Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

MéhiToSss* főhírA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXI. évfolyam, 253. szám­áRA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. október 27. Helyreállították jogait a Kínai Népköztársaság az ENSZ-ben New York. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Ma­gyar idő szerint kedden haj­nali 4.20 órakor Adam Malik az ENSZ-közgyűlés 26. ülés­szakának elnöke nagy ováció közepette­­ kihirdette: 76 szava­zattal 35 ellenében, 17 tartóz­kodással a közgyűlés jóvá­hagyta az úgynevezett albán határozati javaslatot, amely előírja a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-jogaina­k helyreállí­tását és a Csang Kaj-sek-re­­zsim képviselőinek haladékta­lan eltávolítását az ENSZ ös­­­szes szerveiből. Malik egyide­jűleg bejelentette, hogy a köz­gyűlés döntéséről tájékoztatják a Kínai Népköztársaság kor­mányát. Közvetlenül az albán javas­latról megejtett név szerinti szavazás előtt Tajvan képvise­lője bejelentette, hogy küldött­sége a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ egyetlen szer­vének munkájában sem, majd a Csang Kaj-sek-rezsim kép­viselői testületileg kivonultak az ülésteremből. Erre a kivo­nulásra csak azután került sor, miután előzőleg döntő veresé­get szenvedett a Tajvan kizá­rását „fontos kérdésnek” mi­nősítő amerikai ügyrendi ja­vaslat. A helyi idő szerint este 7 — magyarországi időszámítás sze­rint keddre virradó éjjel 1 — órakor befejeződött egyhetes vitát több mint 4 órán át tar­tó ügyrendi manőverezés kö­vette. Ennek során előbb Tu­nézia, majd Szaud Arábia ter­jesztett elő módosító javasla­tokat az albán határozati ja­vaslathoz és szavazási elsőbb­séget követelt indítványának. Miután Japán, Ausztrália és Új-Zéland az amerikai hatá­rozati javaslatok társszerzői, támogatásukról biztosították a tunéziai és a szaud-arábiai kezdeményezést, nyilvánvalóvá vált, hogy újabb időhúzó ame­rikai manőverről van szó, amelynek célja a szavazási erőviszonyok „bemérése”. Az albán javaslat támogatóinak követelésére a közgyűlés elnö­ke szavazásra bocsátotta a kér­dést, adjanak-e elsőbbséget a két módosító indítványna­k. A szaud-arábiai módosító indít­ványtól a közgyűlés megtagad­ta az elsőbbséget. Ezek után Tunézia visszavonta módosító javaslatait. Ezután következett a szava­zás az USA ügyrendi javasla­tának elsőbbségéről. Ezt a köz­gyűlés 61:53 arányban, 15 tar­tózkodással megszavazta, de ez a szavazási arány már előre­vetítette az amerikai vereség árnyékát. Az Egyesült Álla­mok ENSZ-küldöttsége George Bush nagykövet vezényletével bonyolult ügyrendi és eljárás­beli javaslatokkal próbálta ki­erőszakolni a végső szavazás elhalasztását, de minden kísér­lete a leghatározottabb eluta­sításra talált. Ilyen előzmények után zsú­folt teremben, teli sajtókarza­tok előtt, rendkívül feszült légkörben került sor helyi idő szerint este 10 órakor a döntő erőpróbára, a Tajvan kizárását „fontos kérdésnek” minősítő amerikai ügyrendi javaslat fö­lötti szavazásra. Amikor az ülésterem világító eredmény­hirdető tábláin megjelentek a következő számok: 59 igen, 64 nem, 15 tartózkodás, a küldöt­­t túlnyomó többsége feláll­va, óriási üdvrivalgással ünne­pelte a 22 év óta tartó ameri­kai obstrukció végső, történel­mi jelentőségű vereségét. Az a győzelmi hangulat ezután már rányomta bélyegét a további fejleményekre: a kétségbeesett amerikai