Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

i% V « * ïOiSA MÉRTEÎ * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! niś PüJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXII. évfolyam, 12. szám ARA: 90 PILLÉR Szombat, 1972. január 15. Apró Antal Szegeden Apró­ Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke pénteken Szegedre látogatott, s részt vett az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága oktatási igaz­gatóságának épületében ren­dezett megyei aktívaértekezle­ten. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Apró Antal tájékoztató előadást tar­tott az időszerű gazdasági, bel- és külpolitikai kérdések­ről. (MTI) Kállai Gyula előadása a Fejér megyei népfrontvezetők továbbképző tanfolyamán Pénteken Balatonaligán be­fejeződött a Fejér­ megyei népi frontvezetők­­ négynapos to­vábbképző tanfolyama. Csak­nem 300 községi, városi, me­gyei népfrontvezető, aktivista a tanácsok és a népfrontbi­zottságok együttműködéséről, a nőbizottságok feladatairól hallgatott előadásokat. A továbbképző tanfolyam záró napján Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke előadást tartott a Hazafias Népfront V. kongresszusának előkészüle­teiről, a mozgalom soron kö­vetkező feladatairól. Kállai Gyula a délutáni órákban lá­togatást­­ át Székesfehérvá­rott, ahol megbeszélést foly­tattak a Hazafias Népfront Fejér megyei elnökségének tagjaival. A találkozón részt vett Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára is. (MTI) Befejezte munkáját az afro-ázsiai népek szolidaritási konferenciája Kairó (MTI) Csütörtökön a késő esti órákban Kairóban befejezte munkáját az afro­­ázsi­ai népek szolidaritási szer­vezetének ötödik konferenciá­ja. A tanácskozáson több mint 80 delegáció vett részt a két kontinens országainak és nem­zetközi szervezeteknek a kép­viseletében. Abdel Szálaim El-Zajjat, a konferencia elnöke, az egyip­tomi küldöttség vezetője, az Arab Szocialista Unió közpon­ti bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket a konferencia munkájának si­keres befejezése alkalmából. Az egyiptomi nép és az ASZÚ központi bizottsága nevében köszönetet mondott azért, hogy az afrikai és ázsiai országok a konferencia színhelyéül Kairót választották. „A szolidaritási mozgalom nem könnyű, de di­cső utat tett meg — mondotta — ennek során több ázsiai és afrikai nép kivívta független­ségét. Ezek az évek az impe­­rialistaellenes front összefor­­rása jegyében teltek. A front jelenleg döntő támadásban áll az imperializmus, a gyarmati rendszer és az új gyarmatosí­tás ellen”. Az afro-ázsiai szolidaritási szervezet ötödik konferenciája csütörtökön megállapította, hogy Izrael az amerikai im­perializmus „előretolt állása” az arab világ szívében. A négynapos értekezleten el­fogadott­ határozatok meg­bélyegzik az amerikai imperia­lizmust, amiért a „bábrezsi­­meseket karöltve” a palesztínai forradalom felszámolására tö­rekszik. A kairói értekezleten jóvá­hagyott határozatok meg­bélyegzik Jordániát a palesz­tínai hazafiak ellen intézett támadások miatt, majd teljes támogatásukról biztosítják a palesztínai nép önrendelkezé­si jogát, s követelik az arab területeken tartózkodó izraeli csapatok teljes kivonását. Az afro-ázsiai szolidaritási értekezleten csütörtökön el­fogadott határozatok támogat­ják a Biztonsági Tanács 1967- es határozatát, majd üdvözlik a közel-keleti konfliktus bé­kés megoldására előterjesztett egyiptomi javaslatokat. Egy másik határozat azt hangoztatja, hogy a Ba­­do Desh népe saját maga dönt sorsáról és jövőjének alakítá­sáról, majd ugyanez a hatá­rozat követeli az iráni csapa­tok kivonását az Arab-öböl térségében megszállt három szigetről. A Vietnamról szóló határo­zat sürgeti az Egyesült Álla­mokat, hogy vonja vissza a Dél-Vietnamban tartózkodó csapatait és tegye lehetővé, hogy az Indokínában élő né­pek saját maguk dönthessenek sorsukról. 1§ Az értekezleten jóváhagyott határozatok végezetül meg­állapítják, hogy az Egyesült Államok Nixon-doktrinája teljes kudarcot szenvedett, és elítélik az Egyesült Államok kambodzsai, valamint laoszi intervencióját. Júniusra Brüsszelbe összehívták az európai népek közgyűlését Dr. Bartha Tibor nyilatkozata Dr. Bartha Tibor, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alelnöke, az európai közéleti személyek konzultatív találko­zóján részt vevő magyar kül­döttség vezetője fogadta Szalay Hannát, az MTI tudósítóját és válaszolt kérdéseire. Miben látja az európai köz­életi személyek most zárult brüsszeli találkozójának jelen­tőségét ? — Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanácskozás jó eredménnyel zárult. Mint is­meretes, a 27 országból egybe­­sereglett küldöttek — akik a legkülönbözőbb világnézeti irányzatokat képviselték — egybehangzó határozatot hoz­tak, amely szerint ez év jú­nius 2-ra Brüsszelbe összehív­ták az európai népek közgyű­lését. Sokan és joggal állapí­tották meg e határozat megszü­letése után, hogy Európa né­peinek a történelemben eled­dig még soha nem látott ará­nyú és jellegű megmozdulásá­ról van szó. — Európa népei történetük során sokszor és sokat szen­vedtek együtt, de még soha nem nyílott meg előttük olyan történelmi lehetőség, mint ma, hogy közösen fogjanak össze jövőjük­ megmentése