Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

a A szíriai—izraeli csapatszétválasztás közel-keleti diplomácia középpontjában A közel-keleti diplomáciai tevékenység középpontjában változatlanul a szíriai—izraeli front helyzetének rendezésére tett erőfeszítések állnak. Ennek jegyében találkozott Kairóban Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter Herman Eilisszel, az Egyesült Államok kairói nagykövetével Megbe­széléseik középpontjában a a szíriai—izraeli csapatszétvá­lasztás kérdései álltak. A Golan-front helyzetére keddi beszédében Mose Dajan izraeli hadügyminiszter is ki­tért. Kijelentette: a hét végén Washingtonban megbeszélése­ket folytat Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel az izraeli és szíriai egységek szét­választásáról. Dajan kifejezte reményét, hogy a közvetett washingtoni tárgyalások ered­ménnyel járnak, de fenyege­­tőleg hozzátette, hogy az iz­raeli csapatok a tárgyalások idején is „teljes készültségben maradnak”. A Tel Aviv-i lapok szerdán ismertették azt az izraeli ja­vaslatot, amelyet Dajan had­ügyminiszter visz magával Washingtonba a szíriai—izraeli csapatszétválasztásról folyta­tandó közvetett tárgyalásokra. A Haaretz és a Jediot Aharo­­not szerint az izraeli kormány mintegy 15 kilométer mély­ségben hajlandó visszavonni csapatait abból a húszkilomé­teres sávból, amelyet az ok­tóberi háború óta tartanak megszállva. Ennek a kiüríten­dő területnek a kétharmadát a szíriai csapatok vennék birto­kukba, a fennmaradó rész pe­dig az ENSZ rendkívüli erői­nek zónája lenne. A tervben, amelyhez Dajan részletes tér­képet is csatol, egyetlen szó sem esik az 1967-es háború­ban megszállt szíriai terüle­tekről. A szíriai—izraeli fronton a napokban továbbra sem szü­netelnek az ellenségeskedések, szerdán újabb tüzérségi és páncélos-összecsapás rob­bant ki a Golán-magaslatok térségében szíriai és izraeli egységek között Egy Damasz­­kuszban kiadott katonai köz­lemény a harcokat súlyosnak minősítette, hozzáfűzve, hogy az izraeli egységek a kora reggeli órákban indították meg akciójukat és a tűzpárbaj a közlemény kiadásának idején is tartott Szerda délben Andrej Gromiko tiszteletére Kissinger Moszk­vában ebédet adott az amerikai nagykövet rezidenciáján. Képünkön: a két politikus koccint. Jelentkezési felhívás! A SZEKSZÁRDI RÓZSA FERENC FINOMMECHANIKAI­­MŰSZERIPARI ÉS GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁRA A szekszárdi Rózsa Ferenc Finommechanikai-műszeripari és Gépészeti Szakközépiskolában az 1974/75-ös tanévben 4 éves levelező tagozatú képzés indul, gépészeti ágazatban. Az induló 4 éves, dolgozók szakközépiskolájának célja, hogy a munkájuk mellett továbbtanuló dolgozóknak középfokú általános és szakmai műveltséget nyújtson, s ezzel hozzá­járuljon a középiskolai végzettség megszerzésének kiterjesz­téséhez, valamint a dolgozók szocialista tudatának erősítésé­hez. A dolgozók szakközépiskoláiban szerzett érettségi bizo­nyítvány egyenértékű a rendes korúak szakközépiskoláiban szerzett végzettséggel. A szorgalmi idő tanévenként 33 hét A tanítás szeptember hó közepén kezdődik. A dolgozók felvétele: A dolgozók gépészeti szakközépiskoláiba — az előírt tételek megléte esetén — az alábbi szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy szakirányú gyakorlattal rendelkezők folytathatnak ta­nulmányokat: bányaelektro-lakatos, kazánkovács, kohászati anyagvizsgáló, esztergályos, köszörűs, géplakatos, szerszám­készítő, automata szerszámgép-beállító, marós, hőkezelő (edző), fémnyomó, galvanizáló, hajóépítő, hegesztő, jármű­­szerkezet-lakatos, általános