Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

.gp**»* TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA f éS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­­ XX. évfolyam, 101. szám Péntek, 1970. május 1. ÁRA: 1,20 FORINT A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ZÁSZLAJA ALATT ÍRTA: SCHROTTNER KÁROLY, AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRA A társad­mi formák vál­­tozása al, az állandóan fejlődő világ­on egy új osz­tály születet a munkásosz­tály. Ez az osztály növekvő felelősséggel vette magára a nemzet szabi­ságának, boldo­gulásának ür­ét. Az osztály­harc sikerei­nk és kudarcai­nak tapaszt­­atai csakhamar megtanították a munkásokat arra, hogy a tőke nemzetközi erejével szem­­­ben csak akkor küzdhetnek e­r­edményesen, ha az elszigetelt­s igét az egység, az osztályszo­l­laritás, a prole­tár internaci­­lalizmus váltja fel. E felism­­e­rés alapján vált május elseje a munkásosztály nemzetközi s­zolidaritásnapjá­­vá. A nemzeti i­zí munkásmoz­galom tőke elleni harcához szinte felbeé­shetetlen segít­séget adott Vlagyimir Iljics Lenin. Lenin oly korban élt és dolgozott, amikor a társa­dalmi ellent­­m­ondások, az el­nyomók és é­­­yomottak között kiéleződtek. M­int a marxi ta­nok ismerője képes volt arra, hogy ennek a kornak jelen­ségeit felism­e­re és ebből ál­talános érvé­s­­ű következteté­seket vonjon e. Lenin ga­­c­ag elméleti és gyakorlati úi­m­itatásaival fel­vázolta a s­zocializmus fel­építésének t­e­veit. Ezt olyan körülmények k­özött tette meg, amikor a szo­­­alizmus egy or­szágban győ i itt, amikor egy rombadőlt o­r­szágban kellett elkezdeni a s­zo­cializmus építé­sét. Lenin a munkásosztály erejébe, ön­­e áldozásába ve­tett mélysége­s hittel jelentette ki: „Megvan mindenünk, ami a szocializm­us teljes felépíté­séhez szükség­­e­s. Biztosítva van a munkásos­­é lg hatalma, a proletariátus d­iktatúrája és a munkásosztá­g szövetsége a parasztsággá , mindez. ^ iűii.iii­.T~ erő, amely e i jaÉgriffr szocicia­­lizmus telje felépítéséhez”. A munkásé­­ály államhatal­mának megt­­e­kintése Marx és Engelsnél m­i­ tudomány volt csak, Lenin evékenysége és ma is érvén­y­ű útmutatásai a szocializmus: drágméretű tár­sadalmi gya­k­rlattá változtat­ták. A szoci­­i­zmus megerősö­dése a földki r­kség egyharma­­dán és a szo­c­ilizmus eszméi­nek sugárzó, az egész vilá­gon Lenin­i gondolatának he­lyességét bizonyítja. A világ haladó erőinek nagy nemzetközi szoli­daritása napján bensőségesen és mély tisztelettel emléke­zünk a nemzetközi munkás­­mozgalom kiváló vezetőjére, az új típusú proletárpárt meg­teremtőjére és az első szo­cialista állam megalapítójára. Lenin állandóan hirdette és magasra tartotta a proletár in­­ternacionalizmus zászlaját, a békének^^^^BjSteJiBBálságá­­nak zászlaját. AszSVjs^^WpS mély következetességgel érvé­­­nyesíti a lenini hagyatékot, 1945-ben az alkotás útjára lé­pő magyar népnek azonnal ba­ráti kezet nyújtott. Felszabadulásunk 25 évének mindegyik időszakában érez­tük és részesei voltunk a Szovjetunió önzetlen, baráti, sokoldalú politikai és gazda­sági segítségének. A Szovjet­unió a leghűségesebb, a leg­több áldozatra kész szövetsé­ges. Egész eddigi fejlődésünk és további felemelkedésünk — osztály- és nemzeti érde­keink teljesülése — kapcsol bennünket elválaszthatatlanul a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Az MSZMP és a magyar nép vallja és következetesen al­kalmazza az internacionaliz­mus elveit és gyakorlatát. Ezért erősítjük és növeljük baráti kapcsolatainkat a szo­cializmust építő, a független­ségükért küzdő, a haladást