Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

2 Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke szerdán folytatta megbeszéléseit­ Muhammed Za­­hir Sahhal, Afganisztán királyá­val. Megvitatták a Szovjetunió és Afganisztán baráti kapcsola­tainak elmélyítésével összefüggő kérdéseket.• Kétnapos országos tanácskozás kezdődött Szkopjében a Macedón Szocialista Köztársaság fővárosá­ban, a JKSZ átszervezésének idő­szerű kérdéseiről. Az értekezle­ten­ " -elmet keltett Mijalko Todorovicsnak, a JKSZ Végre­hajtó Bizottsága titkárának fel­szólalása, aki kijelentette: _ a JKSZ átszervezése ma a párt fejlődésének központi kérdése. • Az Edward Sznajder belkeres­kedelmi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó lengyel ke­reskedelmi delegáció és Szurdi István belkereskedelmi miniszter szerdán tárgyalásokat folytatott a magyar—lengyel belkereske­delmi választékcseréről, és egy­ben együttműködési témákról. A két miniszter négymillió rubel értékű választékcsere-bőví­­tő megállapodást írt alá és így az 1967. évi két ország közötti választékcsere-forgalom eléri a 11 millió rubelt, ami 40 százalék­kal magasabb az elmúlt évinél. * A szerdai moszkvai lapok meg­emlékeztek Manolisz Glezosz hős­tettének 26. évfordulójáról. Mint ismeretes, 1941. május 31-én Ma­nolisz Glezosz letépte az Akropo­­liszról a fasiszta horogkeresztes zászlót. A Pravdában Nyikolaj Bragin emlékeztet a 26 évvel ezelőtti eseményekre, majd nyugtalansá­gának ad hangot a görög katonai junta kínzókamráiban fogva tar­tott Glezosz sorsával kapcsolat­ban. Kedden az egyik pekingi ut­cában vörösgárdista csoport vet­te körül Gerhard Kahlenbachot, az NDK pekingi nagykövetségé­nek másodtitkárát és egyik mun­katársát. Azzal vádolták őket, hogy ,,provokációt követtek el”, mert az utcában kiragasztott pla­kátokat és faliújságot olvasgat­ták. A két diplomatát a rendőr­ségre kísérték és egy óra hos­­­szat ott tartották. * Az amerikai légierő kedden folytatta bombatámadásait. Szá­razföldi harcokról csak Dél- Vietnam középső részéből érkez­tek jelentések, ahol mintegy 3000 amerikai és dél-vietnami katona igyekezett bekeríteni a szabad­ságharcosok egységeit. Kétórás harc után az amerikaiak vissza­vonultak. Megkezdődött a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 23. ülésszaka Szerdán a Gellért-szálló külön­termében megkezdődött a KGST mezőgazdasági bizottságának 23. ülésszaka, amelyen Bulgária, Csehszlovákia,­­ Magyarország, Mongólia, Lengyelország, NDK, Románia és a Szovjetunió kül­döttségein kívül megfigyelőként a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság képviselői is részt vesznek. A tanácskozást Szjulemezov, a bolgár küldöttség vezetője, a me­zőgazdasági állandó bizottság el­nöke nyitotta meg, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kormány és a KGST végrehajtó bizottsága n­evében köszöntötte a küldötte­ket. Apró Antal megállapította többek között, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődé­sében különösen fontos szerepet játszik a szocialista országok kö­­z­ött, s ezen belül a KGST kere­tében folyó nemzetközi együttmű­ködés. A tudományos eredmények, az értékes tapasztalatok cseréje és bevezetése a mezőgazdasági ter­melőüzemek gyakorlatában nagyban segíti a mezőgazdasági termelés növekedését, amely elő­feltétele az életszínvonal emelke­désének. Nemzetközi növényfajta­­kísérletek eredményeképpen a KGST tagállamai harmincöt ne­mesített, új növényfajtát és hib­ridet ismertek el. Hazánkban már nagy területen termesztik a szovjet nemesítésű, magas terméshozamú Bezosztája 1. őszi búzát. Elterjedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kenyér­gabona-szükségletünket saját ter­mésünkből fedezzük. Jelentős gaz­dasági előnnyel járt egyéb, ugyan­csak a KGST-országokban neme­sített növényfajták bevezetése a köztermesztésben. — Kormányunk