Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
IC'PA HEGYEI »HÍG PrOuttUAL. ÍGÍESOUÉJEKl VMAGYAR SZfea&IAL I S JA: M .UH.KÁ.S RA P t jt 01 hí ‘4 B»ZQI-TS'A.GÁ,NAK"- LAPJa XXIII. évfolyam, 132. szám. AK A: 80 FILLER Péntek, 1973. Június 8. „A kiállítás bizonyítson, agitáljon, mutassa be a legforradalmibb osztály életét”” Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a „...mi hoztuk az időt...” kiállítást Csütörtökön délelőtt 10 órakor mintegy százfőnyi közönség előtt nyitotta meg Tolnai Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának , titkára a ....mi hoztuk az időt...” című kiállítást, amely hivatott megismertetni a látogatókat a munkásosztály életével, helyzetével, tevékenységével. A kiállítás 96 országos helyzetet és tényeket ismertető, valamint 10 megyénk munkásosztályának útját bemutató tablója betölti a Babits Mihály megyei művelődési központ kiállítási termét és jól áttekinthető, a megértést és megismerést elősegítő módon ad tájékoztatást. Tolnai Ferenc megnyitó beszédében hangsúlyozta: — Minden egyes tabló külön is és együttesen is bizonyítja, hogy korunk történelmének főszereplője a munkásosztály. Az az osztály, amely a világon elsőnek tűzte zászlajára az embernek a tőke alól való felszabadítását; az az osztály, amely önmagával együtt a többi elnyomott osztály tagjait — az egész népet — felszabadította. Az évek során a szocialista építés élenjáró és vezető osztálya egyben hazánk legnagyobb osztálya is lett. 1971-ben az aktív keresők 55,2 százaléka volt munkás. Munkáscsalád tagja az ország lakosságának több mint egyharmada. A továbbiakban Tolnai Ferenc megemlékezett a kiállítás megyei vonatkozású anyagáról is. — E kiállítás — mondotta — történeti áttekintést ad a magyar, de ezen belül a Tolna megyei munkásság életéről is. A kiegészítő megyei anyag készítői nem törekedtek a teljességre, hanem szerény keretek között tárják elénk bizonyítékát annak, hogy megyénk munkásságának legjobbjai a kezdet kezdetétől fogva részt vettek a tőke elleni harcban. A kiállított anyag egy része ma már történelmi dokumentum, amelyet az átélő korosztály, az idősebb nemzedék, a kortárs szemével büszkén szemlél. A fiatalabbak pedig tisztelettel emlékeznek meg róluk, az elődökről... Tolnai Ferenc a továbbiakban arról az útról szólt, amelyet társadalmunk vezető osztálya megtett a felszabadulás óta napjainkig, majd a következő gondolatokkal nyitotta meg a kiállítást: — Megyénk munkásosztálya fiatal. Létszáma csak a felszabadulás után nőtt meg jelentősen, de mint azt az 1970- es megyei pártértekezlet megállapította: „Az új munkások többsége rövid idő után, megfelelő kollektívák támogatásával és segítségével, jól beleilleszkedik az üzem életébe és a régi munkásokhoz hasonlóan lelkiismeretesen dolgozik.” A kiállítást átadva rendeltetésének Tolnai Ferenc hangsúlyozta: — Bizonyítson, agitáljon, mutassa be egy nép legforradalmibb osztályának életét. A „...mi hoztuk az időt ..” kiállítás ismertetésére — június 28-ig, naponta 10—18 óra között tekinthető meg a megyei művelődési központban — a későbbiekben részletesen visszatérünk. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról. A tárgyalásokat a teljes nézetazonvosság jellemezte az összes megvitatott kérdésben. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgatta a Fővárosi Tanács elnökének tájékoztató jelentését a főváros tavalyi fejlesztési terveinek végrehajtásáról és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvonalasabb volt a tervező és az előkészítő munka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A tanács terveinek megvalósításához nagymértékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biztosított többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a főváros lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közmű- és intézményi ellátás biztosítására, a tömegközlekedés javítására összpontosítja. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének jelentését a túlzott igényű, költséges városközpontok létesítésének megakadályozására tett intézkedésekről, amelyekre a kormány az elmúlt évben határozatot hozott. