Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

TOLNA MEGYEI IUEPUJSAI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXHI. évfolyam, 67. szám ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KB Forradalmi ifjúsági napok Találkoztak a KISZ-szervezetek küldöttei és Szekszárd vezetői Akinek van érzéke az ifjú­ság problémái iránt, már csak azért is érdemes volt részt vennie a szekszárdi ifjúsági fórumon, hogy fiatalodjék, ha az idősebb korosztályhoz tar­tozik, másrészt az elhangzott, illetve előzetesen írásban be­adott kérdések hozzásegítettek látni, mi iránt érdeklődnek a fiatalok, hogyan nézik ők vá­rosukat. Joggal állapíthatta meg a vitát vezető Keresztes János, a városi KISZ-bizottság tit­kára, hogy a kérdések a fia­talok nagy felelősségérzetét tükrözték. S az már természe­tes, hogy a válaszadók, a vá­ros vezetői, a városi pártbi­zottság titkára, a város tár­nicséi nőke, a járási-városi rendőrkapitány, a különböző szakigazgatási szervek vezetői alapos, kielégítő választ ad­tak minden kérdésre. Nyitott kérdés nem maradt — őszin­teség a kérdezésben, őszinte­ség a válaszadásban, ez jelle­mezte az ifjúsági fórumot. Meg még valami, amit töb­ben a részt vett idősebbek kö­zül így fogalmaztak meg az ankét végén: a város jövő gaz­dáival találkoztunk, ezek a fia­talok most teszik az első lé­péseket a gazdává válás út­ján. A legtöbb kérdés — érthe­tően — a városfejlesztéssel kapcsolatban hangzott el. Csá­szár József városi tanácsel­nöknek nem volt könnyű dol­ga, amíg a neki jutott har­minc kérdésre válaszolt. El­mondta: alapvető cél a jelen­legi városszerkezetet tömöríte­ni, így elsősorban a városköz­pont intenzív fejlesztése. A következő ütemben kerül sor az Arany János, Csokonai, Mikes utcák által határolt te­rület szanálására és teljes át­építésére. Igazán elégedettek lehetnek a fiatalok, a lakás­elosztásban ugyancsak gondol­tak rájuk, az elmúlt két évben a lakások több mint negven százalékát ők kapták, az OTP által építendő lakások 30 szá­zalékára is a KISZ tett javas­latot. Útépítés, játszótér-létesítés, parkosítás, a Mű. M. iskola 50 millió forintos bővítése, a tej­báz melletti toronyház ügye, a Kálvária oldalában létesítendő ifjúsági park, bölcsődék, és óvodák, mi lesz a­ zsinagóga sorsa, a tiszta, virágos Szek­­szárdért mozgalom ■— mind érdekelte a fiatalokat és még megannyi más, de nem maradt ki­­ az a csípős kérdés sem, hogy az Augusz-ház felújításá­ra fordított összeget nem le­hetett volna-e alkalmasabban felhasználni. Ismét megtudhat­tuk, hogy az általunk is több­ször tárgyalt déli kertvárosi tömbfűtőművet 1974-ben ad­ják át rendeltetésének. Ami­lyen határozottak és egyene­sek voltak a kérdések, annyira pontos és a tájékozódást jól szolgáló fejezetet is kaptak a városi tanács elnökétől. Csak ízelítőül, néhány egyéb kérdést is megemlítünk: Mi­kor lehet útlevél nélkül utaz­ni a­ szocialista országokba? (Az útlevél megszerzése an­­­nyira leegyszerűsödött — ad­ta meg a tájékoztatást dr. Ne­­dák Pál, a városi pártbizott­ság titkára és Szabó László, a járási-városi rendőrkapitány —, hogy a kérdésnek gyakor­lati jelentősége nincs.) Kér­deztek a fiatalok a nyugati valutaválságról, a dollár ismé­telt leértékeléséről csakúgy, mint arról, hogyan és mikor realizálódik a Vietnam újjá­építéséhez megígért amerikai anyagi támogatás. Varjas János, de a résztve­vők valamennyien azt a hoz­zá intézett kérdést találták legérdekesebbnek, mikor lesz város