Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
így látja az egykori bíró Probszt József: — Megértem hetven évet a mi kis falunkban, s ahogy visszaemlékszem a fiatalabb éveimre, jóformán semmit sem változott Tevés. 1927-ben és 1928-ban megépült a kövesést, s az hozott némi fellendülést. Nem nehéz megállapítani, hogy abban az időben megközelítően sem fejlődött ennyit, mint mostanában. Mint parasztember, 1930 táján kezdtem közéleti dolgokkal foglalkozni. Legelőször a mezőgazdasági kamarával kerültem kapcsolatba, majd 1937-ben bíró lettem, s voltam 1948-ig. Én is részese voltam a hűségmozgalomnak, aminek Bonyhád jelentette a központját. A magyarországi németségnek azon részéhez tartoztam, amelyik a magyar hazához kereste az utat, ahhoz kívánt hő lenni. Mint bírót, erőteljesen támogatott ez a mozgalom, amire bizony szükség is volt, mert hiszen mind nehezebb helyzetbe kerültünk. Különösen a hitleri megszállás és a nyilas éra hozott számunkra sok megpróbáltatást. Amikor a tanácsok megalakultak, mindjárt beválasztottak a helyi tanácsba, majd két ciklusban, mint megyei tanácstag képviseltem a falumat. Nagyon sokszor felszólaltam, állandóan jártam-keltem közügyben. Mondhatom, hogy életem nagy része, parasztember létemre, közéleti tevékenységgel telt el. Csakhát kár,hogy jjl... járt az idő, és mág jó égés £ vagyok. . ' • A pestisjárvány „1739-ben borzalmas pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A nép ekkor építette a pestis ellen a Rozália fogadalmi kápolnát, amely ma is áll, s amelynek az építéséhez a monda szerint nem használtak állati erőt, hanem minden építőanyagot kézben vittek oda”. (Idézet egy régi okiratból): „A falu első tanítója kanász volt. Valahonnan messziről hozták ide. Megfogadták tanítónak, pedig írni-olvasni sem tudott. Azt mondták, hogy majd megtanulja a betűvetést a gyermekekkel együtt. Valamikor régen történt, akkor, amikor a gyermekek közül csak az járt iskolába, aki akart, s akinek pénze volt rá”. (Teveli szájhagyomány). Lukács Ambrus vb-elnök: — Évek óta egészségügyi és művelődési, iskolai célokra fordítjuk a községfejlesztési pénzünk nagy részét. Egy ilyen nagy község ma már nem létezhet megfelelő egészségügyi és oktatási létesítmények nélkül. — — .V, ’J,KV ?VT.'JJ« l» 1% ^wé4ÉMff ■'■rJhr& •!&* Terelas Weber • Jánosné ■ adminisztrátor: • » — Itt is .születtek Tevejen, és talán mondásom ;sem kell, szeretem a falumdat, fezéffi' maradtam itt. Volt, aki elköltözött innen,, nem ragaszkodott ennyire' a’ falujáhfíit .■•‘I Régebben is járta mTeg$Él len, s egy évtizede az volt az érzésem, hogy ennek sík falunak eljött a végórája: a házak rossto^ajt,' bomladozók voltak' sikki 'sem törődött velük.' "Most pedig, ahogy végigjüttem a falun, mindenütt ; ujj vagy felújított házakat' láttam. — Nagyon örüluük, hogy az idegen 'is észrevesszi.'a“ változ — '' * zást a falunkon. Arra vagyunk leginkább büszkék, hogy aki csak teheti,fotarozza a házát. ■ Öt-hat éve: olyan ' építkezési láz kezdődött a faluban, amihez hasonlóra', nem volt példa. Mindenki arra törekszik, hogy korszerűsítse kívül is, belül is a lakását. Ha'másra nem telik legalább a régi, kis ablakot cserélik ki nagyobbra, s a ház külsejét hozzá ' rendbe. Olyan közszellem van, hogy lenézik, ' aki ,nem:fitörödik a hajlékával. Ha jól tudom, Tevel telepes község. —Ma már ez így nem té ■ ma. Tevel' jaz/ Tevel, és kész. Nincs értelme'az'ilyen megkülönböztetésnek, 'mert ' annyira összeforrott a falu. Mi például a ' férjemmel együtt svábok vagyunk, úgymond őslakosok', de ma