Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
I . .#■ TOLNA MEGYEI ■u'-O A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok Mint a csütörtökön nyilvánosságra hozott közlemény már hírü adta, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testülete ülésének résztvevői A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ-határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek visszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzeti jogait. A háborús cselekmények fellobbanása 1973 októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés résztvevői rámutatnak a genfi közel-keleti békekonferencia jelentőségére, minden közvetlenül érdekelt álhárom nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok szó szerinti szövege a következőképpen hangzik: lám, valamint a palesztinai arab nép képviselői részvételének szükségességére és úgy vélik, hogy munkájának további folytatása mindenekelőtt a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapat szétválasztásról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lépést a közel-keleti prob(Folytatás a 2. oldalon) A közel-keleti tartós és igazságos békéért Hazaérkezett a magyar párt és kormányküldöttség Pénteken délelőtt hazaérkezett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar pártés kormányküldöttség. A küldöttségeit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai voltak: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pója Frigyes, a Központi Bizottság tagja, kükügyminiszter. A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői és Roska István külügyminiszterhelyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Tadeusz Hanugzek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Dombóvárott végeztek a kukoricavetéssel Nagykónyiban éjjel-nappal dolgozik egy vetőgép • Üzemben az öntözőberendezések Az elmúlt hetek időjárása eléggé szeszélyes, változó volt, de egyáltalán nem befolyásolta a mezőgazdasági munkák zavartalan menetét. Az enyhe tél, a sok éves átlagnál melegebb március jól kihasználható előnyt adott a mezőgazdasági üzemeknek. A lehetőségeket kitűnően használta ki a dombóvári Alkotmány Tsz, amely már maga mögött tudja a tavaszi vetést. Mint Koch Antal főkönyvelő közölte, a mai nappel befejezik a nyolcszáz hektár kukorica vetését, a BKR — a bajai kukoricatermesztési rendszer — tagjaként. Hasonlóan jó hír Dombóvárról, hogy a búza jól áttelelt, szépen fejlődik, az idén is jó termésre van kilátás. Megjegyzendő, hogy a szövetkezet évek óta vetőmagtermesztő gazdaság. A harmadik jó hír, hogy a szövetkezet határa az elmúlt napokban 14 milliméternyi csapadékot kapott — a főkönyvelő szerint ez a csapadék is jó néhány ezer forint hasznot hozott. A húsvét táján hidegre fordult időjárás viszont nem okozott kárt, nem jelentkezett kedvezőtlen hatással a termelésre. A nagykónyi Haladás Tszben jelenleg éjjel-nappal üzemben van a nagy teljesítményű vetőgép, a nyolcszáz hektárnyi kukoricaterületnek a mai napig felén földben van már a mag. (A szövetkezet a bábolnai CPS-kukoricatermesztő rendszer tagja.) A vetőgép előtt adapteres IFA, RCV. és négy D—385-ös műtrágyaszóró, vegyszerező gép dolgozza be a talajba a gyomirtó szert és a starter műtrágyát. Molnár János, a szövetkezet elnöke elmondotta: a kukoricavetést öt-hat nap alatt befejezik. Korábban már elvetettek 38 hektár zabot — a szövetkezet intenzív lótenyésztő gazdaság —, 56 hektár lucernát, 58 hektár napraforgót, 95 hektár cukorrépát. Ez utóbbi növényt április 10 óta öntözik két Ma—200-as gépegységgel, az OVF támogatásával épült víztározóból, egy Ma—120-as öntözőberendezést pedig most telepítenek a 160 hektáros, villanypásztoros legelőre, amelyre — a szarvasmarha-program részeként — május elsejével hajtanak ki mintegy 80—100 háztáji tehenet és a közösből 150 tenyészüszőt. Bár nem a tavaszi munkákhoz tartozik, Molnár János az állattenyésztés alakulásáról is elmondott néhány — legfrissebb — adatot. A szövetkezet az ez évben értékesítésre szánt 242 hízó marhából már eladott nyolcvanat, a 2732 hízó sertésből 591-et. A községbeni háztáji gazdaságok ezeket a számokat 187 hízóval, 22 hízó marhával és 48 000 liter tejjel toldották meg. SZOMBAT 1974 ápr. 20. XXIV. évf. 91. szám. ARA: «.»0 Ft. Az élet csatája „Felkészültünk és elszántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját” — huszonöt esztendővel ezelőtt hangzottak el ezek a drámai szavak, a párizsi Pleyelterem szószékéről. S visszatekintve egy mozgalmas, nem kevés változást hozó negyedszázad távlatából, megállapíthatjuk: történelmi jelentőségű esemény zajlott a francia fővárosban, létrejött a világméretű, szervezett