Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Reflektorfényben a bútoripar Az alapanyag nem drágult • Tíz év alatt kétszeresére nőtt a tripólap-termelés A vegyesiparcikkek forgal­ma az elmúlt két évben meg­lehetősen változó képet mutat. Ma már­ lehetőség van arra, hogy vizsgálódjunk, vajon egyes cikkcsoportok ára a gazdasági reform óta hogyan változott. Nem kell különö­sebben bizonyítani, hogy­ a bútorok ára gyorsan, és a kí­vülálló előtt érthetetlen okok miatt, egyre emelkedik. Itt­ nemcsak a típusváltozás mi­atti áremelkedés tűnik fel, hanem egyes típusnak az ár­emelkedése is megfigyelhető. KÉT ÉV, PLUSZ 15 SZÁZALÉK A kiskereskedelmi árszín­vonal viszonylagos csekély emelkedése, — tavaly 1,4 szá­zalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben — nem zárja ki, hogy egyes cikk­csoportokon belül egyes cik­kek ára meglehetősen maga­sabb, különösen nagy mérték­ben emelkedett, a bázishoz viszonyítva. A vegyesiparcik­kek kategóriájában a bútorok árszínvonali emelkedése 13 évt­ben 4 százalék volt, az 1968-as bázishoz viszonyítva. „Ha azonban figyelembe vesszük, hogy részben a korábban el­határozott központi intézke­dések alapján, részben a ké­sőbbi piaci hatások következ­ményeképpen, az árak 1963- ban is 11 százalékkal emel­kedtek, úgy az elmúlt év ár­emelkedését is jelentősebbnek kell megítélni, mint az első látszatra tűnik. A bútoripari termékek áremelkedésénél is szerepet játszanak a nyers­­anyagárak világpiaci változá­sából, vagy egyes árképző té­nyezők központi megváltozta­tásából származó okok...” (Fi­gyelő KM­­ 08. sz.) Tolna megyében kevés le­hetőség van arra, hogy e fon­tos kérdésben általános érvé­nyű következtetéseket von­junk le. Alkalom azonban van a vizsgálódásra. Elégedjünk meg csak azzal, amit a bútor­ipar két­ megyei reprezentása, a Dunaföldvári Kendergyár, a Szekszárdi Faipari Vállalat, példái bizonyítanak. Először a bútorlap problémakörrel is­merkedjünk meg. bátor kezdeményezés A Rostkikészítő Vállalat­­ ve­zetői dicséretes módon, meg­lehetősen korán látták meg a fantáziát a pozdorja bútorlap formájában történő hasznosí­tásában. S ennek az lett az eredménye, hogy Közép-Euró­pában és természetesen Ma­gyarországon is elsőnek fog­tak hozzá a pozdorja, tehát a hulladékanyag­­ korszerű hasz­nosításához. Ezt a lehetőséget nemcsak felismerték, hanem költséget nem kímélve építet­ték fel a kísérletező üzemet és olyan bútoripari alap­anyaggal álltak elő, amelyre nem lehetett azt mondani, hogy nem kell. Ez az anyag jó, egyes tulajdonságait te­kintve jobb, mint a fa. A dunaföldvári kísérleti üzem­ben gyártott tripó-bútorlapok (három réteg pozdorja) szinte napok alatt gazdára találtak. A bútorgyárak versenyeztek, hogy melyik tud nagyobb te­ret adni a gazdaságosnak tű­nő anyagnak. S a kezdeti koc­kázatvállalás ma már nyere­ség képében jelentkezik min­denütt. Az ipar hamar meg­találta ebben a bútorlapban a fantáziát. A vállalatnál elhatározták, hogy a rostkikészítés hulla­dékának feldolgozására gyá­rat építenek. Ez a cél vezé­relte a tervezőket, a tervek jóváhagyóit, és elkészítették a négyezer köbméter kapaci­tású tripólap-üzemet. NÉGYEZER HELYETT NYOLCEZER KÖBMÉTER . A négyezer köbméter évi termeléssel nem lehetett­ az igényeket kielégíteni. A folya­matos üzemre való áttérés, más szervezési intézkedések eredményeként sikerült a gyár kapacitását megkétszerezni. A múlt évben is több mint nyolcezer köbméter bútorlapot gyártottak. Ez világosan­ bi­zonyítja, hogy kell a bútor­­­lap. Vajon hogy alakult a bútor­lap ára az elmúlt tíz évben? Ú­j termékről­­ lévén szó, új árat is kellett megállapítani. Az ármegállapításnál figye­lembe vették a bútorlapgyár­tás jövőjét is. S ebből követ­kezik, hogy az árat reálisan állapították meg. A tripó bú­torlap köbméterenkénti ára kezdetben háromezer forint körül, mozgott.. Most is ennyi az alaplap ára. A tripólap ára nem emelkedett. Áremelkedés csak olyan la­poknál volt, amelyek jobbak,­­ több célra használhatók, „di­vatosak”. A