Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
fisetiMA MEGYEK^ . VILAG«J ÖL £? A fi JAI EGYESÜLET EIJ ’ NÉPÚJSÁG P * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 76. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szerda 197«. április 1. A megtett út ma már történelem Megemlékezés felszabadulásunk 25. évfordulójáról — Ünnepi megyei tanácsülés Szekszárdon — Kitüntetések Tegnap, a délelőtti órákban az MSZMP Tolna megyei Bizottságának nagytermében a magyar és a szovjet Himnusz elhangzásával kezdődött meg a felszabadulásunk negyedszázados évfordulója alkalmából tartott ünnepi megyei tanácsülés Az ülés elnökségében foglalt helyet K. Papp József az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára is. A megjelenteket — a megye országgyűlési képviselőit, a megyei tanácstagokat a párt- az állami és a társadalmi szervezetek képviselőit — dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese köszöntötte. Beszédet Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB- elnöke mondott. — E napokban ünnepli népünk legnagyobb ünnepét, április 4-ét, hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Ezen a napon lett szabaddá Magyarország, indult el a felemelkedés útján — kezdte beszédét Szabópál Antal. Szó lott arról, hogy a második világháború után megkínzott és nemzeti becsületükben megalázott embereket, földig lerombolt országot talált itt a szabadság, amelyet a szovjet nép fiai hoztak el. A legnagyobb feladat ekkor az emberek jövőbe vetett hitének visszaadása volt. Erre vállalkoztak a kommunisták . A Magyar Kommunista Párt a legalitás körülményei között rendkívül nagy forradalmi dinamikával szervezte az új élet megteremtését, hirdetve, hogy „lesz magyar újjászületés.” Mélyenszántó népi demokratikus forradalom bontakozott ki a szabaddá és függetlenné vált hazánkban Radikális földreformnál felszámoltuk a feudális nagybirtokrendszert, a földet odaadtuk a dolgozó parasztságnak. Népünk élniakarása úrrá lett a romoka«, a gyárakat a bányákat, a bankokat a jogos tulajdonos, a nép birtokába adtuk. A földreform, az államosítások, a szocialista iparosítás majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményeként átalakult az ország, a nép. — Gyökeresen megváltoztak hazánk gazdasági,- politikai, és kulturális viszonyai is. S ha szőkébb hazánkban Tolna megyében körülnézünk, itt is ezt a változást tapasztalhatjuk. Új házak, iskolák, művelődési házak, üzemek, kórházak, s egyéb intézmé(Folytatás a 2. oldalon.) Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében adja át a Munkaérdemrend arany fokozatát, valamint a Felszabadulási jubileumi emlékérmet Horváth István szekszárdi nyugdíjasnak. Felszabadulási ünnepség a fegyveres erők klubjában Tegnap délután Szekszárdon, a fegyveres erők klubjában a megyei rendőr-főkapitányság párt- és szakmai vezetése ünnepséget rendezett hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen megjelent a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok küldöttsége, továbbá K Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke s politikai és társadalmi életünk számos reprezentánsa. Felolvastuk a belügyminiszter díjaparancsát és megyénk rendőr-főkapitányának ünnepi parancsát. A kitüntetések és jutalmak átadását ünnepélyes párttaggyűlés követte. Ennek szónoka dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, megyénk főkapitánya volt. A negyedszázad óta fegyverben álló rendőröket dr. Balogh István rendőr őrnagy, a BM-szervek Tolna megyei pártbizottságának titkáig köszöntötte. Ugyanő adta át részükre a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alapított emlékérmet. NDK párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba Berlinben hivatalosan bejelentették, hogy NDK párt- és kormányküldöttség utazik a Magyar Népköztársaságba, felszabadulásunk 25. évfordulójának ünnepségeire, az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány meghívására. A berlini lapok első oldalon ismertetik a bejelentést, valamint a közleményt felszabadulási évfordulónk csütörtökön sorra kerülő berlini ünnepségéről, amelyen Günther Kleibert, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja és dr. Nagy Lajos magyar nagykövet mond ünnepi beszédet. