Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Új prágai nagykövetünk átadta megbízólevelét, Moszkvában, szovjetunióbeli látogatását befejezve, sajtóértekezletet tartott a jugoszláv kormányfő. Az Egyesült Államok kambodzsai agressziójával foglalkozik Nixon most közzétett nyilatkozata, valamint Rogers külügyminiszter beszéde. Prága Vince József nagykövet átadta megbízólevelét Vince József, a Magyar Népköztársaság új prágai nagykövete kedden a prágai várban átnyújtotta megbízólevelét Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnöknek. Vince József a megbízólevél átadásakor tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép jókívánságait, majd megállapította: „Országaink és népeink barátságát és együttműködését 1968-ban az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben foglalt elvekben fogalmaztuk meg és iktattuk törvénybe. Barátságunkat és együttműködésünket a szocializmus további építésének és vívmányai védelmének közös érdekei vezérlik. Ezek a célok vezették pártunkat és kormányunkat a többi szövetséges szocialista országgal együtt az elmúlt időszakban, hogy minden segítséget és támogatást megadjunk a szocialista társadalmat és vívmányait védelmező szocialista erőknek Csehszlovákiában”. Ludvik Svoboda válaszában többek között megállapította: “ Nagyra értékeljük a Magyar Szocialista Munkáspárt erőfeszítéseit a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdításáért vívott harcban, valamint a Magyar Népköztársaság tevékeny hozzájárulását a világbéke, különösképpen pedig az európai biztonság megszilárdításához. A két ország kapcsolatait a valódi barátság és szövetség szelleme hatja át, miként ezt az 1968-ban megkötött új szövetségi szerződés is kifejezi. E barátság és szövetség szellemében nagyra becsüljük a csehszlovák marxista—leninista erőknek nyújtott internacionalista segítséget. Meggyőződésem, hogy a többi szocialista országgal való szoros együttműködésben új sikereket érünk el valamennyi területen. Moszkva Ribicsics sajtóértekezlete Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő kedden szovjetunióbeli hivatalos látogatásának befejeztével a moszkvai jugoszláv nagykövetségen nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezletén elismerően szólt. Koszigin szovjet miniszterelnökkel és Nyikolaj Podgornijjal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökével folytatott megbeszéléseiről. A tárgyalásokon áttekintették a kétoldali kapcsolatok témáit, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Külön kiemelte az 1971—75-re szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény tevékeny előkészítésének jelentőségét. Ami a külpolitikai problémáikat illeti, Ribicsics aláhúzta, hogy az eszmecseréken fontos helyet kapott a közelkeleti és az indokínai válságos helyzet, továbbá az európai biztonság kérdése, amelyre a felek különleges figyelmet fordítottak. Az európai biztonsággal kapcsolatban Ribicsics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia teljes mértékben támogatja a szocialista országoknak az európai biztonság megteremtésére és az összeurópai biztonsági értekezlet megtartására irányuló kezdeményezéseit és javaslatait. Washington Nixon nyilatkozata Kis Csaba és Köves Tibor, az MTI tudósítója jelentik. A kaliforniai Fehér Házban kedden, magyar idő szerint a délutáni órákban tették közzé Nixon elnök írásbeli nyilatkozatát az Egyesült Államok kambodzsai inváziójáról. Nixon a nyilatkozatban megpróbálta igazolni a világméretű tiltakozást kiváltott inváziót. A mintegy 15 gépelt oldal terjedelmű jelentésben az elnök ismét „nagy katonai sikernek” minősíti az inváziót, azt hangoztatva, hogy az meggyorsíthatja az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból”. Nixon tagadja, hogy Washingtonnak bármi köze lett volna a kambodzsai puccshoz. Az elnök a jelentésben azt hangoztatja, hogy az amerikai