Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
4. «I' TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG , A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcs A MEGYEI TANÁCS LAPJa | XX. évfolyam, 201. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1970. szeptember 1. Európa állattenyésztésének vezetni Hogy észen Először szocialista országban — Dr. Horn Artúr akadémikus nyilatkozata Az Európai Állattenyésztők Szövetsége augusztus 24 és 28 között tartotta huszonnegyedik tanácskozását.. A tanácskozás színhelye Gödöllő volt. Részt vettek az osztrák, belga, bulgár, csehszlovák, dán, finn, francia, nyugatnémet, magyar, izlandi, ír, izraeli olasz, jugoszláv, luxemburgi, holland, norvég, lengyel, portugál, spanyol, svéd, svájci, török és angol tudományos élet képviselői. Rajtuk kívül, megfigyelőként Kamerun, az NDK, a Szovjetunió, az EAK, az USA tudósai és számos nemzetközi szevezet, így a FAO, IDF, WFA és WVA megbízottjai. A tudományos tanácskozást országjárás követte, magyar mezőgazdasági üzemek megismerése. Ennek során vasárnap a Hőgyész Állami Gazdaságba látogatott a külföldi tudósok és szakemberek egy nyolcvanöt tagú csoportja. A látogatók a tervezett időpontnál később érkeztek, így bőséges lehetőségünk volt megkérdezni a fogadásukra megjelent dr. Horn Artúr akadémikust, egyetemi tanárt a szervezet céljáról és működéséről: — Az Európai Állattenyésztők Szövetsége — mondotta — e pillanatban a világ legrangosabb ilyen jellegű tudományos egyesülete. A Szovjetunió és Románia kivételével tagja valamennyi európai ország, előreláthatólag azonban a jövő évi versaillesi közgyűlésükön ezek jelentkezése is napirendre kerül. A szövetség húsz esztendeje működik és az a célja, hogy az állattenyésztési tudomány eredményeit évente értékelje, méghozzá a gyakorlat szempontjából. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy fennállása óta ez volt az első eset, amikor a szövetség szocialista országban tartotta évente ismétlődő tanácskozásainak egyikét. A megtiszteltetés egy másik jellemzője: dr. Horn Artúr akadémikust, szaktudománya világszerte elismert képviselőjét, ezen a tanácskozáson a szövetség alelnökévé választották. — A Gödöllőn folytatott tudományos tanácskozások, előadások és korreferátumok sora után és közben, a vendégek részt vettek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadásán, majd hajókirándulást tettek az esti Dunán — folytatta a professzor. — Ezután a megjelentek három csoportra oszlottak, hiszen 457 személynek nem lehetett volna praktikusan bemutatni a látogatások céljául kitűzött gazdaságokat. Ezek sorában a Hőgyészi Állami Gazdaság szarvasmarhatenyésztésének bemutatásával szerepelt. Szüllő Béla igazgató és szakembereinek iányításával a vendégek fogadására való felkészülés mintaszerűen tökéletes volt. Rossz időre számítva egy húsz gépkocsiból álló GAZ-karaván is készen állt az érkezők szállítására. Erre azonban nem került sor, a nagy farmotoros Ikaruszok el tudtak jutni a távoli legelőig, ahol 450 fejőstehenet tekintettek meg a látogatók. A hivatásos, de az állatenyésztéshez már érezhetően kevésbé értő tolmácsok rövid szereplése után ismét Horn professzor vette át az idegenvezető szerepét, és előbb angol, majd német nyelven ismertette az itteni eredményeket. A hőgyészi tehenészet negyedrészben versei, háromnegyedrészben pedig magyartarka alapanyag keresztezéséből származik. A keresztezést 23 dán bika importálásával kezdték, melyek közül kettő felelt meg a kívánt célnak. Eleinte csak 700 tehénnel indultak, de bebizonyosodott, hogy a nagy számok törvénye az állattenyésztésben éppúgy érvényesül, mint a növénynemesítésben. Háromezres létszám bizonyult megfelelőnek. A sokéves munka eredményeként Magyarországon most harminckétezer ilyen keresztezésül tehén van, köztük a hőgyésziek átlagos évi tejhozama 5288 kiló, 4,41 százalékos zsírtartalommal, testnagyságuk pedig az ideálishoz közeli. A vendégek körében a látottak mély hatást