Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

VI TOLNA MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S­Z Oki jl­ s Ta>,fr M KÁDÁRT­­OLNA M­E­­G­Y­EI BIZOTTSÁGÁN­A * l A Pl*, XXXI. évfolyam, 288. szám AKA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1912. december 7. ••Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden : a szövetkezetek állami felügyelete — a hústermelés növelésére hozott intézkedések végrehajtása — a középiskolák oktató-nevelő munkájának tapasztalatai Tegnap délelőtt kissé rend­hagyó módon, azzal kezdődött el a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése, amivel egyébként zárulni szokott. A testület — egy minisztériumi szintű tárgyalás miatt — az ülés eredetileg ötödik napi­rendjét alkotó „bejelentések“ megtárgyalásával foglalkozott a lejárt határidejű vb-határo­­zatok végrehajtásáról szóló el­­nöki jelentés jóváhagyását kö­vetően. Aztán szokatlan volt a vb. tegnap délelőtti ülése azért is, mert az elmúlt egy év so­rán nem volt a megyei tanács vb-nek olyan tanácskozása, amelyen olyan sok tanácsko­zási joggal felruházott meg­hívott vett részt, mint ezen az ülésen. Az érdeklődő „sokada­­lom” annak a napirendnek szólt, amelynek előterjesztője Horváth József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, tárgya pedig a szövetkezetek állami felügyeletének helyzete, az ál­lami felügyelet gyakorlásának további feladatai volt. A megyei tanács vb. ülése e napirendjének megtárgyalásá­ban részt vett Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Major Lajos, a MÉM szövet­kezeti főosztályának képvise­lője a MÉSZÖV és KISZöv elnökei, mindkét területi tsz­­szövetségünk titkárai, továbbá a megyei tanács számos osztá­lyának vezetője is. A megyei tanács vb. tegnapi ülésének ez a napirendje mes­­­szemenően megfelelt az itt részt vevők várakozásának. A téma jelentőségét méltatva nem árt talán arra figyelmez­tetnünk, hogy hazánkban a szövetkezeti mozgalom kezdeti időszakában állami irányítás jellemezte az állam és a szö­­vekezetek viszonyát. A moz­galom gyors és eredményes fejlődése, szövetkezeteink gaz­dasági önállóságának kiszéle­sedése viszont — különösen a gazdasági reform bevezetését követően — túlhaladta a szö­vetkezetek állami irányításá­nak és törvényességi felügye­letének korábban alkalmazott módszereit. Az MSZMP X. kongresszu­sán a Központi Bizottság be­számolója úgy értékelte, hogy szövetkezeti mozgalmunk gaz­daságilag és politikailag egy­aránt fontos szerepet tölt be társadalmi fejlődésünkben, s a szövetkezeti tulajdont az ál­lami tulajdonnal azonos jelle­gű, szocialista tulajdonnak is­merte el. Ezért, és a szövet­kezeti mozgalom további fej­lődése érdekében javasolta az új, egységes szövetkezeti tör­vény megalkotását is, amire 1971-ben került sor. E törvény rögzítette — egyebek között — a szövetkezeteket érintő álla­mi tevékenység módszereit és eszközeit, melyeknek gyakor­lása, illetve alkalmazása a szö­vetkezetek jogszerű és eredmé­nyes működését hivatottak szolgálni, biztosítani. Mint azt a szövetkezetek ál­lami felügyeletének tapaszta­latait és további tennivalóit summázó vitában többen is hangsúlyozták, a végrehajtó bi­­zottság ezúttal újszerű feladat megvalósulásáról készíthetett számvetést. Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese felszólalásában elmondotta, hogy a SZÖVOSZ jónak értékeli a törvényességi felügyeletet szövetkezeti moz­galmunk mindhárom ágazatá­ban. És e reális értékeléssel egybehangzik mindaz, amit az állami felügyelet egyéves ta­pasztalatait összegező Tolna megyei jelentés tartalmazott. Major Lajos, a MÉM szövet­kezeti főosztályának képvise­letében azt fejtegette, hogy ör­vendetes módon sok meghívást kap mostanában a minisztéri­um a megyei tanácsoktól olyan végrehajtó bizottsági ülésekre, amelyek szintén a szövetkeze­tek­ állami felügyeletének hely­zetével, tapasztalataival foglal­koznak. " A napirend felett nyitott igen élénk vita zárszavában Szabópál Antal, a megyei ta­nács eln­öke azt mondotta, hogy az állami felügyelet gyakorlá­sának eddigi eredményei