csapatok nem térnek vissza Kambodzsába. Megismétli viszont azt, hogy az USA „segíti” majd a kambodzsai kormányt és „más ázsiai államok ” — nyilván Dél-Vietnam és Thaiföld kormányát, hogy támogatást nyújtanak Kambodzsának. Nixon azt hangoztatja, hogy az amerikai légierő folytatja majd „bénító” támadásait. Egyesült Államok Rogers beszéde Nixon amerikai elnök több órás megbeszélést tartott Rogers külügyminiszterrel. Nixon és Rogers az Egyesült Államok kambodzsai politikáját vitatta meg és előkészítette mind az elnök legközelebbi külpolitikai bejelentéseit, mind pedig a külügyminiszter távol-keleti körútját. Az elnökkel folytatott megbeszélése után Rogers San Franciscóban beszédet mondott azon az értekezleten, amelyen a külügyminisztérium meghívására a legnagyobb amerikai lapok és rádiótársaságok tulajdonosai, szerkesztői és kiadói vettek részt. Rogers Kambodzsával, Dél-Vietnammal és a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Mint mondotta, Kambodzsával kapcsolatban az amerikai politika arra irányad, hogy ázsiai katonák váltsák fel az amerikai katonákat. A jövőben — mondotta — ,a kambodzsai kommunista erőknek thaiföldi és dél-vietnami katonákkal kell majd szembenézniük, akik amerikai támogatást élveznek”. Mint az AP megjegyzi, ez volt az első hivatalos utalás arra, hogy thaiföldi csapatok vesznek részt a kambodzsai konfliktusban. A TASZSZ hírügynökség rámutat, hogy az Egyesült Államok állandó hadműveleti területté alakítja át Kambodzsát. A dél-vietnami helyzetről szólva a külügyminiszter elégedetten nyilatkozott a kormánycsapatokról. A közel-keleti helyzetről szólva Rogers nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek az izraeli repülőgép-kérelmek elbírálásának állását firtatták, és biztató jelnek tartotta azt, hogy az új amerikai rendezési tervre még sem Izraeltől, sem az arab országoktól nem érkezett Kedden délelőtt a mongol nagy népi hurál elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losonzi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében lévő magyar államférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság vezetői között. Reginald Maudling brit belügyminiszter kedden páratlanul szigorú biztonsági intézkedések közepette megérkezett Belfastba, ahol két napig tanulmányozza a helyzetet és megbeszéléseket folytat az észak-írországi kormány tagjaival.* Kedden délelőtt a Kremlben megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsának ülésszaka. A képviselők megvizsgálják a föderáció különböző körzetei helyi iparának fejlődését, megvitatják továbbá a föderáció földkerettörvényének tervezetét. Az ülésszak munkájában részt vesz Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök, valamint több más szovjet vezető. • A szociáldemokrata párthoz közelálló nyugat-berlini Telegraf keddi számának vezércikkében a római NATO-tanácskozás javaslataira adott „néhány vonatkozásban” építő válasznak és közeledésnek minősíti a budapesti külügyminisztériumi tanácskozások memorandumát. A Frankfurt város Goethedíját a 85 éves Lukács Györgynek ítélték oda. A díjat augusztus 28-án, Goethe születésének napján adják át. A kitüntetést, amellyel Lukács Györgynek különösen Goethével foglalkozó irodalmi tevékenységét jutalmazzák, 1927-ben történt alapítása óta ezúttal 29-edszer adják ki. * Az amerikai szenátus megtagadta az anyagi fedezetet az Okinawán tárolt idegölő gázok Egyesült Államokba való átszállítására. Ehelyett a szenátorok egy olyan javaslatot fogadtak el, hogy az elszállításra szánt pénzösszeget e mérgesgázok megsemmisítésére, illetve vegyi úton való semlegesítésére kell felhasználni. Parázs vita után visszautasították a görög katonai junta kérését is, hogy az Egyesült Államok nyújtson katonai segítséget a rezsimnek. * A Kremlben kedden megkezdődtek a tárgyaások Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és Gamal Abdel Nasszer között.