békemozgalom. A második világháború befejeződését, a fasiszta barbárság felett aratott győzelmet a népek azzal a meggyőződéssel ünnepelték, hogy az antifasiszta összefogást a béke időszakában is folytatják. Sajnos, alig némultak el azonban a fegyverek. Churchill hírhedt beszédével felhangzott a hidegháború első fultoni nyitánya: Truman amerikai elnök meghirdette doktrínáját az Egyesült Államok világcsendőri szerepének jegesében. Ilyen körülmények között, a romokból alighogy ocsúdó Wroclawban, a szovjet, francia és lengyel értelmiségiek kezdeményezésére békekongresszust tartottak. Az 1948 augusztusában tartott tanácskozáson összekötő bizottság alakult. Ez volt az a mag — a bizottság tagjai között olyan személyiségek szerepeltek, mint Joliot- Curie, Fagyejev, Neruda és Robeson —, amely az első béke-világkongresszus összehívását kezdeményezte. A hidegháború tovább jegesedett, és 1949. április elején megkötötték az Atlanti Szerződést, megszületett a NATO- blokk. Tizenhat nappal később Párizsban összeült a béke híveinek világkongresszusa, amelynek munkájában 72 ország 2056 küldötte vett részt, s határozatait hatszázmillió szervezett békeharcos nevében hozta. A kongresszus rendkívüli nehézségek közepette kezdte meg munkáját. A francia hatóságok megtagadták a vízumot a lengyel, a bolgár és kínai delegátusoktól, más esetekben korlátozásokat léptettek életbe. A 38 tagú magyar küldöttségből csupán nyolcan kapták meg a beutazási engedélyt. Ezért a kongresszus résztvevőinek egy csoportja Prágában ült össze, a vita párhuzamosan folyt. A csehszlovák vendéglátók egyetlen nap alatt biztosították a feltételeket, s a jelentősebb felszólalások, a határozattervezetek néhány óra múltán már a másik tanácskozási színhelyen is hozzáférhetőek voltak. Mindenki cselekedni akart: Aragon, Eluard, Neruda verssel köszöntött, Robeson énekelt gyönyörű baritonján, Picasso megrajzolta a béke galambját, száz- és százmilliónyian határozták el magukat a fokozottabb helytállásra saját munkahelyükön, városukban, falujukban. Párizs és Prága csak a harc kezdetét jelentette. Következett az állandó bizottság ülésszaka a svéd fővárosban, ahol aU fogadták a nevezetes stockholmi felhívást, s megkezdődött a nagyszabású aláírásgyűjtés az atomfegyverek betiltását követelve. Az 1950 novemberében mgerendezett második, varsói béke-világkongresszuson alakították ki a Béke-világtanácsot, amelynek elnöke. 1958- ban bekövetkezett haláláig a felejthetetlen Frederic Joliot- Curie volt. Kongresszusok és tanácskozások követték egymást, nem egyszer Budapestről kelteződtek a hírek. A békevilágmozgalom véleményét nyilvánította minden sorsdöntő kérdésben, közben következetes küzdelmet folytatott a koreai és a vietnami háború ellen, Európa biztonságáért, a leszerelésért, általános békeegyezmények megkötéséért. Befolyása és tevékenységi területe állandóan bővült, új és új szervezetek, bizottságok csatlakoztak hozzá. Sokan, akik évekkel ezelőtt még értetlenül álltak akciói láttául tevékenyen részt vesznek munkájában, vagy legalábbis bizonyos kérdésekben sikerült megvalósítani az akcióegységet. A szervezett békemozgalom harca felfelé ível, s így érkezett el az eddigi csúcsponthoz, a béke erőinek világkongresszusához, amelyet tavaly ősszel rendeztek meg Moszkvában. A Kreml kongresszusi termében tartott seregszemle, felhívásával és tizennégy határozatával a haladó nemzetközi közvélemény felelősségteljes állásfoglalását tolmácsolta a világunk előtt álló összes lényeges kérdésekben. Különösen megnövelte a kongresszus súlyát az a két és fél órás beszéd, amellyel Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára — éppen egy válságos időszakban hiszen tartott még a közel-keleti háború — értékelte a nemzetközi viszonyokat és kifejtette a békemozgalom feladatait. Huszonöt év alatt alapvetően megváltozott Földünk politikai arculata, az erőviszonyokban jelentős eltolódás következett be a béke és haladás erőinek javára. Ezekben a változásokban — amelyeknek középpontjában a Szovjetunióval az élen a szocialista világrendszer áll — szerepet vállalt a szervezett béke-világmozgalom is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar békemozgalom, amely nemsokára ugyancsak negyedszázados jubileumát köszönti, mindvégig tevékeny részese volt a világméretű nagy összefogásnak. Az élet csatája, a béke csatája még ma sem fejeződött be. Ám egy negyedszázad múltán, minden eddiginél jobb feltételek mellett vívhatjuk ezt a csatát. Az évforduló ezért tisztelgés a huszonöt évvel ezelőtti zászlóbontók s mindazok előtt, akik elkötelezték magukat a béke megvédése mellett, akik a béke védelmezői, a béke építői (~i)