Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

TOLNA MEGYEI SZOCIALISTA MUNK­ÁS PÁL RT TO­LNA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXII. évfolyam, 1. szám ARA: 1,30 FORINT Szombat, 1973. január L A népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Miniszter­tanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, ame­­­lyet a IV. ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasá­gi fejlődés tapasztalatainak fi­gyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,,8 százalékkal emelkedett, ,a nemzeti jövedelem ennél né­mileg gyorsabban nőtt. A nép­gazdaságban a foglalkozatottak­ száma a" tervezett mértékben 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5­ 5—6 szá­­zalék­kal haladja meg a taval­­­yit. Az építési-szerelési telje­sítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt,viszonylag ala­csony az 1970. évi színvonal­hoz képest — 9—10 százalék­kal­ emelkedett.­­ Ja­vult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 5,5—6 száza­lékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-ván­dorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy mun­kásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint ta­valy. Az építőipari termelés növekedésének mintegy két­harmad része a termelékeny­ség emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlőd­tek és számos területen kedve­ző tendenciák mutatkoznak, néhány­ területen a fejlődés el­tért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jöve­delemnél gyorsabban emelke­dett, aminek fő oka a beruhá­zásoknak az előirányzatot meg­haladó növekedése. A terve­zettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növeke­dési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mérté­ket. A behozatal mind szocialis­ta, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A ki­vitel és a behozatal eltérő fej­lődése következtében a külke­reskedelmi áruforgalom egyen­lege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirá­nyozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves­­ tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal nö­vekedése összességében megha­ladja a tervezettet. A lakos­ság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy fő­re jutó reáljövedelme kb 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal ha­ladják meg a múlt évit. A jö­vedelmek növekedése és a tel­jesítmények emelkedése­­­ között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A mun­kaviszonyból származó jöve­delmek növekedés­e nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazdasá­gi jövedelmek növekedése pe­dig az áruértékesítés bővülé­séből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a ta­valyinál. A fogyasztói árszín­vonal körülbelül 2 százalék­­kal — a számítottal megegye­ző mértékben — emelkedett. 1971- ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 száza­lékkal több a­ tervezettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazda­­ságirányítás 1972.­ évi fő fel­adatét­­ a­­ fejlődés­­ kedvező vo­násainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly­­ javításában jelölte meg. Ennek­­ megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társa­dalmi-gazdasági­ előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós­ megalapo­zása érdek­ében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségek­kel összhangban álló növelé­sét irányozza elő. NEMZETI JÖVEDELEM A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 szá­zalékkal emelkedik. Ez lénye­gében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növe­kedési ütemnek. A nemzeti jövedelem fel­használásának növekedési üte­me az 1971. évihez képest, mér­séklődik. Ezen belül a fogyasz­tás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás­­ volumene (beru­házások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a fel­­használás aránya kismérték­ben a fogyasztás javára válto­­zik. BERUHÁZÁSOK 1972- ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítá­sára van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folya­matban lévő beruházások befe­jezésének meggyorsítására összpontosítja, következéskép­pen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközök­ből megvalósuló beruházások­ra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd fo­rinttal és az 1971. évinél 2— 2,5 milliárd forinttal nagyobb ös­szeget irányoz elő. A válla­lati és a szövetkezeti döntések­től függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruházások tervszerű végre­hajtását szolgálják az 1912 január 1-én életbe lépő kor­mányzati intézkedések. IPAR — ÉPÍTŐIPAR Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emel­kedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mel­lett biztosítja a tervezett ex­portot is. A terv számításai szerint — a negyedik- ötéves tervben előirányzott szerkezeti változá­soknak megfelelően — az át­lagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergia­­ipar, valamint az építőanyag­­ipar termelése.­ A terv előirányozza a kapa­citások eddigieknél hatéko­nyabb kihasználását, a munka­erő gazdálkodá­s javítását, a termelés­­ és­ az értékesítési­­ le­hetőségek jobb összehangolá­sát. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 száza­lékkal, mintegy 8—9 ezer fő­vel bővül.­A milertícióintézk­e­­dések, a munkaszervezés javí­tásának eredményeképpen a munka termelékenysége a ter­meléssel közel hasonló ütem­ben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnöveke­dést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari munka termelékeny­sége a mérsékelt termelési elő­irányzattal összefüggésben kö­rülbelül 4 százalékkal nő. MEZŐGAZDASÁG A terv 1972-ben a mezőgaz­dasági termelés 2—3 százalé­kos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő.* Szántóföldi növényekből a terv — t­ekin­­t­tettel az 1971. év; jó eredmé­nyekre — terméshozam-emel­kedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlő­ből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a ter­melés mérsékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóál­lattermelés is. A terv a sertés­­állomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha-állomány növekedésével számol. A me­zőgazdasági termelés és a ter­vezett import ehhez megfele­lő takarmányellátást biztosít. A vágóbaromfi-termelés a ke­resletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termelés 1972-ben i s kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást tesz lehetővé. ..A húsellá­tás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége to­vább bővül. KÖZLEKEDÉS A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszál­lítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A sze­mélyszállításban a vasút igény­bevétele kismértékben csök­ken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972. végén teljes hosszában üzembe lép a Metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzá csatla­kozó vonala. A Metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a táv­beszélő főközpontok kapacitá­sa bővül, mintegy 28 ezer al­központi állomás lelépése vár­ható. Mindezek ellenére a táv­beszélőigényeket teljes mér­tékben még nem lehet kielé­gíteni. , KÜLKERESKEDELEM Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növe­kedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7 száza­lékkal emelkedik. A szocialis­­ta viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb nö­vekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelke­dik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági,­­élelmiszeripari termékek kivi­tele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anya­gok, alkatrészek és a fogyasz­tási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivi­tel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 százalék­kal nő. Tőkés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban várható, de je­lentősen emelkedik a könnyű­ipar exportja is. Az import nö­vekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és kész­termékszükségletének biztosí­tásához. ÉLETSZÍNVONAL, KISKERESKEDELMI FORGALOM, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakos­ság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figye­lembe véve a fogyasztói ár­színvonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gaz­dasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézke­­­dések következtében a gazda­ság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói áremeléssel, illet­ve csökkenéssel számol­­ a terv, így az építőanyagi­par­­ te­rületén­­ egyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet le­hetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztí­tószerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett árin­tézkedések hatására a fogyasz­tói árszínvonal legfeljebb 3 százalékk­al emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét szolgálja, hogy három- és többgyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyerme­kenkénti családi pótléka havi 100 forinttal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedel­mével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom ■ mintegy 10 százalékos emel­kedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi­­állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett nö­vekedése elsősorban a termelő vállalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a terme­lés és az árukínálat szerkezeté­nek a kereslethez való igazítá­sát kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi esz­közeiből és állami kölcsöntá­­mogatással valósul meg. A la­kásépítés nagyipari módszerei­nek fejlesztését szolgálja a szegedi házépítő kombinát ü­zembe helyezése és a buda­pesti IV. számú házépítő kom­binát kapacitásának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése­­ is. EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ellátás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok­ban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerháromszáz­zal, az óvodákban pedig mint­egy tízezerrel növelik a férő­helyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok kö­vetkeztében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a lét­számcsökkenés, részben a ter­vezett osztályterem-fejlesztés hatásaként enyhül az osztály­termi zsúfoltság. A terv sze­rint emelkedik a továbbtanul­­lók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg ta­nulmányait. A felsőfokú okta­­tási intézményekben 1­4 590 nappali elsőéves hallgató felvé­telére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erő­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next