* A Közös Piac hat országának külügyminiszterei kedden, Luxemburgban megkezdték hivatalos tárgyalásaikat négy másik ország, — Anglia, Írország, Dánia és Norvégia — külügyminiszterével, az utóbbiaknak az EGK-hoz kért csatlakozásáról. Ez volt az első közös piaci értekezlet, amikor a luxemburgi,, Európa-központ’’ felhőkarcolójának zászlórúdjain a „hatok” lobogói mellé felvonták a négy folyamodó ország zászlaját is. * Nyugat-Berlinben, a négyhatalmi szövetséges ellenőrző tanács egykori épületében, kedden délelőtt 11 órakor újabb megbeszélésre ült össze Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete, valamint Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok bonni nagykövetei: Sir Roger Jackling, Jean Sauvagnargues és Kenneth Rush. Ez volt a március 26-án kezdett értekezletsorozat 11. fordulója. A megbeszélések témája tudvalevőleg Nyugat- Berlin helyzete. MOSZKVA: „Már ma teljes pontossággal megállapítható: a Varsói Szerződés külügyminisztereinek budapesti tanácskozásán elfogadott memorandumot mindenütt úgy fogadták, mint nagyon fontos nemzetközi okmányt, mint újabb építő kezdeményezést a szocialista országok részéről a béke megszilárdítása és a népek biztonsága érdekében” — írja kedden a Pravda hírmagyarázója. Az élet megmutatja, — jegyzi meg a kommentátor — az őszinte érdekeltség abban, hogy a jövendő értekezlet sikeres legyen, az előkészítés érdekében tett okos és türelmes lépések meghozzák gyümölcsüket. Fokozatosan elhárulnak azok az akadályok, amelyeket kezdetben sokan még áthághatatlanoknak igyekeztek beállítani. Sok fontos kérdésben közeledés történt az érdekelt országok álláspontja között, így megteremtődött annak a lehetősége, hogy már a közeljövőben gyakorlati útra térjen az összeurópai értekezlet előkészítése. BONN „A német szövetségi kormány tanulmányozni kívánja, szövetségeseivel konzultálva, a Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek legutóbb Budapesten hozott határozatait, nevezetesen a külföldi csapatok esetleges létszámcsökkentésével kapcsolatban kialakítandó közös magatartást.” Ezt a felvilágosítást adta Bonnban egy kormányszóvivő és hozzátette, meg kell vizsgálni „milyen mértékben találkoznak a Varsói Szerződés javaslatai a NATO elképzeléseivel a kölcsönös haderőcsökkentést illetően.” BRÜSSZEL: Brüsszeli NATO-körökben a Varsói Szerződés memorandumát általában elégedettséggel, de nem „fenntartások nélkül” fogadták. A NATO-nál akkreditált amerikai küldöttség eddig mindenfajta kommentárt visszautasított. VARSÓ A Varsói Szerződés tagországai budapesti külügyminiszteri tanácskozásának memoranduma továbbra is a lengyel sajtó figyelmének központjában áll. A Zolnierz Wolnosci „Az európai biztonságért” című hírmagyarázatában aláhúzza, hogy a budapesti memorandum meggyorsítja az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítésének folyamatát. A Zycie Warszawy brüsszeli tudósítója a lap keddi számában a következőket írja: A NATO brüsszeli központjába érkező legfrissebb értesülések szerint Bonn a budapesti javaslatokat jóindulatúan fogadta. Brüsszelben a budapesti memorandum három fő vonását emelik ki: 1. A memorandum a borúlátó jóslatok ellenére megmutatta, hogy a szocialista országok mégis reagáltak a NATO Rómában megtartott tavaszi ülészakának határozataira, méghozzá meggondoltan. 2. Először fordult elő, hogy az európai értekezlet összehívására vonatkozó javaslat nem rögzíti a napirendet, hanem kölcsönös egyeztetésre tartja fenn annak egyes pontjait. 3. A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy az értekezleten részt vegyen az Egyesült Államok és Kanada is. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Tolna megyei AGROKER Vállalat azonnali belépéssel felvesz NÖVÉNYVÉDŐ SZERSZAKFELÜGYELŐT, LENKERRAKTÁROST, GYORS- ÉS GÉPÍRÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet Szekszárd, Mátyás k. u. 65. (25)