Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
is«k> 4t** w *■. • ** - > , r f- ... *------ N ,, 4« r-*- -----Z&IMA SSELYeI 4 VILÁG FROLEKAÍIJÁI EGTESŰLJETEZ! IVÉPÚJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXL évfolyam, 3*2. szám óRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. október 14. — Ilii— ■!!—Ml Hl Ill II I ■ MII—Ml II Wil11 Hí Ilii Péter János beszéde az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka politikai vitájában New York (MTI) Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján került sor Péter János külügyminiszter felszólalására. A közgyűlés mostani, huszonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének második negyedszázada kezdetén. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig sokat változott a világ, de sokat változott ez a szervezet lg.. Itt az ülésteremben a változások jelentős részét különösen jól megvilágítja az a körülmény, hogy ma már a tagállamok képviselői alig férnek el a teremben. Ez mit jelent? Ennek az épületnek a tervezői nem számoltak azzal, hogy történelmileg ilyen rövid idő: huszonöt év alatt 51 helyett 131 tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Vagyis sem az épület tervezői, sem az ENSZ alapítói közül sokan nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhatnak — kezdte felszólalását Péter János. Most új remény kezd születni az egyesült nemzetek jövője szempontjából. A világ népességének egynegyede, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt állapotban a szervezet működéséből. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztársaság jogait helyreállítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az egyik alapító tag visszakapja eredeti jogait. Külügyminiszterünk a továbbiakban rámutatott: A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kormányok nagy reményeket fűztek. Úgy volt, hogy államfők, kormányfők világméretű arányokban találkoznak itt a jubileum alkalmából. Ezt megakadályozta valamiféle hidegháborús fuvallat. Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt. Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesített közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre. A szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. 1 . Ez vezetett és a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A magyar kormány többféle formában kifejtette — a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt —, hogy a nemzetközi életben nem helyes a lényegükön bármennyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának ez előfeltételévé tenni. Péter János vitába száll azokkal, akik előfeltételeket szabnak az európai biztonsági konferencia összehívásához. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével. Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslatnak az általános békére és biztonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A magyar delegáció kész együttműködni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkáik tervének kidolgozásában — hangsúlyozta. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakorlati előrehaladás tapasztalható, hanem olyanokban is, amelyeken a gyakorlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyáltalában semmilyen lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ideértve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb. 2. A koreai kérdés: Javulás itt is van. Olyanok, akik korábban szerették ezt a kérdést hidegháborús célokra használni, ezen a közgyűlésen visszahúzódtak. 3. A Közel-Kelet. A gyakorlati megoldás megközelítésének hiánya ellenére javulás itt is van. Az arab népek ügyének igazságát a világ népei ma jobban értik, mint 1967-ben. A Biztonsági Tanács 242. számú határozatának az érvényesítésében — figyelembe véve minden érdekelt eddig kifejtett véleményét — a következő képzelhető el: Olyan átmeneti megoldást valósítani meg a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében, amely magában foglalja Izrael készségének kifejezését arra, hogy csapatait az elfoglalt területekről kivonja. Péter János rámutatott: A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a következő alapelvek vezérlik: 1. Amint az ország belső életében a nép alapvető javát kívánjuk szolgálni, úgy külpolitikában minél kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani a nép élete számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően összefügg a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért mi részt veszünk minden nagy nemzetközi együttműködésben, amely a termonukleáris háború veszélyének elhárítására irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden lépést, amely az agresszió felszámolására irányul. 4. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfelelően a nagy nemzetközi együttműködésekért dolgozunk. 5. Szoros kapcsolatokat keresünk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, keressük a többi szocialista országgal ,s kapcsolataink mélyítését. Szélesíteni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más szocialista országgal, ideértve Albániát is. 6. Nagy törekvésünk, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaival bővüljenek kapcsolataink. 