Bonyhád (Szekszárdon kérdezték?!). A válasz: A Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy Bonyhádot a közeljövő­ben várossá kell fejleszteni, de persze ennek bizonyos fej­lesztési feltételei­­ vannak. Meg­tudták az érdeklődők, hogy a KISZ-lakásépítési akció he­lyett a jövőben ifjúsági la­ká­sépítő szövetkezetek létre­hozásában segít az ifjúsági szervezet. Megnyugvással vették, tudo­másul Szabó László válaszá­ban, hogy az ifjúkori bűnözés nem emelkedik a járásban és városban, valamint egyetértet­tek abban, hogy ez nem csu­pán rendőrségi ügy, hanem a nevelőmunkával való megelő­zés a legfontosabb teendő, amiben nagyon sokat segíthet­nek a becsületes fiatalok. A KISZ-lakótelepről Keresz­tes János adott tájékoztatást. Tizenhat lakást már átadtak, kétszer tizenhat lakás átadása a jövő hónapban történik meg, a további kétszer tizenhaté pe­dig még ebben az évben. Ha a kétszintes sorházak is elkészül­nek, 1974. végére összesen 120 lakás készül el ezen a lakóte­lepen.­­ Az írásban benyújtott kér­désekre való válaszadással nem ért véget az ifjúsági fórum, még tízen emelkedtek szólás­ra és a város jelen volt veze­tőinek még tízszer kellett vá­­laszolniok. És egyetlen kérdés sem maradt teljes értékű vá­lasz nélkül. A résztvevők a város KISZ- szervezeteinek küldöttei vol­tak, s jelenlétükkel, a veze­tőkkel való konzultációval nemcsak saját kíváncsiságukat elégítették ki, hanem KISZ- taggyűlésen, klubesten vagy más rendezvényen elmondják a hallottakat azoknak is, akik nem lehettek jelen. Befejezésül még csak egyet: hasonló rendezvényeket — tudjuk, hogy elszórtan voltak már eddig is — nem lenne ha­szontalan a felnőtt korosztály­nak is szervezni. Mert ami épülésére szolgál az ifjúság­nak, a felnőtteknek is haszná­ra válhat. LETENYEI GYÖRGY Ifjúsági gyűlés Dombóváron Ifjúsági nagygyűlést tartot­tak tegnap délután Dombóvá­ron, a MÁV vontatási főnök­ségén. A város KISZ-alapszer­­vezeteinek képviselői előtt Si­mon Károly, a városi párt­­bizottság csoportvezetője mon­dott ünnepi beszédet a Tanács­­köztársaság kikiáltásának év­fordulóján. A fiatalok ezt kö­vetően megkoszorúzták az 1919-es mártíroknak az oktatá­si főnökség, illetve a vasút­állomás épületén elhelyezett (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdték a nyers tégla gyártását A megyeszékhely mindkét téglagyárában hétfőn reggel megkezdődött a termelőmun­ka. A télen végzett nagyjaví­tások után — amelyek során felújították az összes gépet — elkezdték a nyers tégla gyár­tását. Tegnap ellátogattunk a pa­­lánki téglagyárba, ahol a szál­lítószalagok már folyamatosan hordják az agyagot a présgép­be, a csilléken pedig a nyers tégla utazik a szárítószínekbe. Csak az időnkénti megállások sejtetik, hogy ez még nem az igazi „nagyüzem”. Ugyanis ezekben a napokban állítják be a gépeket, hogy aztán jövő télig, ameddig az időjárás en­gedi, folyamatosan gyárthas­sák az építőanyagot. A kihűlt kemence mellett téglarakások magasodnak. Wágner Márton, a téglagyár vezetője elmondta, hogy ezeket részben már eladták, csak a vevő, a Bonyhádi Építőipari Ktsz még nem tudta elszállíta­ni, a többit pedig a kemence javításához használják fel. Február 16-án befejezték a tavaly gyártott nyers tégla ége­tését. Azóta a jókora kör­kemencét kőművesek vették birtokukba. Egy helyen a bol­tozatot kell újjáépíteni, másutt a szellőző és be- illetve kirakó­nyílásokat javítani. Jelenleg téglával és nádpallóval zárták el ezeket