Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Reflektorfényben a bútoripar Az alapanyag nem drágult • Tíz év alatt kétszeresére nőtt a tripólap-termelés A vegyesiparcikkek forgalma az elmúlt két évben meglehetősen változó képet mutat. Ma már lehetőség van arra, hogy vizsgálódjunk, vajon egyes cikkcsoportok ára a gazdasági reform óta hogyan változott. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy a bútorok ára gyorsan, és a kívülálló előtt érthetetlen okok miatt, egyre emelkedik. Itt nemcsak a típusváltozás miatti áremelkedés tűnik fel, hanem egyes típusnak az áremelkedése is megfigyelhető. KÉT ÉV, PLUSZ 15 SZÁZALÉK A kiskereskedelmi árszínvonal viszonylagos csekély emelkedése, — tavaly 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben — nem zárja ki, hogy egyes cikkcsoportokon belül egyes cikkek ára meglehetősen magasabb, különösen nagy mértékben emelkedett, a bázishoz viszonyítva. A vegyesiparcikkek kategóriájában a bútorok árszínvonali emelkedése 13 évtben 4 százalék volt, az 1968-as bázishoz viszonyítva. „Ha azonban figyelembe vesszük, hogy részben a korábban elhatározott központi intézkedések alapján, részben a későbbi piaci hatások következményeképpen, az árak 1963- ban is 11 százalékkal emelkedtek, úgy az elmúlt év áremelkedését is jelentősebbnek kell megítélni, mint az első látszatra tűnik. A bútoripari termékek áremelkedésénél is szerepet játszanak a nyersanyagárak világpiaci változásából, vagy egyes árképző tényezők központi megváltoztatásából származó okok...” (Figyelő KM 08. sz.) Tolna megyében kevés lehetőség van arra, hogy e fontos kérdésben általános érvényű következtetéseket vonjunk le. Alkalom azonban van a vizsgálódásra. Elégedjünk meg csak azzal, amit a bútoripar két megyei reprezentása, a Dunaföldvári Kendergyár, a Szekszárdi Faipari Vállalat, példái bizonyítanak. Először a bútorlap problémakörrel ismerkedjünk meg. bátor kezdeményezés A Rostkikészítő Vállalat vezetői dicséretes módon, meglehetősen korán látták meg a fantáziát a pozdorja bútorlap formájában történő hasznosításában. S ennek az lett az eredménye, hogy Közép-Európában és természetesen Magyarországon is elsőnek fogtak hozzá a pozdorja, tehát a hulladékanyag korszerű hasznosításához. Ezt a lehetőséget nemcsak felismerték, hanem költséget nem kímélve építették fel a kísérletező üzemet és olyan bútoripari alapanyaggal álltak elő, amelyre nem lehetett azt mondani, hogy nem kell. Ez az anyag jó, egyes tulajdonságait tekintve jobb, mint a fa. A dunaföldvári kísérleti üzemben gyártott tripó-bútorlapok (három réteg pozdorja) szinte napok alatt gazdára találtak. A bútorgyárak versenyeztek, hogy melyik tud nagyobb teret adni a gazdaságosnak tűnő anyagnak. S a kezdeti kockázatvállalás ma már nyereség képében jelentkezik mindenütt. Az ipar hamar megtalálta ebben a bútorlapban a fantáziát. A vállalatnál elhatározták, hogy a rostkikészítés hulladékának feldolgozására gyárat építenek. Ez a cél vezérelte a tervezőket, a tervek jóváhagyóit, és elkészítették a négyezer köbméter kapacitású tripólap-üzemet. NÉGYEZER HELYETT NYOLCEZER KÖBMÉTER . A négyezer köbméter évi termeléssel nem lehetett az igényeket kielégíteni. A folyamatos üzemre való áttérés, más szervezési intézkedések eredményeként sikerült a gyár kapacitását megkétszerezni. A múlt évben is több mint nyolcezer köbméter bútorlapot gyártottak. Ez világosan bizonyítja, hogy kell a bútorlap. Vajon hogy alakult a bútorlap ára az elmúlt tíz évben? Új termékről lévén szó, új árat is kellett megállapítani. Az ármegállapításnál figyelembe vették a bútorlapgyártás jövőjét is. S ebből következik, hogy az árat reálisan állapították meg. A tripó bútorlap köbméterenkénti ára kezdetben háromezer forint körül, mozgott.. Most is ennyi az alaplap ára. A tripólap ára nem emelkedett. Áremelkedés csak olyan lapoknál volt, amelyek jobbak, több célra használhatók, „divatosak”. A vállalat központi kísérleti üzemében egyre újabb lemezféleségekkel állnak elő. Ez nemcsak a választékot bővíti, hanem újabb külföldi piacokat is megnyit a magyar pozdorjalap előtt. CSAK A JOBB TERMÉK ÁRÁT EMELTÉK Az viszont teljesen érthető, hogy az új típusú bútorlapokat már más áron kell forgalomba hozni. A felületen akár csiszolással, akár samírlappal kezelt bútorlapokat természetesen nem lehet az alaplap köbméterenkénti áráért forgalmazni. Más kérdés, amely szinte kínálja, hogy a bútoripar ezt a lapot vásárolja: szabványosították a lapokat, így a bútoripar speciálgépeket tud alkalmazni a gyártás során. Nem úgy, mint a fenyő, tölgy és más fűrészáruknál, ahol úgy kell a deszkát „kimérni” a rönkből, ahogy megtermett. A bútorlap-választék nagy. Különböző furnírral bevont, poliészter kezelésű, őrölt pozdorjaborítású lapok az iparban már mindennapos, ismert alapanyagok. Ezek a lapok valamivel drágábban kerülnek ugyan a feldolgozóiparhoz, de az áremelés annyira csekély, hogy erre nem lehet ráfogni a bútorár-emelkedést. Amennyiben a dunaföldvári információkat el kell fogadni, — mi okunk volna benne kételkedni — önként adódik a következő lépés, hogy tájékozódjunk a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. Reflektorunkat legközelebb Szekszárdra irányítjuk. PALKOVÁCS JENŐ Villanyszerelő-ipari Vállalat VIV Lábatlan, Tatabánya, Százhalombatta DKV. Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz VILLANYSZERELŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlani vékonypapírgyár-építkezés VIV-kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél. Villanyszerelő-ipari Vállalat 1. sz. szerelőipari üzem Budapest VII., Síp utca 33. Lendvainénál. (24) Kerámiaüzemünkbe felvételre keresünk KORONGOS, DÍSZÍTŐ, CSEMPEFORMÁZÓ SZAKMUNKÁSOKAT, ILLETVE BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT Jelentkezés az üzem vezetőjénél, Szekszárd, Csatár, Tm. Építőanyag-ipari Vállalat, (40) SEGÉDMUNKÁST felveszünk. Papírértékesítő Vállalat, Szekszárd (56) Közöljük, hogy szövetkezetünk rövid határidőre vállal bádogos, víz, villany, ács, lakatos munkákat, valamint ,rövid határidőre villany motorok tekercselését. Cím: Iregszemcsei Vegyesipari Ktsz. Telefon: 36. Vasuti váltófűtő berendezéseket gyártanak Bonyhádon A vasutat minden télen igencsak próbára teszi a hideg időjárás. Míg a nyílt pályákon a hófúvás akadályozza a forgalmat, az állomásokon a váltók lefagyása nehezíti meg a munkát. A váltókat rendszeresen tisztítani kell, hogy a szerelvényeket rendezni, irányítani tudják. A váltók lefagyása ellen a legbiztosabb védekezés, ha fűtik azokat, megakadályozzák, hogy befagyjanak. Ilyen berendezések gyártását kezdte meg még a múlt évben a Bonyhrádi Vasipari Ktsz. Vásárolt egy szabadalmat — műszaki fejlesztési alapból teremtette elő a szükséges 45 ezer forintot — gyártási jeggel együtt. Elsőként az épülő budapesti föld alatti vasút részére készítettek Bonyhádon 54 garnitúra, váltófűtő berendezést. A földalattinak ugyanis több száz méteres szakasza a felszínen „fut”, itt a téli hidegben lefagynának a váltók. A készülékeket már felszerelték, a napokban beszerelik a fűtőtesteket is. A MÁV is érdeklődik a váltófűtő berendezések iránt, sőt a szövetkezet arra számít, hogy később exportálhat is új termékéből. A felelősségvállalás új mechanizmusa Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel: a fogyasztói árak emelésével, a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerő-vándorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Főként azért, mert az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a vállalat belső szervezetét, mechanizmusát. A műhelyek, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt. De minek kellett volna változnia? A termelőrészlegek ma is alapvetően végrehajtó szervezetek, s ritka kivételtől eltekintve nem állnak közvetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem változott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is természetes. De az már kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a selejtgyártásból, a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha legalábbis természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy is beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük független, objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelkiismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak megvan a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolatban is áll egymással, s közülük a vezetői hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olyan munkamegosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája.Tehát, ha valamilyen feladatot nem, — Vagy rosszul végeznek el, akkor azért minden esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, sőt, szükség szerint, büntetőjogilag is felel. A jól dolgozó szakembert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és társadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számon kérni. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem anynyira a társadalom „laza erkölcsi felfogásából”, mint inkább az adott vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jól szervezett munka diktálja a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezetlenkedni. S kedve sincs, hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt. A vezetők felelősségét azonban nem szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult .. vállalati -belső mechaniizmuisok' 'teszik.' Vagyis az érdemi munka végzése helyett nem szabad a vezetőket levelezés-, feljegyzésgyártásra, magyarázkodásra, „bőrpapírok” produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labodázás rendkívül kifinomult módszereivel csak akkor szakíthatunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösztönözzük a vezetőket. Ha olyan szellem és belső mechanizmus alakul ki, amelyben a vezetők nemcsak a megtett intézkedésekért felelnek. (Mert különben az, aki nem dolgozik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a kihasználatlanul hagyott lehetőségekből származó kárért is felelnek. Anyagilag és erkölcsileg, sőt, szükség szerint büntetőtormiag A felelősség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetője joga és kötelessége a kockázatvállalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagy előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adott időpontban helyesen döntött, noha döntését az élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a közgazdasági feltételek előre nem látható módon változtak.) A kockázatvállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos vezető tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösítését, vagy tompítását. Minden szempontból színvonalas és felelősségteljes munka teheti csak a széles dolgozó rétegek számára érzékelhetővé a reform eredményeit a mindennapra gyakorlatában, s nem utolsósorban az élet- és munkakörülmények fokozott javulásában. K. J. A szekszárdi kórház felvételre keres KAZÁNHÁZI ÉS KERTÉSZETI SEGÉDMUNKÁSOKAT, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, CSŐSZERELŐ ÉS VÍZVEZETÉKSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI VEGYÉSZTECHNIKUST, ÉJJELIŐRT ÉS TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. (9)