Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Belgrád Jugoszlávia várja Fock­ Jenőt Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Belgrádban befejeződtek az előkészületek Fock Jenő ma­gyar miniszterelnök hivatalos viszontlátogatásával kapcsolat­ban. A magyar kormányfő Mit­ja Ribicsicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghívá­sára viszonozza Mika Spiljak akkori jugoszláv kormány­­elnök 1969. februári magyar­­országi látogatását. A jugo­szláv fővárosban immár el­készült az utazás, a tárgyalá­sok és a látogatások, a proto­kolláris és munkajellegű ta­lálkozók részletes programja. A magyar és a jugoszláv kor­mány feje több alkalommal találkozik egymással a tár­gyalóasztalnál a szövetségi végrehajtó tanács belgrádi pa­lotájában, s Fock Jenőt fo­gadni fogja Joszip Broz Tito köztársasági elnök is. A jugoszláv sajtóban nagy publicitást kapott Dragoljub Vujicának, a külügyminiszté­rium hivatalos szóvivőjének nyilatkozata, a­melyben meg­állapítja, hogy Jugoszlávia és Magyarország viszonya, a két ország közötti együttműködés az egyenjogúság, a szuvereni­tás és az integritás teljes tisz­teletben­ tartása, a kölcsönös megértés, és a be nem avatko­zás elvei alapján minden te­rületen fejlődik, s közölte, hogy a magyar—jugoszláv mi­niszterelnöki­ eszmecsere fel­öleli a nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetősé­geit. Foglalkozott a látogatással legutóbbi ülésén a jugoszláv kormány, s arra a véleményre jutott, hogy „a két ország vi­szonyát az együttműködés élénk fejlődése jellemzi’’. Az együttműködés sikeres és erő­teljes fejlődését hangsúlyozta a belgrádi Borba és a Politi­ka is. A legolvasottabb hor­vátországi napilap, a zágrábi Vecsernyi Liszt vasárnapi kommentárjában kifejtette, hogy Fock Jenő látogatása .­a Jugoszlávia és északi szom­szédja, Magyarország közötti csaknem állandóan folyó sike­res nézet- és véleménycsere folytatása. Ez a párbeszéd olyan gazdag, hogy joggal mondható: Jugoszlávia kap­csolatai Magyarországgal igen gyümölcsözőek, s felölelik a két ország életének minden területét. A Ribicsics—Fock tárgyalások ténylegesen ezek­nek az irányzatoknak a meg­erősítését­ fogják szolgálni’’. Az újvidéki Magyar Szó va­sárnap közölte Fock Jenő rész­letes életrajzát. A jugoszláviai lap szerint Fock Jenőt ,,a nyu­gati sajtó a magyar pártveze­tés­­ gazdasági kérdésekben leg­­illetékesebb szószólójának te­kinti, aki jó és tapasztalt szó­nok, s népszerűségét tárgyila­gosságának és példás őszinte­­­­ségének köszönheti". Jelében 1200 főnyi konti­­genst, (harcoló alakulatot) küldenek „minél előbb’’ Kambodzsába, továbbá egy haditengerészeti egységet, amely a kambodzsai hadi­tengerészettel együtt fog te­vékenységet kifejteni Kam­bodzsa felségvizein, végezetül pedig kambodzsai katonákat képeznek majd ki Thaiföldön a dzsungel hadviselésre. A harcoló kontigens Phnom Penh, Kompong Cham és Battambang térségében tevé­kenykedik majd, felszerelésé­ről és zsoldjáról a Phnom Penh-i rendszernek kell gon­doskodnia. Kittikachorn elmondta, hogy a hivatalos döntést a kor­mány keddi ülésén hozzák majd meg, ez azonban — mondotta — csupán formali­tás lesz. A thaiföldi bejelen­tést kommentálva, az AP megjegyzi, hogy Bangkok már eddig is 12 000 „önkén­­tes”-ből álló egységet küldött