Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
1967. július 1. I közúti balesetek elkerülése érdekében •• Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Vígh Dezső elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb. feladatkörében történt intézkedésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirendi pont után, a Tolna megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács elnökének beszámolóját vitatták meg. A gépkocsiállomány rohamos növekedésével országunkban nagymértékben emelkedett a közúti balesetek száma. Az ország többi megyéjéhez hasonlóan 1960-ban megalakult a Közúti Balesetelhárítási Tanács, melynek feladata az oktatáson, a propagandán, valamint a vetélkedőkön keresztül a közlekedési balesetek megelőzése, a dolgozók legszélesebb tömegeinek mozgósítása, a biztonságos közlekedés érdekében. A megyei balesetelhárítási tanács kezdeményezésére a járási székhelyeken is megalakultak a járási közlekedési balesetelhárítási tanácsok. Munkájuk az utóbbi időkig csak 3 különböző közlekedési propagandaanyagok terjesztésére és elosztására szorítkozott. Az utóbbi két esztendő alatt azonban már tevékenyen közreműködtek a KRESZ-vetélkedők megrendezésében. A balesetelhárítási oktatást első ízben Szekszárdon rendezték meg, két évvel ezelőtt, majd ezt követően az elmúlt évben megszervezték ugyanezt, a megye nagyobb községeiben is. Az iskolai vetélkedők is azt mutatták, hogy az iskolás gyermekek behatóan foglalkoztak a közlekedési szabályok elsajátításával, tanúságot tettek arról, hogy a szabályokat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Az iskolai KRESZ-vetélkedők résztvevői között az Országos KBT Titkárság segítségével több ezer forint összegben osztottak ki jutalmakat. Az elmúlt év során Szekszárdon és Dombóváron háromnapos, bentlakásos tanfolyamon vettek részt a közlekedési úttörőőrsök is. A rendőrségi szervek közreműködésével aktuális közlekedési oktató és balesetelhárítási filmvetítéseket rendeztek, melyeket összekapcsoltak a közlekedési szabályok ismertetésével. A vetítések igen látogatottak voltak, a nézők száma több tízezerre tehető. A megyei KBT több esetben hívta fel körlevélben a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, vállalatokat a baleseteket előidéző okokra, ezek kiküszöbölésére. Az Állami Biztosítóval és az Autóklubbal közösen ötezer példányban kiadták a megye baleseti térképét, melynek alapján tesznek intézkedéseket a veszélyes helyek közlekedési rendjére. A megyei KBT az 1964. évi tevékenysége alapján országos első helyezést ért el. A KBT munkájához segítséget adtak a különböző társadalmi szervek, de különösen jelentős és kiemelkedő volt az a munka, melyet a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya végzett. Részt vett a felnőtt és az iskolai KRESZ-vetélkedők szervezésében, a felnőtt gépjárművezetők részére tartott KRESZ-előadássorozat szervezésében és megtartásában is. A KÖT a jövőben az eddigieknél nagyobb mértékben szeretné igénybe venni a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ és az úttörőmozgalom közreműködését, a balesetek megelőzése érdekében végzendő munkába. Az egyre több gépkocsi forgalomba kerülésével a balesetelhárítási tanács munkája is fokozódik. A KBT ebben az évben is legfontosabb feladatának tekinti, hogy a személyi sérülést eredményező balesetek alakulásának üteme tovább csökkenjen. A balesetelhárítási munka kiszélesítése érdekében felülvizsgálják a járási KBT munkáját és további fontos feladatokkal bízzák meg őket. A tanítás beindulásával a nagyobb forgalmú útvonalak mentén