tettek. Megkérdeztük néhányuk véleményét. J. Partanen a finnországi Hyvinkää Agrártudományi Kutató Központjából: — Magyarországon tett látogatásaink során a hőgyészi bemutató gyakorolt ránk legmaradandóbb benyomást. R. D. Politiek, a hollandiai weningeni egyetem tanára: — A tudományos eredmények mellett az arányok is lenyűgözőek, melyek között önök dolgoznak. G. Triebler NDK-beli tudós, a berlini Állattenyésztési és Háziállat-genetikai Intézet tagja. — Páratlan ez az öntözéses legelő, melyen az állatokat tartják. A késő délutánba nyúlt látogatás után a vendégek Keszthely felé folytatták útjukat. (ordas)) Vándordíjas az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság Közzétették az 1970. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár miniszteri vándordíjasainak névsorát. Ezek között szerepel az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság bemutatott eredményei alapján. A vándordíjjal járó 259 ezer forintból 200 ezer forintot fordíthatnak termelési eszköz vagy anyagvásárlásra és 30 ezer forinttal jutalmazhatják az eredmény elérésében kiváló teljesítményt nyújtó dolgozókat és kollektívákat. A mezőgazdasági kiállítás megnyitásáról szóló tudósításunkban már beszámoltunk azokról az eredményekről, amelyeket az alsótengeliciek elértek. A gazdaság évtizednél hosszabb idő óta folyó szarvasmarha-tenyésztési munkájának eredménye, elismerése fejeződött ki most az arany-, ezüst- és bronzérmekben — és ugyanez az elismerés fejeződik ki a miniszteri vándordíjban, amelyet a legjobbak közt is a legjobbak kapnak. Miniszteri vándordíj, szarvasmarha-tenyésztési nagydíj, hét arany-, kilenc ezüst-, tizenegy bronzérem a kiállított állatokért — rangos elismerése a gazdaság és a megye állattenyésztési eredményeinek. Mint Csonka Károly igazgató elmondotta, komoly reményekkel indultak a kiállításra — hiszen a gazdaság szarvasmarha-tenyésztési eredményei évek óta országosan ismertek — de ilyen rangos díjazásra nem számítottak. A tény az, hogy a nyolc miniszteri vándordíjból egy Tolna megyei gazdaságé, így a kiállításra látogató sokezer Tolna megyei érdeklődő szőkébb pátriánk eredményeit külön örömmel, elismeréssel szemlélheti. Losonczi Pál Alexandriában Az EAK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál magyar államfő vidéki körútja során vasárnap Alexandriába érkezett. A városba érkező Losonczi Pált és kíséretét Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója fogadta magasrangú tisztviselők társaságában. Az Egyesült Arab Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavításügyi miniszter kíséretében vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir — magyarul: felszabadulás — tartományt, a sivatagból áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidéket. Az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett az egyik szovjet segítséggel létesített gépesített gazdaságban és megtekintett több, hagyományos módszerekkel termelő mezőgazdasági üzemet. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidékén 1953 óta 350 ezer hektárnyi földet tettek termővé a Nílusból leágaztatott csatornák révén. Délután az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. A magyar vendégek városnéző körutat tettek. Este Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. Az EAK és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál. Kijelentette: az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az EAK népe és kormánya viseli. — A világ békéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi agresszió minden következményének politikai úton történő felszámolása. Népünk és kormányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát. Három esztendő eltelte után — mutatott rá Losonczi Pál — továbbra is súlyos a közelkeleti válság, de a jelenlegi tűzszünet érvénybeléptetésével és a Jarring-misszió felújításával most kimozdulhat a holtpontról a politikai rendezés irányába. Ezután az európai biztonság megteremtésének problémájáról szólt Losonczi Pál.