Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

i Ünnep előtti „részhajrá“ a gyönki Petőfi Tsz-ben A gyönki Petőfi Tsz ez év­ben is nagy előnnyel kezdte a tavaszi munkákat, egyetlen hold szántás sem maradt ta­vaszra, így csak folytatni kel­lett — a simítózással, a vető­ágy-készítéssel, így nincs kap­kodás, csupán megfontolt, de gyorsan, szinte ritmusosan pergő munkavégzés. És hogy ez így van, abban a már ko­rábban megkezdett, tervszerű gépfelújítás is részes : az idén tavasszal öt új, hatvanöt lóerős UTCS- és egy új MTZ- traktorral láthattak munká­hoz. Már most egy új SZK- kombájn várja az aratást, és öt új, Lajta eke sorakozik egyéb gépek mellett. (Egyelő­re más kérdés, hogy már most, az év első hónapjaiban vásá­rolt gépekért a tervezettnél többet, mintegy 200 000 forin­tot kellett fizetni, és ezt a többletköltséget maj­d az év hátralevő részében kell úgy­mond, kigazdálkodni. Minden­esetre, a szövetkezet vezetői számolgatnak; az eddigi ötve­nes helyett 65 lóerős trakto­rok. .. A traktoronkénti tizen­öt lóerő többlet a szántásban eggyel több ekefejet jelent, a költségekből már így is meg­térül.) Zengő Konrád, a szövetke­zet elnöke sorolja az elvég­zett, illetve az éppen folyó munkákat. — A simítózás megtörtént. 92 holdon elvetettük — mus­tárral köztesként — a tavaszi bükkönyt. Száznyolcvan hol­don termelünk olajlent. A ve­tést az ünnepek előtt befejez­­zük. Haminckilenc hold lesz a burgonya. Kedden kaptuk meg a vetőgumót, szerdán — gép­pel — megkezdtük az ültetést. Tizenhét holdon már földben van a cukorrépa, harmincöt hold lesz az összes. Húsz hold borsós napraforgót hasonló­képpen elvetettünk. — Jelenleg folyik még az őszi gabonák vegyszeres gyomirtása, hogy ennek mi­lyen fontosságot tulajdoní­tunk, arra éppen a tavalyi ter­méseredményekből hivatko­zunk; 250 holdon, a gyönki határban tizenhét mázsás ter­mést értünk el. De egyéb mód is átértékel­tük a műtrágyázást. Az őszi gabonák alá már az ősszel ki­szórtuk a nitrogént, most, ta­vasszal csak a gyengébben te­lelt táblákat műtrágyázzuk. Közben folyik már a kukorica alá a műtrágyázás — 244 hol­don, holdanként 150 kiló ható­anyaggal — és az előkészítő vegyszerezés is. — Minden törekvésünk az — sikerül is — hogy a kora ta­vaszi vetéseket a háromnapos ünnepre befejezzük. A tagság az elmúlt időszakban ráhaj­tott a munkára, bár valószínű, hogy néhány gép dolgozik majd, de minden szándékunk az volt, hogy ne munkával, hanem pihenéssel ünnepeljünk. Tényleg, most már azt­ szeret­nénk elérni, hogy nevezetes ünnepeinket tartsuk meg. A hétköznap legyen a munkáé, a munkaszüneti nap, az ünnep­nap maradjon meg a pihenés­nek. ' ' ‘ ’ Az elmondottakra tényleg, érdemes odafigyelni. Már csak azért is, mert a gyönki tsz­­ben az asszonyok nagy részé­nek eddig is — a tulajdonkép­peni holtszezonban' — Volt munkája.. Majd, egész télen ke­resztül végezték­ a rét-legelő­­ápolást. (a gyönki szövetke­zet nagy legelőterülettel ren­delkezik, a felújításért állami dotációt kap, de saját, jól fel­fogott érdeke, az állattenyész­tés takarmányköltségei­n­ek csökkentése.)