Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Nixon bejelentette : az USA két hét múlva visszatér .....­• ...............­­ * » a párizsi tárgyalóasztalhoz Nixon elnök csütörtökön be­jelentette, hogy az Egyesült Államok két hét múlva, július 13-án visszatér a párizsi tár­gyalóasztalhoz, nem­­ jelölte meg azonban az Észak-Viet­­nam elleni harci cselekmények befejezésének időpontját, vagy feltételét és ugyancsak teljes homályban hagyta az amerikai csapatok teljes kivonásának határidejét. A tévében is közvetített saj­tóértekezlet 44 percig tartott és a legtöbb kérdés a vietnami háborúra vonatkozott. Nixon nem volt hajlandó elkötelezni magát a bombázások és a VDK kikötői elaknásításának leállí­tása mellett. Jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja Észak bombázását és fenntart­ja az aknazárat, mert ezzel akar nyomást gyakorolni a VDK-ra az „érdemi tárgyalá­sok” és az amerikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. Ugyanakkor kijelentette, hogy egy perccel sem akarja tovább folytatni a bombázásokat, „mint szükséges” a megfelelő békefeltételek kikényszerítésé­hez. Megismételte azt a májusi javaslatát is, hogy egy általá­nos indokínai tűzszünet és az amerikai foglyok szabadon bocsátása fejében négy hóna­pon belül kivonja az összes amerikai csapatokat Vietnam­ból.­­ A háború pedig — szerinte — január 20-ig, az újabb el­nöki periódus megkezdéséig befejeződhet —, „ha a kommu­nisták hajlandók komolyan tárgyalni”. Más kérdésekre válaszolva Nixon tagadta, hogy az ame­rikai repülők bombázták Észak-Vietnam gázrendszereit és duzzasztóit. Elismerte, hogy Lavelle tábornok a Vietnam­ban állomásozó amerikai légi­erő volt parancsnoka ön­kényesen is hajtott végre bombázásokat Észak-Vietnam­­ban, de jóváhagyta a főpa­rancsnokság döntését, hogy ezért csak leváltás és nem had­bíróság jár. Más világpolitikai kérdések­ről szólva Nixon méltatta a Moszkvában aláírt fegyver­korlátozási egyezmények je­lentőségét, de nyomban hoz­záfűzte, hogy a további SALT- tárgyalások sikeréért újabb áldozatokat kell hozni az egyez­mények által nem érintett új fegyverfajták létrehozásával. Az elnök csak röviden érin­tett belpolitikai problémákat és ennek során elismerte, hogy a munkanélküliség magas ár­á­nyát nem sikerült olyan ütem­ben csökkenteni, mint aho­gyan a kormányzat szerette volna, viszont az inflációt sze­rinte felére mérsékelték. Végül teljes bizalmát nyil­vánította ki Agnew alelnök iránt, viszont hozzátette: csak a köztársaságpárti elnökjelölő konvenció előtt jelentik be, hogy a következő periódusra is ő lesz-e az alelnökjelölt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában ra­gadta (balról) Marcel Naville-t a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága hazánkban tartózkodó elnökét. . Derűlátó nyilatkozatok az indiai—pakisztáni csúcstalálkozó kilátásairól Az indiai—pakisztáni csúcs­értekezlet napirendjét kidolgo­­zó küldöttségek elhalasztották péntek délelőttre tervezett ta­nácskozásukat, mivel váratla­nul kórházba kellett szállítani D. P. Dhar-t, az indiai külügy­minisztérium politikai tervezési csoportjának elnökét, az indiai küldöttség egyik vezetőjét A politikust szívpanaszokkal vit­ték kórházba. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök és Ali Bhutto pakisz­táni elnök csütörtök esti kö­zös vacsorájáról részletek nem szivárogtak ki, ennek ellenére Indiai hivatalos személyiségek — a UPI jelentése szerint — a munkavacsorán folytatott tárgyalás után derűlátóan nyi­latkoztak a csúcstalálkozó esé­lyeiről. Az áprilisban kidolgozott előzetes napirendet ugyan so­ha nem hozták nyilvánosságra, de nyugati hírügynökségek tudni vélik, hogy a megtárgya­landó témák közé felvették a kashmiri kérdést és a decem­beri háború foglyainak problé­máját. (MTI) 'X Fock Jenő Mongóliába utazott (Folytatás az 1. oldalról), a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Ott volt a búcsúztatás­nál Lhamszurengin Tudev, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. ' Fock Jenő Moszkvában Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, fele­sége és kíséretének tagjai Úton a Mongol Népköztársa­ság felé pénteken megszakítot­ták útjukat Moszkvában. Fogadásukra a vnukovói re­pülőtéren megjelent Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, Nyi­­kolaj Rogyionov külügy­miniszter-helyettes és több más hivatalos személyiség. Ott volt Rápai Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete is. Fock Jenő rövid pihenő után folytatta útját. a. Európa atomerőművei A­­ nekvilág növekvő energiaigénye­­kielégítése egyre nagyobb erőfeszítéseket követel. A jelen­legi energiaforrások (pl. szén stb.) kimerülőben vannak, az ismert kőolajkészletek is csak a század végéig elegendők. Az elsődleges energiahordozók ((szén­,­­kőola­j, földgáz, víz és atomenergia) mel­lett a másodlagos energiahordozó — az elektromos áram — szerepe jelentőssé válik. 