Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

is«k> 4t** w *■. •­ ** - > , r f- ... *------ N ,, 4« r-*- -----­Z&IMA SSELYeI 4 VILÁG FROLEKAÍIJÁI EGTESŰLJETEZ! IVÉPÚJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXL évfolyam, 3*2. szám óRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. október 14. — Ilii— ■!!—Ml Hl Ill II I ■ MII—Ml II Wil11 Hí Ilii Péter János beszéde az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka politikai vitájában New York (MTI) Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján került sor Péter János külügyminiszter felszólalására. A közgyűlés mostani, hu­szonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének második negyedszázada kezde­tén. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig sokat változott a világ, de sokat változott ez a szervezet lg.. Itt az ülésteremben a válto­zások jelentős részét különösen jól megvilágítja az a körül­mény, hogy ma már a tagálla­mok képviselői alig férnek el a teremben. Ez mit jelent? En­nek az épületnek a tervezői nem számoltak azzal, hogy tör­ténelmileg ilyen rövid idő: hu­szonöt év alatt 51 helyett 131 tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Vagyis sem az épület terve­zői, sem az ENSZ alapítói kö­zül sokan nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi for­mái ilyen rövid idő alatt fel­bomolhatnak — kezdte felszó­lalását Péter János. Most új remény kezd szület­ni az egyesült nemzetek jövő­je szempontjából. A világ né­pességének egynegyede, egy 800 milliós ország volt mind­eddig kizárt állapotban a szer­vezet működéséből. Ez az or­szág az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztár­saság jogait helyreállítjuk eb­ben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy vala­melyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben az egyik alapító tag vis­­­szakapja eredeti jogait. Külügyminiszterünk a to­vábbiakban rámutatott: A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi köz­gyűléshez a népek és kormá­nyok nagy reményeket fűztek. Úgy volt, hogy államfők, kor­mányfők világméretű arányok­ban találkoznak itt a jubileum alkalmából. Ezt megakadályoz­ta­ valamiféle hidegháborús fu­vallat. Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileu­mival — rendkívül jó légkör­ben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi vi­­szonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt. Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tai. A nemzetközi élet fő fel­adata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleá­ris háború veszélyének elhárí­tása. Az egyezmények a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesített közvetlen „forró drót” rend­szerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfonto­sabb jó híre. A szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyako­roltak lényeges hatást a nem­zetközi légkörre és így a mos­tani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lé­nyeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segí­tette elő a mostani nyugat­német kormány minden ko­rábbinál realisztikusabb poli­tikáját. 1 . Ez vezetett és a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A magyar kormány többféle formában kifejtette — a Var­sói Szerződés többi tagállamai­val együtt —, hogy a nemzet­közi életben nem helyes a lé­nyegükön bármennyire egy­betartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik meg­oldásának ez előfeltételévé ten­ni. Péter János vitába száll azokkal, akik előfeltételeket szabnak az európai biztonsági konferencia összehívásához. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ béké­jével. Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslat­nak az általános békére és biz­tonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonság­gal is. A magyar delegáció kész együttműködni a javas­lattal összefüggő nemzetközi munkáik tervének kidolgozásá­ban — hangsúlyozta. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyek­ben gyakorlati előrehaladás ta­pasztalható, hanem olyanok­ban is, amelyeken a gyakor­lati megoldás felé vagy na­gyon kevés, vagy egyáltalában semmilyen lépést nem­ tud­tunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt újabban a korábbinál szé­lesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ideértve igazának el­ismerését, soha nem volt ál­talánosabb. 2. A koreai kérdés: Javulás itt is van. Olyanok, akik ko­rábban szerették ezt a kérdést hidegháborús célokra használ­ni, ezen a közgyűlésen vissza­húzódtak. 3. A Közel-Kelet. A gya­korlati megoldás megközelíté­sének hiánya ellenére javulás itt is van. Az arab népek ügyének igazságát a világ né­­pei ma jobban értik, mint 1967-ben. A Biztonsági Tanács 242. számú határozatának az érvényesítésében — figyelembe véve minden érdekelt eddig kifejtett véleményét — a kö­vetkező képzelhető el: Olyan átmeneti megoldást valósítani meg a Szuezi-csator­­na megnyitása érdekében, amely magában foglalja Izrael készségének kifejezését arra, hogy csapatait az elfoglalt te­rületekről kivonja. Péter János rámutatott: A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a következő alapelvek vezérlik: 1. Amint az ország belső éle­tében a nép alapvető javát kí­vánjuk szolgálni, úgy külpoli­tikában minél kedvezőbb élet­­feltételeket kívánunk biztosíta­ni a nép élete számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően össze­függ a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért mi részt veszünk min­den nagy nemzetközi együtt­működésben, amely a termo­nukleáris háború veszélyének elhárítására irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden lé­pést, amely az agresszió felszá­molására irányul. 4. