Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

A szekszárdi szüreti napok mai programja Ma megkezdődnek a szek­szárdi szüreti napok, melynek vasárnap estig tartó program­ját huszonkét tagú szervező bizottság hosszas munkával készítette elő. Az ünnepélyes megnyitás 19 órakor lesz a régi megyeháza udvarán, rossz idő esetén a régi megyeház dísztermében. Megnyitó beszé­det mond Császár József, a városi tanács elnöke. Ezután­ kerül sor a városi fúvószene­kar koncertjére, Véghelyi Mik­lós vezényletével. A további­akban minden számunkban ismertetjük az aznapra ese­dékes programot. Ezek közül van, amelyik a megnyitó nap­jára — de a szüreti napok jegyében — már megkezdő­dött, sőt a hivatalos ünnep­ségeknél tovább is tart. Így a megyei művelődési központ­ban már augusztus 28 óta megtekinthető a Tolna megyei népművészet mestereinek és a népi iparművészek bemuta­tó kiállítása. Ugyanebben az épületben zajlik 13 óra, és tart egészen 21-ig; naponta 8—11 óra közt az országos fo­tós-alkotótábor tanácskozása. Végül ma nyílik a nemzetközi egzotikus díszmadarak kiállítá­sa és bemutatója a BM-klubban. A Szinyei Merse-te­remben az érdeklődők iparművészeti be­mutatót láthatnak. szakaszát, a Mártírok terét és a Hunyadi utcát. A forgalom lebonyolítására ez alatt az idő alatt a Kövendi Sándor utca — Tartsay Vilmos út — Pol­­lack Mihály utca — Mátyás király utca szolgál. Fizető-parkolóhely lesz va­sárnap reggel hattól a Garay téren és a Korzó áruház mö­gött, továbbá a Béla téren ti­zenegy órától, mindhárom he­lyen este tíz óráig. Vasárnap délelőtt kilen­c és tizenegy óra között a Béla té­ren járművek nem haladhat­nak át. Forgalomszabályozás Szekszárdon A szüreti n­apok egyes ren­dezvényeinek zavartalan lebo­nyolítása érdekében Szekszár­don mától — péntektől — forgalomszabályozásra kerül sor. Pénteken este nyolc órától vasárnap éjfélig tilos a parko­lás az Arany János utcának a gimnázium melletti szakaszán. Vasárnap délután fél három­tól a felvonulás részére tartják felen a Béri Balogh Ádám ut­cának a Kövendi Sándor utcá­nál (alsóvárosi temetőnél) kez­dődő szakaszát, a Széchenyi ut­cát, továbbá a Rákóczi utcának a Mátyás király utcáig terjedő A fiatalok és a munkahely A munkaerő-gazdálkodás gond­ja — kicsiben és nagyban, vál­lalati és népgazdasági szinten — a munkaerőhiány. Írtuk, s ír­juk még sokáig: kiapadóban vannak a régi források: a me­zőgazdaságból az iparba áram­lás, a nők munkába állítása. Egyedül az iskolából kikerülő if­júság adja évről évre a nagyobb munkaerő-tartalékot. Ám az is­mert demográfiai hullám elvonu­lásával — hozzávetőlegesen 1977- ig — fokozatosan csökken a munkába állítható fiatalok szá­ma is. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, a kereskedelmi és más, a lakosság ellátásával fog­lalkozó vállalatoknak viszont vál­tozatlanul sok munkásra van szüksége. A munkaerőhiánnyal kapcsola­tos gondokat tetézi az is, hogy egyes munkahelyeken szinte ál­landósult a megengedhetetlenül nagyarányú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről évre ott állnak az új munkaerőt igénylők között. Hosszú ideig minden munka­erőhiánnyal kapcsolatos gond megoldását központi intézkedé­sekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is születtek. Az ifjúsági törvény megadta a keretet, a lehetősé­get a céltudatos társadalomépí­tő munkához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek a végrehajtási utasításokat, az üze­mek, vállalatok az intézkedési terveket dolgozták ki. Eredmé­nyeképpen számos munkahelyen kiváló a fiatalok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcsolata. A múlt év szeptem­berétől vált érvényessé az a kor­mányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi lehetővé, hogy havi 200 forint ösztöndíj-kiegé­szítést adjanak a tanulóknak. Továbbá összesen 43 szakmában adható havonta 250-től 500 fo­rintig terjedő társadalmi ösztön­díj. A kedvezmények kiterjednek a tanulóotthonokba, kollégiumok­ba való felvételekre is. Az utol­só éves szakmunkástanulók pe­dig — az elégtelen előmenete­­lűek és a fegyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tanévben szakmunkásbérrel fog­lalkoztathatók. Ennél is több fia­talt érint a munkába álló fia­talok bérének emelésére vonat­­­kozó rendelkezés —, hogy csak néhányat említsünk a központi intézkedések közül. Ám a határozatok, rendeletek csak akkor válhatnak igazán ha­tékonnyá, ha az üzemek, válla­latok is megtesznek minden tő­lük telhetőt. Semmiféle rendelet, előírás, jogi szabályozás sem pó­tolhatja a sokféle munkahelyi tö­rődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszító. Egy fiatal szak­ember így számolt be fogadta­tásáról: „Reggel bementem a munkaügyi osztályra, jelentkez­tem. Átadtam a munkakönyve­­met, ők meg íveket raktak elém. Közölték