vállalat központi kísérleti üzemében egyre újabb lemezféleségekkel állnak elő. Ez nemcsak a választékot bő­víti, hanem újabb külföldi pia­cokat is megnyit a magyar pozd­or­jalap előtt. CSAK A JOBB TERMÉK ÁRÁT EMELTÉK Az viszont teljesen érthető, hogy az új típusú bútorlapo­kat már más áron kell forga­lomba hozni. A felületen akár csiszolással, akár samírlappal kezelt bútorlapokat természe­tesen nem lehet az alaplap köbméterenkénti áráért for­galmazni. Más kérdés, amely szinte kínálja, hogy a bútor­ipar ezt a lapot vásárolja: szabványosították a lapokat, így a bútoripar speciálgépe­­ket tud alkalmazni a gyártás során. Nem úgy, mint a fe­nyő, tölgy és más fűrészáruk­nál, ahol úgy kell a deszkát „kimérni” a rönkből, ahogy megtermett. A bútorlap-választék nagy. Különböző furnírral bevont, poliészter kezelésű, őrölt poz­­dorjaborítású lapok az iparban már mindennapos, ismert alap­anyagok. Ezek a lapok vala­mivel drágábban kerülnek ugyan a feldolgozó­iparhoz, de az áremelés annyira csekély, hogy erre nem lehet ráfogni a bútorár-emelkedést. Amennyiben a dunaföldvári információkat el kell fogadni, — mi okunk volna benne ké­telkedni — önként adódik a következő lépés, hogy tájéko­zódjunk a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. Reflektorunkat legközelebb Szekszárdra irá­nyítjuk. PALKOVÁCS JENŐ V­illanyszerelő-ipari Vállalat VIV Lábatlan, Tatabánya, Százhalombatta DKV. Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz VILLANYSZERELŐKET, SEGÉDM­UNKÁSOK­AT, KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlani vékonypapírgyár-épí­tkezés VIV-kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél. Villanyszerelő-ipari Vállalat 1. sz. szerelőipari üzem Budapest VII., Síp utca 33. Lendvainénál. (24) Kerámiaüzemünkbe fel­vételre keresünk KORONGOS, DÍSZÍTŐ, CSEMPEFORMÁZÓ SZAKMUNKÁSOKAT, ILLETVE BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT Jelentkezés az üzem ve­zetőjénél, Szekszárd, Csa­tár, Tm. Építőanyag-ipari Vállalat, (40) SEGÉDMUNKÁST felveszünk. Papírértékesítő Vállalat, Szekszárd (56) Közöljük, hogy szövetkezetünk rövid határidőre vállal bádogos, víz, villany, ács, lakatos munkákat, valamint­­ ,­­rövid határidőre villany m­otor­ok tekercselését. Cím: Iregszemcsei Vegyesipari Ktsz. Telefon: 36. Vasut­i váltófűtő berendezéseket gyártanak Bonyhádon A vasutat minden télen igencsak próbára teszi a hi­deg időjárás. Míg a nyílt pályákon a hófúvás akadá­lyozza a forgalmat, az állo­másokon a váltók lefagyása nehezíti meg a munkát. A váltókat rendszeresen tisztíta­ni kell, hogy a szerelvénye­ket rendezni, irányítani tud­ják. A váltók lefagyása ellen a legbiztosabb védekezés, ha fűtik azokat, megakadályoz­zák, hogy befagyjanak. Ilyen berendezések gyártását kezdte meg még a múlt év­ben a Bonyhrádi Vasipari Ktsz. Vá­sárolt­­ egy szabadalmat — műszaki fejlesztési alapból te­remtette elő a szükséges 45 ezer forintot — gyártási jeg­gel együtt. Elsőként az épülő budapesti föld alatti vasút ré­szére készítettek Bonyhádon 54 garnitúra, váltófűtő beren­dezést. A földalattinak ugyan­is több száz méteres szaka­sza a felszínen „fut”, itt a téli hidegben lefagynának a váltók. A készülékeket már felszerelték, a napokban be­szerelik a fűtőtesteket is. A MÁV is érdeklődik a vál­tófűtő berendezések iránt, sőt a szövetkezet arra számít, hogy később exportálhat is új termékéből. A felelősségvállalás új mechanizmusa Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel: a fo­gyasztói árak emelésével, a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerő-ván­dorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félre­érthetetlenül tükröznek: a re­form kedvező hatásai többnyi­re még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelye­ken. Főként azért, mert az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a válla­lat belső szervezetét, mecha­nizmusát. A műhelyek, az üzemek lé­nyegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt. De minek kellett volna