lakatos, vésnök, műszaki rajzoló, autószerelő, karosszéria-lakatos, csőszerelő, gázvezeték- és­­ készülékszerelő, központifűtés-szerelő, járműlakatos, repülő­gép-szerelő, gépjármű-villamossági műszerész, mechanikai műszerész, elektrolakatos, épületlakatos, felvonószerelő, építő­ipari gépész, építőipari gépszerelő, műanyag-feldolgozó, me­zőgazdasági gépszerelő. A végzett dolgozók által ellátandó munkaterületek, munka­körök: A dolgozók gépészeti szakközépiskoláiban végzettek elhelyez­kedhetnek: gépgyártó, gépkarbantartó vagy üzemeltető szak­munkás, illetve részirányító munkakörben, amelyek betöltését jogszabályok magasabb képesítéshez nem kötik. Jelentkezés módja: Jelentkezni lehet az A.TV. 817. r. sz. nyomtatvány segítségé­vel, vagy levélben. Jelentkezési határidő: 1974. június hó 20. A felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika. A felvételi vizsga anyaga: az általános iskola V—VIII. osz­tályos anyaga matematikából és fizikából. (685) Nőtt a fiatalok szerepe a tsz-ek vezetésében Ülést tartott a TOT Elnöksége országos tanácshoz, hogy a kérdés megtárgyalását a so­ron következő ülésen tűzze napirendre. Javasolta az el­nökség, hogy a TOT plénuma adjon ajánlást a tsz-eknek a­­ közgazdasági szabályozás adta lehetőségek jobb kihasználásá­ra, a népgazdaság és a szö­vetkezeti célok összhangjának további erősítésére. Az elnökség megtárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak helyzetét a tsz-ekben és megállapította: az elmúlt négy évben általánosnak tekinthető fordulat következett be a szö­vetkezeti tagságnak a fiatalok helyzetével, feladataival és jo­gaival kapcsolatos szemléleté­ben. Sokat javult a fiatalok élet- és munkakörülménye és egyre inkáb fontos szerepet kapnak a szövetkezet irányí­tásában. Ezt jelzi, hogy ma már a vezetőségi tagok tíz százaléka és a különböző bi­zottságok tagjainak 14 száza­léka 30 éven aluli. A főagro­­nómusok csaknem fele nem töltötte be még a 35. életévét. Az elmúlt években megnőtt a fiatalok érdeklődése a tsz-ek iránt; ezt bizonyítja, hogy az elmúlt években 150 000 har­minc éven aluli fiatal lépett be a szövetkezetekbe, s össz­létszámuk eléri a 200 ezret. Ezáltal az aktív szövetkezeti tagok átlagos életkora az 1966. évi 47 évről 42,4 évre módo­sult. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának Elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével ülést tartott Az elnök­ség összegezte a tsz-ek köz­­gazdasági szabályozásának és a szövetkezetek ehhez való alkal­mazkodásának az elmúlt évek­ben szerzett tapasztalatait s azzal a javaslattal fordult az A Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet kukorica­­termelés-fejlesztési osz­tálya FELVÉTELRE KERES: gyakorlattal rendelkező GYORS­ÉS GÉPlRÖNÖKET — német nyelvtudással előnyben. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés személyesen, Szekszárd, borkombinát. (725) Kádár János Szabolcs-Szatmárban (Folytatás az 1. oldalról) jó, hogy 3 millió forinttal já­rult hozzá a nyíregyházi böl­csődei és óvodai ellátás fej­lesztéséhez. Az itt folyó mun­ka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban első­nek vezették be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi vég­zettségű műszaki és közgaz­dász szakemberek, vegyész-, gépész- és elektrotechnikusok száma egymagában annyi, mint ahány ilyen szakember a gyár építése idején az egész megyében volt. A Taurus nyír­egyházi gumigyára már az V. ötéves tervben a magyar ne­hézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy men­­­nyiségű gumiabroncsot