­­ Ugyanakkor egy gond ag­gasztja a gyönkieket: a Ka­pos szabályozása révén szá­mottevő fél­kaszáló szárazab­bá vált. Öntözni kellene, de pillanatnyilag nincs pénz ön­tözőberendezésre, ám ha len­ne, akkor is aligha öntözhet­nének. A ,.gyönki Petőfivel ■ egyesült , szárazdi tsz rendel­kezett vízhasználati engedél­­­lyel, amelyet azóta vissza­vontak. Ilyen aszályos időben viszont engedély nélkül öntöz­ni, esetleg a szomszéd gaz­daságoknak okozott kárral len­ne egyenlő. . . i BI. Kitüntetések Tegnap délelőtt a szekszár­di tűzoltólaktanyában meg­emlékezést tartottak hazánk felszabadulásának 27. évfordu­lója alkalmával. Az ünnepség után kitünte­téseket adtak át a munkában kiváló tűzoltóknak, így Meksz Béla főtörzsőr­mester a Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst, Győré Gyu­la törzsőrmester a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz, Horváth Béla fő­törzsőrmester a Tűzrendé­szet! érem arany, míg Erdélyi Elemér hadnagy a Tűzrendé­szet! érem ezüst fokozatát kapta. A kitüntetéseket dr. Farkas Gyula tűzoltó alezredes, a tűz­oltóság megyei parancsnoka adta át. * . Pénteken délután­­ ünnepsé­get tartottak a MÉSZÖV nagytermében. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök Kiváló szö­vetkezeti munkáért kitüntetést adott át a mozgalom három régi dolgozójának: Bogos Do­mokosnak, a bonyhádi ÁFÉSZ igazgatósági tagjának, Filep Sándor MÉSZÖV-szakértőnek és Matus Istvánnénak, a du­­naszentgyörgyi takarékszövet­kezet vezető könyvelőjének. Egy nap Dombóvárért Termálfürdő társadalmi munkában•Milliós összefogás Dombóvár város bérből és fizetésből élő dolgozóinak igenlő szavazata döntötte el, hogy a város még az idén hoz­záfog egy negyvenmillió forin­tos beruházás megvalósításá­hoz. A tanács ehhez semmifé­le anyagi eszközzel nem ren­delkezik, az állami támogatás­ról ebben az ötéves tervben szó sem lehet. Pénz mégis lett, úgyszólván a semmiből, illetve egészséges lokálpatriotizmus­­­ból, lelkesedésből és jó szer­vezésből. Három évvel ezelőtt, az ipartelepi előközművesítés során, ivóvizet keresve buk­kantak rá az első termálforrás­ra. A víz alkáli-hidrogénkar­­bonátos hévíz, amely tartal­maz fluorid-ionokat is. Króni­kus gyomor- és bélbántalmak­­ban szenvedők számára ivó­kúrára kiválóan alkalmas. Me­leg víz, téli, nyári fürdési le­hetőség és még gyógyít is. Nem folyhat a kaposba ilyen kincs, mondogatták a dombóváriak. A tanácsválasztások idején nem volt jelölőgyűlés, ahol szóba ne került volna, mi lesz a vízzel, épül-e termálfürdő, és mikor? A válasz akkor még egyértelműen nem volt, egy kút vize kevés a fürdőhöz. Egy évvel később a második forrás már ötvennégy fokos hévizet hozott a felszínre. Új­ból az érdeklődés középpontjá­ba került a fürdő létesítésé­nek gondolata. A gunarasi te­rület szinte parcellázatlan, kí­nálja a lehetőséget, hogy ott hétvégi pihenőhely, üdülőtelep alakuljon ki a fürdő körük A régi strandot már kinőt­te a város, az ifjúsági sport­életet is fellendíthetné egy új uszoda. Az igény tehát több­­ ol­dalról is nagy t­joÜt. Pénz vi­szont erre a célra egy fillér sem. A tanács még hetvenben el­készítette egy esetleges hétvé­gi pihenő terveit, így támadt a gondolat, hogy a hatalmas összegű beruházást több lép­csőben valósítsák meg. Az el­ső lépcsőben szilárd burkola­tú út szerepel a forrásokig, tereprendezés és két kisme­­dence, valamint háromszáz te­lek parcellázása.­Az akciót vá­rosi pártbizottsági és tanács­­ülési határozat támogatta. Már régebben is érkeztek a tanács­hoz társadalmi munkafelaján­lások. Az elsők között a MÁV, a fa­teli­tő vállalat, a Láng Gépgyár, az ipari szövetkeze­tek dolgozói ajánlották fel egy-egy napi­­ munkabérüket. Az üzem­i ''4s' műhelygyű­léseken lelkesen csatlakoztak az akcióhoz, a fentieken kívül szakmunkát és segédmunkát is felajánlva. A 16­ 1972-es számú tanácshatározat, amely a termálfürdő építésének mi­előbbi megkezdése és a tár­sadalmi munka sürgős szerve­zése mellett foglalt állást, en­gedélyezte, az önkéntes hozzá­járulás gyűjtését. Rendelkezik egy, a beruházást irányító operatív bizottság megalakítá­sáról. Kiadtak ötventől­ ötszáz fo­rint értékű téglajegyeket is, azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelve. Az összes nyomtatvány és egy szép kivitelű tájékoztató el­készítését tízezer példányban, ami már meg is jelent, — a Pátria nyomda dolgozói vállal­ták — társadalmi munkában. Az operatív bizottsághoz egy­­re-másra érkeznek a felajánlá­sok. A kiviteli tervek mintegy negyedmillió forintba kerültek volna, de egy tíz személyből álló tervezői kollektíva ingyen készíti el azokat. A honvédség egyik műszaki építőezrede, negyvenezer munkaórát, a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet alakulatok fia­taljai pedig nagy teljesítményű földmunkagépet ajánlottak föl. A MÁV vezérigazgatója, dr. Mészáros Károly miniszterhe­lyettes hivatalos átiratban kö­zölte a tanáccsal, hogy a ter­málfürdő építéséhez kétezer tonna szállítást engedélyez, öt­ven százalékos kedvezménnyel. A parcellázásra kerülő há­romszáz telekre elővételi jogot élveznek azok, akik a legtöbb munkával, pénzzel járultak hozzá a pihenőhely megvalósí­tásához. A telkek árából, mint­egy hárommillió forint, a tég­lajegyek értékesítése során egy­millió-háromszázezer forint, az egy napi munkabér felaján­lásából pedig közel hatszáz­ezer forint bevétel várható, ami elegendőnek látszik az induláshoz. A fiatal város polgárai az összefogással méltóképpen ün­nepelték a volt község város­sá nyilvánításának második évfordulóját. IHAROSI IBOLYA / * KISZ-védnökség — háromhónapos időnyereség Tegnap délelőtt Szekszárdon,­­a KISZ Tolna megyei Bizott­ságán találkoztak, a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár építői, akik szocialista szerző­dést kötöttek a gyár határidő előtti megépítésére, és üzembe helyezésére. A korm­ány kiemelt beruhá­zás befejezését 1973. szeptem­ber hónapra határozta meg a Gazdasági Bizottság, a véd­nökség célja a próbaüzem há­rom hónappal korábbi, júliusi megkezdése. A háromhónapos időnyereség jelentősen hozzá­járul a falazó- és tetőfedő­­anyagellátás területén lévő fe­szültség csökkenéséhez, és je­lentős népgazdasági ered­ményt, devizamegtakarítást eredményez. A próbaüzem 1973. júliusában történő bein­dításával a gyár abban az év­ben kb. 8 millió égetett hor­nyolt cserépnek megfelelő te­tőfedő anyagot (ötszázezer te­tőnégyzetméter) és 7 millió darab kisméretű égetett tégla­anyagot termel. A létesítmény népgazdasági jelentősége tehát óriási, ezért vállalt védnökséget a KISZ Tolna megyei Bizottsága a gyár­­ építése, szerelése és az üzemszerű termelés beindítása felett. A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága vállalja, hogy mozgó­sítja és koordinálja a közvet­lenül érdekelt vállalatok, va­­lamint az építőanyagokat­­ és gépi berendezéseket gyártó és szállító vállalatok KISZ-szer­­vezeteit, hogy munkájukkal segítsék a határidő betartását. A létesítmény üzembe helye­zésén dolgozó vállalatok vál­lalják, hogy minden anyagi és erkölcsi támogatást megad­nak a KISZ-nek a védnökség­vállalásból adódó feladatok teljesítése érdekében, támogat­ják a KISZ-szervezetek kez­deményezéseit, amelyet az építési határidők be­tartására, a végzett munka minőségének javítására, építé­si anyagok, gépek vagy mun­kaerőhiány megszüntetésére, a gyártott berendezések minősé­gének javítására vonatkoznak­ . A szerződést aláírták az üzembe helyezésen dolgozó vállalatok igazgatói, a KISZ Tolna megyei Bizottságának részéről.Varjas János első tit­kár, valamint a szerződést tá­mogatók, az ÉVM * részéről Garai György, a beruházási főosztály főelőadója, dr. Vigh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese,­­ és Reinhardt Jenőné, az SZMT Tolna me­gyei titkára. RÓZSA GYÖRGY A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése Pénteken­ tartották Szek­szárdon, a megyeháza nagy­termében a Tolna megyei fo­gyasztási szövetkezetek kül­döttgyűlését, Mikóczi György­nek, a hőgyészi ÁFÉSZ igaz­­­gatósági elnökének eln­ökleté­­vel.