utóvédcsatározások sorra kudarcba fulladtak és a ,habozó” tagállamok számára is világossá vált, hogy a veszte­sek oldalára kerülnek mind­(Folytatás a 2. oldalon.) A kínai ENSZ-szavazás utáá a közgyűlési delegátusok többsége helyéről felugorva, tapsolva adott kifejezést a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása feletti örömének. (Telefotó—AP—MTI—KS) Tájékoztatók az új típusú szakközépiskoláról Jelentős szülői értekezletet tart október 28-án, csütörtö­kön délután fél hat órai kez­dettel a szekszárdi Rózsa Fe­renc Műszaki Szakközépiskola igazgatósága és szülői munka­­közössége. A tanácskozás bevezetője­ként az iskola igazgatója ad átfogó tájékoztatást, majd az osztályfőnökök a következő tudnivalókkal ismertetik meg a­­ szülőket: az I. osztályokban: az új tí­pusú szakközépiskola célja és tanulóinak feladata az ered­ményes felkészülésben; a II. osztályokban: a tanul­mányi helyzetkép alakulása; a III. osztályokban: az új tí­pusú szakközépiskolák érettsé­gi vizsgaszabályzatának ismer­tetése; a IV. osztályokban: a mun­kafegyelem szerepe az érett­ségi vizsgára való felkészülés­ben. Ezt követően, megválasztják minden osztályban a szülői munkaközösségek tagjait, veze­tőit, majd az isk­ola tanárai az egyes­ tanulók tanulmányi eredményéről és magatartásá­ról tájékoztatják a szülőket. (-s-ó) Erősíteni a bizalmat • javítani az együttműködést A TOTÉV súlyos helyzetéről tanácskoztak a vállalat aktívái, vezetői A csőd veszélye még nem múlt el a Tolna megyei Taná­csi Építő- és Szerelőipari Vál­lalat felett. Tegnap aktívaérte­kezleten tanácskoztak arról, hogyan tud a vállalat a súlyos helyzetből kikerülni, milyen teendők vannak még az idén, hogyan készüljenek a jövő év­re. Nem lehet azt állítani, hogy a TOTEV egyik napról a má­sikra került súlyos helyzetbe. Tény, hogy a múlt évben — megyei segítéssel — éppenhogy teljesítették a programot. Az 1971. év első felében hétmillió forint veszteség keletkezett és az idén a harmadik negyed­évben a hétmillió veszteséget „eltüntették”. A munkák szer­vezése, seregnyi hasznos intéz­kedés, és a megyei tanács, va­lamint a minisztérium több mint harmincmillió forint ere­jéig terjedő kezességvállalása megnyitotta a vállalat előtt az utat, hogy a csődöt elkerüljék. Kobra József, a vállalat igaz­gatója csaknem egy órán ke­resztül elemezte mélyreható őszinte kritikával a kialakult helyzetet, az ide vezető oko­kat. Többek között ilyen téte­leket sorolt fel: „A vállalat az 1970-es évet rendkívül kedve­zőtlen gazdasági eredménnyel zárta. Az építési-szerelési terv­hez képest a lemaradás több mint 35 millió forint volt, a vállalati eredmény 463 ezer fo­rintot ért el. Az alacsony ered­mény és a közben végrehajtott bérfejlesztés következtében a tartalékalapot teljes mérték­­­­ben elvesztettük, sőt az ered­ményelszámolás után még min­dig 435 ezer forint negatív egyenleg terheli az 1971-es évet. 1971. június 30-ra a terv­­szerűtlenül megnövekedett készlet — főleg anyagkészlet — következtében a hitelállomány meghaladta az ötvenmillió fo­rintot. Az átlagbér-túllépés tö­mege több mint egymillió fo­rint volt.” Tervmódosítást haj­tottak végre, a vállalat veze­tésére új embereket jelöltek ki; Átszervezték a vállalatot; koncentrálták a munkaerőt, az eszközöket; meghatározták a munkák sorrendjét; július— augusztus—szeptember hóna­pokban visszatértek a heti negyvennyolc órás munka­rendre; egyes