Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
Götz nyilatkozata a csehszlovák— nyugatnémet tárgyalások eredményéről Bonnban eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és az NSZK kormányküldöttségeinek tárgyalásai. Bohuslav Chnoupeky külügyminiszter június 19-én utazik Bonnba a csehszlovák— nyugatnémet szerződés parafálására — jelentette be csütörtökön Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Az aláírás ősszel történik meg — folytatta — és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár utazik Prágába. Jiri Götz bonni elutazása előtt csütörtökön nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy elégedett a szerdán lezárt hivatalos tárgyalások eredményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — mondotta, hogy a müncheni egyezményt semmisnem ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag elítéljék. Ez megtörtént a szerződés előszavának harmadik mondatában és az I. cikkelyben. A küldöttségek most a szerződéstervezetet kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra.” Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbeszélések igen intenzívek voltak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett kölcsönösen elfogadható formában megoldani. A müncheni diktátum erkölcsi-politikai megbélyegzésére a nyugatnémet fél olyan megoldást részesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény végleges jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sikerült megfelelően rendezni és a megoldás a csehszlovák fél számára kielégítő — hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. A csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok normalizálásának távlatait Götz igen biztatónak ítélte meg. „A legfontosabb — mondotta —, hogy a két kormány jóváhagyja a szerződéstervezetet.” Götz hangot adott meggyőződésének, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele sem várat sokáig magára, szavai szerint „az igen hamar megtörténhet”. A szerződések életbe lépésével elkezdődik a kapcsolatok normalizálódásának folyamata, összhangban az európai helyzet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. „Úgy vélem, hogy a távlatokat pozitívan ítélhetjük meg” — fejezte be nyilatkozatát a csehszlovák külügyminiszter-helyettes. A tárgyalások eredményeit rögzítő közös közlemény nyilvánosságra hozatala után Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter (jobbról) eszmecserét folytatott Jiri Götz külügyminiszter-helyettessel, a csehszlovák delegáció vezetőjével. Bécsi konzultáció A haderőcsökkentési konzultáció résztvevői — informatív jellegű megbeszélések keretében — folytatják a napirend kidolgozását. A megbeszélések hasznosak, a légkör konstruktív — állapították meg csütörtökön a konferenciához közelálló körökben. A problémákat a részvevők körének meghatározása során jól bevált két- és többoldalú tanácskozásokon vitatják meg. Időközönként pedig a markakoktélok szolgáltatnak alkalmat arra, hogy a delegációk kötetlen formában folytassák eszemcseréiket. Ezen a héten az angol küldöttség rendezett fogadást és azon mind a 19 delegáció megjelent. Repülőgép-eltérítés Csütörtökön lapzártakor még mindig a Holland-Antillákhoz tartozó Aruba szigeten vesztegelt a szerdán eltérített kolumbiai utasszálító repülőgép. Két elrablója azonban megváltoztatta eredeti követeléseit : már nem ragaszkodik 140 politikai fogoly szabadon bocsátásához, a váltságdíj összegét viszont 200 000- ről 400 000 dollárra emelte. A fegyveresek 33 személyt ■— asszonyokat és gyermekeket — engedtek ki a gépből, melynek fedélzetén most még összesen 56 ember tartózkodik. A repülőgéprablók továbbra is azzal fenyegetőznek, hogy az utasokkal együtt felrobbantják a gépet, ha a kolumbiai kormány nem adja meg a kért összeget. Líbia tiltakozása ISA agresszív cselekményei ellen Líbia ENSZ-képviselete szerdán levelet juttatott el a Biztonsági Tanács soros elnökéhez, tiltakozva „az agresszív cselekmények ellen, amelyekkel az Egyesült Államok Líbia biztonságát fenyegeti.” A tiltakozó levél rámutat, hogy a 6. amerikai flotta agresszív manővereket hajt végre a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében, amerikai katonai repülőgépek pedig több ízben is megsértették Líbia légiterét. „Az említett incidensek robbanékony helyzetet idéztek elő. Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak felelőtlen provokációkkal katonai akcióra akarják rábírni Líbiát, mert ily módon kívánják előkészíteni és igazolni a Líbiai Arab Köztársaság ellen tervezett agressziójukat” — hangoztatja a líbiai tiltakozás. IBNmsXSá BUDAPEST Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvitatták a termelőszövetkezetek oktatási, módszertani bizottságának tevékenységét. DUBLIN Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győztese Erskine Hamilton Childers, a Fianna Faii elnevezésű párt protestáns jelöltje lett. BUDAPEST Elutazott Budapestről E. M. Ojala, a FAO vezérigazgatóhelyettese, aki részt vett a FAO-ban működő KGST-országok és a FAO képviselői között — a mezőgazdasági termelés és kereskedelem világméretű fejlesztésére és összehangolására — készített tanulmányról folytatott tárgyalásokon. HAVANNA Havannában hivatalosan közölték, hogy a kubai és a venezuelai kormány között tárgyalások kezdődtek a repülőgépek eltérítése elleni közös fellépésről kötendő megállapodás előkészítésére. SAIGON Phuong Nam százados, a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának szóvivője közölte: az amerikai repülőgépek — a párizsi tűzszüneti megállapodást megszegve — immár negyedik alkalommal bombázták a DIFK ellenőrzése alatt álló, a kambodzsai határ közelében lévő térséget. Az osztrák pénzügyminiszter Budapesten Csütörtökön Budapestre érkezett Hannes Androsch osztrák pénzügyminiszter, aki Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel tárgyalt időszerű kérdésekről. Mint ismeretes, Fock Jenő miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ez év márciusi magyarországi találkozóján megállapodtak abban, hogy a szakminisztériumok, szakminiszterek közötti munkakapcsolatokat intenzívebbé teszik, ennek nyomán került most sor az osztrák pénzügyminiszter magyarországi látogatására is. Aggodalom Izraelben Izraeli hivatalos körökben egyre nagyobb nyugtalanságot keltenek azok a hírek, hogy az Egyesült Államok esetleg fegyvereket és katonai felszereléseket, közöttük Phantom F-4-es vadászgépeket ad el bizonyos arab országoknak. A közelmúltban amerikai delegáció tárgyalt Szaud-Arábiában hadihajó szállításáról, és az Arab-öböl kissebb államaival is folynak tárgyalások fegyverszállításokról. Helsinki Elfogadták a tíz alapelv szövegét Az európai biztonság és együttműködési értekezlet előkészítése jelentős állomásához érkezett: a 34 részt vevő ország képviselői elfogadták az államok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a konferencia meghatározó jelentőségű dokumentumát, amely természetesen még a kormányok jóváhagyására vár. A konzultáció munkabizottsága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális együttműködés) több részterületének szerkesztését, de megbízható értesülések szerint lényeges előrehaladást nem ért el. Az ügyrendi munkacsoport a konferencia résztvevőiről szóló egyeztetett munkaokmányt tárgyalta. Az egyiptomi kormány ülése Anvar Szadatnak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének és miniszterelnökének elnökletével ülést tartott az egyiptomi kormány. A tanácskozáson megvitattak számos belpolitikai és nemzetközi problémát. Anvar Szadat az ülésen elhangzott beszédében rámutatott: A közel-keleti probléma biztonsági tanácsi megvitatása azt célozza, hogy megismertessék a világ közvéleményét a közel-keleti helyzet és az izraeli agresszió valódi tényeivel, hogy a világ tudatára ébredjen, kik akadályozzák a probléma igazságos megoldását. Az EAK elnöke kijelentette: Az izraeli agresszorral való küzdelem megköveteli Egyiptom minden erőforrásának mozgósítását, és az államapparátus átszervezését. ___ Hangsúlyozta, hogy Egyiptomnak erősíteni kell kapcsolatait az afrikai országokkal. Csúcstalálkozó a múzeumban Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte bizalmas párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság jegyében, földrajzi értelemben „középen” találkoztak, nézeteikkel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjavíki Kjarval-múzeumban kerül sor, meglehetősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számára. Ennek ellenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs immár hagyományos és közismert érdek- és véleményellentétei az izlandi tanácskozás után sem kerülnek „múzeumba”. Ezt az alapállást tulajdonképpen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavikban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mik ezek a problémák? 1. De Gaulle tábornok országlása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban kétségtelenül csökkent a korábban már-már elviselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyesnek. 2. Nixon szeretné legalább valamelyest megváltoztatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak De Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt tanúsít. Ehhez igyekszik a befolyásolásra alkalmasnak tűnő eszközök széles fegyvertárát felvonultatni. 3. A politikai kérdések ilyen értelemben is összefüggenek a reykjavíki megbeszélések egyik legfontosabb témájával, a gazdasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomagtervről”: Nixon úgy akarja összekapcsolni a napirendi pontokat, hogy* gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását, Washington és nem utolsósorban az atlanti blokk viszonylatában. Ilyen nézőpontból válik különösen érdekessé a nyugati valuta- és kereskedelmi reform ágas-bogas tematikája. A tanácskozásnak külön jelentőséget kölcsönöz az időpont: Nixon végtére is a Heath-szel és Brandttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati partnerével. Nixon és Pompidou