Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

y Iskola — a társadalmi munka középpontj­ában Az iskola környékén lakók úgy vélekednek, hogy a tár­sadalmi munkának hagyomá­nyai vannak itt, s az iskola szavára majd minden szülő vállalja a pluszmunkát, a köz érdekében, a gyerekek érde­kében.­­ Faludi Jánossal, a szekszár­di Déli kertvárosi 4-es számú általános iskola igazgatójával beszélgetünk. — Örülök, hogy a környé­ken lakók így vélekedtek, — mondja Faludi János igazga­tó — valóban, az az igazság, hagyományai vannak nálunk a társadalmi munkának, s e hagyományok gyökerei az is­kola építéséhez nyúlnak vis­­­sza. Bevezetőképpen szüksé­gesnek tartom, hogy néhány adattal érzékeltessem az el­múlt évek folyamán végzett társadalmi munkák értékét. Kimagasló társadalmi munkát végeztek a szülők 1965 őszén, az iskola építésében. Az akkor végzett társadalmi munka ér­téke több mint ötvenezer fo­rint volt A kivitelező válla­­­latnak segédmunkásgondjai voltak, így azután a szülők segédmunkásként dolgoztak. A következő években általában harminc-harmincötezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a szülők, s a munkák java része parkosításból, földmunkából, osztályok dí­szítéséből állt — Arra kérem, azokat az eredményeket, me­lyeket társadalmi munkával értek el. — Nézzük talán az 1972-es évet, amikor is az egész év fo­lyamán több mint kétszázezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a szülők. 1972- ben készítették a tantermek parkettájának csiszolását, vi­­lupálozását, azután ugyancsak az osztálytermek szebbé téte­le érdekében a szülők pozdor­­jalemezzel borították be a fa­lakat, másfél méter magasság­ban.­­ Az előbb elmondottak ki­sebb eredmények azoknál, melyeket az udvarunkon épí­tendő úttörőpark létrehozásá­ban elértünk. Társadalmi munkában a gyerekek és szü­lők közösen végezték el a földmunkákat, többek között az iskolai fürdőmedence föld­munkáit is... — Fürdőmedence? — Igen, akár kis strandnak is nevezhetném. Reméljük, az idei nyár folyamán már hasz­nálni tudjuk. Célunk, hogy ta­nulóink megtanuljanak úszni. A medence csak egyik eleme a társadalmi munkával készülő úttörőparkunknak. A parkban tenisz-, kézilabda-, tollaslab­da-, kosárlabdapálya is helyet kap, s ezenkívül legalább har­mincféle játékelem is. Ezenkí­vül a megfelelő honvédelmi ne­­velés érdekében elkészítettük a nyolc lőállásos lópályát is. — Az elmondottak azon tár­sadalmi munkákról szólnak, melyeket a gyerekek és szülők együttesen, az iskola szebbé té­te­le érdekében végeztek el A tanulók tesznek-e valamit a környék sz­ebbé té­teléért . — Gondolom, arról van szó, hogy „kifelé” mennyi társa­dalmi munkát végzünk. — Pontosan. —­ Nos, minden szerényte­lenség nélkül elmondhatom, szégyenkezni valónk nincs. Hiszen az iskola tanulói, út­törői az 1972-es év folyamán a városi tanács költségvetési üzemével kötött szerződésük alapján elvégezték a közeli Kecskés Ferenc utca parkosí­tását, tereprendezését. Ezen belül felásták a járdák mel­letti területeket és virágágyá­sokat létesítettek. Ha az isko­­la környékénél­­ maradunk, meg kell említenem, hogy a tavalyi nyár folyamán lezaj­lott mezőgazdasági kiállítás végeztével a kiállítás hatal­mas területén a gyerekek tár­sadalmi munkában segítettek a rendcsinálásban is. Ezenkí­vül jelentős társadalmi mun­kának tartom azt is, hogy az iskola leánytanulói a Tartsay­­lakótelep idős, magányos la­kóit különféle módokon segí­tik. Végezetül még egy társa­dalmi munkát hadd említsek meg, úttörőink jelentős részt vállaltak a Tartsay-lakótelepi KRESZ-park kialakításában is. Hogy miért írtuk itt mind­ezeket la? Példaként. A társa­dalmi munka fogalma ponto­san azt jelenti, amint azt a Déli kertvárosi 4-es számú ál­talános iskola pedagógusai, tanulói és a szülők értelmez­ték. — vi - Zárszámadás előtt Nyáron a kombájnosok