Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Moszkva Szovjet—nyugatnémet tárgyalások Az erőszak alkalmazását kizáró szerződésről Moszkvában tárgyaló szovjet és nyugatnémet küldöttség tagjaiból alakult munkacsoport hétfőn délelőtt moszkvai idő szerint 11.00 órakor ismét összeült. A szovjet—nyugatnémet munkacsoport hétfő délelőtti ülése csaknem másfél óráig tartott. Második hetébe lépett a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalás, s Bonnban valószínűnek tartják, hogy Scheer külügyminiszter a hét közepén beszámol Brandt kancellárnak az eddigi eredményekről. Az NSZK-ban érthetően nagy érdeklődést váltott ki Von vechmar nyugatnémet szóvivő nyilatkozata. A kormányt támogató sajtóorgánumok kiemelik, hogy az első hét „részleges eredményeket” hozott, míg a kereszténydemokraták továbbra is támadják Scheelt, amiért Moszkvában „beadja derekát”. A hétfői nyugatnémet lapok szerint most kezdődik a tárgyalások nehezebb szakasza, de a moszkvai légkört tárgyilagosnak és reményt keltőnek mondják. Külön is kiemelik, hogy Gromiko vasárnap meghívta vidéki villájába nyugatnémet kollégáját, hogy lehetőséget adjon a kötetlen eszmecserére is. Folynak a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások. Képünkön: Gromiko szovjet külügyminiszter (jobbról) nyugatnémet kollégájával, Walter Scheel-lel beszélget. (Képtávírónkon érkezett) Kairó Nasszer üzenete Kairóban nyilvánosságra hozták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Nasszer elnök Bakr iraki elnökhöz intézett.. Az egyiptomi elnök emlékeztetett arra, hogy az ellenség támadásainak össztüzét Egyiptom ellen összpontosítja és az ellenséget sújtó csapások főleg az egyiptomi frontról indulnak ki. Ez Egyiptomot büszkeséggel tölti el, annál is inkább,, mert csupán jelszavakkal nem lehet háborúzni, csatákat vívni, vagy területeket felszabadítani. Nasszer üzenetében megütközésnek adott hangot amiatt, hogy Bagdadban tömeggyűléseken támadták az amerikai kezdeményezések egyiptomi részről történt jóváhagyását. Helyénvaló lett volna — mondotta Nasszer —, ha a tüntetések szervezéséhez szükséges energiát sokkal hasznosabb célokra, például a keleti fronton tartózkodó iraki erők hatékonyságának növelésére fordítják. Az egyiptomi elnök a legutóbbi közel-keleti kezdeményezések elfogadásáról a következőket hangoztatta: „A Rogers-féle tervek előterjesztése egész sor politikai, katonai és nemzetközi tényező következménye. Véleményünk szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az ellenségre a lehető legnagyobb nyomást lehessen gyakorolni Amennyiben lehetőség nyílik, az arab Jeruzsálem, a Jordán-folyó, nyugati partvidé kecs kének, a szíriai magaslatoknak és a Sinai-félszigetnek felszabadítására, semmi sem indokolja az ilyen lehetőség elmulasztását" — mutatott rá üzenetében Nasszer elnök. Az izraeli Gahal párt vezetője, Mendhem Begin a leghirhedtebb izraeli héja, „nemzeti ellenállási mozgalom” megindítását sürgette az arab területek visszaadása ellen, a Rogerstervet pedig „fatális tévedésnek’’ bélyegezte. Sajnos, ugyanilyen hangokat hallatnak a szélsőséges arabok is, midőn szembeszállnak a békés rendezés lehetőségével. Nasszer éles szavakkal bélyegezte meg a szélsőséges magatartást, amelyhez Algéria is csatlakozott, midőn bejelentette, hogy nem vesz részt a Tripoliban megrendezésre került értekezleten. Algéria szerint a Biztonsági Tanács 1967 novemberében elfogadott határozata, éppúgy, mint a mostani békekezdeményezés ,,a Palesztinai nép szent jogainak felszámolására” irányul. Erről természetesen szó sincs, hisz az egyiptomi válasz világosan kimondta, hogy a békés rendezés csak az arab területek visszaadásával képzelhető el. A diplomáciai rendezés első jeleként Gunntár Jarring hétfőn már meg is kezdte tanácskozásait a tűzszünet létrehozásáról. Ugyanakkor Izrael, bár bejelentette, hogy hajlandó hozzájárulni a