Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
Ifjúságvédelem, érdekvédelem Kezdeményezők a kommunisták Kellő tapintattal, komolysággal és határozottsággal foglalkoznak az üzemben a holnapi felnőttek, a kiskorú és alig-alig nagykorú fiatalok, a leendő gyári munkásnők védelmével. Érettük vitáznak, nem egyszer velük is harcba bocsájtkoznak, hogy a családi otthonból új, addig ismeretlen közegbe került tizenöt-tizennyolc éves fiatal falusi lányokat ne ragadják el a kísértések. A tolnai textilgyár ifjúságvédelmi bizottságainak célja a városodó nagyközség véráramába jutás folytán önállósuló fiatalokat fenyegető veszélyek okos felismertetése ugyanúgy, mint az, hogy megkönnyítsék az üzemi fegyelemhez, gyári élethez nem szokott vidéki lányok , jó munkássá Társadalmi, egyéni és üzemi érdek, hogy ezek a fiatal lányok elkerüljék a buktatókat és az elveszettség érzését, hogy élni tudjanak a kapott nagyobb szabadsággal. A bizottságok tagjainak fáradozásai, eredményei, vagy sikertelenségei azért nem közömbösek, mert náluk már harminc év alá csökkent az üzemi dolgozók átlagéletkora, gyorsan gyarapszik a textilgyárban a fiatalok száma, ötszáz a gyár KISZ-korosztályú dolgozója, az ifjúsági szervezeteknek pedig 324 a taglétszámuk. ’életre hívták a gyárban az ifjúságvédelmi bizottságokat, s ez az üzem kommunista kollektívájának az érdeme. Úgy kezdődött, hogy a fejlesztési követelményeknek, az élet igényeinek eleget téve, az üzemi pártszervezetek csúcsvezetősége először javasolta, majd pártmegbízatásokat adott és határozatában írta elő a KISz-eseknek a szervezett ifjúságvédelmi munka megkezdését." Idézünk a csúcsvezetőség 1969. április 28-i ülésén hozott határozatából: „Az 1016/1967-es kormányhatározat szellemében műszakonként hozzon létre ifjúságvédelmi bizottságot a KISZ, az ifjúmunkásokkal való állandó törődés, életkörülményeiknek javítása, az ellenőrzés és az érdekvédelem fokozása jegyében,. Tagjai olyan aktívak legyenek, akik tekintélyesek és képesek a feladat megoldására.” r . ....... . • :i ) Megalakultak a bizottságok, munkához láttak, hogy törődjenek a közel 400 fiatallal (300 bejáró, 85 albérlő). A három műszakhoz igazodva szervezett három bizottság tagjáig sorra látogatták a családjuktól távolabb került, Tolnán albérletben lakó fiatalokat és a környező községekbe elutaztak a szülők egy részéhez, is." • T . 1 : : .T / ru.j . .. .. t•* • •" < : • : rövid idő alatt is sok tapasztalat gyülemlett a tolnai textilgyár ifjúságvédelmi bizottságainak tarsolyában. Kezdeményezésük, törekvésük másutt is követésre érdemes. Miközben apellálnak az értelmükre, szép szóval és határozottsággal próbálnak hatni az ifjúmunkás lányokra, önmaguknak is finomodnak, csiszolódnak módszereik. „Tegyük társadalmi üggyé. és váljék a gyár minden szintű vezetőjének, minden üzemi kommuistának személyes ügyévé a fiatalokkal való rendszeres foglalkozás” — olvashatjuk az ez évi áprilisi párthatározatban. Bíztató a kezdés, jó úton haladnak, hogy valóban úgy legyen. Beszélgetést kezdeményeztünk . a textilgyárban az életközelben megvalósuló munkáról, az új társadalmi mozgalom felett bábáskodó KISZ- és szakszervezeti bizottság vezetőivel. A kezdeti tapasztalatokat összegező beszélgetésen Fejős Ferencné KISZ-titkár, Petrits Mária szb-titkár és két bizottságból Balogh Istvánná, Potyomdi Klára mondják el véleményüket és megjegyzéseiket. Azzal kezdik, hogy ha az új üzem elkészül, javaslatuk alapján a régi telep egy részét leányszállássá alakítják át és gyökeresen más lesz a helyzet. Addig azonban így kell próbálkozniok. — Mire terjed ki a bizottságok tagjainak