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ■ 6/1970. számú határozata Kisvárda, Dombóvár és Százhalombatta várossá alakításáról . A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli, hogy a) Kisvárda községet, b) Dombóvár községet e) Százhalombaua községe* járási jogú várossá kell szervezni. Kisvárda járási jogú város Szabolcs-Szatmár megyéhez, Dombóvár járási jogú város Tolna megyéhez, Százhalombatta járási jogú város Pest megyéhez tartozik. 2. A szervezeti változás végrehajtásának határnapja: inc. április 1. S. A Várossá szervezések következtében Kisvárda, Dombóvár, Százhalombatta községben új választást tartani nem kell, hanem az itt megválasztott községi tanács valamennyi tagja a városi tanács tagjává válik. 4. Kisvárda, Dombóvár, Százhalombatta község területén szervezett valamennyi járási választókerület és az azokban megválasztott járású tanácstagok megbízatása a várossá alakulással egy időben megszűnik. 5. Az átszervezés következ* bes szükséges Intézkedéseket * tanács alá nem rendelt szervek az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságával összehangoltan tegyék meg. *. A határozat végrehajtásáról naptalán és megyei tanári Végrehajtó bizottsága gondoskodjék. Losoncai Pál s.k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Cseterki Lajos sjt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Köszöntjük Dombóvárt! Köszöntjük megyénk második városát, polgárait, vezetőit. Ma ünnepel a város előt tör és hivatalosan. Ez az ünnep kettős, mert negyedszázados szabadságunk* r* is emlékezünk, mert most ■ [UNK]" méltatjuk azoknak a homiknek az érdemeit, akik hozzásegítettek mai szocializmust építő életünk kiteljesedéséhez. A várossá avatás ünnepi aktusán ott lesz a díszemelvényen, az ünneplők sorai között a vasutas, a termelőszövetkezeti paraszt, a kisipari szövetkezeti munkás, a mór, a hivatal alkalmazottja, tanár, mérnök és diák. Van írott ünnepelni, van miről szólni e jelentős dombóvári ünnepség kapcsán. A múltról mi szó esik, erről a mezővárosnak tűnő cselédig vasutaslakta település gazdag múltjáról, amely olyan ■ftákat adott a munkáshatalomért, mai rendünkért folyó harcban, mint Udvari Vincze, Gyenis Antal és Molnár György. Ennek a városnak polgárai mindig élni akartak, mindig tenni akartak a holnapért. 1919-ben, a dicső napok alatt a direktórium többet tett a népért, mint évszázadokkal előtte ősei, s a 19-es tettek, események ezerkilehe száznegyvenöt tavasztól tudnak teljesedni. A község a városért, hogy ez a nagy település város lehessen, sokat tett. A községrendezés: új utcák, új lakótelepek, járdák, utak, vízhálózatok kiépítése mind-mind tervszerű munka eredményeként jött létre. Dombóvár lakossága saját "erejéből, két kezével is sokat tett, hogy szebb, gazdagabb legyen. Nem egy alkalommal, a községfejlesztési versenyben e község volt az első — és most, amikor ünnepelnek, ismét csak orrát kell szólni, hogy nem állt meg itt a lelkesedés a várossá nyilvánítással. A Hazafias Népfront, a tömegszerveznek, a helyi pártés tanácsi szervek, olyan erőket, dombóvári patriótákat tudnak mozgósítani, hogy segítségükkel e város előtt álló nem kis feladatokat is maradók nélkül meg tudják oldani. Mert ezzel a nappal, az ünnepséggel nem záródik le a város fejlődése. A lehetőségek, a kezdeményezés kapui nyíltak most meg. Az itteni vezetőkön, a város lakosságán múlik, hogy ez a város milyen város lesz. Sok-sok tervet kell készíteni, hogy közülrül a 1*9" jobb valósulhasson meg. Sok napot, órát kell minkavtq sajteni, hogy a mostani városi státusét városibb tartalom töltse meg. A városnak várossá kell válni, polgárai, vezetői munkája révén. Nem ünneprontás, ha emlékeztetünk erre. A mai ünnepség még cint: « kezdete annak, hogy Dombóvár város. Dombóvárnak várossá kell lenni. Eleven, kezdeményezőkész, gazdag várossá. S ehhez láván erőt, egészséget, sikereket szerkesztőségünk és kiulóhivatalnok is.