lévő iskolákban KRESZ- vetélkedőket tartanak, amelyeknek megszervezéséhez maradéktalanul biztosítják a személyi és anyagi feltételeket is. A vetélkedők megtartásával, kiszélesítésével a gyermekbalesetek csökkenését szeretnék elérni. E napirendi pont után a végrehajtó bizottság a bejelentéseket tárgyalta meg. A NEB megtárgyalta • A kórházi és rendelőintézeti gyógyító, megelőző munka tapasztalatai Szerteágazó vizsgálat előzte meg azt az összefoglaló jelentést, amelyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén vitattak meg Szekszárdon. A vizsgálat anyagát 12 népi ellenőr mintegy félszáz napos tapasztalata adta a Tolna megyei kórházban és megyei rendelőintézetben folyó gyógyító munkáról. A vizsgálat célja részletesebben meghatározva az volt, hogy milyenek a gyógyító, megelőző munka feltételei (hogyan folyik a betegellátás) és milyen szervezeti intézkedések biztosítják a legjobb hatásfokú gyógyító tevékenységet. Megvizsgálták e témakörben a megyei kórházban a gyógyszertár, a központi konyha, és kihelyezett konyhái, a központi sterilizáló, az I-es számú belgyógyászat, a szülészet—nőgyógyászat, a baleseti sebészet, a csecsemő-gyermekgyógyászat, valamint a megyei rendelőintézet egyes szakosztályai és a véradóállomás feladatkörébe tartozó munkát és problémákat. Segítette a vizsgálók és a bizottság munkáját, hogy a kórházban kezelt betegek egy részének kérdőíveket küldtek ki, a beérkezett válaszokat is beépítették a jelentésbe, s szerepelt a vitában is. Egyúttal útmutatást adott a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésére készített határozati javaslat összeállításához, amely egyrészt országos és megyei szervek, másrészt a kórház további munkájához ad nagy segítséget a gyógyító munka javításához, illetve továbbfejlesztéséhez. A vizsgálatot Szekszárdon folytatták, hiszen ez a kórház reprezentálja a megye kórházi ellátottságának színvonalát. Érdemes megemlíteni egy számadatot is ezzel kapcsolatban. Az állandó emelkedést mutatja, hogy míg az ágazati költségvetésen belül a megyében működő kórházak együttesen 1961-ben közel 39, addig az elmúlt évben több mint 70 millió forinttal gazdálkodtak. Ez része annak az 1961-beni 79, s az elmúlt évi 133 millió forintnak, amelyeket a megyében az egészségügyre fordítottak költségvetésből. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, a vita és a javasolt intézkedések bizonyára hozzájárulnak, hogy még tovább javul megyénkben az egészségügyi ellátás. Második napirendi pontként a bizottság tagjai a megyei NEB tt félévi munkatervét fogadták el. TOLNA MEGYEI NEPÚJSAG 3 Kulturális idegenforgalom Interjú Bognár Józseffel, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével Szinte naponta hallunk, olvasunk hazánkba látogató külföldi tudósokról és művészekről, de határon túli vendégszereplésre induló magyar együttesekről, művészekről, külföldi előadókörúton részt vevő magyar szakemberekről, tudósokról is. A nagy „kulturális idegenforgalom” fő szervezője és központja a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Elnöke, Bognár József professzor legutóbb 3 hét alatt 17 előadást tartott gazdasági életünk készülő reformjáról a skandináv országok akadémiáin, egyetemein. Munkatársunkat Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke tájékoztatta az intézet munkájáról, terveiről. Műszaki túlsúly — Több mint ötven országgal tartunk rendszeres kapcsolatokat, amelyeket aszerint bírálunk el, hogy mennyiben járulnak hozzá a magyar tudomány és kultúra fejlődéséhez, illetve segítségükkel mit tudunk megmutatni a külföldnek