Dél-Vietnamba, és katonasá­ga rendszeresen megütközik a laoszi partizánokkal, habár ez utóbbit hivatalosan nem vallják be. Párizs Gromiko látogatása Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfő délután ötnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A francia külügyminiszter üdvözlő szavaira válaszolva Gromiko rövid nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel várják a Szov­jetunióban Georges Pompidou francia köztársasági elnök ősszel esedékes hivatalos lá­togatását. A szovjet külügym­i­niszter a továbbiakban hangsúlyozta a szovjet—francia politikai és gazdasági együttműködés je­lentőségét, és kifejezésre jut­tatta azt a reményét, hogy a most kezdődő tárgyalások erősíteni fogják a két ország együttműködését minden te­rületen. Hangsúlyozta, hogy a Franciaország iránti barátság és a szovjet külpolitika ál­landó tényezői közé tartozik. Kambodzsa Thaiföld csapatokat kü­ld Thgnom Kittikah­orn thai­földi miniszterelnök hétfőn sajtóértekezleten számolt be arról a döntésről, hogy or­szága közvetlen katonai se­gítséget nyújt a Phnom Penh-i rendszernek. Közölte, hogy a segítség­re­ Éremibukás a megyei borversenyen A Tolna megyei borversenyt hétfőn rendezte meg a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya, a tolnai Aranykalász Tsz borkombinát­­jában. A zsűri, dr. Kádár Gyulának, a Kertészeti Kutató Intézet docensének elnökleté­vel 112 benevezett — közte 72 fehér és 40 vörös — bormintát bírált el. összesen 96 bort mi­nősített érmesnek, köztük 19 arany-, 25 ezüst- és 52 bronz­érmes. A délutáni órákban dr. Ká­dár Gyula hirdette ki az eredményt. A 10 aranyérmes fehér bor helyezése: 1. Szek­szárdi Garay Tsz olaszrizling­­je 18,82 ponttal, 2. és 3. Há­­romházi György két olaszriz­­lingje, 18,68, illetve 18,62 pont­tal. 4. Garay Tsz leányka és 5. а. Garay Tsz muskotály bora. б. Paksi AG szemelt rizlingje. 7. Sárközi Egyetértés Tsz ve­gyes fehér bora. 8. bátaszéki Búzakalász Tsz rizlingszilváni­ja. 9. és, lü, a d­up­aszen­tgy­ör­gyi Ezüstkalász Tsz ezeréves és rizlingszilváni bora. 9 vörös bor kapott arany­érmet, köztük meglepetést kel­tett a Paksi Állami Gazdaság allcante bouchiet bora, amely a legmagasabb, 18,95 pontszá­mot kapta, utána a második a Sárközi Egyetértés Tsz 18,90 pontos kékfrankosa, azonkívül a szekszárdi Garay Tsz kadar­kája és kékfrankosa, az Álla­mi Pincegazdaság két szek­szárdi kadarkája és egy kék­frankosa, Barsi Imre szek­szárdi kadarkája és az őcsényi Kossuth Tsz kadarkája lett aranyérmes. A vörös borok kiemelkedtek a ,,mezőnyből ”, hűen a megye borvidéki tájjellegéhez. S a vörös boroknak van jövőjük kül- és belföldön egyaránt. — amint azt dr. Kádár Gyula hangsúlyozta. Az országos bor­versenyt jövőre rendezik meg, s 1972-ben sor kerül az első bor-világversenyre, amelyre korszerű borkezelési technoló­giával kell felkészülnünk —. hívta fel a figyelmet.^ (­só) Kállai Gyula kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának több évtizedes mun­kásmozgalmi és közéleti tevé­kenysége elismeréséül 69. