Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

■Viixa ProtEfÁajAií Gyísüij EiEk! TOLNA MEGYEN­UEPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Varsó • Megkezdődött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése A lengyel minisztertanács épületének dísztermében szer­dán délután megkezdődött a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülése. A tagállamok nemzeti zászlói­val díszített teremben, a tég­lalap alakúan elhelyezett asz­talok mellett pontban 15 óra­kor foglalták el helyüket a küldöttségek és­­ mögöttük szakértőik. Az ülésen a Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke vezette bol­gár; a Gustáv Husák, a CSKP KB­ főtitkára vezette csehszlo­vák; az Edward Gierek, a 113MP KB. első titkára vezet­te lengyel; a Kádár János, az MSZMP KB. első titkára ve­zette magyar; az Erich Ho­­necker, az NSZEP KB első tit­kára vezette NDK; a Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök vezette ro­mán és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezet­te szovjet delegáció vesz részt. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén részt vevő magyar küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, kül­ügyminiszter. Az asztalfőn a vendéglátó Lengyel Népköztársaság kül­döttsége, jobb oldalán az NDK, Magyarország, és Bul­gária, bal oldalán Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia delegációja, szemközt pedig a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsno­ka és vezérkari főnöke foglalt helyet. Edward Gierek fogadja Kádár Jánost a repülőtéren. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Napirenden: A szarvasmarha-tenyésztés helyzete és fejlesztésének távlati programja • Jelentés az elmúlt évi fejlesztési terv teljesítéséről Tegnap Szekszárdon tartot­ta meg esedékes ülését a Tol­na megyei Tanács, mely ez al­kalommal hosszú távra meg­határozó jelentőségű munkát végzett el, amennyiben Hor­váth József megyei tanácsel­nök-helyettes előterjesztése alapján a megye szarvasmar­ha-tenyésztésének helyzetével foglalkozott, majd pedig jóvá­hagyta a szarvasmarha-tenyész­tés távlati fejlesztési tervét. A tanácsülés ezenkívül megtár­gyalta még dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes jelen­tése alapján a megye 1973. évi fejlesztési tervének teljesí­tését és a gazdálkodás ered­ményeit összegező zárszámadá­sát is. Mindkét napirendet az előterjesztők szóbeli kiegészí­tését követően tárgyalta meg a megyei tanács, lévén, hogy a végrehajtó bizottság a ta­nácsülés anyagának előkészí­tésekor ezzel a feladattal bíz­ta meg Horváth Józsefet és dr. Gyugyi Jánost. A testület tagjain és a me­gyei tanács üléseire rendszere­sen meghívottakon kívül részt vett a tanács ülésén dr. Villá­nyi Miklós, a pénzügyminisz­ter helyettese, továbbá Kovács Imre, a MÉM főosztályvezető­je, és Fülöp László országgyű­lési képviselői is. Az ülés megnyitását követő­en Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tett jelentést a lejárt határidejű tanácshatá­rozatok végrehajtásáról, majd pedig tájékoztatta a megyei tanácstagokat az interpelláció­ikra adott válaszokról. Végül a megyei tanács elnöke a vég­rehajtó bizottság fontosabb döntéseiről és a felettes szer­vek képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeiről tá­jékoztatta az ülés részvevőit. Mint jeleztük, a tanácsülés programjában szereplő két na­pirend vitáját az előterjesztők szóbeli kiegészítője előzte meg. Ami az állattenyésztés helyze­tének értékelését és fejleszté­sének távlati terveit illeti, szé­lesebb közérdeklődésre érde­mesebb témát aligha tűzhetett volna ülésének napirendjére a megyei tanács. A tudósító már régen nem csodálkozik azon, ha egy-egy megyei tanácsülé­sen heves viták fültanúja le­het. Olyan hevességű eszme­cserére mégsem számított, mint amilyen a második napirend fölött alakult ki­. Ennek az eszmecserének talán egyik leg­nagyobb­­ értéke az, hogy a hozzászólók egytől egyig szak­emberek voltak. Olyanok te­hát, akik a népgazdasági szem­pontból rendkívüli fontosságú gazdálkodási ágnak minden gondját testközelből ismerik. Következésképpen ők a leg­­hivatottabbak arra is, hogy reális mérleg kerüljön birto­kunkba, hol is tart pillanat­nyilag megyénkben a szarvas­marha-tenyésztés. Arra is ők a leghivatottabbak, hogy el­mondják észrevételeiket, ja­(Folytatás a 2. oldalon) ENSZ Egyetlen ország