­­ A tanácskozáson részt vejtt. Bod­ó Etelka, az Orszá­gos­ Szövetkezeti Tanács tag­ját Szakál László, a megyei pártbizottság és Korsós István, a megyei tanács képviseleté­ben. öt jelentést terjesztettek a küldöttgyűlés elé: Kálmán Gyula MESZÖV-elnök a fo­gyasztási szövetkezetek múlt évi munkájáról, valamint, a VII. kongresszus határozatai­nak Tolna megyei végrehaj­tásáról, Szoboszlai Jenő szö­vetségi titkár a MÉSZÖV költ­ségvetéséről, dr. Bársony Ró­bert, a felügyelő bizottság el­nöke a felügyelő bizottság vizsgálatairól, Steinbach An­tal, a különbizottság elnöke, a különbizottság múlt évi mun­kájáról, Csapó Jenő iroda­vezető pedig a MÉSZÖV mel­lett működő revizori iroda ténykedéséről számolt be. A küldöttek közül Szigeti János, Triber Dezső, Rónyai Sándor, Izsák Lajos és Steiner József szólalt fel, rajtuk kívül pedig Bod­ó Etelka, Szakál László és Korsós István. A tanácskozáson sok szó hangzott el napjaink egyik legidőszerűbb problémájáról, a zöldség- és gyümölcsellátás gondjairól. Megállapították, hogy az ellátás e téren Tolna megyében továbbra sem jó, amihez a többi közt az is hozzájárul, hogy az ÁFÉSZ-ek egy része ezzel a feladattal nem a súlyának megfelelően­ foglalkozik. Követendő példa­ként említették a nagydorogi és dunaföldvári ÁFÉSZ ta­pasztalatait: e szövetkezetek számos intézkedéssel­­ segítik a termelést, és évről évre sokat tesznek a jó zöldség- és gyü­mölcsellátásért. Ezzel is, más feladatokkal kapcsolatban is felvetődött a fogyasztási, ipari és mezőgaz­dasági jellegű szövetkezetek együttműködésének szükséges­sége. A különböző feladatokat ugyanis csak szoros együtt­működéssel lehet megoldani. Amint Szakál László elmon­dotta, éppen ezért koordiná­ciós bizottság létrehozása sze­repel napirenden a szövetke­zetek munkájának összehan­golására. Felavatták a dunaföldvári vízművet Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át Du­­naföldvár nagyközség lakossá­gának az új vízművet. A harmincegy kilométer hos­­­szúságú csőrendszer szinte az egész községet behálózza, min­den házhoz eljuttatva a vizet. A Tolna megyei Víz­ és Csa­tornaművek által kivitelezett létesítmény mintegy huszon­hatmillió forintba került. Eb­ből a lakosság-hozzájárulás érdekeltségenként négyezer, összesen tizennyolcmillió fo­rint volt. Ezenkívül a duna­földváriak nyolcszázezer fo­rint értékű társadalmi munkát is végeztek. Az ünnepélyes átadáson részt vett Széles István országgyűlési képvise­lő, a nagyközség párttitkára. A lakosság nevében Jendrolo­­vits Ferenc tanácselnök vette át az ország egyik legnagyobb községi vízművét. Az ünnep­ség után a meghívott vendé­gek megtekintették az új lé­tesítményt. Azonnali belépéssel fel­veszünk FAIPARI TECHNIKUST vezetői munkakörbe, valamint GÉPÍRNI TUDÓ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés : Bútoripari Vállalat Szekszárd, Mikes u. 26. (72) Mit kell tudni az 1972. évi népgazdasági tervről? címmel jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál dr. Bagota Bé­la és dr. Garam József írása az 1972-es népgazdasági terv célkitűzéseiről és problémái­ról. A könyv hasznos informá­ciókkal és elemzésekkel szol­gál, nemcs­ak a szakem­­berek­nek, hanem azoknak is, akik érdeklődéssel­­ kísérik népgaz­daságunk fejlődésének problé­máit és eredményeit.

Next