figyelme? — Jöttek a lányok panaszaikkal, hogy sokba kerül az albérlet, másutt ketten alszanak egy ágyban, megtiltják a rádiózást, a villanyhasználatot, vagy kultúrálatlan, egészségtelen körülmények között élnek — uzsoraáron. Elmentünk, nyíltan szóvá tettük, vagy szükség szerint új helyet szereztünk. A mi látogatásaink kiterjednek arra is, hogy milyen példát mutatnak a háziak, „fogják-e” a lányokat az esti programokkal. Gyűjtjük a jobb albérleteket, több kislánynak ajánlottunk új helyet, adtunk jobb címet. — Mi nem tudjuk megválogatni az ő társaságukat, ez meghaladja hatáskörünket. De azt megnézegetjük, hogy hol, hogyan, miként és meddig szórakoznak esténként. Azokat, akikkel problémák adódnak, többször is felkeressük, én most veszem sorra másodszor őket. — Éppen a múlt héten jártunk Dunaszentgyörgyön, ahonnan sok az üzembe bejáró fiatal lány. Körülbelül harminc szülőt kerestünk fel, hogy egyeztessük az üzem és a család felfogását. Akadt olyan is, ahol rá kellett ébreszteni a szülőket, hogy legyenek igényesebbek, és az ifjúmunkás lányt is, hogy változtasson és ne hagyatkozzanak egymásra. Ki kellett terjedjen a figyelmünk az anyagiak beosztására, is, mivel elég sok olyan esetünk, adódik, amikor azért kevés, a pénz, mert fizetéskor mindennek útja, később viszont a szükségesre sem. Szóltak, hogy nincs ebédpénze, nem reggelizik, vacsorázik, a másik autóstoppal jár be és pontatlanul. Amikor erről beszélünk, kisebb vita alakul ki az egyik nehéz esetük kapcsán. Mit tegyenek az „élefúnttal”, akitől a szülők elszedik a pénzét, aki már-már arra hajlik, hogy elfogadja másoktól a szórakozás költségeinek vállalását. Mindenki tudja, kiről van szó, itt ismerik a jelentős momentumokat és féltik a lányt az erkölcsi züllés egyre valóságosabb veszélyétől. Mi a célravezetőbb? Vigyék KISZ-vezetőség elé, tárgyalja meg a taggyűlést, vagy szűkebb körben riadjanak rá az előtte legtekintélyesebb felnőttek? Nem sietik el, keresik és meg fogják találni a legjobb megoldást. Önkritikusan hangzanak el a javaslatok a szabd idő felhasználásának, az energia hasznos lekötésének ötletei, a klubélet javítása, a gyári fiatal lányok szórakozási lehetőségeinek fokozása terén. Más is hatásos lehet. A KISZ-titkár elmondja, mennyire bevált, amikor úgy tudták jó irányba terelni és megváltoztatni az egyik fiatal lányt, hogy önálló KISZ-feladatot bíztak rá. „Nem feszegettük a múltat, példamutatóan elvégzi ... megbízatását, azóta semmi morális probléma nincs vele.” — Hogyan fogadták a törődést miként reagáltak a látogatásokra a lányok és a szülök? — Talán tíz százalékra tehető, akikkel sűrűbben kell beszélni. Sem náluk, sem a többieknél nem tapasztaltunk elzárkózást, vagy visszautasítást. A szülők egyöntetűen jó néven vették, hogy foglalkozunk velük. Legtöbbjük szívesen vette, sőt, örömmel fogadta családlátogatásunkat. Az albérletben élő lányok is segítésnek tekintették, mint ahogy az is. Érdekes, hogy még azok is belátják gyöngeségeiket, akiket már-már reménytelen esetnek tekintünk. — Elismerik a kései hazajáróik, a gyenge akaratúak is, hogy magatartásuk nem vezethet jóra, megfogadják a jó szót — néhányan csak látszólag — a társaságukat, fiúpartnereiket nem válogató lányok is. Van értelme ennek a megbízatásnak még akkor is, ha némelyikkel sokat kell vesződni. Elmondjuk, természetesnek tartjuk, hogy van udvarlója, de ismerjen határt és mértéket és soha ne vetkőzzön ki női mivoltából. — Van egy pár kislány a mi műszakunkban, akiknél az a baj, hogy naivak, túlzottan hiszékenyek. Tanulhatnának a tősgyökeres tolnai lányoktól, akik tapasztaltabbak, óvatosabbak. — Miben summázhatnánk