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfele­lően a nagy nemzetközi együtt­működésekért dolgozunk. 5. Szoros kapcsolatokat ke­resünk a szocialista országok­kal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval, keressük a többi szocialista országgal ,s kap­csolataink mélyítését. Szélesí­teni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más szocialista or­szággal, ideértve Albániát is. 6. Nagy törekvésünk, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaival bővüljenek kap­csolataink. 7. A békés egymás mellett élés elvei alapján fokozzuk kapcsolatainkat a nyugat-eu­rópai és amerikai országokkal. Befejezésül Péter János a Thant érdemeit méltatta. Csütörtökön és pénteken a közgyűlés 1. számú politikai bizottságának tanácskozásával folytatódik a világszervezet munkája és hétfőn kezdődik a nagy érdeklődéssel várt vi­ta a kínai ENSZ-­képviselet kérdéséről. Tolna megyei műszaki napok Események október 14-én A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében: A megyei állattenyésztési felügyelőség Székházában a pillangós növényekről, a fe­hérjegazdálkodásról lesz ta­nácskozás. Előadást tart Far­kas­ Is­tván, osztályvezető-he­­lyettes. Virányi Sándor kuta­tó, Kunffy­­ Zoltán kandidátus, Kiss A. Sándor osztályvezető. Az előadásokat vita követi. Losonczi Pál az iráni ünnepségeken Losonczi Pál, a Magyar Népi Köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a kíséretében lévő személyiségek a Krím félszi­geten történt rövid tartózko­dásuk után szerdán repülő­gépen tovább utaztak Teherán­ba. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke Mohammed Reza Pahlavi sah meghívására szerdán Iránba érkezett, hogy részt vegyen az iráni állam fennállásának 2500. évforduló­jával kapcsolatos ünnepsége­ken. A repülőtéren Podgornijt Go­­lam Reza Pahlavi herceg fo­gadta. A­ világ számos országának államfője és kormányképvise­lője vesz részt a 2500. évfor­dulóval kapcsolatos ünnepsé­geken. A Magyar Népköztársa­ságot, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke képviseli. Iránban megelégedéssel ér­tesültek arról, hogy a Magyar Népköztársaságban­ méltókép­pen emlékeznek meg az­ iráni állam fennállásának 2500. év­fordulójáról. Az iráni sajtó, a rádió és a televízió az ország lakosságát tájékoztatta a Magyar Népköz­­társaság Tudományos Akadé­miája által rendezett emlék­ülésről, a mai Irán művészetét bemutató kiállításról, és az Iránról megjelent magyar nyelvű könyvek teljes kataló­gusának kiadásáról, valamint az évfordulóval kapcsolatos más eseményekről. Nem vettünk tervbe semmi­ féle politikai találkozót a per­­sepolisi ünnepségekre érkező és különböző nemzeteket képvise­lő vezetők között, de rendel­kezésére állunk mindazoknak, akik igényt tartanak ilyen jel­legű találkozók megszervezésé­re — jelentette ki Reza Pah­lavi iráni sah, a császárság megalapításának 2500. évfordu­lója alkalmából megrendezett ünnepség-sorozat második nap­ján, szerdán a persepolisi Dá­­rius-palota festői romjai között megtartott sajtóértekezletén. Határkő az erdőgazdálkodás fejlesztésében Dr. Gergely István miniszterhelyettes záróbeszéde az országos erdőgazdálkodási találkozón és bemutatón Az erdészeti szakemberek és tudósok két napig tartó orszá­gos találkozóját, s a fagazdál­kodásban és feldolgozásban al­kalmazható korszerű gépek és berendezések nemzetközi be­mutatóját rendezte meg, hat­száznál több résztvevő jelenlé­tében, kedden és szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság­­ban. Szekszárd térségében négy, különböző ágazatú, talajú és domborzatú munkahelyen: a tolnai csemetekertben, Szál­kán, Pörbölyön és Keselyűs­ben — amint az ország minden részéből eljött szakemberek hangoztatták — minden eddi­ginél teljesebb, komplex be­mutatókon szemléltették a fa­gazdasági, erdészeti legkorsze­rűbb munkamódszereket és technológiákat, a bevezetésük­höz szükséges bel- és külföldi gépekkel és berendezésekkel együttesen. Mindezeket érde­kesen kiegészítették a vadgaz­dálkodás céljait szolgáló eszkö­zök is. A hazai gépgyártókon kívül külföldi cégek is felvo­nultatták gyártmányaikat. A látványos bemutatókat az első napon dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter is megtekintet­te munkatársaival. Szerdán, a bemutatóhelyeken az egyes termelési ágak legkiválóbb szakemberei, tudósai és kuta­tói összefoglalóan ismertették az eddigi eredményeket és a fejlődés távlatait, feladatait, majd a szekszárdi Babits Mi­hály művelődési központ szín­háztermében, tanácskozáson foglalták össze a látottakat és a tanulságokat. Az országos tanácskozás dísz­­elnökségében helyet foglalt dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Szabópál Antal, a Tol­na megyei Tanács elnöke, Bu­­csi Elek, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazda­ságpolitikai osztályvezetője, Horváth József megyei tanács­­elnökhelyettes és dr. Csontos Gyula, a Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaság igazgatója is. Dr. Gergely István minisz­terhelyettes értékelte a színvo­nalas bemutatóknak a fagaz­daság további fejlesztését sok­­ban­ előmozdító tapasztalatait. — A bemutatók jelentősége egyre fokozódik, s már a múlt­ évben, szintén a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaságban rendezett bemutató tapasztala­tai, a IV. ötéves tervi felada­tok akkor kialakuló koncepciói megérlelték bennünk azt az el­határozást, hogy 1971-ben ép­pen a következő tervidőszak m­­inél alaposabb előkészítése és a koncepcióban foglalt felada­tok teljesítése érdekében még nagyobb szabású, s a vállala­tok részére még több konkrét segítséget nyújtó, a gépesítést, s alapvetően a termelékenység­emelkedést szolgáló bemutatót kell szervezni — mondotta be­vezetőjében dr. Gergely Ist­ván, majd arról szólt: (Folytatás a 2. oldalon) J V

Next