a beosztásomat, a ke­reseti lehetőséget, és elintézték a felvételi formaságokat. Amikor kölcsönösen mindent aláírtunk, kimentem a folyosóra, várakoz­tam. Délben szólítottak, bemutat­tak a főnökömnek. Nagyon ren­des volt, részletesen elmagyaráz­ta, mi a feladatom, mire ügyel­jek, mit hol találok, milyen prob­lémámmal, kihez forduljak. Hat hónapnál nem bírtam tovább, felmondtam. Még ma is irtózom, ha arra gondolok, milyen bizal­matlanság, örökösen hangsúlyo­zott alá- és fölérendeltség ural­kodott”. Nemrég tudományos vizsgáló­dás céljából megkérdeztek 25 fiatalt, akik jó szakmai képesí­téssel kerültek első munkahe­lyükre és egy éven belül áthelye­zésüket kérték, illetve felmond­tak. Egymás létéről mit sem tud­tak és valamennyien első he­lyen említették a rossz munka­helyi légkört, amely csak rész­ben írható a vezetés rovására, inkább az azonos beosztásúak közötti, mély hagyományokból, helytelen, de ott megtűrt embe­ri magatartásokból származik. Persze, ennek ellentéte is akad. Szerencsére ma már ez van túl­súlyban. Az egyik országos hí­rű építőipari vállalat neves szo­cialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fiút vett magához. Ne­velték, tanították, s a fiatalem­ber a szakmájában kiváló és példamutató közösségi ember lett. Nemrég magas kormány­­kitüntetést is kapott. A kitünte­tés után sokan gratuláltak neki, már csak azért is, mert tudták róla, hogy korábbi élete még arra sem volt garancia, hogy egyáltalán ember marad a tal­pán. A számtalan jó kívánság, szorgalmának, emberi magatar­tását megváltoztatni tudó el­tökéltségének elismerése volt. S ő kissé indulatosan magyarázta: sérti az emberek értetlensége, mert nem látják, hogy a szo­cialista brigád, a szűkebb mun­kahelyi közösség törődése, em­berséges magatartása az a kö­tőanyag, amely formálja, alakít­ja a dolgozni akaró ember sor­sát, életét. R. F. Megjelent a MÁV Törzsgárda Szabályzata Az 1973. augusztusban meg­jelent 25. számú MÁV Hivata­los Lap közli a MÁV Törzs­gárda Szabályzatát és a vég­rehajtásával kapcsolatos eljá­rási utasítást. A szabályzat meghatározza a törzsgárdatag­­ság feltételeit, — a felvétel és kizárás feltételeit — a törzs­­gárdatagok erkölcsi, anyagi elismerését. — az adományo­zás alkalmát. A törzsgárdatag­­ság számottevő előnyöket biz­tosít 10, 20 és 30 év után er­kölcsi és anyagi elismerést je­lent. A vasutas dolgozót a törzs­gárda arany fokozatával „össz­­vonalas szabadjegy” illeti meg. Az arany fokozattal rendelke­­­­ző törzsgárdatagot az összvo­­nalas szabad jegy nyugdíjba menése után is megilleti. A törzsgárdajelvény arany foko­zata az első adományozást kö­vetően ötévenként ismételten adományozható. A fentieken kívül, a törzsgárda tagjait el­sődlegesen kell figyelembe venni: — a vasút által történő lakáselosztásoknál, — lakás­­építési akcióban nyújtott vál­lalati támogatásnál, — rendkí­vüli előléptetéseknél, béreme­léseknél, jutalomüdülésnél és egyéb jutalmazásoknál, — gyermekeik vasúti középisko­lákba történő felvételénél, — gyermekük bölcsődei, óvodai felvételénél, — jutalomszabad­­ságnál. Természetesen mindezeknél mérlegelni kell a dolgozó szo­ciális helyzetét, és a körülmé­nyek együttes figyelembevéte­lével kell dönteni. A végrehajtási utasítás meg­határozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a törzsgár­­datagság odaítélhető. Ennek legfontosabb kritériuma két­ségkívül a szolgálati idő. De nem az egyedüli kritériuma, mert ide tartozik: a szolgálat ellátása — a munkafegyelem betartása — az államvasutak­hoz való ragaszkodás — a szo­cialista közösséghez, munka­társaihoz való viszonya, — munkája, magatartása, általá­ban egész tevékenysége. Ezek­nek a feltételeknek az elbírá­lását a szolgálati hely vezető­jének a szakszervezeti bizott­sággal egyetértésben kell meg­ejteni. Nem kaphatja meg a törzs­­gárdatagságot olyan dolgozó, aki ellen fegyelmi eljárás fo­lyik, továbbá, ha fegyelmi büntetés alatt áll. Ha a feltételeket figyelembe vesszük, meg kell állapíta­nunk, hogy a már korábban nyugdíjba menteknél ezeket a feltételeket nincsen mód — il­letve nem lenne mód elbírál­ni, visszamenőlegesen vizsgálni pedig nem lehetséges. A nyug­díjasokat továbbra is megilleti a három szabadjegy és a kor­látlan mennyiségű személyzeti jegy igénybevétele. A rendelkezéssel a dolgozók elégedettek. Halmai János MÁV-főtanácsos I Képek az Óra-Ékszerből A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyá­rában az idén korszerű habcsomagoló-dobozban exportálnak a Szovjetunióba egymillió táskakeretet. A galvánüzem Kun Béla brigádja az idén is elnyerte a szocialista címet. Az általuk készített termékek 80 százalé­kát exportálják. Szeptember 1-én egyműszakos üzemet indítottak be, ahol a kismamák és a gyermekgondozási segélyről visszajött anyák dolgoznak.

Next