kez­detiek. Éppen azért, elsőrendű feladat a jövőben oda hatni, hogy a szövetkezeti gazdálko­dás — a gazdálkodás mindhá­rom ágazatában — megfeleljen a társadalmi, szövetkezeti és egyéni érdekeknek , segítséget adni szövetkezeteinknek ahhoz, hogy működésük megfeleljen alapszabályainknak. A végrehajtó bizottság ez­után Somorjai Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ve­zetőjének jelentését, a megyei NEB, tárgyhoz kapcsolódó, föl­jegyzéseivel együttesen tár­gyalta meg. E napirend a szó szorosabb értelmében minő­sült „húsbavágónak”, lévén, hogy a megyei tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a húster­melésre hozott országos és he­lyi intézkedések hatásáról adott számot, különös tekintettel a szarvasmarha-állomány növe­lésére hozott határozat végre­hajtására. A középiskolákban folyó ok­tató-nevelő munka tapasztala­tairól Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője tájékoztatta jelentésében a végrehajtó bi­zottságot. A téma megtárgya­lásának időszerűségét aligha szükséges hangsúlyozni. A köz­oktatás-politikai határozatok megjelenése óta alsó-, közép- és felsőfokú oktatásunk ügye egyaránt a közérdeklődés hom­lokterében áll. S miután ezek a határozatok hosszú időtávra elegendő feladatokat tartal­maznak, minden összegezésre törekvő dokumentum jelentős, mely a való helyzet feltárására törekszik, ezzel együtt arra is, hogy a helyi tennivalók végle­ges megfogalmazásakor mind­az a végrehajtandó feladatok listájára kerüljön, ami közép­iskolai hálózatunk korszerűsí­tését, fejlesztését célozza. E feladatok közül csak néhányat. Fokozni kell a nevelés haté­konyságát és tudatosságát; szé­lesíteni a szocialista nevelési elvek céltudatos gyakorlásának lehetőségeit. Továbbfejleszteni az általános és a középiskolák közötti kapcsolatokat; javítani a pályairányítás munkáját, hogy minél több jó képességű, tehetséges munkás- és paraszt­gyerek kerüljön felsőoktatási intézményeinkbe. A napirend vitájában számo­san adtak hangot abbeli meg­győződésüknek, hogy a közép­iskolákban folyó oktató-nevelő munka hatékonyságának ne­gatívumai nem jelentenek Tolna megyei specialitást, mint ahogy nemcsak Tolna megyei jellemzője például a középiskolák éle­tnek­ a neve­lők és tanulók túlterhelése, de még meglevő tárgyi, személyi feltételek jobb kihasználására való törekvés helyenkénti mel­lőzése sem. Miután a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága megtárgyal­ta a megye középiskoláiban folyó oktató-nevelő munka ta­pasztalatait, jóváhagyta az elé­je terjesztett határozati javas­latokat. E határozatok — folyamatos érvénnyel — az oktatás-neve­lés hatékonyságának fokozá­sát ígérik. Megyei tanácskozás a forgalmi és hírközlési fejlesztésről December 6-án Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes Tolna megyébe látogatott. Látogatá­sa során tanácskozást folyta­tott a megye párt- és tanácsi vezetőivel. A tanácskozás témáját ké­pezte: A körzetesítés és for­galomátterelés végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatai; a megye területén az 1973. évi főbb közlekedési és hírközlés­fejlesztési célkitűzések. A tanácskozáson részt vett Somi Benjamin, a Tolna me­gyei pártbizottság titkára, Sza­­bópál Antal,­­a Tolna megyei Tanács elnöke, a megyei ta­nács illetékes vezetői, illetőleg szakigazgatási szerveinek ve­zetői, a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium főosztályai­nak képviselői, a 11. sz. Volán Vállalat és a megyei közúti igazgatóság vezetői. A tanácskozás után a részt­vevők megtekintették a Volán Vállalat megyei telephelyét, ahol további eszmecserére ke­rült sor. Allende megérkezett Moszkvába A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szov­jet kormány meghívására, szer­dán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Salvador Allende chilei államfő, felesé­ge és leánya kíséretében. A két ország állami zászlói­val feldíszített vnukovói repü­lőtéren A rendet és a kísére­tében levő személyiségeket Nyikolaj Podgornij, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. A chilei elnök fogad­tatá­sán