a tapasztalatokat? Mások számára hasznos észrevételek, javaslatok? Egyöntetűen vallják, hogy fontos, hasznos ez a tevékenység és folytatni kívánják. Újra hangsúlyozzák, hogy hallgatnak a tanácsokra, semmi baj a többséggel. Vannak észrevételeik. — Én azt kifogásolom, hogy némelyik szülő gyárba adja a lányát, de aztán feléje se néz. Nem pótolhatja pedig az anya és az apa ráhatását és felelősségét sem csökkentheti az üzem ifjúságvédelmi munkája. Mi ezt meg is mondjuk azoknak , akiket illet, ha nem köszönik meg, akkor is. , , Szekszárdon és Pa*, nincs ifjúságvédelmi bíró"? Újabban ugyanis szokásuk, hogy ezek a tizenöt-tizenhét éves gyerekek esténként odajárnak it szórakozni. Azt kérdezem, onnan mivel és hogyan jön haza? — Megfigyeléseim szerint az is egy újabb divat, hogy a kiskorúak isszák a tömény szeszt és még le is nézik az ugyancsak fiatal, de mégis idősebb társaik őket, ha csak limonádét vagy csak kávét és nem rövid italt isznak. Imponálnak a vagányok, részben ez is terjedőben van és nem árt felhívni a figyelmet a tartózkodásra. — Én őszintén megmondom, a környezetükben élő felnőtttek jó és rossz hatással vannak rájuk. Ezen érdemes elgondolkozni SOMI BENJAMINNÉ Közéletünk Pénteken délelőtt megtartott végrehajtó bizottsági ülésén a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága Gyuricza István vb-elnök jelentésének meghallgatása után megtárgyalta a járás útfejlesztési és vízgazdálkodási feladatait Csillag László építési és közlekedési csoportvezető beszámolója alapján. A végrehajtó bizottság soronlévő ülése bejelentésekkel, illetve határozathozatallal ért véget. Telefonközpont- és géptávíró kezelői munkakörbe azonnali belépéssel 1 főt felveszünk Gépírás szükséges. TM AGROKER Vállalat, Szekszárd, Mátyás király u. 63—65. (59) Népújság , 1969. november X. A szocialista munkaversenyről tárgyalt az EDDSZ megyei bizottsága Tegnap Szekszárdon ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Részt vett az ülésen több szb-titkár, valamint a szakszervezeti központ két munkatársa, Breitner Ferencné és Varga Lajos. A napirend első pontjaként megvitatták a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 1969—70 évi kollektív szerződéséről, illetve a szerződésben foglaltak végrehajtásáról szóló jelentést, melynek előadója Farkas László, a vállalat igazgatója volt Ezután a szocialista munkaverseny helyzetéről, a Tanácsköztársaság ötvenedik, és a felszabadulás negyedszázados évfordulójával kapcsolatos versenyvállalásokról, ezek teljesítéséről, valamint a javaslatokról előterjesztett bejelentést tárgyalta meg a megyei bizottság. Mind a jelentésből, mind a vitából kitűnt, hogy az utóbbi időben fellendült a szocialista verseny a megye élelmezési iparában. A mennyiségi teljesítések mellett előtérbe kerültek a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, • a gazdaságosságra és nem utolsó sorban a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítésére tett vállalások. Az eddiginél jobban sikerült összekapcsolni a szocialista öntudatot az anyagi érdekeltséggel, közelebb került a verseny irányítása, értékelése, erkölcsi, anyagi jutalmazása a munkahelyekhez. A szocialista verseny eredményei tették lehetővé, hogy csaknem minden élelmezési ipari vállalatnál megteremtették a munkaidő-csökkentés feltételeit és be is vezették a rövidebb munkaidőt. Jelentősen fejlődött a szocialista brigádmozgalom, míg tavaly 1271 brigád — 824 fővel — versenyzett a megtisztelő címért, jelenleg 169 kollektíva — ezerötszáz dolgozó — munkálkodik a szocialista brigádmozgalomban. A vállalatoknál ezekben a napokban termelési tanácskozásokat