Magyarország szellemi arculatáról. — Olyan műszaki és tudományos eredmények iránt érdeklődünk, amelyeket mi — főleg gazdasági lehetőségeink korlátai miatt — nehezebben tudunk megközelíteni. Mint érdekes, jellemző tendenciát említhetem, hogy munkánkban a műszaki-tudományos kapcsolatok mindinkább túlsúlyba kerülnek, öt évvel ezelőtt például a kulturális kapcsolatoknak csupán öt-hat százalékát jelentették a műszaki-tudományos kapcsolatok, ma már ezek aránya megközelíti a hatvan százalékot. Nagy lehetőségeik vannak különösen a szocialista országokkal, de esetenként egyik-másik kapitalista országgal is a tudományos együttműködés megvalósítására. A jövőben bátrabban szeretnénk ilyeneket kezdeményezni — és részt venni azokban. Szellemi impex — Hogyan alakult az év első felében szellemi exportunk, illetve importunk? — Ha röviden akarnék válaszolni, azt mondhatnám: kedvezően. Utalhatok a brüsszeli magyar hét sikerére, Vietnamban járt kulturális delegációnk eredményes missziójára, az Állami Népi Együttes sok sikert hozott szereplésére a Szovjetunióban, az alföldi magyar képzőművészeti kiállítás moszkvai s az örmény Szárján kiállítás budapesti megrendezésére, a Szépművészeti Múzeum bécsi tárlatára, az ugyancsak Ausztriában megrendezett Derkovits-kiállításra, Az ember tragédiájának feltűnést keltett bécsi bemutatójára, Operaházunk és Bábszínházunk nagy ausztriai közönségsikerére, a nálunk megrendezett francia—magyar műszaki hétre, a Budapesten oly sok érdeklődőt vonzó Picasso-, illetve Moore-kiállításra, a moszkvai Művész Színház magyarországi vendégszereplésére, a Nemzeti Színház együttesének lengyelországi és csehszlovákiai sikerére, a londoni magyar képzőművészeti kiállítás megrendezésére, a Tízezer nap Cannes-i sikerére. E nem teljes, csupán vázlatos felsorolás ez esetben — úgy érzem — minden különösebb elemzés nélkül is jól bizonyítja: az idén jelentősen tovább szélesednek kapcsolataink a külfölddel. 200 kiállítás — Itt említeném meg azt is, hogy a múlt évben mintegy 50 országban csaknem kétszáz kiállítást, bemutatót rendeztünk, s hazánkban is gyakran üdvözölhetünk neves külföldi művészeket, kultúráitg intézmények tárlatait Az idei kiállítási naptár kimagasló eseménye lesz a szovjet tudomány fél évszázados fejlődését bemutató reprezentatív budapesti kiállítás, amely szeptember 1-én nyílik meg a Városligetben. — Az egyetemi diákcserék tekintetében is nagyot léptünk előre. A Szovjetunió különböző egyetemein, főiskoláin csaknem másfél ezer magyar diák tanul, de jó néhányan látogatják az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia felsőfokú tanintézeteit is. Nálunk főleg a fejlődő országok fiataljai tanulnak, számuk meghaladja a hétszázat. Jelentősek és a tanuláshoz jó segítséget adnak nyelvszakos tanáraink, illetve hallgatóink külföldi továbbképző tanfolyamai. Nyári egyetemek • Figyelemre méltó érdeklődés mutatkozik külföldön a magyarországi nyári egyetemek iránt Ezeken a gazdag programú, s hasznos ismeretek mellett kulturált pihenést is nyújtó nyári egyetemeken az idén már tizennyolc országból több mint kétezren vesznek részt. Elsősorban Kodály Zoltán érdeme, hogy nemzetközi méretű érdeklődés tapasztalható a magyar zenepedagógiai módszer iránt; ennek tanulmányozására az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Japánból ugyanúgy érkeznek érdeklődő szakemberek, mint az európai országokból. — Jó szolgálatot tesznek hazánknak azok az egyetemi tanárok, tudósok, mérnökök, szakemberek, akik hosszabb-rövidebb ideig képviselik szakterületüket — és hazánkat — egy-egy országban. — De