háromhónapos tűzszünethez, ismételten támadásokat indított a Szuezi-csatorna mentén levő tűzszüneti vonalak ellen, s egyiptomi állásokat bombázott. Az egyiptomi légelhárítás hétfőn lelőtt egy Phantom típusú vadászbombázót, s a gép két pilótáját foglyul ejtették. SALT-tárgyalások Hétfőn rendkívüli megbeszélést tartottak a bécsi SALT szovjet és amerikai delegátusai. Az eszmecserén nem vettek részt a teljes delegációk, de ott voltak a küldöttségek vezetői: Szemjonov és Smith. Kedden kerül sor a szovjet nagykövetségen a stratégiai fegyverek korlátozásáról tanácskozó szovjet és amerikai küldöttségek bécsi ülésszakának 29. hivatalos találkozására. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a keddi és pénteki hivatalos ülések közötti napokon a jövőben is tartanak majd olyan csökkent létszámú, soron kívül beiktatott eszmecseréket, amilyeneken már korábban is találkozott a két küldöttség. Megfigyelők arra következtetnek: 1. Mindkét fél augusztus közepére be akarja fejezni a bécsi ülésszakot; 2. Le akarják zárni a rendkívül terjedelmes tárgyalási anyag bizonyos körülhatárolható részletének megvitatását. 3. Bizonyos — nyilvánosságra ugyan egyelőre még nem hozható — javaslatokkal szeretnének elutazni Bécsből, amelyekre a SALT — valószínűleg ősszel Helsinkiben összeülő — következő tanácskozásán konkrétan visszatérhetnek. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Az elvben elfogadott Rogens-terv alkalmazásának nehézségeiről írnak a hétfő reggeli francia lapok. A nehézségek fő okát egyrészt Izrael álláspontjának megkeményedésében, az írásos válasz elküldésének halogatásában, másrészt a palesztinai ellenállási mozgalmak magatartásában látják. Jean Pierre Conet a COMBAT-ant a két fő nehézség közül az elsőnek azt tekinti, hogy Izrael megkeményítette álláspontját. Válaszának végleges elküldését, legalábbis szerdáig, elhalasztotta. A lap szerint Tel Aviv és Washington között jelentősek a nézetkülönbségek, mivel Izrael a megszállt területek egy részét meg akarja tartani. A másik nehézség az arab világ egyre nyilvánvalóbb meghasonlásából ered. Erre mutat az egyiptomi AL AHRAM igen keményszavú bírálata Algéria irányában, amely határozottan ellenséges a Rogerstervvel szemben. Irak és Szíria is elutasítja a Rogers-tervet, és ha ebből a szempontból Bagdadot figyelmen kívül lehet hagyni, Damaszkuszt semmi esetre sem. Az ENSZ-ben várják Izrael válaszát — írja a FIGARO . Ez a válasz azonban nem érkezik meg szard, előtt. A késedelmet hivatalosan a Gahal párt ellenállásával magyarázzák, Izrael azonban arra is felhasználja ezt az időt, hogy további biztosítékokat követeljen az Egyesült Államoktól. Izrael elsősorban azt követeli, hogy légiereje a fegyverszünet 90 napja alatt is átrepülhessen az ellenséges állások felett. A helyzet annál is inkább kritikus — írja a lap — mivel a Palesztinai mozgalmak egyáltalán nem szándékoznak letenni a fegyvert. Ez a magatartás rendkívül módon zavarhat több arab államot. A NHANDAN hétfői számában Nixon elnök július 30-i sajtóértekezletét kommentálva mindenekelőtt aláhúzza, hogy az Egyesült Államok elnöke két fő kérdésben — a csapatkivonások és a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának kérdésében — továbbra is ragaszkodik makacs álláspontjához. A szóbanforgó sajtóértekezlet — jegyzi meg a lap — ismét bebizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya még mindig nem hagyott fel agresszív szándékaival. A Nixon-féle „vietnamizálási' programnak az a célja, hogy elnyújtsa a háborút és Dél- Vietnam amerikai megszállását, felhasználja a vtnamiakat a vietnamiak elleni háborúban, s megnyugtassa, leszerelje az agresszió ellen tiltakozó amerikaiakat. A lap a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Vietnam népe határozottan leleplezi és elítéli az amerikai kormány agresszív gyarmatosító politikáját. Az amerikai imperialisták