Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
Szekszárd önyvtár '■? Vinciu " EPUJSAI A.,MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 78. szám ARA: 80 FILLER Kedd, 1968. április 2. W tm MEGYEI^ Tízéves a népi ellenőrzés 2804 vizsgálat — Több mint 31 ezer munkanap — 83 bűnvádi eljárás — 50 elismerő oklevél Tegnap délelőtt a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei tanács nagytermében ünnepséget rendezett a népi ellenőrzés tízéves fennállása alkalmából. Az ünnepségen részt vett Somi Benjámin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Pálos Gyula, a KNEB elnökhelyettese, dr. Ordas József, a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatója és dr. Szilcz Ákos, megyei főügyész, valamint a megye különböző részeiből meghívott népi ellenőrök. A megjelenteket dr. Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke köszöntötte. — A népi ellenőrzés rendszerét tíz évvel ezelőtt, 1958. első hónapjaiban hozták létre az MSZMP Politikai Bizottságának illetve a Párt 1957. évi országos értekezletének állásfoglalása és döntése alapján — kezdte köszöntő beszédét dr. Tóth Bálint — Már az első néhány hónapban több mint 10 ezer állampolgár jelentkezett a népi ellenőrzés szervezetébe, s napjainkban országosan mintegy 40 ezer népi ellenőr működik. — Tolna megyében 1958. februárjában választotta meg a megyei tanács a megyei népi ellenőrző bizottságot, majd ezt követően került sor a járási bizottságok megalakítására. Az eltelt tíz év alatt a népi ellenőrzés szervezete és rendszere megyénkben is jelentősen megszilárdult, társadalmi bázisa kiszélesedett, tekintélye megnövekedett, szerves részévé vált megyénk közéletének. A megye életében bekövetkezett eredményektől nem választható el a népi ellenőrzési bizottságok, népi ellenőrök munkája. Ellenőrzéseink célja az volt, hogy feltárjuk azokat a főbb gazdasági összefüggéseket, amelyek egyrészt meghatározzák fejlődésünk menetét és ütemét, másrészt, hogy az ellenőrzések fényt derítsenek a fejlődésünket gátló, hátráltató és akadályozó körülményekre, leleplezzék a társadalmi tulajdon hanyag és hűtlen kezelőit, a pazarlást és nea társadalmi vagyon fosztogatóival és kártevőivel szemben. Az elmúlt tíz év alatt a népi ellenőrzési szervek a megyében 794 témajellegű vizsgálatot végeztek, valamint 2010 közérdekű bejelentést és panaszt vizsgáltak meg. Ennek során 8931 népi ellenőr 31 038 munkanapot fordított az ügyek kivizsgálására. Ez a munkamennyiség 300 munkanapos évet véve alapul több mint 100 év , munkaráfordítást jelent Több ezerre tehető azoknak a javaslatoknak és észrevételeiknek a száma, amelyeket a vizsgálatok megállapításai alapján, a különböző szervek tudomására hoztak a népi ellenőrzési bizottságok és amelyek nyomán hatékony és érdemben intézkedések születtek. Így például az elmúlt tíz év alatt a népi ellenőrzései bizottságok feljelentését,illetve indítványai alapján 83 esetben indult bűnvádi, 15 esetben szabálysértési, 142 esetben fegyelmi eljárás és 121 esetben köteleztek felelős személyeket anyagi kártérítésre. — Pártunk és kormányunk jelentősnek értékeli a népi ellenőrzési bizottságok és a népi ellenőrök tízezreinek a szocializmus építése, politikai és gazdasági szilárdítása és fejlesztése érdekében végzett tevékenységét. Kézzelfogható bizonyítéka ennek az a 202 kormány kitüntetés, amelyet a 10. évforduló alkalmából adományozott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak, dolgozóinak és a társadalmi ellenőröknek. Megyénkben négyen kaptak ilyen kitüntetést. — Az új gazdaságirányítási rendszerben a népi ellenőrzés szerepe, feladata megnövekedett Szeretnénk tudni és érezni, hogy miként eddig úgy ezután is, biztosan számíthatunk az Önök munkájára, lelkes segítőkészségére. Ezután dr. Tóth Bálint a megye különböző pontjairól meghívott 50 népi ellenőrnek munkája elismeréséül oklevelet adott át. A meghívottak és a népi ellenőrök elbeszélgettek életükről, munkájukról. Ki mit tud ezután? Beszámoló a 3. oldalon. Közérdekű kérdésekről tárgyalt a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott és több közérdekű kérdésről tárgyalt Megvitatta a lakásépítés helyzetét. Az erről szóló jelentés megállapítja, hogy a lakásépítési program megkezdése óta eltelt hét esztendő alatt országosan mintegy 400 000 lakás épült, 28 ezerrel több, mint amennyit terveztek. Az ország lakásállománya 1967 végéig 3 075 000-re emelkedett. A túlteljesítés ellenére központi erőforrásokból kevesebb lakás épült a tervezettnél, viszont magánerőből több. Az elnökség szerint a viszonylagos elmaradást egyrészt az állami építőipari kapacitás jobb kihasználásával, másrészt a magánerőből történő építkezk hathatósabb