változ­nia? A termelőrészlegek ma is alapvetően végrehajtó szer­vezetek, s ritka­­ kivételtől el­tekintve nem állnak közvet­len kapcsolatban a megrende­lőkkel, a lehetséges partnerek­kel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem válto­zott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is természe­tes. De az már kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghi­ányból, a selejtgyártásból, a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem fe­lel senki, mintha legalábbis természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy is be­szélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük függet­len, objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelkiisme­retes, gondos vezetésnek, fele­lősségvállalásnak megvan a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szo­ros kapcsolatban is áll egy­mással, s­ közülük a vezetői hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatáro­zó szerepe. Nevezetesen a ve­zetők között olyan munka­­megosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája.­­Tehát, ha valamilyen feladatot nem, — Vagy rosszul­­ végeznek el, ak­kor azért minden esetben va­laki anyagilag, erkölcsileg, sőt, szükség szerint, büntetőjogilag­ is felel. A jól dolgozó szak­embert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és tár­sadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is szá­mon kérni. A fegyelmezetlen­ség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem any­­­nyira a társadalom „laza er­kölcsi felfogásából”, mint in­kább az adott vezetés szín­vonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellá­tás, a futószalag, a jól szer­vezett mun­ka diktálja a ter­melés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezetlenkedni. S ked­ve sincs, hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt. A vezetők felelősségét azon­ban nem­ szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az el­avult .. vállalati -belső mecha­­niizmuisok' '­teszik.' Vagyis az érdemi munka végzése helyett nem­­ szabad a­­ vezetőket leve­lezés-, feljegyzésgyártásra, ma­gyarázkodásra, „bőrpapírok” produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labodázás rendkívül kifinomult módsze­reivel csak akkor szakítha­tunk, ha bátor kezdeménye­zésekre, kockázatvállalásra ösztönözzük a vezetőket. Ha olyan szellem és belső mecha­nizmus alakul ki, amelyben a vezetők nemcsak a megtett in­tézkedésekért felelnek. (Mert különben az, aki nem dolgo­zik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a ki­has­ználatlanul hagyott lehető­­ség­ekből származó kárért is felelnek. Anyagilag és erköl­csileg, sőt, szükség szerint büntetőtorm­ia­g A felelősség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van­­ lehetőség, ha a vezetője joga és kötelessége a kockázatvál­lalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intéz­kedni, amikor a kínálkozó nagy előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem sza­bad tehát azt a vezetőt bün­tetni, aki körültekintő mérle­gelés után az adott időpont­ban helyesen döntött, noha döntését az­ élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a közgazdaság­i felté­telek előre nem látható­­ mó­don változtak.) A kockázat­­vállalás lehetősége az aktivi­tást, mint fontos vezető­ tu­lajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösí­tését, vagy tompítását. Min­den szempon­­tból színvonalas és felelősségteljes munka te­heti­­ csak a széles dolgozó ré­tegek számára érzékelhetővé a reform eredményeit a min­dennapra gyakorlatában, s nem utolsósorban az élet- és munkakörülmények fokozott javulásában. K. J. A szekszárdi kórház felvételre keres KAZÁNHÁZI ÉS KER­TÉSZETI SEGÉDMUN­KÁSOKAT, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, CSŐSZERELŐ ÉS VÍZ­­VEZETÉKSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI VEGYÉSZTECH­NIKUST, ÉJJELIŐRT ÉS TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet­ a kórház munkaügyi csoportjánál. (9)

Next