a bejáratokat. — Hogy ne legyen huzat — mondták. Mert ott, fél hónap múlva már 1300 fokon izzik a tégla, de most bizony jól­esett a télikabát. Az első napon 28 ezer téglát készítettek. Ez a mennyiség fokozatosan emelkedik. Hama­rosan elérik a napi 60—80 000 darabos teljesítményt. Az éves tervük 8 millió 400 ezer tégla. A gyárvezető­ azt mondta, ha nem lesz olyan nyár, mint a tavalyi volt, túlteljesítik a tervet. Telefonon megkérdeztük a csatári téglagyár vezetőjét is. Málinger Mihály elmondta, hogy náluk a hétfői indulás sajnos csak kísérletnek bizo­nyult Gyártottak ugyan tizen­nyolc és fél ezer kisméretű téglát, de tegnap reggel már nem tudták folytatni a mun­kát. A böjti szelek úgy látszik, a csatári részen hidegebben fújtak, mint a város átellen­­ben fekvő részén, mert reg­gelre a föld megfagyott A gépek a téli nagyjavítás során szinte újjászülettek, és ugyanúgy, mint a március el­ső napjaiban tartott terhelés­próbán, hétfőn is kifogástala­nul működtek. A tervek szerint ebből a gyárból az év folyamán 8 mil­lió 200 ezer téglát szállíthat­nak majd az építkezésekhez. Szerda, 1973. március 31. i iB Wiiimimin unni iii. Véget ért tosonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatása Losonczi Pál Bács-Kiskun­­ megyei látogatásának második napi programja Kalocsán foly­tatódott. Az Elnöki Tanács el­nöke dr. Romány Pálnak, a Bács-Kiskun­­ megyei pártbi­zottság első titkárának és dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének társaságában érkezett kora délelőtt a híres népművészeti és paprikater­mesztési központba. Losonczi Pál ezután rövid időre betért a több mint 200 éves kalocsai I. István Gimná­ziumba, innen a népművészet másik — legújabb — hajléká­ba vezetett útja, a Finomkerá­miaipari Művek kalocsai por­celánfestő üzemébe, amely a tavalyi sikeres próbaüzemelés után 1973­. január elején kezd­te meg az iparszerű termelést. Losonczi Pál a kalocsai ta­nács épületében találkozott a város vezetőivel. A­­ járási székhely fejlődéséről, kommu­­nális, kulturális és egészség­­ügyi fejlesztési terveiről Mes­ter József, a kalocsai városi pártbizottság titkára és Geri István, a városi tanács elnöke számolt be. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei programja délután a kiskunhalasi járásban, a szanki gáz- és olajmezőn tett látogatással fejeződött be. A Szovjetunió támogatja Panamát A Biztonsági Tanács Pana­­mában kihelyezett rendkívü­li ülésszakán felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. Beszédében támogatásról biztosította a Pa­nama-csatorna státuszának rendezésére benyújtott pana­mai—perui közös javaslatot, s rámutatott, hogy ez a megol­dás nemcsak Panama valódi szuverenitását és teljes jogha­tóságát állítaná helyre saját területe fölött, de biztosítaná a nemzetközi hajózás szabad­ságát is. A panamai—perui közös határozati javaslat kö­veteli az 1903-ban megkötött egyezmény hatálytalanítását, síkraszáll e problémának az egyenjogúság és igazságosság alapján történő megoldásáért. A szovjet küldött felszóla­lása után számos állam kép­viselői emeltek szót a kolon­ia­­lizmus maradványainak fel­számolásáért, a népek nemzeti szuverenitásának és jogainak tiszteletben tartásáért, hang­súlyozva, hogy minden nem­zetnek joga van saját termé­szeti kincseivel rendelkezni. A felszólalók támogatták Pana­mának területi egysége hely­reállítását célzó törekvését. Jakov A. Malik szovjet delegátus beszédet mond a BT­ ülésén,

Next