Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

CSALÁD—OTTHON Tanuláslélektanról — az orvos szemével A fiatal és felnőtt diákok világában az ősz jelenti a ta­nulás újrakezdésének idősza­kát. Érdemes tehát abból a hatalmas ismeretanyagból, amit „tanuláslélektan”-nak neveznek, néhány apró moz­zanatot felvázolni, hogy kön­­­nyebb és hatékonyabb legyen a tanulás. AZ EMLÉKEZET RAKTÁROZÁSA Biztosan ritkán gondolunk arra, hogy mi történik a gyer­mek agyában, amikor a betű­vetés és az olvasás tudomá­nyát elsajátítja. Voltaképpen a tanulás nem más, mint em­­léktárulás agyi idegsejtjeiben. Az olvasni tanuló gyermek a két keresztberakott vonal, az X-betű láttán megjegyzi, hogy ez az X-hanggal azonos. A lá­tott betű és a hallott hang tu­lajdonképpen nem más, mint a környező világ fizikai hatá­sainak szemünk és fülünk ré­vén való érzékelése. Ha tehát olvassuk a „Talpra magyar”-t, akkor — miközben a leírt sza­vakat látjuk — valahogyan képzeletben a kiejtett hango­kat is halljuk. Történik ez azért, mert tanulás közben az olvasott szöveg és­­ a hallott hang azonosítását sajátítjuk el. Egész sor tapasztalat szól amellett, hogy a gyermekkori élménygazdagság, az érzék­szervi­­ benyomások sokasága jótékonyan hat a későbbi években a tanuláskészségre. Ezért tanulnak általában gyor­sabban és jobban" azok" a­ gyermekek, akikkel kicsi ko­rukban többet foglalkoztak. " TANULÁS KEDVVEL Ősi megfigyelés, hogy a lel­kesedéssel, jókedvvel végzett munka gyorsabban készül el és eredményesebb, mintha ugyanazt kedvetlenül, vagy unalommal végeznék. Ugyan­ez­ érvényes a tanulásnál is. Ha valamire különösen kí­váncsiak vagyunk, ha érdekel bennünket, akkor hallatlan gyorsan történik az anyag megismerése, és rögzítése. Az pedig, hogy kit mi érdekel, nem véletlen és nem sorssze­rű. Jórészt a szülőkön, de még inkább a pedagógusokon múlik, hogy kedvet ébressze­nek a tanulással, illetve egy meghatározott tantárggyal szemben. A diák, akinek fel­keltették az érdeklődését és mohón vágyódik bizonyos is­meretek birtokába jutni, játszva, könnyedén, minden nehézség nélkül tanul CUKOR, VAGY OSTOR A kedv, az érdeklődés fel­keltése meggyorsítja és meg­könnyíti a tanulást. Fordítva: az oktalan büntetés,­ az értel­metlen szigor — és nemritkán a hagyományos­­ feleltetéssel egybekötött nem éppen meg­nyugtató élmény komoly gá­tat jelenthet a tanulásban. A sikertelenség, a szidalmazás, s az ettől való félelem hallatlan mértékben leronthatja a diák önbizalmát. Az így kialakuló kisebbségi érzés egyenesen kerékkötője lehet minden eredményes tanulásnak. For­dítva: egy-egy szülői biztatás, tanári mosoly vagy éppen di­cséret olyan rejtett értékeket hozhat felszínre a diákban, amelyek az ilyen érzelmi-em­beri segítség nélkül sosem ke­rültek volna elő. Mindebből következik, hogy a tanulás nem egyszerűen emlékkőnek rögzítése az agykéregben, ha­nem a mindenkori érzelmi, hangulati állapotunk függvé­nye is. VILÁGOSSÁG, CSEND, REND'­­ A gyermek, vagy felnőtt di­ák tanulásának hatásfoka a tanuláshoz fűzött kedven, az ismétlések számán kívül még sok tényezőtől függ. Az első és legfontosabb a rendezett kör­nyezet. Aki rendszeresen ta­nul, annak