Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
El, y eile .éce J tj* ÖL NA MEOYKWili VTLÁG RFTÖLIIXRIÄT EÜrrSmifITfr NÉPÚJSÁG ä A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 254. szám. ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1969. november 1. Véget ért a prágai tanácskozás Pénteken Prágában befejezte munkáját a budapesti felhívást aláíró hét szocialista állam — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozása. 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az össz-európai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív, érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőA baráti, elvtársi légkörben lefolyt tanácskozáson megvitatták az össz-európai értekezlet előkészítésének néhány kérdését. Befejezésül közös nyilatkozatot írtak alá. A miniszterek pénteki tanácskozásán Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese elnököltséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítése útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talát a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az össz-európai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az össz-európai értekezlet napirendjére: 1. az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést a békét és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az össz-európai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az össz-európai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két- vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az össz-európai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az össz-európai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az összehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A részt vevő országok kormányai felhívják az összes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az össz-európai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében Helsinkiben lehetne megtartani. 11 Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának nyilatkozata Dísztávirat az építőknek: Teljesítette szocialista vállalását a Filmtechnikai Vállalat Kereken három hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy az új szekszárdi művelődési ház építésében részt vevő tizenhárom vállalat — a generálkivitelező Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőségének és pártszervezetének kezdeményezésére — szocialista szerződést kötött. Arra vállalkoztak, hogy a művelődési házat 1970. április 4.-e előtt, tehát a felszabadulás 25. évfordulójára — átadják rendeltetésének. Az építkezés tempója azóta szemmelláthatóan meggyorsult, bár még sok akadályt kell leküzdeni, de biztosítottnak látszik a vállalt határidő betartása. A felszabadulási ünnepségeket a megyeszékhelyen már az új létesítményben lehet majd megtartani. A szocialista szerződésben részt vevő tizenhárom vállalat közül az első már eleget tett vállalásának. A Filmtechnikai Vállalat dísztáviratban jelentette a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának és párttitkárának ezt az eseményt. „Örömmel közöljük — írják —, hogy vállalatunk a szekszárdi művelődési ház munkálatainál a szocialista szerződésben vállalt kötelezettségének határidő előtt eleget tett. A színpadtechnikai munkákat 1939. október 23 án adták át. Kóczán Lajos igazgató, Pusztai Ferenc párttitkár.'’ Tanácsi vezetők Balatonföldváron Egy hét után ma ér véget Balatonföldváron a tanácsi vezetők továbbképzése, melyen mintegy száz vb-titkár, szabálysértési és gyámügyi előadó vett részt. A tanfolyam résztvevői hat előadást hallgattak végig a munkájukat legfrissebben és legközelebbről érintő témakörökben. Bartha Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, a közelgő népszámlálással kapcsolatos legfontosabb feladatokat ismertette; dr. Lencsés Gyula a szabálysértési ügyintézés megyei tapasztalataival foglalkozott. Ugyanehhez a tárgykörhöz csatlakozott dr. Deák Konrád megyei főügyészségi csoportvezető előadása a tulajdon elleni szabálysértésekről, és az előbbi előadó összefoglalása a szabálysértési ügyiratkezelésről. Ennek a témakörnek különösen nagy jelentősége van a bővülő jogkörű tanácsok vezetői és az ezzel foglalkozó előadók részére. Dr. Farkas Gyula megyei tűzrendészeti parancsnok, a községi tanácsok szakigazgatási szerveinek a tűzrendészettel kapcsolatos feladatait taglalta. Az utolsó két napon László József és dr. Pesti József az új gyámhatósági eljárást, valamint a gyám- és ifjúságvédelmi feladatok gyakorlati részét ismertette. A tanfolyam ma délelőtt fél tizenkettőkor dr. Polgár Ferencnek, a megyei tanács vb-titkárának értékelő zárszavaival ér véget Ez történt a külpolitikában Kairóban megkezdődtek a tárgyalások a libanoni válság megoldására, s a libanoni fél memorandumot terjesztett elő, amit azonban nem hoztak nyilvánosságra. Közben folytatódtak a fegyveres összecsapások a kulcsfontosságú Hasija térségében. Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén felszólalt Nagy János, hazánk képviselője, hangoztatva, hogy a magyar nép mindig különleges jelentőséget tulajdonított a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének. Genfben befejeződött a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka, egy bonni jelentés pedig az új nyugatnémet kormány diplomáciai tevékenységéről számol be. Londoni hírünk az angol választások eredményét ismerteti. Libanon Megszakadtak a tárgyalások? A Busztani hadsereg-főparancsnok vezetésével Kairóban tartózkodó libanoni delgáció tagjai csütörtökön két alkalommal több mint hat órán keresztül folytattak megbeszéléseket egyiptomi tárgyalópartnereikkel. Az Al Ahram pénteki száma beszámol arról, hogy a csütörtöki megbeszélések során a libanoni fél memorandumot terjesztett elő Bejrút álláspontjáról. A kairói lap nem ismerteti ennek az emlékiratnak a részleteit, csupán annyit közöl, hogy az EAK hivatalos személyiségei eljuttatták a dokumentumot Arafatnak, a Palesztinai Felszabadítási Front vezetőjének, aki jelenleg Damaszkuszban időzik. Ahhoz, hogy Kairóban érdemi tárgyalásokra kerüljön sor, kívánatosnak tartják Arafat jelenlétét. Pénteken reggelig azonban semmi jel sem mutatott arra, hogy Arafat Kairóba készülne. Ladaka, a libanoni külügyminisztérium igazgatója elhagyta az egyiptomi fővárost és Bejrútba utazott, hogy tájékoztassa Hérou elnököt a kairói megbeszélések előrehaladásáról. A jelek szerint Ladaka már nem is tér vissza az egyiptomi fővárosba, s ez a tény arra ösztönzi az AFP hírügynökséget, hogy a kairói megbeszéléseket gyakorlatilag megszakítottnak tekintse. A francia hírszolgálati iroda jó forrásból származó értesülése szerint Busztani tábornok, a Kairóban tartózkodó libanoni küldöttség vezetője is visszatér egy, vagy két nap múlva Bejrútba. Időközben a kulcsfontosságú Rasnia község térségében tovább folytatódtak a fegyveres összecsapások a partizánok és a libanoni hadsereg ott állomásozó egységei között. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a Rasna feletti ellenőrzés egyben a Dél-Libanon felé vezető főútvonal ellenőrzését is jelenti. Egy libanoni katonai szóvivő szerint a csatározásoknak öt halálos áldozata volt. ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén folytatta a világszervezet 25 éves fennállásának megünneplését előkészítő bizottság által előterjesztett javaslat megvitatását. A felszólalók kifejtették, hogy a javaslatban foglalt megállapítások és ajánlások jó alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az ENSZ hasznos munkával ünnepelje meg a jelentős jubileumot. A csütörtöki ülésen felszólalt Nagy János, hazánk képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ 25 éves fennállása megünneplésének. 1970. fontos mérföldkő a magyar nép életében is: ekkor lesz 25 éves a szabad és független Magyarország. Hazánknak a fasiszta iga alól való felszabadításában a szovjet hadsereg vál(Folytatás a 2. oldalon.!