7. A békés egymás mellett élés elvei alapján fokozzuk kapcsolatainkat a nyugat-európai és amerikai országokkal. Befejezésül Péter János a Thant érdemeit méltatta. Csütörtökön és pénteken a közgyűlés 1. számú politikai bizottságának tanácskozásával folytatódik a világszervezet munkája és hétfőn kezdődik a nagy érdeklődéssel várt vita a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Tolna megyei műszaki napok Események október 14-én A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében: A megyei állattenyésztési felügyelőség Székházában a pillangós növényekről, a fehérjegazdálkodásról lesz tanácskozás. Előadást tart Farkas István, osztályvezető-helyettes. Virányi Sándor kutató, Kunffy Zoltán kandidátus, Kiss A. Sándor osztályvezető. Az előadásokat vita követi. Losonczi Pál az iráni ünnepségeken Losonczi Pál, a Magyar Népi Köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a kíséretében lévő személyiségek a Krím félszigeten történt rövid tartózkodásuk után szerdán repülőgépen tovább utaztak Teheránba. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Mohammed Reza Pahlavi sah meghívására szerdán Iránba érkezett, hogy részt vegyen az iráni állam fennállásának 2500. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. A repülőtéren Podgornijt Golam Reza Pahlavi herceg fogadta. A világ számos országának államfője és kormányképviselője vesz részt a 2500. évfordulóval kapcsolatos ünnepségeken. A Magyar Népköztársaságot, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke képviseli. Iránban megelégedéssel értesültek arról, hogy a Magyar Népköztársaságban méltóképpen emlékeznek meg az iráni állam fennállásának 2500. évfordulójáról. Az iráni sajtó, a rádió és a televízió az ország lakosságát tájékoztatta a Magyar Népköztársaság Tudományos Akadémiája által rendezett emlékülésről, a mai Irán művészetét bemutató kiállításról, és az Iránról megjelent magyar nyelvű könyvek teljes katalógusának kiadásáról, valamint az évfordulóval kapcsolatos más eseményekről. Nem vettünk tervbe semmi féle politikai találkozót a persepolisi ünnepségekre érkező és különböző nemzeteket képviselő vezetők között, de rendelkezésére állunk mindazoknak, akik igényt tartanak ilyen jellegű találkozók megszervezésére — jelentette ki Reza Pahlavi iráni sah, a császárság megalapításának 2500. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepség-sorozat második napján, szerdán a persepolisi Dárius-palota festői romjai között megtartott sajtóértekezletén. Határkő az erdőgazdálkodás fejlesztésében Dr. Gergely István miniszterhelyettes záróbeszéde az országos erdőgazdálkodási találkozón és bemutatón Az erdészeti szakemberek és tudósok két napig tartó országos találkozóját, s a fagazdálkodásban és feldolgozásban alkalmazható korszerű gépek és berendezések nemzetközi bemutatóját rendezte meg, hatszáznál több résztvevő jelenlétében, kedden és szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban. Szekszárd térségében négy, különböző ágazatú, talajú és domborzatú munkahelyen: a tolnai csemetekertben, Szálkán, Pörbölyön és Keselyűsben — amint az ország minden részéből eljött szakemberek hangoztatták — minden eddiginél teljesebb, komplex bemutatókon szemléltették a fagazdasági, erdészeti legkorszerűbb munkamódszereket és technológiákat, a bevezetésükhöz szükséges bel- és külföldi gépekkel és berendezésekkel együttesen. Mindezeket érdekesen kiegészítették a vadgazdálkodás céljait szolgáló eszközök is. A hazai gépgyártókon kívül külföldi cégek is felvonultatták gyártmányaikat. A látványos bemutatókat az első napon dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is megtekintette munkatársaival. Szerdán, a bemutatóhelyeken az egyes termelési ágak legkiválóbb szakemberei, tudósai és kutatói összefoglalóan ismertették az eddigi eredményeket és a fejlődés távlatait, feladatait, majd a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színháztermében, tanácskozáson foglalták össze a látottakat és a tanulságokat. Az országos tanácskozás díszelnökségében helyet foglalt dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, Bucsi Elek, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Horváth József megyei tanácselnökhelyettes és dr. Csontos Gyula, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója is. Dr. Gergely István miniszterhelyettes értékelte a színvonalas bemutatóknak a fagazdaság további fejlesztését sokban előmozdító tapasztalatait. — A bemutatók jelentősége egyre fokozódik, s már a múlt évben, szintén a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban rendezett bemutató tapasztalatai, a IV. ötéves tervi feladatok akkor kialakuló koncepciói megérlelték bennünk azt az elhatározást, hogy 1971-ben éppen a következő tervidőszak minél alaposabb előkészítése és a koncepcióban foglalt feladatok teljesítése érdekében még nagyobb szabású, s a vállalatok részére még több konkrét segítséget nyújtó, a gépesítést, s alapvetően a termelékenységemelkedést szolgáló bemutatót kell szervezni — mondotta bevezetőjében dr. Gergely István, majd arról szólt: (Folytatás a 2. oldalon) J V