével a Szekszárd—bátai főcsatorna rendezését is megkezdi, a bátai torkolati szakasztól kiindulva. Rövidesen egy új nagy teljesítményű szovjet gyártmányú UPN úszó-szívónyomó kotrógépet telepít a főcsatornára. A 37 kilométer hosszú Szekszárd—bátai főcsatorna teljes rendbe hozását három lépcsőben — két év alatt — valósíthatják meg két és félmillió forintra becsült költséggel. Az első lépcsőben — az idei első félévben — a főcsatornának a legsűrűbben elburjánzott részein eltávolítják a vízinövényeket, ezt a munkát hamarosan megkezdik. A mezőgazdasági termelés területi elhelyezése Tudósok és gyakorlati szakemberek összefogása — Öt tájegység és negyven tervezési egység — Irányelvek a termelés szakosítására Bucsi Elek, mezőgazdasági mérnök, a megyei pártbizottság munkatársa a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle februári számában érdekes tanulmányt tett közzé. A rendelkezésre álló anyag összeállításával ismerteti Tolna megye mezőgazdasági termelésének területi elhelyezésére, szakosítására és koncentrálására készített irányelveket. Mi is van e mögött? E kérdés, feltehetően nemcsak a mezőgazdasági foglalkozású lakosságot, hanem a megye valamennyi dolgozóját érinti és érdekli. Bucsa Elek megírja: a megyei párt- és tanácsi szervek javaslata alapján a Délkelet Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet közreműködésével munkabizottság tanulmányozta a megye mezőgazdasági termelésszerkezetét és javaslatot készített a termelés fejlesztésére és a szerkezet kialakítására. A fejlődés következtében a munkamegosztás állandóan fokozódik és ennek hatására a mezőgazdaságban is elkezdődik a termelés területi differenciálódása. Törvényszerűen tör utat magának a mezőgazdasági termelés területén is a szakosodás, s tulajdonképpen e törvényszerű folyamatot foglalták megfelelő keretek közé a tudósok és a gyakorlati szakemberek. A munka megkezdése előtt — írja Bucsa Elek —, több ízben megfontolás és megbeszélés tárgyává tettük az elemző, a kiértékelő és formáló tevékenység módszerét. Több lehetőséget mérlegeltünk, és igyekeztünk olyan megoldást találni, ami legjobban megközelíti a realitást. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelés területi elhelyezésével foglalkozó országos kutatási téma keretében végrehajtott tájkutatás során, elemzésre és felmérésre került Tolna megyében is a termelést befolyásoló természeti tényezők fontosabb része. Az irányelvek összeállítói az Agrárgazdasági Kutatóintézet által kidolgozott módszer szerint, a talajokat a hasznosításnak megfelelően osztályozták. Ezzel párhuzamosan megtörtént a talajok tulajdonságainak értékelése is. Ezek adataiból a mezőgazdaság különféle ágazataiban végzett tervezési munkák olyan számszerű bázisra építhetők, amelyek minden eddiginél nagyobb fokú biztonságot nyújtanak. A megye mezőgazdasági termelésének távlati kialakításához meg kellett állapítani azokat a kereteket, amelyek között a termelési tevékenység legkedvezőbben folytatható. Meghatározták a gazdálkodási egységek fejlődésszerű méreteit, egymás közti összefüggéseit, földrajzi fekvés szerinti területi elhelyezését, valamint az azonos, vagy hasonló körülmények között tevékenykedő gazdálkodási egységeket rendszerbe foglalták és nagyobb egységbe csoportosították. Több más szempont figyelembevételével, Tolna megyében öt termelési tájegység és 40 tervezési egység körvonalai bontakoznak ki. Első a tamási tájegység, a Fejér—tolnai lösztábla része. A megye északnyugati részén fekszik, kilenc tervezési egységet, összesen 19 községet foglal magában, az odatartozó termelőszövetkezetekkel. Kenyérgabona-termelésben második, takarmánygabona-termelésben az első helyen áll a megye tájegységei közül. Igen jó termőképességű terület. Magas fokú a tej- és hústermelő szarvasmarha-tenyésztés, valamint a sertéshizlalás és az alapanyag-előállítás. Második a dombóvári tájegység, a Dél-Dunántúl hegyesdombos vidékének része, öt tervezési egységet, 11 községet foglal magában. Az irányelvek általában igen jó, déli részén kiváló termőképességű területnek tüntetik fel ezt a tájegységet. Har(Folytatás a 2. oldalon)