Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Tovább növekszik a tanácsok önállósága Vályi Péter pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tartott szombaton délelőtt a minisztérium épületében. Tájékoztatójában a tanácsok gazdálkodási rendszerében bekövetkező változásokról beszélt az újságíróknak. A miniszter által mondottakat a központi napilapok vasárnapi számaiban már olvashatták az érdekklődők. „Ezért csak röviden: Fontos dologról van szó. A gazdasági reform nagy előrelépést jelentett a tanácsok életében is. Az elmúlt két évalatt főleg az önálló gazdálkodás területén történt jelentős változás, s ennek továbbfejlesztése várható. A jövő évtől kezdve, a következő ötéves terv időszakában tovább növekszik a tanácsok pénzügyi önállósága. Ez pedig úgy történik, hogy bővül a bevételi források köre, és összetételük korszerűsödik. Ezzel párhuzamosan egyre széles körűbb hatáskört kapnak a pénzeszközök felhasználásában a következő öt évben a különböző szintű tanácsok. A bevételi források köre a következőképpen bővül: egyegy tanács igazgatási területén működő valamennyi üzem munkájában egyforma arányban tesszük érdekeltté a tanácsokat. Mindenféle vállalat nyeresége terhére városi, községi fejlesztési hozzájárulást fizet. A bevezetésre kerülő új tanácsi pénzügyi rendszer Tolna megyére nézve fontos része az, hogy az országos vállalatok vidéki telephelyei — amelyek ezidáig a" központi székhelyen adóztak — a telephely szerinti illetékes tanácsnak fizetnek ezután fejlesztési hozzájárulást. A vállalatok adózatlan nyereségük 6 százalékát, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig bruttó nyereségük 1 százalékát fizetik be a területileg illetékes tanácsoknak fejlesztési hozzájárulásként. (Az állandóan emlegetett nyereség nem azonos a dolgozóknak kiosztható nyereségrészesedéssel. A felosztható nyereségrészesedést ez az új rendelet nem érinti!) Ez a hozzájárulás tulajdonképpen a kommunális adóbefizetést váltja fel. Az új rendszerrel azonban arányaiban növekszik a saját bevétel, s csökken majd — de fennmarad! — az állami hozzájárulás mértéke. Az állam továbbra is támogat majd bizonyos központi beruházásokat. Ezenkívül az állami támogatás igyekszik majd a különböző tanácsok ellátási szintjében mutatkozó különbségeket megszüntetni. Vagyis, így lehetőség nyílik arra, hogy alacsonyabb fejlettségű megyék nagyobb támogatást kapjanak. Rendelkezésre áll ezután a fentieken kívül az iparfejlesztési alapból nyújtott központi támogatást, a szénbányászati területek fejlesztésére szolgáló támogatás, a fővárosi üzemek vidékre telepítését szolgáló támogatás is Ezenkívül továbbra is megmaradnak az átengedett bevételek, ennek arányát azonban a megyék jellegétől, fejlettségétől függően állapítják meg. Mindezek mellett továbbra is lesznek különböző adókedvezmények. A fejlesztési alap felhasználásában jóval önállóbbak lesznek a tanácsok, mint korábban. Kötelező érvényű előírás csak a legfontosabb fejlesztési célok — mint lakásépítés, megyei kórház és szakközépiskolai , hálózatfejlesztés esetében lesz. A fenntartási költségeknél pedig csupán az utak és hidak javítási költségeire kapnak kötelezően előírt adatokat, amelyek azonban csupán a felhasználható minimumot jelentik. Minden egyéb kiadás saját döntésen múlik Mindez természetesen nagy önállóságot kíván, éppen ezért nagy terhet ró a tanácsi pénzügyi apparátusra és nagy felelősséggel is jár. A tanácsokkal és az ott dolgozókkal szemben nagyobb követelményeket kell támasztani. Melyek ezek a követelmények? A terület egész gazdasági helyzetéről pontos információval kell rendelkezniük a tanácsoknak. Még jobb, kvalifikáltabb, több éves gazdasági, pénzügyi koncepciót kell kidolgoznia minden egyes tanácsnak. Okvetlenül gondoskodni kell arról, hogy a fejlesztési és fenntartási költségek egyensúlyban legyenek. S a nagyobb önállóság keretében fokozni kell a pénzügyi ellenőrzést az egész gazdaság területén. Ennek