legyen valahol, a lakás valamilyen zugában ál­landó helye, ahol elrakja hol­mijait és ahol zavartalanul dolgozhat. A rend mellett a tanuláshoz jó világítás is kell. A természetes fény lehetőleg közvetlenül világítsa meg a könyvet, vagy a füzetet, a mesterséges fényt pedig irá­nyítsuk úgy, hogy ugyancsak élénk fényt vessen a könyvre. Tehát látóterünknek­­ le kell szűkülnie ahhoz, hogy figyel­münket összpontosíthassuk. Egyenesen­­ esztelenség inten­zív tanulás közben lemezját­szót, magnót, vagy rádiót bömböltetni. Talán nem érdektelen meg­említeni, hogy teli gyomorral nem lehet tanulni. Az iskolá­ból hazatért diák ebédje után játsszon legalább egy órát és csak akkor kezdjen el tanulni. Igaz, a fordítottja is igaz: éhség állapotában sem jó ta­nulni. Egymagában ezért is kívánatos, hogy a diák iskolá­­ba indulás előtt bő, kiadós reggelit és ennek keretén be­lül valamilyen fehérjét, húst, tojást, túrót, vagy tejet is fo­gyasszon. A tízóraira fogyasz­tott tejnek nemcsak az egészséges testi fejlődés miatt, hanem­ a tanulás hatásfokának javítása miatt is különös je­lentősége van. Megerőltető tornaórák után legalább tíz­perces pihenésre van szükség ahhoz, hogy eredményes és nehéz szellemi munkát végez­hessünk. ... Dr. Szendei Ádám H napközi otthonok jelentősége Az utóbbi években úgy adó­dott, hogy első osztályosaimnak több mint a fele napközi ott­honba járó tanuló volt. ők a tanítás után is együtt marad­tak, együtt ebédeltek, pihen­tek, tanultak, jászottak. Nekik mindig meg volt pontosan a házi feladatuk, gyakorolták az olvasást, a számolást, megta­nulták a feladott verset, elké­szítették a rajzolt, kézimun­káztak, énekeltek. A napközi otthont vezető tanítónő ellen­őrizte az írásbeli munkákat és számon kérte a szóbeli lecké­ket is. Szerettem a napközi otthon­ba járó tanulókkal dolgozni, mert rendszeres életmódhoz, gyors munkához szoktak. Sok­kal önállóbbak voltak, mint többi társaik. És még egy: ha­marább válnak közösségi em­berekké, előbb megérzik az egymásra utaltságot, de azt is, hogy milyen jó dolog, ha a társaik segítségére számíthat­nak. Nem úgy az otthonból érke­ző kis bátortalan, közösséghez nem szokott, félő, sokszor bi­zalmatlan, sőt önző gyerme­kek. Őket nehezebb bevonni a közösségbe. Náluk megesik, hogy nincs meg egy-egy lec­ke, akár abból a kisebb cso­portból valók, akiknek nem dolgozó édesanyja, vagy nagy­mamája segíti az otthoni fel­adatkészítést, akár azok közül való, akiknek a nyakában ott lóg a lakáskulcs, s már az el­ső tanítási naptól kezdve ma­gukra maradnak hatéves fej­jel, az őket megrohanó meg­annyi új kötelességgel. Egye­dül melegítik meg az előző es­te, vagy hajnalban megfőzött egytál ételüket, (a jó napközi otthoni ebéd helyett). S a fá­radt édesapa, Vagy édesanya, ideges hangulatban, gyorsan összecsapatja vele a leckét, ha ugyan van hozzá ’ elegendő energiája. Szidást is kap a gyerek, — jogosan —, hiszen eljátszotta az időt. De ki kí­vánhat egy hatéves gyermek­től „tervszerű” munkát? Azért jó a napközi otthoni foglalkozás, mert ott a tanító­nő irányítja a munkát. Jut a gyermeknek mindenre ideje, nagyon hamar megtanulja, hogy az idővel jól kell