Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Meilir Szeksaard Egyetemi Pécs» FORMA MEGYEI i­svíiae proietäffrÄi egTestTLurÉfi EPUJSAG f a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 221. szám ÁRA: 80 FILLÉR Szerda, 1960. október I. 0 „Megbeszéléseinket a kapcsolatok elmélyítését óhajtó szellem jellemzi“ Losonczi Pál ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen tiszteletére Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden az Országház va­dásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tisz­teletére. Részt vettek az ebé­den az elnök kíséretének tag­jai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tí­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Péter János, a kormány tag­jai, a politikai, a gazdasági és kulturális élet több más ve­zető személyisége. A meleg, baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál pohárkö­­szöntőjében hangsúlyozta: — örömmel mondhatjuk, hogy megbeszéléseinket az együttműködést szorgal­mazó és a baráti kapcso­latok elmélyítését őszintén óhajtó szellem jellemzi. — őszintén örülök annak, hogy a finn kormány magáévá tette az európai biztonság esz­méjét, s a finn fővárost ja­vasolta a konferencia színhe­lyéül. Üdvözöljük a finn kor­mány kezdeményezését, meg­győződésünk, hogy az összeu­rópai biztonsági konferencia sikeres előkészítése ügyében kifejtett erőfeszítésekkel Finnország is jó szolgála­tokat tett Európa minden népének érdekében. — Az európai biztonság­ kérdései nem választhatók el az általános nemzetközi vi­szonyok problémáitól. Viet­namban és a Közeel-Keleten vér folyik, s a hel­yi háborúk magukban hordozzák a világ­háború veszélyét . A magyar és a finn kormány álláspont­ja ismert, ezekben­­ a kérdé­sekben, s őszintén örülünk annak, hogy sok tekintetben azonos, vagy hasonló módon közelítjük meg és értékeljük ezeket a nemzetközi béke és biztonság szempontjából olyan fontos problémákat Az ebéden pohárkö­­szöntőt mondott dr. Urho Kaleva Kekkonen is. — Ebben az évben olyan új törekvést­­ figyelhettünk meg Európában, amely föld­­ részünk legfontosabb kérdésé­re, biztonságára próbál meg­oldást találni. Az európai biz­tonság kérdései megoldásának kiinduló pontja az az alig­hanem mindenütt elfogadott tény, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken temetik Szirmai Istvánt Szirmai István elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága tagjá­nak, országgyűlési képviselőnek a temetése október 3-án, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) te­mető munkásmozgalmi pantheonjában. ^ _ Elhunyt elvtársun­k családtagjai, munkatársai, barátai és harcostársai a ravatalnál 14 órától róhatják le kegye­letüket, , A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Szirmai István, életrajza 1906 április 13-án született Zilahon. Jogtudományi egye­temet végzett. 1929—1941 között — a Kommunisták Romá­niai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevékenyke­dett. Tagja volt a KRP erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a Vörös Segélynek. Részt vett az illegális kommunis­ta sajtó szerkesztésében. 1911-től az erdélyi pártszervezetek összekötőjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyar­­országon tevékenykedett. 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Párt­jának, majd a Békepárt titkárságának. 1943. decemberében letartóztatták és 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1941 októ­berében megszökött. A felszabadulás után Szegeden a Magyar Kommunista Párt dél-magyarországi titkárságának helyettes vezetőjévé, majd vezetőjévé választották. 1916-tól a központi vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályának vezetője volt. 1941—1919 között az MKP majd az MDP Országos szervező bizottságának titkári teendőit látta el. 1919 és 1953 között a Rádió vezetője, a­­ párt KV póttagja volt. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd rehabilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957 elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökévé. 1957 júliusától 1959 végéig az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályát ve­zette. 1956 végétől az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, 1959 végén az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, 1962 novemberétől pedig a Politikai Bizottság tagja lett. 1959 decemberétől 1968 decemberéig a Központi Bizottság titkára volt. A párt IX. kongresszusa után a Központi Bi­zottság agitációs és propagandabizottságának vezetőjévé választották. Országgyűlési képviselő volt. Több évtizedes munkás­­mozgalmi tevékenysége, politikai és társadalmi munkássá­ga elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1. fokozatával tüntették ki. Cikkeinek és beszédeinek gyűjteménye „A kommunista eszmék győzelméért” címmel 1961-ben jelent meg. \ mSL számunkból: TÖBB MINT 800 000 FORINT pénzbírság 2. oldal RIPORT A TOLNAI PAMUTSZÖVŐGYÁRRÓL 3. oldal GYEREKEK 7. oldal TESTVÉRLAPJAINK ÍRJÁK 10. oldal Francia gazdasági küldöttség Budapesten Bernard de Morelnek, a francia gazdasági és pénzügyi minisztérium főigazgató-helyet­­tesének vezetésével kedden francia kormányküldöttség ér­­kezett Budapestre, a magyar és francia gazdasági és ipari együttműködési vegyesbizott*­ság ülésére. Az ülés kedden a Külkereskedelmi Minisztéri­­umban kezdődött meg. A tár­­gyalásokon részt vevő magyar küldöttséget Nyerges János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezeti. A kormányközi bizottság létrehozásában­ Fock Jenőnek, a kormány elnökének tavalyi franciaországi látogatásakor állapodott meg a két­ m­inisz­­terelnök. A vegyesbizottság feladata a két ország közötti gazdasági és ipari együttmű­­ködés támogatása, a lehetősé* gek tanulmányozása és ki*­­használásuk előmozdítása: TOT-elnökségi tagok egy csoportja Tolna megyében Tegnap, a délelőtti órákban TOT-elnökségi tagok 20 tagú csoportja érkezett Szekszárdra. A vendégeket a Szekszárd és V­idéke Területi Tsz Szövetség vezetői fogadták. Ez az első al­kalom, hogy a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa tes­tületileg látogat el Tolna me­gyébe, tanulmányozni az ál­lattenyésztést. A látogatásnak tanulmányút és tapasztalat­­szerzés jellege van, hisz az ideérkező elnökségi tagok egy­úttal termelőszövetkezeti el­nökök, az ország más vidéke­in. Ilyenformán tehát orszá­gos rendezvénynek tekinthet­jük a megyéből szervezett ta­nulmányutat. Bizonyos szempontból az is kifejezésre jut, hogy Tolna megye állattenyésztését orszá­gos szinten is elismerik és nagyra értékelik, elsősorban ezért esett a választás a ta­nulmányút során a pálfai és a marosi közös gazdaságra, to­vábbá a Hőgyészi Állami Gaz­daságra. Hasonló rendezvény keretei között a közelmúltban az elnökség Szolnokon a ku­korica- és a gabonatermesztés problémáit tanulmányozta, majd a közeljövőben Szente­sen a zöldség- és virágtermesz­tés ottani módszereit nézi­ t­ meg. Tegnap délelőtt a vendége­­ket Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tá­jékoztatta a megye állatte­nyésztésének helyzetéről. Ezt követően az elnökségi tagok Pálfára utaztak, ahol az Egyetértés Tsz majortelepíté­sének szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésének helyzetét tanulmányozták. Ma a majosi Aranykalász Termelőszövet­kezetbe, onnét a Hőgyészi Ál­lami Gazdaság tabódi és cser­­nyédi állattenyésztési telepére utaznak.

Next