tartanak és kibővítik éves versenyvállalásukat a felszabadulás negyedszázados évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségekkel. A szakszervezet a felszabadulási ünnepségsorozattal kapcsolatban megrendezi a megye élelmezési iparában működő szocialista brigádok vetélkedőjét, felszabadulási sportrendezvényeket kezdeményez és elősegíti újabb szocialista brigádok alakulását főleg azoknál a vállalatoknál, ahol még nem bontakozott ki ez a mozgalom. A napirend harmadik pontjaként az üdültetéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról tájékoztatták a megyei bizottság tagjait, majd Kontos András megyei titkár a két ülés közt végzett munkáról adott tájékoztatást. Éjjel is mennek a csőtörők Nagyon jó a termés kukoricából a Hőgyészi Állami Gazdaságban, a tavalyinál lényegesen jobb. A gép ilyen körülmények között különösen kevésnek bizonyul. A gazdaság szakemberei úgy szervezték meg a betakarítást, hogy a gépeket maximálisan kihasználják. Az adapteres kombájnok csak napközben járják a kukoricatáblákat, de a csőtörők éjjel is dolgoznak. A kombájnok munkája azért nem lehetséges éjszaka, mert sok a domboldal a gazdaság földjein, veszélyes lenne a kombájnolás, és a kiszolgálásuk is nehéz. Amíg jó az időjárás, géppel takarítjuk be a kukoricát, de számolnak kézi munkaerő igénybevételével is. Gondot okoz a szállítás. A „Farmer” típusú szárítógépeket átalakították olajtüzelésre, tehát nagyobb teljesítményt tudnak elérni a kukorica szárításában, de még ez is kevésnek bizonyul. Egyelőre minőségi romlás, penészedés nem történt, s ebben nagy szerepe van a száraz, napsütéses időjárásnak. Nyomdában a Művelődés következő száma Még néhány hét és újból megjelenik a Művelődés, immár negyedik alkalommal. Az új törekvések érezhetően érvényesülnek ebben a számban: az arány a pedagógiai és közművelődési igénnyel írt tanulmányok között egészségesebbé vált. A kiadvány széles körű igényeket hivatott kielégíteni, azon helyeselhető elgondolásból kiindulva, hogy az olvasók táborának bővítését segítse elő. A hagyományossá fejlődött pedagógiai „rovatban” első helyen említendő meg Csákvári József elemző tanulmánya, miben a különböző stílusirányzatok tanításának problematikáját dolgozza fel. Ugyancsak itt szerepel Király Józsefné cikke is. Ő arra próbál választ adni, hogy az ideológiai továbbképzést miként lehet hasznosítani a történelemoktatásában. Sass Oszkár a gyógypedagógiáról, Bella Margit és Zsigmond Tibor a nyelvi koncentráció lehetőségeiről szólnak az orosz, a francia, az angol és német nyelvek tanításában. E helyen jelenik meg König István „A kapcsolás-algebra elemei” című tanulmányának a harmadik (befejező) része is. A nyáron Szekszárdon tartott VI. országos egészségügyi vándorgyűlés anyagából most három előadás nyomtatásban is olvasható a Művelődés hasábjain, melyek főként a családtervezéssel és az ifjúság szexuális nevelésével foglalkoznak. Külön figyelmet érdemel Csányi László írása, melyben a romantika első nemzedékéről ír részletező gondossággal. Eredeti feladatra vállalkozott Solymár Imre, amikor hozzáfogott, hogy összegyűjtse a Konyhád környéki falucsúfolók motívumkincsét. Írása csemegének ígérkezik, miként az a szociológiai felmérés is, amit Selmeczy Iván és Soóky Árpád végeztek Simontornyán. A befejező két írás Facsai László és Lauday Sándor munkája. Az előbbi az „Olvasó ifjúságért” mozgalommal, annak tennivalóival, az utóbbi Hőgyész község iskolázásának alakulásával foglalkozik, áttekintve csaknem kétszáz év történetét. A kiadványt a pécsi nyomdában készítik, s november végén vagy december elején várható a megjelenése.