Tolna Megyei Népújság, 1973. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
TOLNA MIGYÉ1 V Up PROLETÁRJAI, EGYESOUETEIO XXIII. évfolyam, 230. szám. ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. október 2. Tolna megye mezőgazdaságának fejlesztési terve Ötven százalékkal nő az erdőterület — Öntözőfürt a Sió mindkét partján — Kétszeresére növekszik a műtrágya-felhasználás A Tolna megyei Tanács Mező-, Élelmiszer- és Vízgazdasági Bizottsága tegnap délelőtt tartotta soron lévő ülését. Ezúttal két jelentős kérdésben hangzottak el előadások. Somorjai Sándor, a megyei tanács osztályvezetője előadásában ismertette Tolna megye mezőgazdaságának fejlesztési tervét. Tolna megyében az elkövetkezendő évtizedekben jelentős fejlődés következik be a mezőgazdasági kultúrában. Szükség is van erre — állapította meg az előadó —, hisz egyre több élelmiszert vár a népgazdaság a megye gazdaságaitól, és jelentős munkát kell elvégezni a termőtalaj megóvása, fenntartása érdekében. Tolna megyében a mezőgazdaságilag művelt terület közel 50 százalékán kell számolni az erózió kártételével. Az elképzelések szerint 1990-ig a szántóterület mintegy 28 000 hektárral csökken, az erdőterület ugyanennyivel növekszik, ami végeredményben Tolna megye erdőségének csaknem 50 százalékos növekedését jelenti. A szőlő, a gyümölcsös területe 1990-ig azonos szinten marad, csökken viszont a rétek által elfoglalt terület. Tolna megye erdőterületét jelentősen fejlesztik, főleg a nagy lejtőszögű szántóterületeken, a vízelöntéses és a savanyúfüves rétek helyén. A telepítések kisebb részét képezik a keményfák. A nemesnyár telepítése kerül előtérbe. Jelentős erdőtelepítésre kerül sor a futóhomokos területeken is, amelyek termelésben tartása — szántóföldi művelése — már semmiképpen nem gazdaságos. A termelésszerkezetben sem várható 1990-ig lényeges változás, a szántóföldi növénytermesztésbe vont terület 32 százalékán kalászosokat, 30 százalékán kukoricát, 13 százalékán ipari növényeket és 15 százalékán lucernát termesztenek, a többi fennmaradó területen egyéb növényféleségeket termelnek. A főbb növények termésátlaga a tervek szerint a következőképpen alakul: búzából 43 mázsás hektáronkénti átlagtermést, kukoricából 55 mázsát, napraforgóból 21 mázsát, szőlőből 60 mázsát, fűszerpaprikából 80 mázsát, cukorrépából 480 mázsát várnak. Az évi fakitermelés 1990- ben eléri a 250 ezer köbmétert. A tervek alapján a MÉM az öntözésfejlesztésre kijelölt körzetek közül a Sió bal és jobb partját kiemelt kategóriába sorolta. Öntözési területnek jelölték ki a Kapos- Koppány menti területek megyei részét és a szekszárdi járás északi részét. 1973-ban kezdődik az első öntözési fürt kiépítése, s a Sió bal partján a vízlépcső kiépítése után 2600 hektár területet lehet majd öntözni. A sióagárdi vízlépcső kiépítése után a Sió jobb partján, a Sárközben az öntözhető terület 6 ezer hektárral növekszik. A Kapos-Koppány völgyében az öntözés egy 5—6 millió köbméteres víztározón alapul. A megye területén több, mint 12 ezer hektáron van lehetőség koncentrált öntözőfürt létesítésére. Az összes öntözési terv megvalósulása esetén a szántóterület 20—22 százaléka válik öntözhetővé. A terméshozamok növelése érdekében a mezőgazdaság kemizálásában is jelentős lépést kell elérni. A műtrágya felhasználása a kétszeresére növekszik, 1970-hez képest. Szükség lesz műtrágyatárházak építésére is. A szántóföldi kultúra területének megvédéséis jelentős szerepet kap Tolna megye mezőgazdasági távlati tervében. Mélylazításos talajjavítást 20 ezer hektáron, gyeptelepítést 6 ezer hektáron végeznek, dombvidéki és homoktalajokon szőlő- és gyümölcstelepítéssel, teraszírozással, tereprendezéssel 8 ezer hektárt készítenek elő. Négyezer hektáron a rétterületek vízrendezését oldják meg. Tolna megye állattenyésztésében is a specializálódás, a komplex telepek létesítése jellemzi majd a századforduló utolsó évtizedéig a szövetkezeti és állami gazdaságokat. Az elképzelések szerint a jelenleg egy tehénre 2600 literes évi tejtermelést 3700 literre kell emelni. A hústermelés mintegy 30—40 százalékkal növekszik. Az egy kocára jutó évi hasznos szaporulatnak a 16-ot el kell érni. A hízók felkészülési idejét 8 hónapról 4 hónapra kell csökkenteni. A juhtenyésztésben elősorban a gyapjúhozamot növelő fajtákat kell szaporítani, s a juhállományt 1990-ig 25—30 százalékkal akarják növelni. A mezőgazdaság gépesítésébe elősorban a komplex gépsorok, géprendszerek beállítását tervezik, a gépesítés mindszélesebb körű kiterjesztését. Az a terv, hogy a nagyobb lóerőt képviselő erőgépek kerülnek majd használatba. A zöldségtermelés érdekében a kormány jelenlegi zöldségtermesztési programjának megfelelően fokozzák a termelést. Például