gazdál­kodni, s azt, hogy a jól vég­zett munka után, sokkal job­ban esik a gondtalan játszás. Azért szólunk erről időben, hogy nem teszi jól a szülő, ha magára hagyja a gyermekét már kisiskolás korban a köte­lességeivel. Ahol arra mód és lehetőség van, feltétlenül ve­gyék­ igénybe a szülők a nap­közi otthont. Jobban, könnyeb­ben tanul a gyermek, jobb közösségi ember lesz belőle, ha rendszerhez szokik, társai között nevelődik,­­ formálódik, alakul a személyisége. DR. GERGELY KÁROLYNÉ Népújság 12 1972. szeptember 10. 4 Szabad­idős ÖTNAPOS ÉLET Egyre többen­ vagyunk , az az 5+2-es életforma részesei, a szabad szombatok bevezeté­sével mind több család mun­karendje és életritmusa válto­zik meg. Ami az öt munkana­pot illeti, abban nincs hiba, ott jól olajozottan, megszokott medrében halad az életünk. Hanem a két pihenőnapunk 48 órája, hát azt még meg kell tanulnunk okosan eltölteni...! Nem­­ vitás, hogy nagyon sok minden múlik a pénzen. Egy kétnapos túrához, vagy utazás­hoz bizony elég sok forint kell. Csakhogy ezt a két napot na­gyon sok mindenre fel­ lehet használni nagyobb pénzösszeg nélkül is. Szomszédaink, Ausztriában például még az üzleteket is zárva tartják szombat-vasárnap, s teljesen átadják magukat a két nap kikapcsolódásnak. Nincsenek nagy hétvégi vásárlásaik, a hírek szerint mégsem halnak éhen. Ehelyett beszerzik az élelmüket az öt munkanapon és a kétnapos víkenden ke­rékpároznak és sétálnak, spor­tolnak és olvasnak, mert a pihenést szó szerint értik, ők, ha csak lehet, távol­­ tartják, magukat a főzéstől, mosástól, a takarítástól és egyéb­ házi foglalatosságtól. A kétnapos teljes kikapcsolódás csodálatos váltást biztosít az ember szá­mára, ha valóban­ képes kitör­ni megszokásaiból, ha nem kö­ti le magát vége nincs házi­munkával, tévénézéssel és he­­veréssel.. Élni, tudni kell! — tartja a közmondás is, és mi még nem dicsekedhetünk kü­lönösebb jártassággal az öt­napos életformában. Nem nép­­telenednek el szombat reggel­től vasárnap estig a városa­ink, nem alusznak ki a kony­hai tűzhelyeink, és nem csuk­nak be az üzleteink sem. Sőt! Mintha mindennek éppen az ellenkezője történne. Mintha még zsúfoltabbak lennének a közlekedési eszközök, az üzle­tekbe is alig tudunk bejutni a sokadalomtól. * A változásért, az 5+2-es életforma egészséges, gazdag és újszerű kialakításáért a legtöbbet a háziasszonyok te­hetnek. Éspedig azzal, ha tu­domásul veszik, hogy az évekből és az évtizedekből a férjük és a gyermekeik nem egy-egy­­ többfogásos ebédre emlékeznek vissza, hanem az együtt töltött időre, egy-egy nagy családi kirándulásra, kö­zös moziba­ és vendégségbe^ menésre. Amíg a háztartások önkéntes rabjai, az asszonyok ezt meg nem értik, addig hiá­ba a szabad szombat, hiába a kétnapos munkaszünet, igazi pihenés helyett legfeljebb egy töltött paprika friss íze és sok­sok mosogatnivaló marad a pihenőnapok nyomában... Te­hát élni nemcsak tudni kell. Előbb meg is kell tanulni. Jvé Rejtvényünkben három vicc csat­tanóját helyeztük el Vízszintes : 2. Csoda : Egy tata­rozás alatt álló templomban a plé­bános arra kéri a sekrestyést: vi­gyen ki egy szobrot, nehogy va­lami baja essék. Kisvártatva a sekee­restyés lelkendezve visszarohan: — Csodál Csoda történt! A szobor jó! Mozog! — Ejnye, fiam — fe­leli szemrehányó hangon a pap, ... (folytatása e sorban). 