érdekében különböző jogszabályok és szervezeti intézkedések látnak majd napvilágot. Az új konstrukció megvalósításához pedig elengedhetetlenül szükséges az ellenőrző apparátus korszerűsítése. A pénzügyminiszteri sajtótájékoztatón gazdasági életünk fontos és jelentős változásáról volt szó, amelynek célja a tanácsok hatáskörének növelése, a pénzügyi önállóság kiterjesztése. MÉRY ÉVA Ij varroda Nagy Hiányokon Új üzemet nyitott a Bonyhádi Szolgáltató és Ruházati Hisz Nagymányokon. Nagymányokon már régóta sok gondot jelentett a nők részére a megfelelő munkaalkalom hiánya. Egy régebbi bolthelyiség átalakításával sikerült létrehozni egy korszerű, egészséges munkahelyet. Nyolcvan leány és asszony talál itt munkát. A kétműszakos termelés az elmúlt héten indult meg. Az új varroda termékeinek zöme szovjet exportra készül. Az őszi betakarítás előtt A cukorgyártás később kezdődik Alighogy befejeződött a gabonafélék aratása, máris újabb munkacsúcs előtt állnak a termelőszövetkezetek. Az esős időjárás miatt a korábbi évekhez viszonyítva később kezdődik a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó betakarítása. A szakemberek a jó időben reménykednek, az biztosítaná a kimagasló terméseredményekkel bíztató kukorica beérését. Az elhúzódó betakarítás miatt a feldolgozóüzemek — így a Kaposvári Cukorgyár is — amely a megyében termő cukorrépa java részét fogadja, későbbi időpontban kezdi meg a felvásárlást. Szeptember eleje helyett a hónap közepén kezdik a cukorrépa felszedését a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben. A termés igen jónak ígérkezik. A betakarítás teljes egészében géppel történik. Három kombájnon és két csőtörő gépen végzik az utolsó simításokat a szerelők, hogy a 625 hold kukorica betakarításakor semmi fennakadás ne legyen. Az őszi vetések alá a tervezett 1900 holdból már 600 holdon előkészítették a magágyat. A mélyszántás jól halad, 500 holdat szántottak fel a 2800 holdból. A hét második felében kezdik meg a silózást 4000 köbméter silótakarmány biztosítja az állatállomány téli ellátásának egy részét. A kertészetben még körülbelül 2—3 hétig tart a munkacsúcs — s az őszibarack, uborka, paprika java részét a tsz saját üzemében dolgozza fel. Sárszentlőrincen legnagyobb gondot a cukorrépa-szállítás jelenti, a területek java része a Sió és a Sárvíz közötti mélyebb részeken fekszik. A 30 hold cukorrépát kézi erővel szedik fel. Kukoricában igen jó eredményt várnak az eddigi 23,5 mázsa legmagasabb átlagterméshez képest: 25 mázsát. Az őszi takarmánykeverék, az árpa és a búza vetéséhez a talajt részben előkészítették. A madocsaiak nagy sikere Tolna megyei nap a mezőgazdasági kiállításon kis teret ■ pillanatok Zl alatt széles embergyűrű vette körül. A legnagyobb sikerük, talán a madocsaiaknak volt, de a tetszésnyilvánításból bőven jutott a megyei művelődési központ színjátszó együttesének és a decsi asszonyok kórusának is. * A Művelődésügyi Minisztériumban a magyar falvak kulturális fejlődésének negyedszázadát igyekszik bemutatni az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. Azért írom, hogy igyekszik, mert egyetlen pavilon nagyon szűk terület ahhoz, hogy a vidéki életforma kulturális változásairól teljes képet adhasson a kiállító és teljes képet kaphasson a látogató. A pavilonnak nagy sikere van. A kis területet ugyanis rendkívül gazdaságosan használják fel. Megyei napokat rendeznek. A Tolna megyei napra az elmúlt hét végén, szombaton, került sor. Németh Pálné, a megyei kézimunka-szakkörök vezetője, Frank József, a megyei könyvtár munkatársa és Rácz György, a megyei művelődési központ dekoratőre már pénteken megérkezett bőröndökkel és termékekkel teli dobozokkal a vásár területére. — Csak este kezdhettünk a kiállítás megrendezéséhez, amikor a zárás után, a pénteken sörön levő Somogy megye lebontotta és elcsomagolta az anyagát. — mondja Frank József. — Gyors munkára volt szükség. A kézimunka-szakkör anyaga