1958-ban a­­ felhasznál energia nagymértékben a szénből szárma­zott. 1969-re a szén szerepe csök­kent. A Szovjetunióban és Nyu­­gat-Európában az 1958-as 70 szá­zalékról 43 illetve 30 százalékra, a kelet-európai országokban százalékról 76 százalékra esett vissza. A kőolaj szerepe jelen­­­tősen megnövekedett. A nyolcvanas évek energiamér­legében a földgáz tör előre, a kő­­olajfelhasználás lassan növek­szik. A szénfelhasználás további csökkenése várható. Egyre több energiahordozót alakítanak át elektromos energiává. 1969-ben a felhasznált energia 24 százalékát­­adta, 1985-ben pedig 35 százalé­kát adja az elektromos energia. Az áramtermelésben nő a nuk­leáris energia szerepe is. Különö­sen az elsődleges energiahordo­zókban szegény európai országok építenek atafth erőműveket. Fran­ciaországban Nagy-sátac © iac • - • - • ban 26 200, az NSZK-ban 25 000, Olaszországban 6000, Svédország­ban 8600 mW erőműkapacitás lét­rehozását tervezik. A 80-as évek­re várható energiagondokat Bul­gária 2800, az NDK 3000, Románia IKOO—2400, a Szovjetunió 30 000 mW atomerőmű-kapacitás megépí­tésével kívánja megoldani. A hazánkban két szakaszban épülő paksi atomerőmű áramter­melő kapacitásunk kb 10—15 szá­zalékát adja majd. A tervek szerint az ezredfordu­lóra a világon termelt elektromos energia fele nukleáris energiából származik. V r,f Harcok Dél-Vietnamban A dél-vietnami népi fel­szabadító fegyveres erők pén­teken is folytatták hadművele­teiket Hué, az egykori császár­­város és An Loc, a Saigontól­­ északra fekvő tartományi szék­hely ellen. Hué térségében a támadások zömét a tüzérség hajtotta vég­re: találatok érték a kormány­csapatok állásait. An Loc vi­dékén feltartóztatták a tarto­mányi székvárossal összekötte­tést teremteni igyekvő kor­mánycsapatokat. Harcokat je­lentettek a saigoni szóvivők Saigontól keletre is. Az amerikai légierő B—52- es nehézbombázói csütörtökön és pénteken virradóra is foly­tatták szőnyegbombázásaikat az ország felszabadított termi­p létei ellen, összesen 24 hul­lámban támadtak. Százhúszezer­­ dolgozatot javítanak Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Pénteken országszerte be­fejeződött az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó több mint 60 000 jelölt írta meg június 26. és 30. között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alap­ján. Általában, két tárgyból — ritkábban . háromból — írásbeliztek, s az így elkészült több mint 120 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen is, érdemjeg­­gyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írás­belin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok — beteg­ség, hivatalos külföldi tartóz­kodás, és hasonlók — miatt nem tudtak a kijelölt idő­pontban megjelenni az írás­beli felvételi vizsgán s ezt igazolni tudják, még a felvéte­li bizottságok ülése előtt kér­hetik az intézmény vezetőjé­től a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztá­sát. Ennek időpontja az orvos­tudományi egyetemeken jú­nius 30-a volt, a többi felső­­oktatási intézményben azon­ban egységesen július 6-a lesz.­A sikeres írásbelizők néhány napon belül megkezdhetik­ a „második fordulót” a szóbeliz­tető felvételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat vala­mennyi tagozaton várhatóan július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejezik. A pályázók szóbeli felvételi vizsgáját követően valamen­­­nyi felsőoktatási intézménynél összeülnek a kari felvételi bi­zottságok, és végleges határo­zatot hoznak a felvételről, il­letve az elutasításról. . Az ér­vényben levő rendelkezések értelmében ezt követően né­hány napon belül írásban kapják meg a pályázók a fel­vételi bizottságok döntéseit. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején érte­sítik határozatukról a jelent­kezőket. Az el­utasítot­takkal közlik a vizsgán elért pontszá­mot, a döntés okát és a fel­lebbezés lehetőségét is. A si­keresen vizsgázott, de eluta­sított pályázók a bizottság el­utasító határozata­ ellen — a határozat kézbesítésétől szá­mított nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek. A kérelme­ket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezéseket előrelátható­lag augusztus második felében bírálják el. (MTI). Találkozó az ENSZ-főtitkár és az NDK külügyminisztere között Genf (MTI) Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szombaton Genfben találkozik az ide ér­kező Otto Winterrel, az NDK külügyminiszterével — jelenti az ENSZ-főtitkár szóvivőjére hivatkozva az ADP hírügynök­ség. Ez lesz az első alkalom, hogy ENSZ-főtitkár hivatalos minőségben találkozik a Né­met Demokratikus Köztársaság egyik vezető személyiségével. Tavaly U Thant betegsége kö­vetkeztében hiúsult meg egy hasonló jellegű találkozás az akkori főtitkár és Otto Winzer között. A szóvivő közlése szerint Winzer a két német állam kö­zötti megbeszélések eredmé­nyeiről kívánja tájékoztatni Kurt Waldheimet. X

Next