Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
i Ünnep előtti „részhajrá“ a gyönki Petőfi Tsz-ben A gyönki Petőfi Tsz ez évben is nagy előnnyel kezdte a tavaszi munkákat, egyetlen hold szántás sem maradt tavaszra, így csak folytatni kellett — a simítózással, a vetőágy-készítéssel, így nincs kapkodás, csupán megfontolt, de gyorsan, szinte ritmusosan pergő munkavégzés. És hogy ez így van, abban a már korábban megkezdett, tervszerű gépfelújítás is részes : az idén tavasszal öt új, hatvanöt lóerős UTCS- és egy új MTZ- traktorral láthattak munkához. Már most egy új SZK- kombájn várja az aratást, és öt új, Lajta eke sorakozik egyéb gépek mellett. (Egyelőre más kérdés, hogy már most, az év első hónapjaiban vásárolt gépekért a tervezettnél többet, mintegy 200 000 forintot kellett fizetni, és ezt a többletköltséget majd az év hátralevő részében kell úgymond, kigazdálkodni. Mindenesetre, a szövetkezet vezetői számolgatnak; az eddigi ötvenes helyett 65 lóerős traktorok. .. A traktoronkénti tizenöt lóerő többlet a szántásban eggyel több ekefejet jelent, a költségekből már így is megtérül.) Zengő Konrád, a szövetkezet elnöke sorolja az elvégzett, illetve az éppen folyó munkákat. — A simítózás megtörtént. 92 holdon elvetettük — mustárral köztesként — a tavaszi bükkönyt. Száznyolcvan holdon termelünk olajlent. A vetést az ünnepek előtt befejezzük. Haminckilenc hold lesz a burgonya. Kedden kaptuk meg a vetőgumót, szerdán — géppel — megkezdtük az ültetést. Tizenhét holdon már földben van a cukorrépa, harmincöt hold lesz az összes. Húsz hold borsós napraforgót hasonlóképpen elvetettünk. — Jelenleg folyik még az őszi gabonák vegyszeres gyomirtása, hogy ennek milyen fontosságot tulajdonítunk, arra éppen a tavalyi terméseredményekből hivatkozunk; 250 holdon, a gyönki határban tizenhét mázsás termést értünk el. De egyéb mód is átértékeltük a műtrágyázást. Az őszi gabonák alá már az ősszel kiszórtuk a nitrogént, most, tavasszal csak a gyengébben telelt táblákat műtrágyázzuk. Közben folyik már a kukorica alá a műtrágyázás — 244 holdon, holdanként 150 kiló hatóanyaggal — és az előkészítő vegyszerezés is. — Minden törekvésünk az — sikerül is — hogy a kora tavaszi vetéseket a háromnapos ünnepre befejezzük. A tagság az elmúlt időszakban ráhajtott a munkára, bár valószínű, hogy néhány gép dolgozik majd, de minden szándékunk az volt, hogy ne munkával, hanem pihenéssel ünnepeljünk. Tényleg, most már azt szeretnénk elérni, hogy nevezetes ünnepeinket tartsuk meg. A hétköznap legyen a munkáé, a munkaszüneti nap, az ünnepnap maradjon meg a pihenésnek. ' ' ‘ ’ Az elmondottakra tényleg, érdemes odafigyelni. Már csak azért is, mert a gyönki tszben az asszonyok nagy részének eddig is — a tulajdonképpeni holtszezonban' — Volt munkája.. Majd, egész télen keresztül végezték a rét-legelőápolást. (a gyönki szövetkezet nagy legelőterülettel rendelkezik, a felújításért állami dotációt kap, de saját, jól felfogott érdeke, az állattenyésztés takarmányköltségeinek csökkentése.) Ugyanakkor egy gond aggasztja a gyönkieket: a Kapos szabályozása révén számottevő félkaszáló szárazabbá vált. Öntözni kellene, de pillanatnyilag nincs pénz öntözőberendezésre, ám ha lenne, akkor is aligha öntözhetnének. A ,.gyönki Petőfivel ■ egyesült , szárazdi tsz rendelkezett vízhasználati engedéllyel, amelyet azóta visszavontak. Ilyen aszályos időben viszont engedély nélkül öntözni, esetleg a szomszéd gazdaságoknak okozott kárral lenne egyenlő. . . i BI. Kitüntetések Tegnap