Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
A szekszárdi szüreti napok mai programja Ma megkezdődnek a szekszárdi szüreti napok, melynek vasárnap estig tartó programját huszonkét tagú szervező bizottság hosszas munkával készítette elő. Az ünnepélyes megnyitás 19 órakor lesz a régi megyeháza udvarán, rossz idő esetén a régi megyeház dísztermében. Megnyitó beszédet mond Császár József, a városi tanács elnöke. Ezután kerül sor a városi fúvószenekar koncertjére, Véghelyi Miklós vezényletével. A továbbiakban minden számunkban ismertetjük az aznapra esedékes programot. Ezek közül van, amelyik a megnyitó napjára — de a szüreti napok jegyében — már megkezdődött, sőt a hivatalos ünnepségeknél tovább is tart. Így a megyei művelődési központban már augusztus 28 óta megtekinthető a Tolna megyei népművészet mestereinek és a népi iparművészek bemutató kiállítása. Ugyanebben az épületben zajlik 13 óra, és tart egészen 21-ig; naponta 8—11 óra közt az országos fotós-alkotótábor tanácskozása. Végül ma nyílik a nemzetközi egzotikus díszmadarak kiállítása és bemutatója a BM-klubban. A Szinyei Merse-teremben az érdeklődők iparművészeti bemutatót láthatnak. szakaszát, a Mártírok terét és a Hunyadi utcát. A forgalom lebonyolítására ez alatt az idő alatt a Kövendi Sándor utca — Tartsay Vilmos út — Pollack Mihály utca — Mátyás király utca szolgál. Fizető-parkolóhely lesz vasárnap reggel hattól a Garay téren és a Korzó áruház mögött, továbbá a Béla téren tizenegy órától, mindhárom helyen este tíz óráig. Vasárnap délelőtt kilenc és tizenegy óra között a Béla téren járművek nem haladhatnak át. Forgalomszabályozás Szekszárdon A szüreti napok egyes rendezvényeinek zavartalan lebonyolítása érdekében Szekszárdon mától — péntektől — forgalomszabályozásra kerül sor. Pénteken este nyolc órától vasárnap éjfélig tilos a parkolás az Arany János utcának a gimnázium melletti szakaszán. Vasárnap délután fél háromtól a felvonulás részére tartják felen a Béri Balogh Ádám utcának a Kövendi Sándor utcánál (alsóvárosi temetőnél) kezdődő szakaszát, a Széchenyi utcát, továbbá a Rákóczi utcának a Mátyás király utcáig terjedő A fiatalok és a munkahely A munkaerő-gazdálkodás gondja — kicsiben és nagyban, vállalati és népgazdasági szinten — a munkaerőhiány. Írtuk, s írjuk még sokáig: kiapadóban vannak a régi források: a mezőgazdaságból az iparba áramlás, a nők munkába állítása. Egyedül az iskolából kikerülő ifjúság adja évről évre a nagyobb munkaerő-tartalékot. Ám az ismert demográfiai hullám elvonulásával — hozzávetőlegesen 1977- ig — fokozatosan csökken a munkába állítható fiatalok száma is. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, a kereskedelmi és más, a lakosság ellátásával foglalkozó vállalatoknak viszont változatlanul sok munkásra van szüksége. A munkaerőhiánnyal kapcsolatos gondokat tetézi az is, hogy egyes munkahelyeken szinte állandósult a megengedhetetlenül nagyarányú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről évre ott állnak az új munkaerőt igénylők között. Hosszú ideig minden munkaerőhiánnyal kapcsolatos gond megoldását központi intézkedésekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is születtek. Az ifjúsági törvény megadta a keretet, a lehetőséget a céltudatos társadalomépítő munkához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek a végrehajtási utasításokat, az üzemek, vállalatok az intézkedési terveket dolgozták ki. Eredményeképpen számos munkahelyen kiváló a fiatalok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcsolata. A múlt év szeptemberétől vált érvényessé az a kormányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi lehetővé, hogy havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítést adjanak a tanulóknak. Továbbá összesen 43 szakmában adható havonta 250-től 500 forintig terjedő társadalmi ösztöndíj. A kedvezmények kiterjednek a tanulóotthonokba, kollégiumokba való felvételekre is. Az utolsó éves szakmunkástanulók pedig — az elégtelen előmenetelűek és a fegyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tanévben szakmunkásbérrel foglalkoztathatók. Ennél is több fiatalt érint a munkába álló fiatalok bérének emelésére vonatkozó rendelkezés —, hogy csak néhányat említsünk a központi intézkedések közül. Ám a határozatok, rendeletek csak akkor válhatnak igazán hatékonnyá, ha az üzemek, vállalatok is megtesznek minden tőlük telhetőt. Semmiféle rendelet, előírás, jogi szabályozás sem pótolhatja a sokféle munkahelyi törődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszító. Egy fiatal szakember így számolt be fogadtatásáról: „Reggel bementem a munkaügyi osztályra, jelentkeztem. Átadtam a munkakönyvemet, ők meg