figyelemmel kí­séri a KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának tevékenysé­gét. Különösen nagyra értékeljük a mezőgazdasági termelés fejlesz­tése érdekében tett közgazdasági intézkedések tapasztalatainak ki­cserélésében, továbbá a vetőmag­­termesztés, a növény- és állat­­egészségügy, valamint a mezőgaz­daság gépesítése és az állat­­tenyésztés különböző +­’ri’tetein folyó együttműködésben végzett munkát — mondotta. Apró Antal hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság területén is hoz­zá kell fogni az 1970. utáni tervek egybehangolásához. Az ülésszak résztvevői ezután hozzáfogtak a programban szerep­lő kérdések megtárgyalásához. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. június l. Irak csapatokat küld Jordániába (Folytatás az 1. oldalról) népét. Délután fél ötkor írták alá a védelmi egyezményt. Ez alkalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott. A király ki­jelentette, hogy ettől a naptól fogva az arab nemzet egy em­berként száll szembe a kihívás­sal. Az elnök köszönetet mon­dott az uralkodónak kezdemé­nyezéséért. Hozzáfűzte: az egyez­mény meglepi majd a világot. Az elnök hangsúlyozta, hogy a probléma nem az Akabai-öböl hajózása, hanem a palesztinai nép jogainak érvényesítése. Husszein az egyezmény aláírá­sa után meglátogatta az EAK hadseregének főparancsnokságát és az Arab Liga közös katonai parancsnokságát. A király kedden este hazare­pült Ammanba, maga vezette Caravelle-típusú magánrepülőgé­pét. Vele együtt utazott Jordá­niába a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet elnöke. Husszeint és Sukeirit Ammanban ujjongó tömeg fogadta. A király haza­érkezését követően a jordán ve­zérkari főnök felhívást bocsátott ki, amely szerint minden 1940 után született állampolgárnak jelentkeznie kell a sorozó irodák­nál. Ez egyértelmű az általános mozgósítással. az Egyesült Államoktól, amely „pártatlanságát” hangoztatja ugyan, de valójában Izrael ol­dalán foglal állást. Goldberg amerikai küldött han­goztatta, hogy egyelőre nem sza­bad lezárni az Akabai tenger­­szoros bejáratát. A magyar államfő üzenetének sajtóvisszhangja Rácz Pál, kairói magyar nagy­követ kedden átadta Hasszán El- Fekki külügyi államtitkárnak Lo­­sonczi Pál Nasszer elnökhöz inté­zett üzenetét. A kairói sajtó szerdán ismertet­te a Magyar Elnöki Tanács elnö­kének válaszüzenetét. A Gumhu­­rija kiemeli: „Magyarország teljes támogatásáról biztosítja az EAK- ot”. A Progres Egyptien hangsú­lyozza, hogy a magyar államfő el­ítéli a haladó arab államok szu­­verenitása és függetlensége ellen szőtt imperialista összeesküvést és támogatja azokat az intézkedése­ket, amelyeket az EAK hozott a Szíria elleni támadás elhárítására és az egyiptomi területi vizek vé­­de­mezésére. Vita a Biztonsági Tanácsban Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak keddi ülésén felszólaló há­rom arab delegátus Libanon, Szí­ria és az Egyesült Arab Köztár­saság képviseletében azt követel­te, hogy a világszervezet ítélje el az izraeli agressziót. A tanács­ban részt vevő nyugati országok egy része azt akarja elérni, hogy olyan lépéseket, amelyek a fe­szültség további növekedésére ve­zethetnek. Az arab államok rá­mutattak, egy ilyen általános érvényű felhívás semmit sem ér, ha nem mutat rá a feszültség igazi okára és a felelősökre. George Tomah, Szíria delegátu­adjanak közzé egy nyilatkozatot, sa kijelentette, hogy Izrael ag­amely általában felhívja az er­­resszív politikájához szemmel bekelt feleket, ne tegyenek láthatóan teljes támogatást kap A közel-keleti helyzet feszültségét tükrözi a Biztonsági Tanács tagjairól készült fotó­sorozat. Balról jobbra: Fedorenko (Szovjetunió), Lord Caradon (Nagy-Britannia), Geor­ge Ignatieff (Kanada) és Jose Sette Camara (Brazília). rt Őszinte szívve Vlagyimir Komarov szovjet űrhajós tragikus halála mélyen