Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Losonczi Pál távirata < Ludvík Svobodának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratot küldött Ludvík Svobodának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából, amelyben a többi közt ez áll: Nagyra értékeljük személyes hozzájárulását népeink testvéri barátságának elmélyítéséhez. Bizonyos vagyok benne, hogy az elkövetkező időben a magyar—csehszlovák kapcsolatok tovább fejlődnek és erősödnek a szocialista országok közössége és a világbéke javára. (Folytatás az 1. oldalról) a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselekményeknek nagy többsége,körülbelül 70 százaléka volt olyan,amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadók. .• A bűncselekmények _ általnos megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselekmény, „elkövetésétől való visszatartása szempontjából Ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, "elkövető, személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti őrök. ..versenyben” a hatóságok győzzenek — ,az államnál" sokféle módon elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan eszközökkel, a társadalom- és a természettudományok által kimunkált olyan módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosítják a bűnpldözfe hatékonyságát. A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint — a törvényességi és a garanciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítására és egyszerűsítésére. így például a védsési eljárást különösen az jellemzi, hogy ■ a nyomozás során a tanák kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről, jegyzőkönyv felvétele helyett jelentés készíthető; • az ügyész egyszerűsített tartalmú . vád... intíÖA’árnyal emelhate Továbbá —a javaslat ér.tpi-' fö^pn az* saf; eljárásban rendszerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van hanem egyesbíró jár el. A bírósági fellebbezési eljárásban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: A javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is,hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az “a gyanúsított eljárás mellett kettősségét'"jelentett és csak a papirosunkat" növelte. (Eltörlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta— nem éppen hízelgő — értelmezése is van.) • Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettet bítátnak el. Beszélt arról is, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat,’ s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vád elejtése köti ,a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehet — büntetőeljárás. Végül, —egyebek között, — a bírósági tárgyalás előkészítésére ,az adminisztráció, korszerűsítésére (például: bizonyos esetekben a jegyzőkönyvezés helyettesíthető magnetofonfelvétellel vagy más korszerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javafelatbó. Beszéde befejezéseként dr. Köröm Mihály hangsúlyozta:— ■. A beterjesztett javaslat az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért "folytatunk. Csak a törvényjavaslatban,jogila]t, eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikának, céljai. Az igazságügyi miniszter a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. A napirend vitájában felszólalt SZOKOLA KÁROLYNÉ dr., az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója a többi közt hangsúlyozta: — Az MSZMP X. kongresszusa célul tűzte ki az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A büntetőDr. Szénási Géza bevezetőben hangsúlyozta: jogrendszerünk továbbfejlesztésének,az MSZMP erre vonatkozó határozataival elindított átfogó jogalkotási programunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldásaikban és korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szocializmust építő társadalom fejlődése által támasztott mindenkori objektív igényeknek. Mint valamennyi, jogterületen, a bűnüldözés, eljárási szabályainak újrarendezésénél is az a kodifikációs tevékenység elsődleges célja, hogy jogszabályaink az élek tényleges követelményeivel — a lehetőséghez mérten szinte „naprakészen” —összhangban jegyének. ’ , 1 .?.l$bhajaz Jho?y, 'az"'ism értté vált'. DHri Cselekmenyeje számával mért Összbűnözés,' "évi nagy SääfWd?r kariferusfok által előidézett ingadozásoktól eltekintve, lényeges változást nem mutat. Felhívta a figyelmet a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények nagyfokú veszélyességére. