Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Sze­kszárd önyvtár '■? Vinci­u­ " EPUJSAI A.,MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 78. szám ARA: 80 FILLER Kedd, 1968. április 2. W tm MEGYEI^ Tízéves a népi ellenőrzés 2804 vizsgálat — Több mint 31 ezer munkanap — 83 bűnvádi eljárás — 50 elismerő oklevél Tegnap délelőtt a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei tanács nagytermében ünnepséget rendezett a népi el­lenőrzés tízéves fennállása alkal­mából. Az ünnepségen részt vett Somi Benjámin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára, dr. Pálos Gyula, a KNEB elnökhelyettese, dr. Ordas Jó­zsef, a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatója és dr. Szilcz Ákos, megyei főügyész, valamint a megye különböző részeiből meghívott népi ellenőrök. A megjelenteket dr. Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke köszöntötte. — A népi ellenőrzés rend­szerét tíz évvel ezelőtt, 1958. el­ső hónapjaiban hozták létre az MSZMP Politikai Bizottságának illetve a Párt 1957. évi orszá­gos értekezletének állásfoglalása és döntése alapján — kezdte köszöntő beszédét dr. Tóth Bá­lint — Már az első néhány hó­napban több mint 10 ezer állam­polgár jelentkezett a népi ellen­őrzés szervezetébe, s napjaink­ban országosan mintegy 40 ezer népi ellenőr működik. — Tolna megyében 1958. feb­ruárjában választotta meg a me­gyei tanács a megyei népi ellen­őrző bizottságot, majd ezt köve­tően került sor a járási bizott­ságok megalakítására. Az eltelt tíz év alatt a népi ellenőrzés szervezete és rend­szere megyénkben is jelen­tősen megszilárdult, társadal­mi bázisa kiszélesedett, te­kintélye megnövekedett, szer­ves részévé vált megyénk közéletének. A megye életében bekövetkezett eredményektől nem választható el a népi ellenőrzési bizottságok, népi ellenőrök munkája. Ellen­­őrzéseink célja az volt, hogy fel­tárjuk azokat a főbb gazdasági összefüggéseket, amelyek egy­részt meghatározzák fejlődé­sünk menetét és ütemét, más­részt, hogy az ellenőrzések fényt derítsenek a fejlődésünket gátló, hátráltató és akadályozó körül­ményekre, leleplezzék a társa­dalmi t­ulajdon hanyag és hűt­len kezelőit, a pazarlást és ne­a tár­sadalm­i vagyon fosztogatóival és kártevőivel szemben. Az elmúlt tíz év alatt a népi ellenőrzési szervek a megyében 794 témajellegű vizsgálatot vé­geztek, valamint 2010 közérdekű bejelentést és panaszt vizsgáltak meg. Ennek során 8931 népi ellenőr 31 038 mun­kanapot fordított az ügyek kivizsgálására. Ez a munka­­mennyiség 300 munkanapos évet véve alapul több mint 100 év , munkaráfordítást je­len­t­ Több ezerre tehető azoknak a javaslatoknak és észrevételeik­nek a száma, amelyeket a vizs­gálatok megállapításai alapján, a különböző szervek tudomására hoz­tak a népi ellenőrzési bizott­ságok és amelyek nyomán ha­tékony és érdemben­ intézkedé­sek születtek­. Így például az el­múlt tíz év alatt a népi ellen­őrzései bizottságok feljelentését,­­illetve indítványai alapján 83 esetben indult bűnvádi, 15 eset­ben szabálysértési, 142 esetben fegyelmi eljárás és 121 esetben köteleztek felelős személyeket anyagi kártérítésre. — Pártunk és kormányunk jelentősnek értékeli a népi el­lenőrzési bizottságok és a népi ellenőrök tízezreinek a szocia­lizmus építése, politikai és gaz­dasági szilárdítása és fejlesztése érdekében végzett tevékenységét. Kézzelfogható bizonyítéka ennek az a 202 kormány ki­tüntetés, amelyet a 10. évforduló alkal­mából adományozott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak, dolgozóinak és a tár­sadalmi ellenőröknek. Megyénk­ben négyen kaptak ilyen kitün­tetést. — Az új gazdaságirányítási rendszerben a népi ellenőrzés szerepe, feladata megnövekedett Szeretnénk tudni és érezni, hogy miként eddig úgy ezután is, biz­tosan számíthatunk az Önök munkájára, lelkes segítőkészsé­gére. Ezután dr. Tóth Bálint a me­gye különböző pontjairól meg­hívott 50 népi ellenőrnek mun­kája elismeréséül oklevelet adott át. A meghívottak és a népi el­lenőrök elbeszélgettek életükről, munkájukról. Ki mit tud ezután? Beszámoló a 3. oldalon. Közérdekű kérdésekről tárgyalt a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott és több közérdekű kérdésről tárgyalt Megvitatta a lakásépítés hely­zetét. Az erről szóló jelentés megállapítja, hogy a lakásépítési program megkezdése óta eltelt hét esztendő alatt országosan mintegy 400 000 lakás épült, 28 ezerrel több, mint amennyit ter­veztek. Az ország lakásállomá­nya 1967 végéig 3 075 000-re emelkedett. A túlteljesítés elle­nére központi erőforrásokból ke­vesebb lakás épült a tervezettnél, viszont magánerőből több. Az el­nökség szerint a viszonylagos el­maradást egyrészt az állami épí­tőipari kapacitás jobb kihaszná­lásával, másrés­z­t a magánerőből történő építkez­­k hathatósabb­­ támogatásával lehetne pótolni. Továbbra is sok családnak van­nak az országban lakásgondjai. Magánerőből történő­­ lakásépítést viszont a normál keresetű mun­kások és alkalmazottak nem tud­ják vállalni, s különösen nem a nagy­családos dolgozók. Ezért a SZOT Elnöksége célszerűnek lát­ja, ha a vállalatok részesedési alapjukból mind nagyobb támo­gatást nyújtanak az építkezni szándékozóknak. Egy másik napirend az áru­ellátással, a minőség és a fo­gyasztói árak alakulásával fog­lalkozott. A SZOT Elnökségének megítélése szerint az új mecha­nizmus első két hónapjában — egyes hiánycikkektől eltekintve — a kereskedelem a lakosság igényeit kielégítette. A fogyasztási cikkek minősé­­gét& fe­hét észlelni, a régóta közismert problémák azonban továbbra is tapasztalhatók. Egyes élelmisze­reket a szavatossági idő lejárta után is forgalomba hoznak, rom­landó cikkeket időnként megfe­lelő hűtés nélkül szállítanak, he­lyenként továbbra sem megfele­lő a kenyér minősége, sok helyen a hús- és húskészítmények mi­nősége nem kifogástalan. Gyako­ri a kifogás a pörkölt kávé gyen­ge minősége miatt és romlott a zsír­ minősége. Az árpolitikai intézkedések lé­nyegéből az előirányzottnak megfelelően valósulnak meg Az életszínvonal alakulásáról a SZOT Elnöksége megállapította, hogy az év első két hónapjának tapasztalatai szerint a lakosság vásárlóereje és a kereslet lénye­gében a tervezett szinten moz­gott mm Alexander Dubcek beszámolója a CSKP KB ülésén Alexander Dubcek beszámoló­ja elején kifejtette, hogy ma­gyarázatot kíván fűzni azokhoz az anyagokhoz, amelyeket a KB elnöksége a hétfői ülésen a plé­num elé terjesztett és ugyan­akkor beszámol arról, hogyan értékeli a CSKP KB elnöksége a januári plénum óta a cseh­szlovák társadalomban és a pártban végbement fejlődést. — Nyilvánvaló és vitathatat­lan — mondta a párt első titká­ra —, hogy a januári plénum óta megindult mozgás, amelyet a kommunista párt indított el, kifejezetten szocialista és de­mokratikus jellegű, s azt vala­mennyi állampolgár addig soha nem tapasztalt aktivitása jel­lemzi. Rámutatott, hogy az elmúlt hónapok eseményeinek meg­értése céljából meg kell vizs­gálni azoknak az ellentéteknek a lényegeit, amelyek az elmúlt években a társadalomban és a pártban felgyülemlettek. A szocialista forradalom új fá­zisának megvalósít­ása az anta­­gonizmustól mentes kapcsolatok szakaszában szükségessé tette a politikai rendszer további for­málását, olyan kialakítást, hogy az megfeleljen az új helyzetnek. Nevezetesen a párt szerepének elmélyítéséről van szó és álta­lában arról, hogy miképpen áll hozzá a párt a társadalmi fej­lődés jelenlegi feladataihoz. A januári plénum állásfoglalá­sa helyesnek, sőt nagyon idősze­rűnek és szükségesnek bizonyult, mert a helyzet a sok megérett, és megolda­tlan politikai probléma miatti akut politikai válsággal fe­nyegetett. Ezt csak bizonyította az a helyeslés, amellyel az egész társadalom reagált erre. Ugyan­akkor azonban ez a körülmény az egész pártot és a Központi Bizottságot is arra kötelezi, hogy minden erejét a szocialista de­mokrácia megvalósítására össz­pontosítsa. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat a szélsőségeket, amelyek ártanak a mozgalomnak. Minden­kinek és elsősorban a párttag­ságnak tisztában kell lennie az­zal, hogy nem akármilyen de­mokráciát, hanem szocialista de­mokráciát akarunk. Nem lehet szó a párt vezető szerepének gyen­gítéséről, hanem csakis a lenini normáknak az új feltételekkel összhangban álló hatásos és cél-, rávezető megvalósításáról. Ezután arról beszélt, hogy a párt tovább akarja fejleszteni és meg akarja szilárdítani mindazt, ami a múltban pozitív volt. Tel­jesen alaptalan — mondotta —, hogyha ezt a fejlődési folyamatot egyesek arra akarják kihasználni, hogy sommásan elvetnek és le­becsülnek minden eddig elvég­zett munkát. Amikor elvetjük a hibákat és azt, ami túlhaladott, nem vetjük el a becsületes mun­káit Az előadó ezután a KB és a párt előtt­ álló közvetlen felada­tokról beszélt. A legfőbb tenni­való­ — mondotta — a megújho­dási folyamat elmélyítése, konk­retizálása, megszilárdítása. Egy­előre a szükséges személyi válto­zások állanak az érdeklődés kö­zéppontjában, de már kirajzolód­nak a következő, lényegesebb sza­kasz körvonalai. Csupán személyi változással nem érhetjük el cé­lunkat és ugyanúgy nem lehet alapvető változást elérni rögtön­zésekkel — mondotta. Ezután kifejtette, hogy nem elég a múlt hibáit megállapítani, hanem keletkezésük okait is meg kell világítani. Éppen ezért a XIV. kongresszusig hátralevő idő­ben el kell végezni az eddigi gaz­dasági és politikai fejlődés­­ alapos elemzését. Ugyanakkor ki kell dolgozni a párt programját, ami feltéttel?*5, hogy a pártnak vis­­­sza kell térnie az emberekkel való elsően kapcsolatok gyakor­latához.

Next