támogatásával lehetne pótolni. Továbbra is sok családnak vannak az országban lakásgondjai. Magánerőből történő lakásépítést viszont a normál keresetű munkások és alkalmazottak nem tudják vállalni, s különösen nem a nagycsaládos dolgozók. Ezért a SZOT Elnöksége célszerűnek látja, ha a vállalatok részesedési alapjukból mind nagyobb támogatást nyújtanak az építkezni szándékozóknak. Egy másik napirend az áruellátással, a minőség és a fogyasztói árak alakulásával foglalkozott. A SZOT Elnökségének megítélése szerint az új mechanizmus első két hónapjában — egyes hiánycikkektől eltekintve — a kereskedelem a lakosság igényeit kielégítette. A fogyasztási cikkek minőségét& fehét észlelni, a régóta közismert problémák azonban továbbra is tapasztalhatók. Egyes élelmiszereket a szavatossági idő lejárta után is forgalomba hoznak, romlandó cikkeket időnként megfelelő hűtés nélkül szállítanak, helyenként továbbra sem megfelelő a kenyér minősége, sok helyen a hús- és húskészítmények minősége nem kifogástalan. Gyakori a kifogás a pörkölt kávé gyenge minősége miatt és romlott a zsír minősége. Az árpolitikai intézkedések lényegéből az előirányzottnak megfelelően valósulnak meg Az életszínvonal alakulásáról a SZOT Elnöksége megállapította, hogy az év első két hónapjának tapasztalatai szerint a lakosság vásárlóereje és a kereslet lényegében a tervezett szinten mozgott mm Alexander Dubcek beszámolója a CSKP KB ülésén Alexander Dubcek beszámolója elején kifejtette, hogy magyarázatot kíván fűzni azokhoz az anyagokhoz, amelyeket a KB elnöksége a hétfői ülésen a plénum elé terjesztett és ugyanakkor beszámol arról, hogyan értékeli a CSKP KB elnöksége a januári plénum óta a csehszlovák társadalomban és a pártban végbement fejlődést. — Nyilvánvaló és vitathatatlan — mondta a párt első titkára —, hogy a januári plénum óta megindult mozgás, amelyet a kommunista párt indított el, kifejezetten szocialista és demokratikus jellegű, s azt valamennyi állampolgár addig soha nem tapasztalt aktivitása jellemzi. Rámutatott, hogy az elmúlt hónapok eseményeinek megértése céljából meg kell vizsgálni azoknak az ellentéteknek a lényegeit, amelyek az elmúlt években a társadalomban és a pártban felgyülemlettek. A szocialista forradalom új fázisának megvalósítása az antagonizmustól mentes kapcsolatok szakaszában szükségessé tette a politikai rendszer további formálását, olyan kialakítást, hogy az megfeleljen az új helyzetnek. Nevezetesen a párt szerepének elmélyítéséről van szó és általában arról, hogy miképpen áll hozzá a párt a társadalmi fejlődés jelenlegi feladataihoz. A januári plénum állásfoglalása helyesnek, sőt nagyon időszerűnek és szükségesnek bizonyult, mert a helyzet a sok megérett, és megoldatlan politikai probléma miatti akut politikai válsággal fenyegetett. Ezt csak bizonyította az a helyeslés, amellyel az egész társadalom reagált erre. Ugyanakkor azonban ez a körülmény az egész pártot és a Központi Bizottságot is arra kötelezi, hogy minden erejét a szocialista demokrácia megvalósítására összpontosítsa. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat a szélsőségeket, amelyek ártanak a mozgalomnak. Mindenkinek és elsősorban a párttagságnak tisztában kell lennie azzal, hogy nem akármilyen demokráciát, hanem szocialista demokráciát akarunk. Nem lehet szó a párt vezető szerepének gyengítéséről, hanem csakis a lenini normáknak az új feltételekkel összhangban álló hatásos és cél-, rávezető megvalósításáról. Ezután arról beszélt, hogy a párt tovább akarja fejleszteni és meg akarja szilárdítani mindazt, ami a múltban pozitív volt. Teljesen alaptalan — mondotta —, hogyha ezt a fejlődési folyamatot egyesek arra akarják kihasználni, hogy sommásan elvetnek és lebecsülnek minden eddig elvégzett munkát. Amikor elvetjük a hibákat és azt, ami túlhaladott, nem vetjük el a becsületes munkáit Az előadó ezután a KB és a párt előtt álló közvetlen feladatokról beszélt. A legfőbb tennivaló — mondotta — a megújhodási folyamat elmélyítése, konkretizálása, megszilárdítása. Egyelőre a szükséges személyi változások állanak az érdeklődés középpontjában, de már kirajzolódnak a következő, lényegesebb szakasz körvonalai. Csupán személyi változással nem érhetjük el célunkat és ugyanúgy nem lehet alapvető változást elérni rögtönzésekkel — mondotta. Ezután kifejtette, hogy nem elég a múlt hibáit megállapítani, hanem keletkezésük okait is meg kell világítani. Éppen ezért a XIV. kongresszusig hátralevő időben el kell végezni az eddigi gazdasági és politikai fejlődés alapos elemzését. Ugyanakkor ki kell dolgozni a párt programját, ami feltéttel?*5, hogy a pártnak vissza kell térnie az emberekkel való elsően kapcsolatok gyakorlatához.