érdeké­ben. — Természetesen tévedés és önáltatás lenne azt gondolni, 'h'opv az európai népek közgyűl­­ésének egybehívásával már "'Inden kérdés megoldódott. Ellenkezőleg, az előttünk álló hónapok, a nagygyűlés előké­szítésének az időszaka a leg­komolyabb erőfeszítést követe­li meg mindazoktól, akik kon­tinensünk békés jövőjéért fe­lelősséget hordoznak. Az európai béke és bizton­ság megszilárdításán fáradozó kormányoknak — közöttük a szocialista tábor közösségében hazánk kormányának — az erőfeszítéseit még komoly po­litikai tényezők szeretnék kés­leltetni és meghiúsítani. Sokat kell tenni tehát még azért, hogy határozott európai köz­vélemény követelje, sürgesse az európai kormányok kon­ferenciájának az egybehívását és támogassa a béke megszi­lárdításán fáradozó diplomá­ciai munka sikerét.­— Hogyan járul hozzá ha­zánk a közgyűlés összehívásá­nak ügyéhez? — Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának a megalakulásával olyan munkaközösség jött létre, amely kormányzatunk és né­pünk békea­karatának megfele­lően hatékony segítséget tud nyújtani a brüsszeli kezdemé­nyezés megvalósulásához, az európai közvélemény mozgó­sításához, így többek között a hazai közvélemény tájékoz­tatása, a más országok nem­zeti bizottságaival való együttműködés a közgyűlés megszervezése érdekében, va­lamint a közgyűlés témáinak feldolgozása sok munkát, oda­adó fáradozást igényel. His­­­szük, hogy ezek a fáradozá­sok nem lesznek hiábavalóak. Arra a reménységre jogosít fel az a lépés — egy lépés, de je­lentős lépés, — amellyel a brüsszeli konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításá­nak az ügyét földrészünkön. I Indira Gandhi üzenete Rahman sejkhez Indira Gandhi India minisz­terelnöke üzenetben üdvözöl­te Mudzsibur Rahman sejket abból az alkalomból, hogy át­vette a Bangla Desh kormá­nyának irányítását és kine­vezte kabinetjét. Az üzenet kifejezi az indiai kormányfő reményét, hogy „a Bangla Desh népe Rahman sejk ve­zetésével lelkiismeretének megfelelően a szabadság, a türelem és az emberi méltó­ság útján haladva irányítja majd a­ sorsát.” Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön Robert McNamarával, a világbank el­nökével és Paul Schweitzer­­rel, a nemzetközi pénzügyi elán vezérigazgatójával tár­gyalt arról, mit lehetne termi Kelet-Ben­gália népének meg­segítése érdekében. Az ENSZ szóvivője szerint a világszer­vezet hosszú lejáratú segély­­programot­­ kivárt kidolgozni. MTI-nyomás Máltára London (MTI) A brit had­­ügy­minisztérium pénteken dél­ben erősítette meg, hogy Min­­toff máltai miniszterelnök ró­mai tanácskozásain részt vett lord Carrington. A hadügy­miniszter kora délelőtt még a hivatalában tartózkodott, de ismeretessé vált, hogy a pén­teken éjfélkor lejáró máltai támaszpontegyezmény körül folyó alkudozás döntő sza­kaszba ért. Dom Mintoff mál­tai miniszterelnök, akiért az olasz kormány katonai külön­­gépet küldött Vallettába pén­teken délelőtt, először Emilio Colombo miniszterelnökikel és Moro külügyminiszterrel tár­gyalt. Londoniban nem erősítik meg, de Máltában valószínűnek tart­ják azokat az értesüléseket, amelyek szerint a NATO erős nyomást fejt ki Mimtoffra: fo­gadjon el az eredetileg kért évi 18 millió font sterling he­lyett, 13 milliót. Az évi 9,5 millión felüli összeget a NATO fizetné, elsősorban ame­rikai hozzájárulásból. Pénteken Angliába szállítot­ták a Máltán állomásozó brit erők hozzátartozóinak­ utolsó csoportját is. Gyáravatás Almásfüzitőn nehézipari miniszter, Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozóik Szakszervezetének­ főtitkára. Az ünnepség gyárlátogatás­sal kezdődött. Bemutatták a vendégeknek azokat az új üzemeket és nagy teljesítményű, hatásfokkal működő berende­zéseiket, amelyeket a gyár kollektívája a tervezőkkel, és a kivitelezőkkel együttmű­ködve mintegy 1,4 milliárd forintos költséggel létesített. A nagyarányú bővítés 197Î- ben fejeződött be, s már ab­ban az évben elérték a prog­ram célját: az 1964-es teljesít­­mények­­ kétszeresét, 280 000 tonna timföldet gyártottak. A gyár évenként csaknem egy­­milliárd forint termelési ér­téket ad a népgazdaságnak. Ezzel a produktummal az egy­kori almásfüzítői­­ kis üzem felzárkózott az európai kor­szerű nagyüzemek sorába. Az üzemlátogatás után a timföldgyári lakótelep műve­lődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Közt­­ponti Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mind­azokat, akik közreműköd­tek a bővítésnél. A miniszter hang­súlyozta, lehetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyag­­kincsét, a bauxitot nagyobb mennyiségben és korszerűbb eljárással dolgozzuk fel, gyü­mölcsözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. Az ünnepi nagygyűlésen ki­tüntetéseket nyújtottak át a tervezőiknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozóinak. Hárman a Munkaérdemrend ezüst-, il­letve bronzfokozatát, 19-en a Nehézipar kiváló dolgozója, négyen pedig az Építőipar ki­váló dolgozója jelvényt kap­ták meg. Sokan miniszteri di­cséretben részesültek. (MTI) A magyar t­m­fö­dipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénte­ken Almásfüzitőn: 8 éviig tar­tott munka után felavatták a kibővített és­­ korszerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula

Next