zöldbabból mintegy 70 százalékkal, paradicsomból 80 százalékkal, zöldpaprikából 60 százalékkal termelnek többet a gazdaságok 1990-ben, mint majd 1975- ben a tervidőszak végén. A megyei tanács osztályvezetője mélyreható elemzéssel vázolta, hogy a Tolna megyei mezőgazdasági fejlesztést milyen munkaerőigénnyel, munkabérrel, milyen szervezési intézkedésekkel érhető el. A Tolna megyei Tanács Mező-, Élelmiszer- és Vízgazdasági Bizottsága meghallgatta dr. Kovács Jenőnek, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főorvosának és Póczik Zoltánnak, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának jelentését Tolna megye állategészségügyi helyzetéről, különös tekintettel a szarvasmarhaprogram végrehajtására. A bizottság a két jelentés és előadás után a témákban megfelelő határozatot, illetve ajánlást fogadott el Koszigin befejezte jugoszláviai látogatását Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke hétfőn befejezte Jugoszláviában tett nyolcnapos hivatalos, baráti látogatását és visszautazott hazájába. A szovjet miniszterelnököt a dubrovniki repülőtéren Dzsemal Bijedics kormányfő és más jugoszláv vezető személyiségek búcsúztatták. A látogatásról szóló közös közleményt Belgrádban és Moszkvában hétfőn este hozták nyilvánosságra. Átadta megbízólevelét a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Nguyen Manh Cam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. Nguyen Manh Cam nagykövet, a vietnami vezetők üdvözletének és jókívánságainak tolmácsolása után beszédében megköszönte a magyar párt és kormány, a testvéri magyar nép őszinte támogatását, a proletár internacionalizmus nemes szellemében nyújtott segítségét, majd a következőket mondotta: — Biztosítom önt, hogy megbízatásom során — amelynek megtisztelő voltát és felelősségét teljes mértékben átérzem — legjobb tudásom szerint a népeink közötti harci szolidaritás és testvéri barátság elmélyítésén fogok munkálkodni a Magyar Népköztársaságban. Biztos vagyok abban, hogy ebben élvezni fogom elnök elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának támogatását. A nagykövet beszédére Losonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Nguyen Van Linh kereskedelmi tanácsost, Nguyen Duy Sanh katonai attasét, Dang Tran Ngoan első titkárt, Nguyen Khac Duy másodtitkárt, Nguyen Thai harmadtitkárt, Dang Van Can kereskedelmi attasét és Nguyen Huynh sajtóattasét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Lazarev és Makarov a Csillagvárosban A Szojuz—12 kéttagú legénysége, VjaSzlij Lazarev alezredes űrhajóparancsnok és Oleg Makarov fedélzeti mérnök vasárnap visszatért a Moszkva környéki Csillagvárosba. A Szojuz—12 sikeres útja alkalmából a Csillagvárosban megtartott gyűlésen Georgij Beregovoj tábornok, a szovjet űrhajósokat előkészítő központ vezetője méltatta Lazarev és Makarov munkáját. A Szojuz–12 legénysége kétnapos útjával újabb lépést tett a Szovjetunió űrkutatási programjának megvalósítása felé mondotta. A rövid, de igen tartalmas és megfeszített repülőút során a kozmonauták magas fokú szakmai tudásról tettek tanúbizonyságot. A legénység sikeresen hajtotta végre a tökéletesített fedélzeti rendszerek kipróbálását és ellenőrzését, a kézi és automata vezérlés további kidolgozását. Ezenkívül népgazdasági feladatok megoldása érdekében elvégezték a földfelület egyes részeinek színképelemzését — mondotta Beregovoj tábornok . Az űrrepülés sikeres befejezése után Moszkvába érkeztek a Szojuz–12 űrhajósok Képünkön: V. Lazarev (balról) és O. Makarov űrhajós a repülőtéren. Magyar gazdasági napok Moszkvában Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn délután Moszkvában ünnepélyesen megnyitotta a magyar gazdasági napokat. A 65 előadásból, kiállításokból és szakmai bemutatókból álló háromhetes rendezvénysorozat megnyitó ünnepsége nagy érdeklődés közepette, több száz magyar és szovjet kereskedelmi és műszaki szakember jelenlétében a „Szovjetszkaja” hangversenyteremben zajlott le. A szovjet vendéglátók nevében Jevgenyij Pitovranov, a szovjet kereskedelmi-ipari kamara elnökségének elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepséget. A Szovjetunióban először megrendezésre kerülő magyar gazdasági napok célja, hogy a két ország szakemberei kölcsönösen jobban megismerhessék egymás eredményeit a szocialista és kommunista építésben. — jelentette ki Lázár György miniszterelnökhelyettes, az állami tervbizottság elnöke, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a magyar műszaki szakembergárda eddigi legnagyobb külföldi bemutatkozása méltón szolgálja majd a népeink közötti barátság ápolását, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataink erősödését a KGST komplex programjának végrehajtását.