íveket raktak elém. Közölték a beosztásomat, a kereseti lehetőséget, és elintézték a felvételi formaságokat. Amikor kölcsönösen mindent aláírtunk, kimentem a folyosóra, várakoztam. Délben szólítottak, bemutattak a főnökömnek. Nagyon rendes volt, részletesen elmagyarázta, mi a feladatom, mire ügyeljek, mit hol találok, milyen problémámmal, kihez forduljak. Hat hónapnál nem bírtam tovább, felmondtam. Még ma is irtózom, ha arra gondolok, milyen bizalmatlanság, örökösen hangsúlyozott alá- és fölérendeltség uralkodott”. Nemrég tudományos vizsgálódás céljából megkérdeztek 25 fiatalt, akik jó szakmai képesítéssel kerültek első munkahelyükre és egy éven belül áthelyezésüket kérték, illetve felmondtak. Egymás létéről mit sem tudtak és valamennyien első helyen említették a rossz munkahelyi légkört, amely csak részben írható a vezetés rovására, inkább az azonos beosztásúak közötti, mély hagyományokból, helytelen, de ott megtűrt emberi magatartásokból származik. Persze, ennek ellentéte is akad. Szerencsére ma már ez van túlsúlyban. Az egyik országos hírű építőipari vállalat neves szocialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fiút vett magához. Nevelték, tanították, s a fiatalember a szakmájában kiváló és példamutató közösségi ember lett. Nemrég magas kormánykitüntetést is kapott. A kitüntetés után sokan gratuláltak neki, már csak azért is, mert tudták róla, hogy korábbi élete még arra sem volt garancia, hogy egyáltalán ember marad a talpán. A számtalan jó kívánság, szorgalmának, emberi magatartását megváltoztatni tudó eltökéltségének elismerése volt. S ő kissé indulatosan magyarázta: sérti az emberek értetlensége, mert nem látják, hogy a szocialista brigád, a szűkebb munkahelyi közösség törődése, emberséges magatartása az a kötőanyag, amely formálja, alakítja a dolgozni akaró ember sorsát, életét. R. F. Megjelent a MÁV Törzsgárda Szabályzata Az 1973. augusztusban megjelent 25. számú MÁV Hivatalos Lap közli a MÁV Törzsgárda Szabályzatát és a végrehajtásával kapcsolatos eljárási utasítást. A szabályzat meghatározza a törzsgárdatagság feltételeit, — a felvétel és kizárás feltételeit — a törzsgárdatagok erkölcsi, anyagi elismerését. — az adományozás alkalmát. A törzsgárdatagság számottevő előnyöket biztosít 10, 20 és 30 év után erkölcsi és anyagi elismerést jelent. A vasutas dolgozót a törzsgárda arany fokozatával „összvonalas szabadjegy” illeti meg. Az arany fokozattal rendelkező törzsgárdatagot az összvonalas szabad jegy nyugdíjba menése után is megilleti. A törzsgárdajelvény arany fokozata az első adományozást követően ötévenként ismételten adományozható. A fentieken kívül, a törzsgárda tagjait elsődlegesen kell figyelembe venni: — a vasút által történő lakáselosztásoknál, — lakásépítési akcióban nyújtott vállalati támogatásnál, — rendkívüli előléptetéseknél, béremeléseknél, jutalomüdülésnél és egyéb jutalmazásoknál, — gyermekeik vasúti középiskolákba történő felvételénél, — gyermekük bölcsődei, óvodai felvételénél, — jutalomszabadságnál. Természetesen mindezeknél mérlegelni kell a dolgozó szociális helyzetét, és a körülmények együttes figyelembevételével kell dönteni. A végrehajtási utasítás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a törzsgárdatagság odaítélhető. Ennek legfontosabb kritériuma kétségkívül a szolgálati idő. De nem az egyedüli kritériuma, mert ide tartozik: a szolgálat ellátása — a munkafegyelem betartása — az államvasutakhoz való ragaszkodás — a szocialista közösséghez, munkatársaihoz való viszonya, — munkája, magatartása, általában egész tevékenysége. Ezeknek a feltételeknek az elbírálását a szolgálati hely vezetőjének a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kell megejteni. Nem kaphatja meg a törzsgárdatagságot olyan dolgozó, aki ellen fegyelmi eljárás folyik, továbbá, ha fegyelmi büntetés alatt áll. Ha a feltételeket figyelembe vesszük, meg kell állapítanunk, hogy a már korábban nyugdíjba menteknél ezeket a feltételeket nincsen mód — illetve nem lenne mód elbírálni, visszamenőlegesen vizsgálni pedig nem lehetséges. A nyugdíjasokat továbbra is megilleti a három szabadjegy és a korlátlan mennyiségű személyzeti jegy igénybevétele. A rendelkezéssel a dolgozók elégedettek. Halmai János MÁV-főtanácsos I Képek az Óra-Ékszerből A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyárában az idén korszerű habcsomagoló-dobozban exportálnak a Szovjetunióba egymillió táskakeretet. A galvánüzem Kun Béla brigádja az idén is elnyerte a szocialista címet. Az általuk készített termékek 80 százalékát exportálják. Szeptember 1-én egyműszakos üzemet indítottak be, ahol a kismamák és a gyermekgondozási segélyről visszajött anyák dolgoznak.