ismételten mutassunk rá: elsősorban a hazánk tudományos és kulturális élete, a népgazdaságunk fejlődése szempontjából fontos, hasznot hajtó cseréket szorgalmazzuk. Őszi tervek — Végül, ami a kulturális kapcsolatok távlatait illeti: ezek tervszerűen fejlődnek. A gazdag idei eseménynaptárnak csak néhány programját említem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét és a Szovjetunió fejlődését dokumentáló reprodukciós tárlat nyílik novemberben a budapesti Műcsarnokban, a Szovjetunióban pedig — a moszkvai, illetve grúziai magyar hetek keretében — magyar képzőművészeti kiállításra kerül sor. Londonban októberben a középkori magyar művészetet a honfoglalástól a XVII. századig reprezentáló kiállítást mutatnak be: az NSZK- ban magyar hét keretében kerül sor kiállítások, filmbemutatók, előadások rendezésére. Lengyelországban szeptemberben, Romániában októberben mutatkoznak be a mai magyar képzőművészet reprezentánsai. Szeptemberben részt veszünk a Sao Pauló-i képzőművészeti biennálén, s az őszi hónapokban több más nemzetközi képzőművészeti kiállításon. • Magyarországra is több gyűjteményes tárlat anyagát várjuk. A többi között megrendezzük a japán Masuo Ikeda, a Velencei Biennálé díjnyertese kiállítását. Jugoszláv, belga, francia, svéd, norvég gyűjteményes kiállítások mellett valóságos kulturális csemege lesz a párizsi Musée l’Art Moderne világhírű gyűjteményéből készült összeállítás magyarországi szereplése. A Szépművészeti Múzeumban mutatják be a német Barlach szobrászati kiállítását. A nagy sikerű Picasso- és Henry Moore-bemutató után ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot két világhírű szobrászművész, az olasz Manzu és a jugoszláv Mestrovic tervezett budapesti gyűjteményes kiállítása. Újlaki László A szovjet akadémikusküldöttség látogatásai• A hazánkban tartózkodó szovjet baráti beszélgetésen részt vett akadémikusküldöttség vezetője Nemes Dezső, az MJSZMP Politi-M. V. Keldis akadémikus, a Szovkai Bizottságának tagja. jet Tudományos Akadémia elnöke M. N. Zsavoronkov akadémikus pénteken délelőtt a Mechanikai pénteken dr. Korach Mór akadé Mérőműszerek Gyárába látogatott, mókus kíséretében meglátogatta a N. K. Kocsetkov professzor Veszprémi Vegyipari Egyetemet, ugyanebben az időben a Reanal amelynek 1962 óta díszdoktora. A Finomvegyszer Gyárat kereste szovjet akadémikus délután felfal, majd együtt ellátogattak a kereste az Akadémia műszaki Nemzeti Galériába, és a Paria kémiai kutatóintézetének veszpment nevezetességeivel ismerked rémi részlegét, ahol dr. Polinszky tek. Károly, művelődésügyi miniszter-P. N. Fedoszejev akadémikus a helyettes köszöntötte. .. tu, ^ „ N. G. Baszov, a Szovjetunió Tó-Parttorteneti Intézetbe látogatott Adományos Akadémiájának Nobelahol a vendéget Vas Henrik az díjas tagja pénteken visszautazott intézet igazgatója üdvözölte. A Moszkvába. (MTI) A dél-dunántúli vihar után Dél-Dunántúl vihar sújtotta tetekek súlyos kára miatt legalább tületein pénteken teljes erővel kétheti munkára lesz szükség. A folytatták a helyreállítási munkácsi Postaigazgatóság területén kár. Pénteken délutánig a mint körülbelül 10 kilométer hosszú egy 40 000 villany nélkül maradt vezetéket kell pótolni, fogyasztóból már mindössze 30. A vasúti közlekedés már telje- 40 maradt és a távbeszélő összesen zavarmentes. A vihar vúlta köttetés is helyreállt, bár sok hó Szentlőrincre tízezer cserepet váriyen csak ideiglenesen. Kivételnak, hogy a jégverte, szétzúzta Szentlőrinc község helyi telefonházt"új °t mielőbb kijavíthassák, hálózata. Itt az oszlopok és veze (MTI)