már legfeljebb a névtől lehet megkülönböztetni az embereket. Éppen a falu külső képén mutatkozik meg legjobban az összeforrottság, amit maga is észrevett. Régebben az egyik azért nem törődött a házával, mert idetelepítették és nem érezte jól magát az új körülmények között. Bizonytalan volt a saját sorsát illetően, a másik pedig bizalmatlanul nézte az újakat, nem tudta, hogy benn maradhat-e a házában, s azért nem törődött vele különösebben. Most viszont már meglátszik a falun, hogy mindenki otthon érzi magát benne. Pleisler János plebopos értékes feljegyzéseket őriz Te.j. vei. községről. Ebből kitűnik,, hogy Tevel már az .évezredek,;' kel ezelőtti, koreaiban, is lakott település volt. Neve Áripád egyik unokájának,nevével,- ; azonos: Tevel .kap^a «pl .a^te^ rületet, s így a s^emélyiséjt-». . ből később helysejgnág.- lett,' István király. igejéhe p mér , fejlett település. -Erre,. uaj». hogy temploma vpít,'' István király elrendelte, hogy minden tíz falu közösen építsen templomot. A templomot“ általában a legfSBBi* építette!?-; '-m iSpf valószínűség'bíbéttet , Tevel'/Its ilyen kiemelkedő hely-'Volt. 11 '-V'. . «P - T ' • Zsigmond korából írásos forrás maradt fenn,, ami említi. Tévelt: „a somogyi kon ventr előtt Meitihegenewi Sáracheis ''János mester, és fiai, Balázs, Mihály' és ennek a Balázsnak a fia 'Pál nevében á tok’, megyei Fetsewzawoch, Alsozawoch, Tevel, Kowachy,'1 Veykei', Vorgah,' j j Kispar, Kwlfeld és Dunatur birtokáért amelyek, számára sokkal hasznosahfiak,cserébe adja az Abserji 'ásj Kerég szigetet, 'a rá vonatkozó oklevelekkel együtt.”, /V’tréfökök 'Mejény teljében elpusztultt H élői; majd ráeok telepedette "Még:-' e * helyenjf í a XVIII. század elején -----(f—.-----. ■ ')) , ■ ■ . ....... 9 meteket telepítettek e dombokra. Különféle cseles ígéretekkel csalogatták oda az embereket, hogy megműveljék a földet. Amikor azonban benépesült a falu, gyors fejlődésnek indult a gazdasági élet. A XIX. század elején, a reformkorban pedig az iparosodásnak is komoly jelei mutatkoztak: sík gyár létesült, bőrkikészítő üzeme volt, három olajütő malommal is rendelkezett a falu. Még vásártartási jogot is kapott. 1848-ban a teveli svábság a szabadságharct figye,mellé állt,részesevolt az ozorai diadalnak. ■ lurínii Nyeremények, sorsok Bármilyen félreeső hely is Tevely a szerencse istenasszonya többször odatalált már. Talán többször is, mint némelyik forgalmasabb helyre. Barabás Gergely postás egyszerre két lottószelvényen ért el négyes találatot néhány hévvel ezelőtt.. Több mint 300 000 forintot kapott kézhez. A legelső dolga volt, hogy Szentendrén vásárolt magának, egy* családi, házat, s búcsút mondott" Teveinek. Teljesen azonban nem lett hűtlen falujához, azóta is gyakran ellátogat oda. R. J-rné is meglehetősen sok pénzt kapott négyes találata után. Azt mondta a férjének, hogy csak akkor hajlandó vele megosztani a pénzt, ha az telekkönyvileg is megosztja vele a házat, vagyis ráíratja a ház felét. El is mentek a telekkönyvbe íratás ügyében. Akkor derült ki, hogy teljesen felesleges volt a vagyoni osztozkodás, ráért a ház fele a feleség nevén volt, amikor vásárolták, közös tulajdonként telekkönyveztették, csak éppen — nem emlékeztek rá. " f •„• •" ; 19., G. ugyancsak négyes találatot ért el a lottón, de a nyereményt titokban tartotta: nem engedte, hogy a nevét ■ nyilvánosságra hozzák. A szomszédban csak bizalmasan dicsekedett M .szerencséjével... Ma már mindenki tud róla a faluban. . . I. Zs. nem éppen stabil egyéniség lévén, falujából, Tévéből is