képviselő népekkel. Munkás­­osztályunk, dolgozó népünk — megyénkben is — megnöveke­dett felelősségérzete, erősödő internacionalizmusa jut kifeje­zésre abban, amikor elítéli az­­ egység megbontására való tö­­reHtést, tiltakozik az imperia­­agressziói ellen, és anyagi segítséget nyújt Viet­namnak­­ s a szabadságért küzdő r­ipetnek. A me­oszlott és háborús gó­cokkal­­ űzpelt világban nem volna s­elkes, ha az interna­­cionaliz­m­ust és annak gya­korlatait­­ leszűkítenénk a kap­­csolatok­ ápolására, a tiltakozá­sokra és ŕ sa anyagi segítség­­adásokra. \7***«»­Az a tény, hogyy^S­MIMJMI nagy tekintélyt és el­ismerést vívott ki, az, hogy szocialista az iparunk és mező­­gazdaságunk, hogy a 25 év alatt elmaradt agrárországból kö­zepesen fejlett ipari országgá fejlődtünk, megszüntettük a munkanélküliséget, leraktuk a szocializmus gazdasági alap­jait és kitűzhettük ragyogó jö­vőnket, a szocializmus teljes felépítését, mind-mind növelte hazánk tekintélyét a világban. Eredményeink ugyanakkor nagy erkölcsi segítséget jelen­tenek a függetlenségért, sza­badságért küzdő, isa még el­nyomottak számára. A Szak­­szervezeti Világszövetség VII. kongresszusán, Budapesten a szövetség főtitkára ezzel kap­csolatban a következőket mondotta: „Nyugatról Magyar­­országra jövő jóindulatú dol­gozók az eredmények láttán kénytelenek a szocializmusról alkotott elképzeléseiket reví­zió alá venni. Barátaink vi­szont új lendületet, lelkese­dést és erőt merítenek igazsá­gos harcukhoz”. Amikor megyénkben a mun­kások és termelőszövetkezetek tagjai, az értelmiségi dolgo­zók következetesen tevékeny­­sEEKE^—A^djart politikájának végreK 3TtáSej5^**,<«amikor tö­­megszervezetek**&s­J3jSSsalatak hatékonyabbá teszik a*uijK!S, jukat, az iparban és mező»*, gazdaságban még gyorsabban növekszik a termelőerő haté­konysága, nemcsak az élet­­színvonal további növekedésé­nek előfeltételeit teremtjük meg ezzel. Mindez erősíti nép­gazdaságunkat, a szocialista vi­lágrendszert, mely a béke fenntartásának és megszilár­dításának egyik fontos eleme. A mindennapi szorgalmas munka minden területen — a sok kicsi sokra megy elvei alapján —, így járul hozzá nagy világkérdések megoldá­sához, az igazságért küzdő munkástestvéreink harcainak győzelmeihez. Tehát a szor­galmas munka egyben inter­nacionalista kötelesség is, mely létünk, előrehaladásunk fontos záloga, és népünk érdekeit szolgálja. Munkásosztályunk az el­­múlt 25 év alatt az eredményeinken keresztül be­bizonyította ország, világ előtt, hogy hivatott az ország veze­tésére, kész a népért minden áldozatra. Hatalmon lévő osz­tályunk sorsa — történelmi hivatásának teljesítése közben — alapjaiban megváltozott. Az elnyomott osztályból az ország VeStó osztálya lett. Soraiból kerünHk ip népünk kiemel­kedő egéniségei. Hatalmasat fejlődöt­t számszerűségben, mű­veltségen, technikai ismere­tekben világnézetében és er­­kölcsben. Ezető osztályunk hű szövet­­sé­se a parasztság, olyan fej­­lődésen ment keresztül, mely sintén egyedülálló a magyar miép történetében. Parasztsá­gunk ma biztos megélhetésé­nek tekinti a termelőszövetke­zeteket, és felelősségteljes te­vékenységgel járul hozzá nép­gazdaságunk fejlődéséhez. Sikereink mind nagyobb ha­­­tást gyakorolnak az értelmi­ségi dolgozókra. Az építő­munkában egybeforrottan szol­gálják az emberi haladást, a dolgozó népet. A 25 év ta­pasztalatai alapján joggal mondhatjuk, hogy munkásosz­tályunk, műszaki szakembe­reink, parasztságunk és értel­miségi dolgozóink, pártunk X. kongresszusára indított ver­sennyel, a munka hatékonysá­gának állandó növelésével biz­tosítani fogják nagyszerű