délelőtt a szekszárdi tűzoltólaktanyában megemlékezést tartottak hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmával. Az ünnepség után kitüntetéseket adtak át a munkában kiváló tűzoltóknak, így Meksz Béla főtörzsőrmester a Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst, Győré Gyula törzsőrmester a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz, Horváth Béla főtörzsőrmester a Tűzrendészet! érem arany, míg Erdélyi Elemér hadnagy a Tűzrendészet! érem ezüst fokozatát kapta. A kitüntetéseket dr. Farkas Gyula tűzoltó alezredes, a tűzoltóság megyei parancsnoka adta át. * . Pénteken délután ünnepséget tartottak a MÉSZÖV nagytermében. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést adott át a mozgalom három régi dolgozójának: Bogos Domokosnak, a bonyhádi ÁFÉSZ igazgatósági tagjának, Filep Sándor MÉSZÖV-szakértőnek és Matus Istvánnénak, a dunaszentgyörgyi takarékszövetkezet vezető könyvelőjének. Egy nap Dombóvárért Termálfürdő társadalmi munkában•Milliós összefogás Dombóvár város bérből és fizetésből élő dolgozóinak igenlő szavazata döntötte el, hogy a város még az idén hozzáfog egy negyvenmillió forintos beruházás megvalósításához. A tanács ehhez semmiféle anyagi eszközzel nem rendelkezik, az állami támogatásról ebben az ötéves tervben szó sem lehet. Pénz mégis lett, úgyszólván a semmiből, illetve egészséges lokálpatriotizmusból, lelkesedésből és jó szervezésből. Három évvel ezelőtt, az ipartelepi előközművesítés során, ivóvizet keresve bukkantak rá az első termálforrásra. A víz alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, amely tartalmaz fluorid-ionokat is. Krónikus gyomor- és bélbántalmakban szenvedők számára ivókúrára kiválóan alkalmas. Meleg víz, téli, nyári fürdési lehetőség és még gyógyít is. Nem folyhat a kaposba ilyen kincs, mondogatták a dombóváriak. A tanácsválasztások idején nem volt jelölőgyűlés, ahol szóba ne került volna, mi lesz a vízzel, épül-e termálfürdő, és mikor? A válasz akkor még egyértelműen nem volt, egy kút vize kevés a fürdőhöz. Egy évvel később a második forrás már ötvennégy fokos hévizet hozott a felszínre. Újból az érdeklődés középpontjába került a fürdő létesítésének gondolata. A gunarasi terület szinte parcellázatlan, kínálja a lehetőséget, hogy ott hétvégi pihenőhely, üdülőtelep alakuljon ki a fürdő körük A régi strandot már kinőtte a város, az ifjúsági sportéletet is fellendíthetné egy új uszoda. Az igény tehát több oldalról is nagy tjoÜt. Pénz viszont erre a célra egy fillér sem. A tanács még hetvenben elkészítette egy esetleges hétvégi pihenő terveit, így támadt a gondolat, hogy a hatalmas összegű beruházást több lépcsőben valósítsák meg. Az első lépcsőben szilárd burkolatú út szerepel a forrásokig, tereprendezés és két kismedence, valamint háromszáz telek parcellázása.Az akciót városi pártbizottsági és tanácsülési határozat támogatta. Már régebben is érkeztek a tanácshoz társadalmi munkafelajánlások. Az elsők között a MÁV, a fatelitő vállalat, a Láng Gépgyár, az ipari szövetkezetek dolgozói ajánlották fel egy-egy napi munkabérüket. Az üzemi ''4s' műhelygyűléseken lelkesen csatlakoztak az akcióhoz, a fentieken kívül szakmunkát és segédmunkát is felajánlva. A 16 1972-es számú tanácshatározat, amely a termálfürdő építésének mielőbbi megkezdése és a társadalmi munka sürgős szervezése mellett foglalt állást, engedélyezte, az önkéntes hozzájárulás gyűjtését. Rendelkezik egy, a beruházást irányító operatív bizottság megalakításáról. Kiadtak