aratnak, ilyenkor, télen, az irodai dolgozók — mondja a gyönki Petőfi Tsz főkönyve­lője, mikor a zárszámadási előkészületekről érdeklődünk. S ha már az aratásnál tartunk, nem érdemtelen megjegyezni, hogy a tavalyi csapadékos időjárás, a gabonakombájnok elégtelensége miatt múlt év­ben nagy veszteséggel takarí­tották be a gabonatermést. A jégkár, az erózió, a csapadék és a viharkár rányomta bélye­gét a tavalyi termésre, hiszen csak búzából 2100 vagon volt megyénk termelőszövetkezetei­ben a kiesés. Természetesen a bő kukorica- és cukorrépater­més ezt a hiányt némileg pó­tolta. Megyénkben idén vala­mivel több szövetkezet zárja gyengébben az évet, mint az előző esztendőben. A „téli ara­tás” szorosan összefügg a nyá­ri aratással: ahol kevés ter­mést takarítottak be a nyár és az ősz folyamán, ott ter­mészetesen télen sem írhatnak be többet. A gyengén záró tsz-ek egyi­ke a kurdi Új Élet Termelő­­szövetkezet. Pillanatnyilag a tsz vezetősége úgy látja, hogy bár mérleghiány nem lesz, de idén jelentős összeget nem tudnak megtakarítani. Mind­össze félmillió forint jut a fejlesztési alapra, s a bizton­sági tartalékot nem tudják növelni. A zárszámadási idő­szak egybeesik a tervkészítés idejével. Kurdon a következő gazdasági évben is a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a búza, kukorica és kender termelése képezi a szö­vetkezet termelésének alapját. A mérleg, a zárszámadási közgyűlés sikeres előkészítése és az 1973-as agronómia­­terv kidolgozása a legfőbb tenni­való pillanatnyilag Bogyiszlón is. A várható eredményről amíg a mérleg el nem készül, pontos kimutatás nem várha­tó, hisz szűkítettt önköltséggel értékelik a készleteket, s oszt­ják el a költségeket ágazaton­ként. A gyönki Petőfi Tsz-ben attól függően, hogy az össz­­bértömeg a tervhez és az elő­ző évhez képest hogy alakult, fizetnek az idén a tagságnak. A szövetkezetek többségé­ben ezekben a napokban be­fejeződik a leltározás. Egyez­tetik a készletnyilvántartáso­kat a leltárral, rendezik a számlákat, végzik a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat. Közben pedig természetesen végzik az időszerű munkákat: az állatok gondozását, trágya­­szórást, a magtári munkákat, készülnek a tavaszi csúcs idő­­szakra, javítják a gépeket. Utazó Tolna megyeiek Az elmúlt évben népszerűek voltak megyénkben az IBUSZ szervezett kül- és belföldi tú­rái. Főleg a tamási tsz-szö­­vetség, a szekszárdi Fiatal Utazók Klubja, a Hőgyászi Ál­lami Gazdaság és az ÉDOSZ 1973. január 3. tagjai, illetve dolgozói éltek e lehetőséggel, akik a Szovjet­unióban, cseh—lengyel túrán, s a jugoszláviai Porecsben jár­tak. A tamási tsz-szövetség egy alkalommal ausztriai me­zőgazdasági szaktanulmányutat is szervezetetett. Külföldön összesen háromszázhatvan­­hárman jártak csoportos uta­zás keretében, míg a harminc­két belföldi IBUSZ—TIT túrán 1216-an. Ezek közül különösen népszerű volt a szegedi szabad­téri játékok megtekintése. képújság 3 Megkezdődtek a sárszentlőrinci Petőfi-ünnepségek Sárszentlőrincen, Petőfi diá­koskolásának színhelyén ren­dezték az országban az első Petőfi-ünnepséget, s a cente­nárium megünneplésében is az elsők voltak. A 150. évforduló alkalmából egész évre szóló tervet készítettek Sárszentlő­­rincen, melynek megvalósítá­sában részt vesz a falu apraja­­nagyja. A Petőfi-év első eseményére január elsején került sor, ami­kor a szekszárdi Babits mű­velődési központ által készí­tett „Petőfi Tolna megyében” című filmet mutatták be. Ez volt a film ősbemutatója, s oly nagy sikert aratott, hogy a falu a film megismétlését kérte. A kísérő műsorról az általá­nos iskola Petőfi raja gondos­kodott: Tóth Miklós tanár, rajvezető tanította be a nagy tetszést kiváltott emlékműsort. Az évfordulóval kapcsolat­ban a TIT előadássorozatot rendez Sárszentlőrincen, mely­nek első előadására szomba­ton este fél 7-kor kerül sor. Csepregi Béla, Sárszentlőrinc múltjának jeles kutatója be­szél Petőfi sárszentlőrinci ta­nárairól. A .... ............... ga ...