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Bé­la, az MSZMP KB titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al­­elnöke és Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (MTI) Vályi Péter pénzügyminisz­ter vasárnap délután haza­érkezett háromhetes dél-ame­rikai útjáról. Járt Bolívi­ában, Peruban, Venezuelá­ban, majd hazafelé jövet nem hivatalosan rövid időt Angli­ában töltött. * A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége hétfőn ratifikálta a Szovjetunió és Csehszlovákia új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Az elnökség ülésén Nyikolaj Pod­­gornij és Alekszej Koszigin is részt vett,# Peruban, az ország északi ré­szén, a Csendes-óceántól az An­­desek lábáig terjedő, körülbelül 300 kilométeres földsávban he­ves földrengés pusztított, ma­gyar idő szerint hétfőre virradó éjszaka — jelentik Limából. A földlökések 40 másodpercen át tartottak és intenzitásuk elérte a Richter-skála szerinti 7,7 fo­kot. Később még hét alkalommal rengett a föld. A kollek­tív szerződések módosításának tapasztalatai a SZOT Elnöksége előtt A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között megtárgyalta a kollektív szer­ződések módosításának ta­pasztalatait. Az erről szóló je­lentés szerint a fő figyelmet a részesedési alap felosztásának szabályozására fordították. A módosított kollektív szerződé­sekben fokozottan megbecsülik a munkahelyükhöz hű dolgo­zókat. Ugyanakkor a jelentés bírálja azokat a vállalatokat, ahol nem törekednek a kere­seti arányok megfelelő diffe­renciálására. Az új kollektív szerződések­ben általában rendezték a dolgozók munkaidő-beosztását, megszabták a felhasználható túlórák felső határát. A jelentés megállapítja, hogy gyermekintézmények fenntar­tására, szociális, kulturális, sportcélokra a vállalatok kö­rülbelül ugyanolyan összege­ket kívánnak költeni, mint az előző években. Nem megfelelő azonban a dolgozók lakásépí­tésének vállalati támogatása. Az utóbbi témával az elnök­ségi ülés egy másik napirend­je külön is foglalkozott, amely­ben megállapította, hogy ta­valy a vállalatok lakásépítési alapra alig 26 százalékát fizet­ték be annak az összegnek, amit egyébként a jogszabályok lehetővé tennének. A vállala­tok 1969-ben összesen 300 mil­lió forintot fizettek be az OTP- nél vezetett lakásalapszámlára, ami távolról sem kielégítő. Még kevésbé elfogadható, hogy ennek a viszonylag kis összeg­nek is csupán egyharmadát használták fel gyakorlatilag ez év elejéig. 1969-ben összesen 61 845 la­kás épült az országban, 5­243- mal kevesebb, mint 1968-ban, de 3725-tel több az évi elő­irányzatnál. A tervhez képest túlteljesítés a magán -lakás­­építkezéseknél tapasztalható, viszont tavaly 3600-zal keve­sebb állami lakást adtak át a tervezettnél. Az elmaradás egyik oka az volt, hogy több mint 3000, egyébként elkészült lakást a nem kielégítő fel­szereltség, vagy minőségi hibák miatt a tanácsi szervek nem vettek át az építőipartól, ezek­nek átadása 1970-re húzódott. A SZOT Elnöksége azt is meg­állapította, hogy bár a városi lakásépítés aránya növekszik, ez még mindig elmarad 5 szá­zalékkal a kívánatos 60­­ száza­léktól. Általában a lakáshely­zet fokozatosan javul. Az 1970. január 1-i népszámlálás adatai szerint 100 lakásra 327 lakó jut, a tíz évvel ezelőtti 361- gyel szemben. Az építési árakkal foglal­kozó rész megállapítja, hogy az ÉVM vállalatai által épített lakások átlagos ára 198 570 fo­rint, 4 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Figye­lembe kell azonban venni, hogy most