megrendí­­ette az egész világot. Az emberiség rádöbbent ar­­a, milyen gigászi mun­kát, mennyi önfeláldozó hősiességet kíván a vi­­ágűrkutatás. Komarov, r­endkívül bátor, nagy eikierejű ember egyike volt e kutatás úttörőinek. Vlagyimir Komarov a Novosztyi Sajtóügynök­­ég alapító bizottságának fnöke volt, s a sajtó­­ügynökség most közre­­aolja a szovjet űrhajós­nak a legjobb barátaihoz ít leveleit. E levelekből megismerhetjük az űr­­h­ajósjelölt gondolatait, problémáit, örömét és bánatát. Feltárul elit­ünk ifjúsága, s tisztán lőttünk áll e nagyszerű­mber egyénisége. JEVGENYIJHEZ 1945. VIII. 22. „... Levelezésünknek soha nem szabad megszakadnia. Úgy hi­szem, mindent meg fogunk írni egymásnak életünkről, mind­azokról a nehézségekről, ame­lyekkel szembetaláljuk magun­kat. Kérlek, Zsenya, őszintén, nyíltan írjunk egymásnak. El­végre barátok vagyunk. S én en­nek a szónak nagy jelentőséget tulajdonítok. A jóbarátoknak le­het azonos, de lehet más-más, céljuk az életben. De mindkét esetben segíteni igyekeznek egy­másnak, hogy céljukat elérhes­sék. Bármilyen nehézségekbe üt­közzék is, az embernek minden körülmények között segítenie kell a jóbarátján. ... a jóbarátot épp oly közvet­lenül érintik mindazok a kelle­metlenségek és örömök, amelyek téged érnek. Én őszintén örülni fogok minden sikerednek. S ami­ben tudok, mindig a segítségedre leszek.. TAMARÁHOZ 1946. II. 17. „ ... Éppen őrségben voltam, amikor Zsenya első startja meg­történt. Mire a starthelyhez ér­tem, ő már földet ért. „Nos, — kérdeztem —, milyen volt az első benyomásod?” Megállt előttem bélelt kezeslábasában, kikapcsolt sisakkal, homlokára tolt szem­üveggel, mint egy öreg pilóta. Mosolyogva felelte: „Semmi kü­lönös!” Nagyon sajnáltam, hogy nem próbálhattam ki vele együtt, milyen érzés a levegőben lenni. Rám csak később, körülbelül jú­niusban kerül sor. Pedig én most, vele együtt szerettem volna re­pülni ... JEVGENYIJHEZ ÉS TAMARÁHOZ 1946. IV. 1. „ ... Szerencsét próbáltam a légnyomáskamrában, de sikerte­lenül. 5500 méter magasra „emel­kedtünk” oxigénlégző-készülék nélkül, aztán onnan 1000 méter­re, majd a földre zuhantunk alá. De közben a fülem felmondta a szolgálatot. Úgy látszik sohasem lesz belőlem pilóta. Bár a fülem már nem fáj, kissé még most is rosszul hallok .. JEVGENYIJHEZ 1946. VII. 13. (Szerencsés dátum.) .......őrségbe járok. Eddig két­szer repültem. Ma fogok harmad­szor. De lélekben erős vagyok, nem csüggedek. Ma orvosi felülvizsgálaton vol­tam. Az ideggyógyász egy okos, értelmes kisöreg. Úgy beszéltem vele, — ahogy ő mondta —, mintha az apám lenne. „Arra törekedjen, — mondta, — hogy az értelme mindig győzedelmesked­jen a szíve, az érzelmei fölött, ön a szíve mélyén sok minden­nel nem ért egyet, bántja, hogy a nyári gyakorlaton nem tud szakmailag fejlődni. De azért ne csüggedjen. Ez az év sem ment veszendőbe, mint ahogy ön gon­dolja, mert közben sok életta­pasztalatra tett szert, megférfia­­sodott. Azt tanácsolom, minél többet olvasson. Képezze magát. Ne sajnálja azt az időt, ami el­múlt, bizakodva nézzen a jövő­be.” Mindezt, természetesen, magam is rég tudtam, ez a tanács vala­hogy mégis megnyugtatott. . . ... Aztán szem- és fülvizsgálat következett. Minden rendben volt. A látásom kitűnő. A fülem­mel sincs baj, pedig a légnyo­máskamra ód­a aggódtam miat­ta ...” JEVGENYIJHEZ 1946. VIII. 28. „ ... Nem tudom, hány évet kell itt még eltöltenem, de már bízom benne, hogy bejutok az akadémiára. Voltaképpen csupán ez az egyetlen, ami éltet, a re­mény, hogy fiatal korom ellenére az akadémiára kerülhetek. S ha arra gondolok, hogy továbbtanul­hatok, megkönnyebbül a szívem, és könnyebben elviselem a ne­hézségeket ... Tanulni, olvasni szeretnék. Sok mindent akarok: angolul tanulni, Herzent és Ro­main Rollandot olvasni. (Az utóbbi időben csak az ő művei­ket olvasom)...” (Folytatjuk.)

Next