13. Fű­­szőnyeg. 14. Ezen a helyen (táj­szóval). 15. sz. 16. A szerelem gö­rög istene. 18. Oroszlánfejű, kecs­ketestű, kígyófarkú, tűzokádó szörnyeteg a mitológiában. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Jelfo­gó. 22. Az egyik Gorgó az ókori görög mitológiában. 24. Határozat­lan névelő. 25. Sav és bázis „gyer­meke”. 26. Női becenév. 27. Latin hármas. 29. A szabadba. 30. Férfi­név. 32. Zenei kettős. 33. Keleti fejedelmi cím. 35. Személyes név­más. 37. Szovjet vágtázó. 38. „Jaj, de magas . . . vendégfogadó”. 40. Buli: — Fiacskám Kovácsék köl­csön kérték ma estére a magnón­kat. — Mi a csoda? Táncolni akar­nak? (A választ lásd e sorban.) 43. Dél-amerikai törzsfőnök. 44. Azonos hangzók. 45. Női becenév. 46. Katonai kiképzés jelzője. 48. Fájdalom. 50. Vita kellős közepe! 51. Óizlandi népi prózai elbeszé­lés. 52. A vízi járművek „réme”. 54. Kassák folyóirata volt. 55. Há­rom a kislány egyike (ford.). 56. Richard Strauss leghíresebb ope­rája. 58. A Duna mellékfolyója Romániában. 59. Börtönbüntetését tölti. 61. Főváros Kis-Ázsiában. 62. Nagy mennyiségben zúdítok. 63. Berúgat. 65. Tenger Európában. 67. Becézett női név. Függőleges: I. Okos bébi: A bölcsődében egy kisfiú minden más gyermeket túlhar­­sogva bőg. — Miért ordít annyira ez a fiúcska? — •kérdi egy mama. — Talán nagyon fáj neki valami­je! — Dehogy] — legyint aggoda­lom nélkül a gondozónő . . . (Vá­laszának folytatása e sorban.) 2. Színészünk (Oszkár 1876—1965). 3. Folyónk. 4. Kerek szám. 5. Indu­­latszó. 6. Vajon számos? 7. Olasz filmszínésznő (Valii) keresztneve. 8. Szántja. 9. Város a­z NDK-ban. 10. USA. 11. Kicsinyítőképző. 12. Állati nyakravaló. 17.­ Kötőszó (ford.). 19. Folyónk. 22. Lehető­ség. 23. A Zwinger városa. 25. Oda ....: nem izgatja magát. 27. Árpád nemzetségének teteme. 28. Egyetemi város Angliában. 31. Rába-parti egyesület. 32. Töbör, zsomboly. 33. Hahotázó. 34., Férfi­név, becézve. 36. Járom. 37. Hely­határozói rag. 39. Megyénk. 4. Amennyiben. 42. Tibeti gyapjas szarvasmarhafajta. 47. Több kirá­lyunk neve. 49. Lám. 50. Gyenge­elméjű. 52. Szóösszetételek előtag­jaként az utótagnak a tejjel való kapcsolatát jelöli. 53. Kiváló basszistánk (Endre 1906—1960). 55. Tagadása az ateizmus. 56. Táncdal­szövegírónk (István). 57. ö, egye­dül. 58. Horgany vegyjele. 60. Ro­mán pénz többesszámban. 61. Al­ma ... : város a Szovjetunióban. BC­I 62. Olaj, több idegen nyelven. 64. Izomkötő szalag. 66. Tova. Beküldendő a vízszintes 2., 40. és­ a függőleges 1. számú sorok megfejtése levelezőlapon 1972. szeptember 18-ig a Megyei Műve­lődési Központ, Szekszárd címre. A­­ levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1972. augusztus 27-i kereszt­­rejtvény megfejtése: A „T” betűk száma: 18. Könyvjutalmat nyertek: Czár Istvánná Szekszárd, Hermann Ot­tó u. 12. L/2., dr. Gábor Béla Tolna, Marx u. 1., Szarvas Antalné Regöly, Hunyadi u. 13. Tóth Gyu­la Dombóvár, Bajcsy-ZS. u. 3., Varga Miklós Szekszárd, BM-klub. A könyveket postán küldjük el. SZEREK

Next