semmiféle fogással sem tudják megtéveszteni a világ kövéleményét és nem tudják megakadályozni vietnami nép előrehaladását. Kennedy elnök 1965-re tervezte az összes amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból, írja legutóbbi számában a LIFE című amerikai folyóirat. A cikkben az elnök egy volt tanácsadója. M. Kenneth O'Conel számol be arról, hogy Kennedy elnök Douglas McArthur tábornok és Mike Mansfield szenátor javaslatára határozta el röviddel dallasi látogatása előtt, hogy 1964-ben esedékes újraválasztása után véget vet az abban az időben még kisszámú és főleg „tanácsadókból " álló amerikai erők vietnami tartózkodásának. Kennedy elnök 1961-ben a Fehér Házban háromórás megbeszélésen fogadta Douglas McArthur tábornokot, az idő szerint külügyi államtitkárt. A tábornok De Gaulle elnök véleményére hivatkozva, aki szerint „az ázsiai kontinens nem alkalmas nemnukleáris háború folytatására” arra kérte az elnököt, hogy szüntesse be az amerikaiak katonai eszkalációját Vietnamban, illetve az ázsiai kontinensen mindenütt. McArthur tábornok hangot adott azon véleményének, hogy „a dominóelmélet a nukleáris háború időszakában nevetséges”’ s a városi válság, a gettók és a gazdasági kérdések előbbre valóak a vietnami problémánál. 1962-ben Mike Mansfield szenátor hívta fel az elnök figyelmét hasonlóképpen a problémára. Kennedy elnök * egyetértett a szenátorral abban, hogy „Dél-Vietnamban teljes katonai visszavonulást’’ kell végrehajtani, egy magánbeszélgetés folyamán azonban hozzátette: 1965 előtt ezt nem tehetem meg..., de meg tudom tenni újraválasztásom után, amit talán biztosra vehetünk...” Mike Mansfield szenátor a WASHINGTON FOST című lapban megerősítette a Life cikkét és kijelentette, hogy Kennedy elnök döntése, hogy kivonja az amerikai csapatokat Vietnamból „határozott és végleges volt.” A gerillák üzenetükben leszögezték: csak akkor hajlandók szabadon bocsátani az elrabolt Dias Gomides brazil konzult és Daniel Mitrione amerikai nagykövetségi titkárt, ha a montevideoi kormány kiszolgáltatja az Uruguayban fogva tartott összes politikai foglyokat. Az uruguayi kormány egyelőre nem foglalt állást a gerillák legújabb követelésével kapcsolatban. Moszkvában bejelentették, hogy kedden, augusztus 4-én iraki küldöttség érkezik a Szovjetunióba. A küldöttséget Takriti alelnök, az iraki Baath párt főtitkárhelyettese vezeti. * Az olasz kormányválság negyedik hetébe lépett. Emilio Colombo, kijelölt olasz miniszterelnök a kereszténydemokrata vezetőkkel folytatott vasárnapi megbeszélésein beszámolt nehéz megbízatásának eddigi eredményeiről. Az új kormány megalakításával kapcsolatban Colombo ,,mérsékelt optimizmusának” adott hangot.* Vasárnap éjjel és hétfőn reggel folytatódtak a szórványos összecsapások az angol katonaság és a tüntetők között Belfast katolikus negyedében. A tüntetők szétoszlatására a múlt hét óta a katonaság első ízben használt gumilövedékeket. Az összecsapásokban két katona megsérült és a rendőrség húsz személyt őrizetbe vett. * A Franciaország és az NDK képviselői között lezajlott tárgyalások eredményeként megállapodás jött létre arról, hogy Franciaország 350 millió frank értékben többezer vasúti kocsit szállít az NDK-nak. A „Tupamaros ” nevű uruguayi gerillacsoport vasárnap — az elrabolt brazil és amerikai diplomata kézírásos levelével együtt —, újabb üzenetet juttatott el az egyik montevideoi rádióállomáshoz. * Angliában megállás nélkül emelkednek az árak. Az elmúlt héten a hús ára 5 százalékkal, a gyümölcsé pedig 7 százalékkal emelkedett. Dél, Wales áramszolgáltatási igazgatósága bejelentette, hogy a villamos energia díját 20 százalékkal emeli.* A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn román pártmunkás küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget Andrei Cervencovic, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője vezeti.