gyárta­nak majd a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szerve­zetek munkáját, Molnár Sán­­dorné, a szakszervezeti bizott­ság titkára pedig a szakszer­vezeti mozgalom tevékenysé­géről szólt. A tájékoztatókat üzemláto­gatás követte. Megtekintették a kemping- és a kerékpárt köpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélge­tett a dolgozókkal, köztük Ve­res Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. A dolgo­zók nevében Virág Magdolna virágcsokrot nyújtott át a ked­ves vendégnek. Az üzemlátogatás után Ká­­­dár János megtekintette Sóstó­fürdőt, majd a Jósa-városi új lakótelepet, ahol 1910 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll ren­delkezésre. Kádár János délután Nyír­egyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Máté­szalkán. Fehérgyarmaton a Győzhet­­etlen brigád Termelőszövetke­zetbe látogatott el a Központi Bizottság első titkára, akit a közös gazdaság központjában Gulácsi Sándor, a járási párt­­bizottság első titkára és a tsz vezetői fogadtak. Nyugtalanság a Vörös-tenger partján Úgy tűnik, Afrika egyik legrégibb államában a nyugtai­lanság új és új hullámai sepernek végig. A szó szoros értel­­mében végig, mert a rendhagyó, feszültségre utaló megmoz­dulások elérték az ország északi sávját, a Vörös-tenger part­ján húzódó Eritrea tartományt. Ezzel az általános etiópiai problémák mellett alighanem új elem bukkant fel a jelenlegi baljós kavargásban: a legészakibb tartomány sajátos dilem­mája. Eritrea helyzetére mindig is megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ország fővárosában, Addis Abebában. Az északi sáv ugyanis nem egy az etióp tartományok közül, illetve leg­feljebb közigazgatási értelemben az. Múltjából, etnikai jelle­géből azonban az következik, hogy ez a tartomány tartósan rajta van a központi kormányhivatalok problémalistáján. Ami a történelmet illeti, az északi sáv nem fejlődött párhuzamosan a területileg nagy ország belső részeivel, 1869-ben olasz gyarmatosítók foglalták el, és Mussolini 1935- ös hírhedt agressziója idején Eritreát használta csapatai leg­főbb ugródeszkájául Etiópia elözönléséhez. A fasiszta propagandagépezet pénzt és energiát nem kí­mélve uszított az etióp császárság ellen. Felhasználta azt, hogy Eritreában arab eredetű, muzulmán vallású a lakosság, délebbre viszont — a gallák és néhány más kisebb törzs ki­vételével — a kopt-keresztény vallású amharák élnek. A második világháború után az angolok szállták meg ezt a stratégiailag rendkívül fontos, a Vörös-tenger kijáratát ellenőrző területet. Hailé Szelasszié császár követelésére azonban Etiópiához került Eritrea, először gyámság, majd tartomány formájában. 1962. november 14-én az eritr­eai tör­vényhozó gyűlés szavazta meg azt, hogy a térség Etiópia szerves része legyen — ez azonban nem jelenti azt, hogy az északi sávban megszűnt a szeparatizmus. Az elmúlt években több példa is volt fegyveres összetű­zésekre, sőt politikai jellegű repülőgép-eltérítésekre is. Mindezek fényében érthető figyelmet keltett az a hír, hogy az etióp hadsereg megszállta az eritreai székhely, Asz­­mara repülőterét, és hogy szigorúan ellenőriznek minden Aszmarába tartó járművet. A császári kormány nyilván min­dent megpróbál annak elkerülésére, hogy az ország amúgy is súlyos belső gondjait egy szeparatista tűzvész hirtelen fellán­golása is súlyosbítsa. Georges Pompidou francia köztársasági elnök (jobbról) fo­gadta dr. Ernst Scholz-ot, az NDK első rendkívüli és meg­hatalmazott párizsi nagykövetét, aki átnyújtotta neki meg­bízólevelét.

Next