­.a.wti tuutepücg...«M»­dezett Budapesten a Petőfi-szo­bornál. Hétfői kérdésünk — kedden­­....... ..................■ [UNK] ..■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]—­­ e ■1 ,MW Tiszta lesz-e a járda, ha esik a hó, az ónos eső ? Válaszol: Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója a fegyelem megteremtésének, mostanában ez nem okoz gon­dot. Ugyanakkor nyolcvan házfelügyelő közül megbete­gedhet néhány és a be nem jelentett betegségről mi nem­ szerzünk tudomást, legfeljebb azt vesszük észre, hogy havas marad a járda. A vállalati házkezelési szerv dolgozói egy­más között felosztották a terü­letet és elvégzik az ellenőrzést. Ha szükség lesz rá, a házfel­ügyelők idén is megtisztítják a járdákat a hótól, felszórják a járdákat. — A nagyobb havazás, a síkos úttest akadályozza-e té­len a szemétszállítást? — A KPM-mel és a költség­vetési üzemmel megáll­a­pod­­tunk, hogy a szemétszállítás­hoz szükséges utakat az elsők között teszik járhatóvá. Ezzel nem is volt baj korábban sem, annál több gondot okoz a ka­rácsony, újév táján felhalmo­zott sok csomagoló anyag, nagyméretű doboz, kidobott karácsonyfa. Ha esetleg edény mellé öntött szemetet lát az utcán, biztos lehet benne, hogy a kukába vagy dobozt, vagy fenyőfát gyömöszöltek. — Az ilyen szeméttel­­ mit csináljanak a bérházak lakói? — Hát ez nem könnyű kér­dés. A központi fűtéses laká­sokban még eltüzelni sem le­het. Azt tanácsoljuk, vágáik össze, darabolják fel, hogy ke­vés helyet foglaljon el. Ter­mészetesen dolgozóink a kido­bott fenyőfákat sem hagyják az utcán. — A hozzánk tartozó házak előtti járdaszakaszok téli tisz­tán tartása kampányfeladat. Erre a novemberi értekezlete­ken külön felkészítjük a ház­­felügyelőket, ellenőrizzük, hogy a szükséges anyagot — sőt, hólapátot — megkapták-e. Az anyag kioszt­ája idén is hiánytalanul megtörtént. — Ez azt jelenti, hogy ebben az évben nem lesznek hava­sak, síkosak a járdák? — A házfelügyelők általá­ban­­ tűrhetően látják el felada­tukat, de személyi problémák mindig előfordulnak. Koráb­ban az alacsony bérezés is akadálya volt a jó munka- V 2700 látogató Szekszárdi lakásépítési akció” kiállításon Az 1972-es év utolsó napján a vártnál nagyobb sikerrel zárt a szekszárdi Városi Ta­nács nagytermében az a lakás­­építési kiállítás, melyről már több alkalommal hírt adtunk lapunkban. Ezt az ismétlődést a kiállítás országos első volta is indokolta, de a most már számszerűen mérhető érdeklő­dés szintén igazolta. Az idáig beérkezett, helyszínen átadott kérdőívedő értékelésére a hó­­­nap végén kerül sor. Ezek még kiegészülnek azokkal, melyek visszaérkezését január tizedi­kéig várják az illetékes szer­vek. Ugyanígy tanulságosnak ígérkezik azonban a vendég­­könyvi bejegyzések alapos ér­tékelése, melyek között — fu­tólagos betekintés után is — figyelemre méltó súllyal sze­repel a városrendezési tervek „foghíj­ vinjk”, a sport- és ját­szóterek, valamint a zöldöve­zet hiányának szóvá tétele. Feltétlenül pozitívumként ér­tékelhető a vállalati vezetők részéről megmutatkozott ér­deklődés, hiszen aligha téve­dünk, ha a munkások lakás­igényeivel való törődést a ve­zetői hozzáértés egyik mércé­jeként fogjuk fel. A tanácsi vállalatok kollektív látogatása után koordinált terv született, melynek eredményeként a dol­goz­ók lakásépítkezéséhez tör­ténő vállalati hozzájárulás Szekszárdon az idén már felül jár majd az egymillió forintos összegen. E téren a pálmát a Vasipari Vállalat, a Nyomda és a Patyolat viszi el. A szek­szárdi kiállítás sikere valóra váltotta a lapunkban korábban említett óhajt. Az itt bemuta­tott anyagot ,,vándoroltatják”. Legközelebbi bemutatási helye Dombóvár lesz.

Next