ötventől ötszáz forint értékű téglajegyeket is, azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelve. Az összes nyomtatvány és egy szép kivitelű tájékoztató elkészítését tízezer példányban, ami már meg is jelent, — a Pátria nyomda dolgozói vállalták — társadalmi munkában. Az operatív bizottsághoz egyre-másra érkeznek a felajánlások. A kiviteli tervek mintegy negyedmillió forintba kerültek volna, de egy tíz személyből álló tervezői kollektíva ingyen készíti el azokat. A honvédség egyik műszaki építőezrede, negyvenezer munkaórát, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok fiataljai pedig nagy teljesítményű földmunkagépet ajánlottak föl. A MÁV vezérigazgatója, dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes hivatalos átiratban közölte a tanáccsal, hogy a termálfürdő építéséhez kétezer tonna szállítást engedélyez, ötven százalékos kedvezménnyel. A parcellázásra kerülő háromszáz telekre elővételi jogot élveznek azok, akik a legtöbb munkával, pénzzel járultak hozzá a pihenőhely megvalósításához. A telkek árából, mintegy hárommillió forint, a téglajegyek értékesítése során egymillió-háromszázezer forint, az egy napi munkabér felajánlásából pedig közel hatszázezer forint bevétel várható, ami elegendőnek látszik az induláshoz. A fiatal város polgárai az összefogással méltóképpen ünnepelték a volt község várossá nyilvánításának második évfordulóját. IHAROSI IBOLYA / * KISZ-védnökség — háromhónapos időnyereség Tegnap délelőtt Szekszárdon,a KISZ Tolna megyei Bizottságán találkoztak, a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár építői, akik szocialista szerződést kötöttek a gyár határidő előtti megépítésére, és üzembe helyezésére. A kormány kiemelt beruházás befejezését 1973. szeptember hónapra határozta meg a Gazdasági Bizottság, a védnökség célja a próbaüzem három hónappal korábbi, júliusi megkezdése. A háromhónapos időnyereség jelentősen hozzájárul a falazó- és tetőfedőanyagellátás területén lévő feszültség csökkenéséhez, és jelentős népgazdasági eredményt, devizamegtakarítást eredményez. A próbaüzem 1973. júliusában történő beindításával a gyár abban az évben kb. 8 millió égetett hornyolt cserépnek megfelelő tetőfedő anyagot (ötszázezer tetőnégyzetméter) és 7 millió darab kisméretű égetett téglaanyagot termel. A létesítmény népgazdasági jelentősége tehát óriási, ezért vállalt védnökséget a KISZ Tolna megyei Bizottsága a gyár építése, szerelése és az üzemszerű termelés beindítása felett. A KISZ Tolna megyei Bizottsága vállalja, hogy mozgósítja és koordinálja a közvetlenül érdekelt vállalatok, valamint az építőanyagokat és gépi berendezéseket gyártó és szállító vállalatok KISZ-szervezeteit, hogy munkájukkal segítsék a határidő betartását. A létesítmény üzembe helyezésén dolgozó vállalatok vállalják, hogy minden anyagi és erkölcsi támogatást megadnak a KISZ-nek a védnökségvállalásból adódó feladatok teljesítése érdekében, támogatják a KISZ-szervezetek kezdeményezéseit, amelyet az építési határidők betartására, a végzett munka minőségének javítására, építési anyagok, gépek vagy munkaerőhiány megszüntetésére, a gyártott berendezések minőségének javítására vonatkoznak . A szerződést aláírták az üzembe helyezésen dolgozó vállalatok igazgatói, a KISZ Tolna megyei Bizottságának részéről.Varjas János első titkár, valamint a szerződést támogatók, az ÉVM * részéről Garai György, a beruházási főosztály főelőadója, dr. Vigh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, és Reinhardt Jenőné, az