ter­veink valóra váltását. Az elmúlt évtizedek be­­bizonyították, hogy ne­hézségeinken, kudarcainkon akkor tudunk úrrá lenni, fej­lődésünk akkor gyorsul, ha erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, a nemzeti egysé­get. Egységben az erő, mond­ja a közmondás. Ezért erősít­sük ezt az egységet. A tőke ellen vívott osztály­harcban a munkásosztály ál­dozatainak nagy száma nem volt hiábavaló. A föld egy­­harmadán élő népek ma már a szocializmust építik. Közel száz országban élnek és dol­goznak a boldogabb jövőért a kommunisták. Több száz mil­lióra tehető azoknak a száma, kik harcolnak az imperializ­mus ellen. Ebben a viágmére­­tű küzdelemben megbízható és biztos vezérfonal a haladó erők szilárd egysége és a pro­letár internacionalizmus. Alsótengelic újabb kitüntetései A nyereség megkétszereződött • Európában az elsők A sokszorosan elüzemt Alsó­­tengelici Kísérleti Gazdaság eredményei az utóbbi két év­ben még tovább javultak. Csonka Károly igazgatásával 1969-ben akkora nyereséget produkáltak, ami csaknem két­szerese az 1968. előtti évek át-Tegnap­ dlálután ünnepséget tartottak Katalán-pusztán, átadták az állattenyésztési Kutatóintézet­ Alsótengelici Kísérleti Gazdaságának a „Kiváló Vállalatt i a ..Szo­­cialista Munka ValfiBüW” kitüntetést. Az ünnepségen a dolgozók mellett sok vendég volt része­se a jó munka örömének, köz­tük Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Néhány adat az elmúlt év termelésének és gazdálkodásá­nak eredményeiből. A kukori­ca átlagtermése holdanként 42 mázsa, májusi morzsolt. Egy­­egy tehén évi átlagos tejter­melése 4433 liter. Egy juh éves gyapjúhozama átlagosan nyolc kiló. A gazdaság növényter­mesztési és állattenyésztési üzemágai megkapják az élüzem-kitüntetést a gazdaságon belül. (Ezt a ki­tüntetést már nem központi­lag adományozzák). Az or­szágban összesen két helyen található New­ Hampshire faj­tájú nemesítő baromfitelep, az egyik Alsótengelicen. Sokat se­gít a tenyésztelep a háztáji gazdaságok baromfiellátásá­ban. A gazdaság telepén egy­­egy tyúk évi tojáshozama 217. Nagyon jó eredmény a szarvasmarha-tenyésztésben és a sertéstenyésztésben egyaránt a szaporulat mennyisége: a lat borjúból lüi, i­llleiüen 1618. A nettó termelés 22 száza­lékkal nőtt 1968-hoz viszo­nyítva, 5,7 millió forinttal. A munka termelékenységének növekedése 15 százalék. Fon­tos mutató a kitüntetések el­nyerése szempontjából is, hogy csökkent a gazdaságban a bal­esetek száma. Két évvel ezelőtt szocialista brigádmozgalom nem volt Al­sótengelicen. Tavaly már olyan jó eredményeket értek el a dolgozók ebben a versenyben, hogy csak egy brigád nem tudta teljesíteni a felajánláso­kat. Különösen a traktorosok értek el kiváló­­ telje­sítményt, s ezzel elnyer­ték a gazdaság 20 ezer fo­rintos fődíját, az ezüst­­serleggel A Komarov traktorosbrigád munkáját Csonka Károly igaz­gató csak a legnagyobb el­ismerés hangjai tudja emlí­teni. A szocialista brigádok ré­szére összes^ 85 ezer forint jutalmat tű­tt ki a gazdaság vezetése, a szakszer­vezettel kö­zösen. i­ajtán nem­ kaptak miniszteri kitüntetést, 37-en vállalati kiváló dolgozók. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés és üzemavatásá­­val kapcsolatban 39 dolgozó részére adtak kitüntetést, s mindezen kívül következett még a szocialista brigád cí­mek elnyeréséhez járó oklevél, jelvény, pénzjutalom. Összesen 144 400­­ forintot adtak át.­ A tenyésztésben, ami az üzem fő munkája, új utakat keresnek. Jellemző a már el­ért eredményekre, hogy Euró­pában elsőként kezdték el a szarvasmarha-ivarzás szinkro­nizálását. igemenci) ,

Next