nagyon szépen mutat. Sok látogató fordult itt meg a mai napon. Megyei élelmiszeripari termékek — borok, sajtok, tészták, konzervek — s népművészeti munkák adták az egynapos kiállítás anyagát. Különösen szépek voltak a székely szőttesek és a régi sárközi minták felhasználásával készült modern ruhák. A kiállítást művészi felvételek, s egy, a megyét bemutató népművészeti térkép egészítette ki. — Érdemes volt ml lenni? Milyen kérdésekben kértek tanácsokat az érdeklődők? — Elég sokan megfordultak ezen a napon a pavilonban. Aki bejött, megállt a könyveket bemutató kis box előtt is. — mondja Koleszár Andorné, a megyei könyvtár munkatársa, aki ezen a Tolna megyei napon szintén ügyeletes volt a művelődési pavilonban. — Ilyesmik után tudakozódtak, mint például: Érdemes-e megvásárolni a kislexikont? Hogyan lehet részletre könyvet vásárolni? Hol lehet rendelni*.levél útján könyveket? Mezőgazdasági könyvek után is érdeklődtek. S sokan tudakolták, hogy hol lehet beváltani könyvre a vásári belépőjegyet? — Hogy tetszett maga a kiállítás? — Sajnos, semmit sem láthattam belőle. Egész nap szolgálatban voltam. — Igen. Jó lett volna, ha azok az emberek, akik a megye népszerűsítése érdekében dolgoztak, egy kis köszönetképpen munkájuk végeztével még egy napot maradhattak volna, s meg is nézhették volna a kiállítást. Cser Mária, a dombóvári szakkörvezető és Németh Pálné, egész nap kézimunkázott. Egész nap, kivéve azt az időt, amikor egyegy szemlélődő látogató megállította őket, s érdeklődött. — Minden második ember vásárolni akart tőlünk — mondja Németh Pálné. — A kiállított kézimunkák már az utolsó darabig elkeltek volna. Nem győztük magyarázni, hogy ezek megfizethetetlenül kedvesek alkotóik számára. Amatőr munkákat állítottunk ki. A szakköri tagok kézimunkáit. — Hallottam, többen érdeklődtek az itt levő hímzések elkészítésének módjáról is. — Igen. Megmutattam a hímzés technikáját. El is mondtam, hogy milyen egyszerű. Hadd kapjanak kedvet hozzá minél többen. * A függönyajtó fellibbent, s félhomályba jutott a látogató. A kis terem székei megteltek. A félhomályban ezen a napon Tolna megyei filmeket vetítettek. Az Illyés Gyuláról készült portréfilmet, a Sióagárd életét bemutató „Két víz között" címet viselő filmet, az „ízlés, forma, stílus” című módszertani kisfilmet és a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat 25 éves fejlődéséről készült filmet vetítették le. — Az Illyés-filmet mikor vetítik még egyszer? — érdeklődött egy látogató. — Szívesen megnézném ismét. Valóban visszajött. • Szombaton reggel népes csoport indult Budapestre a kiállításra. Valamennyien felléptek a Tolna megyei nap keretében. A busz „lerobbant", így csak dél tájban érkeztek, s csupán két alkalommal mutathatták be műsorukat. A kis teret — a magyar falu kulturális fejlődésének 25 évét bemutató pavilon előtti aszfaltozott teret — pillanatok alatt széles embergyűrű vette körül. A legnagyobb sikerük, talán a madocsaiaknak volt, de a tetszésnyilvánításból bőven jutott a megyei művelődési központ színjátszó együttesének és a decsi asszonyok kórusának is. Sokan gratuláltak a Tolna megyei nap lebonyolításáért. A gratuláció jogos mindazoknak, akiknek munkája nyomán született e siker. -y -a Szobafestőverseny A X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny részeként „Ki minek a mestere” címmel szobafestő-versenyt rendeztek Tolna, Baranya és Somogy megye építőipari vállalatainak KTSZ-bizottságai. Szombaton Kaposvárott zajlott le a vetélkedő gyakorlati része: a megyék 5-5 versenyzőből álló csapatai a Kalinyini városrész egyik KISZ- házának szobáit meszelték, ablakkereteit mázolták, ablakait gittelték. Az elméleti vetélkedőre vasárnap került sor Siófokon, az építők munkásszállásán. A győztesek Muzsek Tibor és Szabó Miklós a Baranya megyei Építőipari Vállalat, valamint Tóth Árpád, a Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozója, a csapatversenyt Somogy megye nyerte.