SZMT Tolna megyei titkára. RÓZSA GYÖRGY A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése Pénteken tartották Szekszárdon, a megyeháza nagytermében a Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlését, Mikóczi Györgynek, a hőgyészi ÁFÉSZ igazgatósági elnökének elnökletével. A tanácskozáson részt vejtt. Bodó Etelka, az Országos Szövetkezeti Tanács tagját Szakál László, a megyei pártbizottság és Korsós István, a megyei tanács képviseletében. öt jelentést terjesztettek a küldöttgyűlés elé: Kálmán Gyula MESZÖV-elnök a fogyasztási szövetkezetek múlt évi munkájáról, valamint, a VII. kongresszus határozatainak Tolna megyei végrehajtásáról, Szoboszlai Jenő szövetségi titkár a MÉSZÖV költségvetéséről, dr. Bársony Róbert, a felügyelő bizottság elnöke a felügyelő bizottság vizsgálatairól, Steinbach Antal, a különbizottság elnöke, a különbizottság múlt évi munkájáról, Csapó Jenő irodavezető pedig a MÉSZÖV mellett működő revizori iroda ténykedéséről számolt be. A küldöttek közül Szigeti János, Triber Dezső, Rónyai Sándor, Izsák Lajos és Steiner József szólalt fel, rajtuk kívül pedig Bodó Etelka, Szakál László és Korsós István. A tanácskozáson sok szó hangzott el napjaink egyik legidőszerűbb problémájáról, a zöldség- és gyümölcsellátás gondjairól. Megállapították, hogy az ellátás e téren Tolna megyében továbbra sem jó, amihez a többi közt az is hozzájárul, hogy az ÁFÉSZ-ek egy része ezzel a feladattal nem a súlyának megfelelően foglalkozik. Követendő példaként említették a nagydorogi és dunaföldvári ÁFÉSZ tapasztalatait: e szövetkezetek számos intézkedéssel segítik a termelést, és évről évre sokat tesznek a jó zöldség- és gyümölcsellátásért. Ezzel is, más feladatokkal kapcsolatban is felvetődött a fogyasztási, ipari és mezőgazdasági jellegű szövetkezetek együttműködésének szükségessége. A különböző feladatokat ugyanis csak szoros együttműködéssel lehet megoldani. Amint Szakál László elmondotta, éppen ezért koordinációs bizottság létrehozása szerepel napirenden a szövetkezetek munkájának összehangolására. Felavatták a dunaföldvári vízművet Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át Dunaföldvár nagyközség lakosságának az új vízművet. A harmincegy kilométer hosszúságú csőrendszer szinte az egész községet behálózza, minden házhoz eljuttatva a vizet. A Tolna megyei Víz és Csatornaművek által kivitelezett létesítmény mintegy huszonhatmillió forintba került. Ebből a lakosság-hozzájárulás érdekeltségenként négyezer, összesen tizennyolcmillió forint volt. Ezenkívül a dunaföldváriak nyolcszázezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Az ünnepélyes átadáson részt vett Széles István országgyűlési képviselő, a nagyközség párttitkára. A lakosság nevében Jendrolovits Ferenc tanácselnök vette át az ország egyik legnagyobb községi vízművét. Az ünnepség után a meghívott vendégek megtekintették az új létesítményt. Azonnali belépéssel felveszünk FAIPARI TECHNIKUST vezetői munkakörbe, valamint GÉPÍRNI TUDÓ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés : Bútoripari Vállalat Szekszárd, Mikes u. 26. (72) Mit kell tudni az 1972. évi népgazdasági tervről? címmel jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál dr. Bagota Béla és dr. Garam József írása az 1972-es népgazdasági terv célkitűzéseiről és problémáiról. A könyv hasznos információkkal és elemzésekkel szolgál, nemcsak a szakembereknek, hanem azoknak is, akik érdeklődéssel kísérik népgazdaságunk fejlődésének problémáit és eredményeit.