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben tapasztalhatók olyan visszaélések, amelyek egyfelől gazdasági vesztegetés, másfelől adócsalások útján nem munkán alapuló kiemelkedő jövedelmeket biztosítanak egy szűk rétegnek. . . ..,.. . A törvényjavaslat alapelveiről szólt ezután dr. Szénás; " Géza. .. Rendelkezéseket tártákmár a törvényjavaslat' az eljárási feladatok, közelebbrőlfá vad. a védelem és az'itetkezés egymástól való elküdöbülésére, j jj. -Ez egyike az alapvetói eljárási garanciáknak: azt jelenti, hogy a vád, a v.é.delem és az ítélkezés '«eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyeknek kell ellátniuk. Nem jelent azonban e.-rendelkezés , elkülönülést az jlMy szigeteltség” * értelmében. *..Nem jelenti azt, hogy az eljárás különféle funkcióit gyakorlóknak ne lenne kötelességük az együttműködés a leglényegesebb közös törekvés, az objektív igazság kiderítése érdekében. Ha a nyomozó hatóság minden olyan adatot pontosan felderítés szolgáltat, amely az ügy megnyugtató elbírálásához szükséges; ha az ügyész ezt nyomozásfelügyeleti tevékenységével elősegíti, a Vádemeléssel és a bíróság előtti tevékenységével a bíróság ítélkező munkáját támogatja; ha a védő"az eljárás alá vont személy javára szóló körülmények összefoglalásával és kifejtésével szintén a teljes igazságot törekszik szolgálni — úgy a bíróság abban a helyzetben eljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a jogszabályoknak a sorába, amelyek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájának tökéletesítését hivatottak szolgálni. Az Országgyűlés az elmúlt esztendőben módosította az alkotmányt, alaptörvényünk kimondja, hogy az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat a Magyar Népköztársaságban a törvény szabályozza. A büntetőeljárás az állampolgárok igen széles körét érinti, szoros összefüggésben van az állampolgári jogok érvényesítésével és a kötelezettségek teljesítésével. Ezért az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának egyetértésével találkozott a kormánynak az a kezdeményezése, hogy a büntetőeljárást törvény szabályozza, lesz, hogy az ügyben a való tényeknek és az összes figyelmét érdemlő körülménynek megfelelő,, a társadalom és az egyén érdekét" egyaránt szolgáló ítéletet tud hozni. Mindennek legfőbb biztosítéka, ha a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei nagy felkészültséget és körültekintést igénylő munkájukban az egyéb állami, gazdasági és társadalmi szervezetek,valamint az állampolgárok széles körének aktív támogatására és összefogására támaszkodhatnak. A javaslat részletes rendelkezései egyfelől mellőzik a gyakorlat tapasztalatai szerint fölöslegessé, illetve túlhaladottá vált formaságokat, másfelől viszont kiszélesítik a törvényesség valódi garanciáit. Büntetőeljárási jogunkban az iúősiejes letartóztatás,vés más személyes, szabadságjogot korlátozó kényszerintézkedések csak külön ,törvényi okok alapján alkalmazható kivételek; a fő szabály az, hogy a terhelt az eljárás folyamán szabadlábon védekezhessék. E kényszerintézkedéseket, különösen az előzetes letartóztatást a javaslat további garanciákkal bástyázza körül. Ilyen többek között az a rendelkezés, amely szerint bizonyos "hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes letartóztatása az eljárás bármely szakában csak a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján tartható "fenn. — Büntetőpolitikai törekvéseink közé tartozik — mondta dr. Szénási Géza —, hogy a gyermekeket és a fiatalkorúakat egyre eredményesebben kívánjuk óvni a bűnözés irányába indító körülményektől, a rendezetlen családi élet, rossz baráti környezet, az alkoholizmus és egyéb hasonló tényezők hatásától. A javaslat a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás újraszabályozásával a jogalkotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyermekvédelem fokozott érvényre juttatását, a fiatalok visszatartását az erkölcsi zülléstől, a bűnözésben való részvételtől. Ennek megfelelően a javaslat,a fiatalkorú elleni bírósági eljárásban kizárja a vétségi eljárást, valamint a tárgyalás mellőzésével történő pénzbüntetés kiszabását, a szükséges esetekben előírja védő- és óvintézkedés, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személy elleni intézkedés kezdeményezését. Rendelkezik a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírósági tanács különleges összetételéről, és a jövőre vonatkozóan a fiatalkorúak és a felnőttkorúak eddig az általános illetékességű bíróság elé tartozott úgynevezett vegyes, ügyeit a fiatalkorúak brósága elé utalja. Arról is szólt,hogy a megelőzésnek fontos területe