elköltözött. Ismerősi nem siratták meg, ám csakhamar irigyelni kezdték, mert^híre jött, hogy, ötös találatot ért el a lottón, amilyen hirtelen jött az irigység, olyan hirtelen váltotta azt fel a megvetés. A L. ugyanis elkótyavetyélte a milliós nyereményt, amilyen könnyen jött a pénz, olyan könnyen.el is ment. Még a szegény sorban levő édesanyján sem segített, I. L mit épp olyan pénztelen, mint azelőtt volt, s éppúgy , nem találja a helyet az országban, mint ahogyan falujában sem találta fel magát. Nemcsak tégla — Mit jelent a falunak a téglagyár? — kérdeztük Ambrus Lukács vb-elnöktől. — Sokat, nagyon sokat. A termelőszövetkezet mellett talán a téglagyárnak van legnagyobb szerepe abban, hogy a falu most ismét fejlődésnek indult. Jó munkaalkalmat jelent, hiszen körülbelül hatvan főt foglalkoztat átlagosan. De talán még ennél is lényegesebb, hogy itt van helyben az építőanyag. A téglagyár üzembe helyezése után megnőtt az építési kedv, alig győzünk házhelyet biztosítani. Most 34 házhelyet alakítunk ki, még vajúdik az adminisztratív elintézése, de máris tízen felül van az igénylők, vásárolni szándékozók száma. Annak idején leszerelték a téglagyárat, mondván, hogy nincs rá szükség. Nagy herce-hurca, sok fáradtság árán végül sikerült ismét üzembe helyeznünk az smsz-szel, s nagyon örülünk, hogy már évek óta termel ismét. A téglagyár egyébként nemcsak a mi falunk számára jelentős, hanem az egész környék építőanyagellátását javította. Jellemző, hogy még Dunaföldvárról, Iregszemcséről is jöttek ide tégláért. Évente körülbelül 6 millió téglát gyárt,s ebből sok mindenre jut. Azt azonban mindig hangsúlyozzuk, hogy ez a nagy áldozattal újjáteremtett téglagyár a falunk számára nem egyszerűen Utg*lát jelent. a művelődési ház i-Jót-asszony meszel: Garai Antalné, Schweitzer Jakabné. .. Wéber Mártonná, Wirth Vendelné és Bayer Jánosné. Nem fizetésért dolgoznak, hanem azért, hogy legyen új művelődési otthona a falunak. Odébb a termelőszövetkezet építőrészlege dolgozik.• Ha a szövetkezetben nincs sürgős munka, akkor egyéb építkezéset vállalunk, így vállaltuk el ennek a művelődési háznak az építését is ! — mondja Tóth Sándor részlegvezető. fr — Hogyan veszik a társadalmi munkát? Össze tudják hangolni vele a bérmunkájukat? — Természetesen. Elégedettek vagyunk a társadalmi munkásokkal, mert szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak. Ahogyan ismerem a pénzügyi feltételeket, nem gyarapodhatna művelődési házzal a falunk, ha nem járna ide a sok felnőtt társadalmi munkára. Mi is igyekszünk, ők is, és nemsokára el is készül az új művelődési ház. Ambrus Lukács vb-elnök: — A november 7-i ünnepséget már az új művelődési házban tartjuk. Tevel——Kovácsi = Tevel nagyközség A ■ teveli tanácsházán őriznek egy úgynevezett szervezési szabályrendeletet. Ebben a többi közt a következő olvasható: „Jegyzőkönyv. Felvétetett Tevel községben 1927. évi március 24. napján Tevel és a 139/1926. sz. BM. határozattal Tevel községgel egyesített Kovácsi község képviselőtestületének együttes, rendkívüli ülésén. Főjegyző előadja, hogy a nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úr 67.139/1926 v. BM. sz. határozatával Tevel és Kovácsi községek egyesítését elrendelte.” Ezzel egyidőben Tevel nagyközségi rangot kapott. Lakosainak száma akkor 2339 volt Most 2140 körül van. A 10 évvel ezelőtti népszámláláskor 2152 volt. Most utcanév Kovácsi: Tevel egyik utcáját nevezik alvnak. A fiatalabbak nem is igen tudják, hogy valamikor külön község volt Kovácsi. TEVELI KÉPESLAP BUDA FERENC