se virágozzon mások rovására Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakán egy sor kőolaj­exportáló ország képviselője visszautasította nyugati orszá­gok arra irányuló kísérleteit, hogy rájuk hárítsák a felelős­séget a kapitalista világ ener­getikai problémáinak kiélező­déséért. Irak, Szaud-Arábia és Kuvait delegátusai kijelentet­ték, hogy az energiaválság a kőolajtermelő országok termé­szeti kincseit külföldi mono­póliumok által történt sok éves kirablása, az arab né­pek elleni izraeli agresszió közvetlen következménye volt A kőolajexportáló országok alapvetően nem értenek egyet azzal az állítással,­ hogy ter­mékeik árát más államok fő­városaiban kell megállapítani — jelentette ki Ahmed Zaki Jamani szaud-arábiai olajipari és bányaügyi miniszter. Sza­­bah Al-Ahmed Aldzsaber ku­vaiti külügyminiszter felszóla­lásában hangsúlyozta: az ipari országoknak el kell ismerniük a fejlődő országok azon jogát, hogy egyenrangúan részt ve­gyenek a nyersanyagforrások kérdéseire vonatkozó döntések meghozatalában. Szadun Hamadi iraki kőola­j- és bányaipari miniszter beszé­dében többek között megálla­pította: A világban az utóbbi időben lejátszódó események alakulása azt mutatja, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a nemzetközi gazdasági kapcso­latok jelenlegi rendszerét, ab­ból a célból, hogy elérjék a világgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy egyetlen ország vagy országok csoport­ja se virágozhasson mások ro­vására. A szónok rámutatott, hogy a kőolajtermelő országok által hozott intézkedések ezt a célt szolgálják. Hamadi síkra­­szállt a természeti források feltárásában jelenleg fennálló koncessziós rendszer fokoza­tos felszámolása mellett, mi­vel az lehetővé teszi a mono­póliumoknak, hogy kirabolják a fejlődő országok népeit. Lodongij Ríncsin, a Mongol Népköztársaság külügyminisz­­tere beszédében, kijelentette: A Mongol Népköztársaság tá­mogatja az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megterem­tésére irányuló erőfeszítéseket, • amelyek elősegítenék, hogy ■% fejlődő országok megszabadul­janak az imperializmus igá­jától, felszámolják elmara­dottságukat , és meggyorsítsák társadalmi és gazdasági hala­dásukat. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap délelőtt tartotta so­ron lévő ülését a KISZ Tolna megyei Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága. A testület elsőként Kama­rás Györgyné és Réti Imre je­lentése alapján foglalkozott a szakmunkástanulók körében végzett KISZ-munka tapasz­talataival. Ezt követően­ Benizs Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának titkára terjesztett beszámolót a vb. elé, amely a KISZ belső éretének demokra­tizmusával, valamint tovább­fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott. „A társszervekkel való együttműködés tapasztalatai Szekszárd városban” címmel Keresztes János, a KISZ Szek­szárd városi Bizottságának tit­kára számolt be végül a vég­rehajtó bizottságnak, mely tegnap délelőtti ülését az idő­szerű tennivalók megtárgyalá­sával zárta CSÜTÖRTÖK 197. ápr. 18. XXIV. évf. 89. szám. ARA: 8.90 Ft Szadat: Egyiptom minden eshetőségre felkészült — Egyiptom minden eshe­tőségre felkészült, s ha szük­ség van rá, tetemes mennyisé­gű harckocsit tud átküldeni a Szuezi-csatorna másik partjá­ra — jelentette ki Szadat egyiptomi államfő a külföldön tanuló egyiptomi diákok előtt elhangzott beszédében. Hang­súlyozta azt is, hogy ha bár­hülyén agresszió érné a hábo­rú pusztításaiból helyreállított három csatorna menti várost, Port Saidot, Iszmailiát és Szu­­ezt, Egyiptom a három legna­gyobb izraeli város ellen irá­nyított rakétákkal válaszol. Az októberi háborúról szól­va az egyiptomi elnök kiemelt helyen emlékezett meg Szaud- Arábia támogatásáról, s mél­tató szavakkal szólt Algéria, Marokkó és Kuvait részvételé­ről. Hangoztatta, hogy az ok­tóberi háború megváltoztatta a világ katonai, politikai és gazdasági arculatát, s módosí­totta az Egyesült Államok és Egyiptom kapcsolatait is. „Amerika, amely az októberi háborúig százszázalékosan el­lenünk volt, most ugyan nincs velünk, de ellenünk sem” — mondotta az elnök. Végezetül közölte, hogy Kissinger ameri­kai külügyminiszter tudomásá­ra hozta: Országa csak ak­kor hajlandó békemegállapodást kötni Izraellel, ha minden talp­alatnyi arab földet felszabadí­tanak a megszállás alól. 7

Next