az utógondozás is. Itt az a cél, hogy..... a bűncselekmény miatt elítéltet oly módon vezessék vissza a társadalomba a büntetés letöltése után, hogy többé ne ismétlődjék meg a törvénnyel, a társadalommal való szembehelyezkedése. Az utógondozás kellő színizmaira fejlesztésében még igen sok a teendő- 'és feltétlenül 'szükséges,- hogy a társaddalom a ' bűnüldöző'' szervek segítségért»-1 siessen. Elmondta a legfőbb ügyész: a büntetőeljárás, lefolytatásához és a büntetések végrehajtásához kellően képzett és felkészített hivatásos rendőri, ügyészi, bírói, majd büntetésvégrehajtási apparátus áll rendelkezésre. A büntetés végrehajtása utáni utógondozási feladatok ellátására azonban megfelelően képzett szakszemélyzet jelenleg még nincs. Csapó Jánosné, a Simontornyai Bőrgyár üzemvezetője az egészségügyi miniszterhez interpellált, milyen intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a vidéki és a körzeti orvosi ellátás folyamatosan biztosítva legyen?1.. Várható-e a jelenlegi pályázati rendszer módosítása vagy megszüntetése? Eolgozik-e a minisztérium olyan koncepción, amely a kisebb települések egészségügyi ellátását, annak személyi feltételét a jelenleginél magasabb szinten biztosítja? Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszában aláhúzta: Az orvosok száma 1960 és 1970 között kereken- hatezerrel,23 500-ra emelkedett. A munkaviszonyban lévő orvosok 90 százaléka közvetlenül jó betegellátásban, 10 százaléka a betegellátást közvetetten szolgáló munkakörökben dolgozik. Javult a jelzett időszak miatt a megyék orvosellátottsága is. A tízezer lakosra számított orvosok száma, a megyék átlagában, 11- ről 17-re emelkedett. Fejlődött a körzeti orvosi hálózat is: csaknem 600 új körzet létesült, és ezeknek több mint 50 százaléka a községekben van. * " 1968 óta töltenek be pályázat útján minden orvosi állást. A pályázati rendszer tapasztalatai általában kedvezőek, lényegesen jobbak, mint az orvosirányítás ezt megelőBefejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése után, jól fogja szolgálni a bűnüldözés hatósági feladatait és alkalmazásának hosszabb gyakorlata megmutatja majd, hogy később esetleg egyes részletrendelkezések milyen további korszerűsítésre, finomításra szorulnak. A vitában felszólaltak még a következő képviselők: dr. Mátay Pál (Fejér m.) megyei főügyész, Pongrácz Imréné (Győr m.) iskolaigazgató, özv. Gáspár Istvánná (Szabolcs vnd hegesztő. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot. A napirend szerint ezután a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása következett Az előterjesztett javaslat alapján az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta meg. Ezután az interpellációkra került sor. . ző. merev, sokszor adminisztratív jellegű rendszerének tapasztalatai voltak. A pályázati rendszer megváltoztatását ezért nem tervezik. Az orvosképzés és az ország orvosellátottságának ismertetett adatai alapján nem indokolt tehát, hogy megváltoztassák, növeljék orvosképzésünk jelenlegi ütemét. Az elmúlt évben a szervezett orvosi állások száma közel kétezerrel meghaladta a munkaképes orvosokét. A miniszter ebben, és nem a pályázati rendszerben, vagy az orvosképzés ütemében látja azoknak a problémáknak okát, amelyekkel az interpelláló képviselőnő foglalkozott. A helyi akadályok és nehézségek elhárítása mindenekelőtt az állásokat fenntartó szerv, az illetékes tanácsok feladata. Azokban a megyékben, ahol ez szükséges, közösen megvizsgálják az okokat, amelyek miatt a körzeti orvosi állások az átlagosnál jelentősebb mértékben betöltetlenek, feltárják ezeknek az akadályait. Kialakítják a megoldáshoz szükséges általános intézkedéseket, illetve javaslatokat tesznek a helyben szükséges teendőkre. Az országgyűlés és a képviselő a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka pénteken befejezte munkáját. Dr. Szénás Géza legfőbb ügyész felszólalása Csapó Jánosné interpellációja BUDAPEST K vr János, az MSZMP KB első titkára fogadta dr. Friedrich Frölich Stahl-t, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. SAIGON : A küldöttesgvezetők háromórás ülésén a VDK képviselője újból tiltakozott az amerikai félnek a Laoszban őrzött foglyokkal kapcsolatos állási pontja miatt. Kijelentette, hogy a VDK és a DIFK kész az amerikai foglyok névsorának azonnali átadására, és felkészült az amerikai foglyok március 24-i, illetve 25-i szabadon bocsátására azzal az egyetlen feltétellel, hogy az Egyesült Államok mind egy szálig kivonja katonaságát Dél-, Vietnamból, , á