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a határozat végrehajtásának helyzetét és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind politikai, mind gazdasági szempontból egyaránt hasznosak külkapcsolataink fejlesztésére — határozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szervek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Július 3-án kezdődik a helsinki értekezlet Helsinki (MTI). Július 3-án délelőtt ül össze Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A döntés az előkészítő konzultáció délelőtti ülésén született, amikor más munkacsoportokban befejezték két napirendi pont bizottsági feladattervének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jóváhagyott napirendje a következő : 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések. 2. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. 3. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. 4. További lépések a konferencia után. Mind a négy ponthoz részletes feladatterv csatlakozik. Alekszej Koszigin és Fock Jenő találkozója • Prága (TASZSZ) Alekszej Koszigin szovjet kormányfő szerdán Prágában találkozott Fock Jenő miniszterelnökkel. A meleg, baráti légkörű találkozón eszmecserét folytattak a szovjet—magyar együttműködés kérdéseiről, valamint a két ország részvételéről a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában Koszigin szovjet kormányfő szerdán ugyancsak találkozott a KGST prágai ülésszakán A KGST 27. ülésszakának harmadik napján, csütörtökön folytatta munkáját a tagállamok képviselőiből álló szerkesztőbizottság, amely előkészíti a záródokumentumokat. A delegációk vezetői és tagjai a csütörtöki napot Csehszlovákia képviselőivel való találkozókra, kétoldalú tárgyalásokra és prágai városnézésre használták fel. Sor került a 27. ülésszakon részt vevő egyes delegációk munka jellegű találkozójára is. A KGST 27. ülésszakának jegyzőkönyvét pénteken délelőtt írják alá a Cernin-palotában részt vevő számos delegáció vezetőjével. Megbeszélést folytatott Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökkel, Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyettessel és Anton Vratusával, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnökével. A megbeszéléseken megvitatták a kétoldalú együttműködés fejlesztésének távlatait, valamint a KGST tevékenységének kérdéseit. Prága: Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A KGST prágai ülésszakának első két napja után a plenáris üléseken elhangzott felszólalások és elemzések ismeretében körvonalazhatók a tagállamok elkövetkező közös tevékenységének fő feladatai. Az előző tanácsülés óta eltelt időszak eredményeinek őszinte és kritikus szemléletű értékelése ellenére egyöntetű a megállapítás, hogy a legfontosabb területen, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésében érezhető előrelépés történt. A szocialista integráció adta lehetőségeket — mint erre a küldöttségvezető kormányfők többször rámutattak — az eddiginél azonban hatékonyabban és intenzívebben kell kiaknázni. Annál is inkább, mivel most folyik a tagállamok új, ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek előkészítése, s ily módon a program döntő szakaszába lép. Ezért az ülésszak mindenekelőtt arra szolgál, hogy egész sor kérdésben kialakítsa a közösség további gazdaságpolitikai stratégiáját. Ide tartozik főképpen a tervezés nemzetközi rendszerének fokozatos kialakítása, a modern és hatékony termelési struktúra tervszerű létrehozása elsősorban a gépiparban, továbbá a két- és sokoldalú koordináció jobb megszervezése és a nemzeti és nemzetközi tevékenység fokozott egybekapcsolása a KGST szerveiben. Általában elmondható, hogy az elkövetkező szakaszban nagymértékben növekszik az integrációs folyamat megszervezésével szemben támasztott igényesség. Nagy hangsúlyt kapott a tanácskozáson természetesen a tüzelőanyag- és energiaszükséglet perspektivikus biztosításának kérdése is, amely kiemelkedő fontosságú a tagállamok gazdasági fejlődése szempontjából. Folytatta munkáját a szerkesztő bizottság