munkaterülete­ken kétműszakos termelést rendeltek el; több mint hat­millió forint elfekvő anyag­­készletet értékesítettek; jelen­tős mértékben korlátozták az anyagbeszerzést, csökkentették a kintlevőségeket. A tervek teljesítése észreve­hetően változott az intézkedé­sek nyomán. Az év hátralevő részében tovább koncentrálják az erőket, megteremtik a jövő évi folyamatos, szervezett munka feltételeit a nagyobb volumenű építkezések vállalá­sával. Kobra József igazgató annak a reményének adott kifejezést, hogy a vállalat kollektívája együttműködve a vezetőséggel, a megyei tanács támogatásával képes a súlyos helyzetből kike­rülni. A tanácskozáson felszó­lalók is ezt hangsúlyozták. Ma­tesz József szakszervezeti tit­kár a munkásvédelem megszi­gorítását és a munkahelyeken levő szociális ellátás javítását sürgette. „A szakszervezet tá­mogatja a gazdasági vezetést a kibontakozásban” — mondotta. Gyulai István anyagosztály-ve­­zető elmondotta, hogy kevesebb létszámmal hatékonyabban dolgoznak. A csaknem hatvan­­millió forintos anyagkészlet egytizede felesleges volt, cse­kély ráfizetéssel értékesítették, és a jövőben negyvenmillió fo­rintos készlettel kívánják a termelést fenntartani. Szabó Géza főépítésvezető bírálta az építésvezetőségeket. „Korábban nem készültek fel egy-egy munkára és az egyes építke­zéseket a nagyfokú szervezet­lenség miatt túlságosan el­nyújtották. Elavult a műszaki adminisztráció, rossz a munka­helyi munkásellátás, ellaposo­dott a munkaverseny” — álla­pította meg. Gácsi Béla tamási építésve­zető a munkahelyek gyenge gépesítését kifogásolta. Ha a pincehelyi építkezésen nagyobb jogkörülálatt volna, legalább egy hónapal korábban fejezik be ott a m­unkát. Munkaver­senyt csak akkor és ott lehet szervezni, ahol van lehetőség dolgozni, ahol szervezett a munka, a korábbi években ép­­pen ez volt a vállalat erénye, most az utóbbi két évben a szervezés színvonala szinte nul­lára csökkent. Hernádi Tibor építésvezető a gépek elörege­désében látja a nem megfe­lelő eredmények elérését, ugyanakkor kifogásolta, hogy a tervezők rossz utakat tervez­nek, amelyeket lassan lehet építeni. Bien Jánosné a mun­kaügyi döntőbizottság hasznos tevékenységéről beszélt, s el­mondotta, hogy a vállalati tör­vénysértések száma jelentősen csökkent az utóbbi félévben. Falucskai Károly a szakszer­vezet megyei titkára a szocia­lista munkaverseny felélénkí­tésére hívta fel a figyelmet. Vereckei Ottó kifogásolta, hogy az osztályok között még mindig nincs meg a kellő össz­hang, ezért fordulhat elő pél­dául, hogy a nagyon magas­­ díjért bérelt gépek sokat állnak. Csurkovics János személyzeti vezető, Csapláros József épí­tésvezető, Kenderesi László fő­­technológus, Győri Attila osz­tályvezető, Tamás István okta­tási felelős mondta még el vé­leményét, majd Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyette­se értékelte a vállalat mun­káját. — Negatív értékelést adni egy vállalatról nem könnyű dolog — állapította meg. — De szükséges a vállalat kommu­nistái, aktivistái elé állni, hogy megmondjuk mit kell tenni, hogyan lehet a súlyos helyzet­ből kikerülni. Nem lehet ta­gadni a vállalat korábbi érde­meit, senkinek nincs is szán­dékában. De amikor többszöri figyelmeztetésünkre sem vál­toztattak a vállalat belső me­chanizmusán, rendjén, intéz­kedni­e kellett. Új vezetőséget állítottunk a vállalat élére, kel­(Foly­tatás a 2. oldalon)

Next