jelen volt Mario Dam­­grand­i, Chile ideiglenes moszk­vai ügyvivője is. A repülőtéren a magas ran­gú vendég üdvözlésére gyalog­sági, légi és haditengerészeti díszszázad sorakozott fel. El­játszották a két ország állami himnuszát. Salvador Allende és Nyikolaj Podgornij a dísz­század előtt elvonulva köszön­tötték a szovjet katonákat A főváros sugárútjain, ame­lyeken Allende a Kremlhez hajtatott, Moszkva dolgozói forró ünneplésben részesítették a vendéget. (MTI) Szerdán ismét tárgyalt Le Duc Tho és Kissinger A dél-vietnami hazafiak nagyszerű fegyverténye Párizs (MTI) Le Duc Tho, a VUK párizsi tárgyaló küldött­ségének különleges tanácsadó­ja és Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója — a keddi egynapos szünet után — szer­dán délelőtt folytatta bizalmas megbeszéléseit. A szerda délelőtti bizalmas eszmecserén Le Duc Tho kí­séretében Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló delegációjá­nak vezetője és Nguyen Co Thach, a demokratikus Viet­nam külügyminiszter-helyette­se, Kissinger kíséretében pe­dig helyettese, Alexander Haig tábornok és William Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár­­helyettes vett részt. Nagyszerű fegyvertényt haj­tottak végre szerdán hajnal­ban a dél-vietnami népi fel­szabadító erők. Több mint fél­száz rakétájuk és aknájuk csa­pódott be a dél-vietnami fő­(Folytatás a 2. oldalon) Ma már többnyire az összefüggéseket elemzik és mind helyesebbek a következtetések Hegyei tanácskozás a KB november 14 —15-i állásfoglalásáról Szerdán délelőtt tanácsko­zást tartottak a megyei párt­­bizottság propaganda- és mű­velődési osztályán az MSZMP Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i állásfogla­lásáról, amelyen a járási párt­­bizottságok illetékes vezetői, va­lamint a különféle társadalmi szervek képviselői vettek részt. A tanácskozás résztvevőit Tol­nai Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára köszöntötte, majd a járási elvtársak beszá­moltak a határozat visszhang­­járól, végezetül pedig István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője a feladatokról beszélt. A tanácskozáson elhangzot­tak is igazolták: általános ta­pasztalat, hogy a dolgozók me­­gyeszerte élénken reagáltak a határozatra, ami nemcsak a megjelenése utáni napokban volt fő téma, hanem ma is az. De amíg az első napokban sokan csak egyes részkérdése­ket ragadtak ki, ma már több­nyire az összefüggéseket elem­zik, és­­ mind helyesebbek a kö­vetkeztetések. A megye kom­munistái a megyei és járási tanácskozások után ezekben a napokban taggyűléseken fog­lalkoznak fő napirendi pont­ként e határozatokkal. A tag­gyűlések legtöbb helyen aktí­vak, sok párttag szólal fel, amiből egyértelműen arra le­het következtetni, hogy a párt­tagság készséggel támogatja annak végrehajtását. Többen elmondották, hogy a közhangulatot mennyire meg­nyugtatta ez a határozat. A dolgozók zömét azért nyugtat­ta meg, mert az világosan megjelöli azon árucikkek kö­rét, ahol indokolt az áremelés, a másik oldalon pedig azt is, hogy mit kapnak. Az igazsághoz azonban hoz­zátartozik, hogy a határozat egyes részkérdéseit illetően néha téves felfogással is lehet találkozni, éppen ezért bőven akad agitációs feladat tovább­ra is. A párthatározatok mind­egyike e következetes pártpoli­tika egy-egy fontos, aktuális teendőit összegezi. Az MSZMP Központi Bizottsága ezúttal is őszintén, nyíltan feltárta a helyzetet, megjelölte a tenni­valókat. Most az szükséges, hogy az alapszervezetek az agitációs munkájuk során ugyanilyen őszinteséggel be­széljenek a tömegek előtt a határozatról , megértessék az összefüggéseket, megvilágítsák az egyes részkérdésekben fel­merülő problémákat, mégpedig úgy, hogy a határozat külön­böző pontjait kivetítsék üze­mük, munkaterületük sajátos körülményeire. Csak az igen konkrét agitáció lesz eredmé­nyes, csak így lehet minden­kivel megértetni a határozat mögötti valóságot. Azt, hogy társadalmi, gazdasági helyze­tünk töretlenül erősödik, s amikor itt-ott ellentmondások keletkeznek, azok fejlődésünk természetes következményei. 1

Next