nagyobb lakások épülnek, felszereltségük­ is jobb, így az áralakulás lénye­gében kedvezőnek ítélhető. A hagyományos módon épí­tett lakások továbbra is jóval drágábbak, mint a korszerű technológiával épülők, az utób­biakon belül is drágábbak a lakások a 12 emeletnél maga­sabb házakban. Ezért az a célszerű, ha korszerű építési módszerekkel, több szintes, de középmagas házakat építenek. A SZOT Elnöksége tárgyalt a szakszervezeti vezető testü­letek újjáválasztásáról, s meg­vizsgálta a szakszervezeti la­pok munkáját. (MTI) Jelentés a jugoszláviai ár­ví­zhe­l­yzetről ! (Folytatás az l. oldalról.) víz hömpölyög, és 160 millió köbméter víz áll az elárasz­tott területeken. A Tisza partjain azonban mind nehezebbé válik a küz­delem. A töltéseik egyre több helyen áznak át, s gyakorib­bak az á­tszi­várgások. Becsén 76 épületből kénytelenek kite­lepíteni a lakókat. Több ház ebben a térségben összedőlt, vagy súlyosan megrongálódott. A jugoszláv szövetségi kor­mány és a szerb köztársasági kormány még a múlt hét vé­gén 10 millió dinár gyors­segélyt utalt ki­ a Vajdaság­nak­ árvízvédelmi­ költségekre. A szövetségi kormány külön­ felhívást is kibocsátott, amely­ben felszólította a vállalato­kat és­ intézményeiket, hogy szakembereket és gépekkel tá­mogassák az­ árvízvédelmi szerveken. Segítség a bajba jutottaknak A Tolna m­egyei Építőanyag-ipari Válla­la­t 4-1 ® BH be­ton elemmel jelen­tkezett az árvízkárosultak megsegítésére. A Dombóvári Fém­­tümegelékgyártó Vállalat 3(M) da­rab 10 literes mosófazekat aján­lott fel. A Simon­tornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat le# steppelt mellénnyel mint segítség­re. A Szekszárdi Faipari Válla­lat 2* fotelágyat küld. A szek­szárdi Patyolat dolgozni a ko­rábbi egynapi munkabérüknek megfelelő összegen felül bébiru­hákat, női és férfi munkaköpe­nyeket, munkaruhákat, fiúpan­tallókat ajánlottak fel F.fry-efry napi munkabérüket adják a Szekszárdi Nyomda dolgozói és a Tolna megyei Talajerő-gazdál­kodási Vállalat munkásai is. Ugyancsak egynapi munkabérü­ket — mintegy 1.1­ ezer forintot — gy­jtöttek a bonyhádi áfész dol­gozói. Ezt az igazgatóság meg­told­otta 25 ezer forinttal s az egészből ágynem­eiket, takarókat és munkaruhákat vásárolnak s küldenek Fehérgyarmatra A Tolnai Selyemgyár közel LQ0Q dolgozója elhatározta, hogy három műszakot ajánlanak fel az árvíz káros ul^ Ír segítségért,­­s­ erre járó munkabért elkölt­­ik a megfelelő számlára. Az Ál­lam­i Biztosító Tolna megyei igazgatóságának dolgozói is egy­napi fizetésüknek megfelelő ös­­­szeget ajánlottak fel. A Da­lmán­di Állami Gazdaság dolgozói idei nyereségrészesedé­sük terhére 150 ezer forinttal járulnak hozzá a bajbajutottak megsegítéséhez. A Várongó­ Lánafő közös gaz­daság tagjai úgy határoztak, hogy egy hónapig munkaegységenként egy-eg­y forintot gyűjtenek. Szakosról egy vagon étkezési burgonyát küldenek. A kalaznó­ tagjai is egynapi keresetü­ket ajánlották fel. Gyorssegély­ként azonban már el is küldtek ear­y külön gyűjtésből származó­­­ 540 forintot. Az iskolás gyerekek is meg­mozdultak: tisztasági csomagokat készítenek. A bonyhádi úttörők, iskolások első szállítmánya, mintegy fél teherautónyi csomag már meg is érkezett, a Vörös­­kereszthez s jelezték a további szállítmányokat is. SZAGAI EVDRE

Next