Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

f 1974. szeptember 1. A megyei pártbizottság napirendjén: A közművelődés fejlesztésének feladatai Lapunk tegnapi számában már közöltük, hogy a megyei pártbizottság ülésének napirendjén sze­repelt a „Tolna megye közművelődésének hely­zete és fejlesztésének lehetőségei a szocialista közgondolkodás és a szocialista embertípus ki­alakításában" című jelentés. Ma folytatjuk a pártbizottság által elfogadott anyagról szóló tá­jékoztatásunkat. A fejlesztést — a Központi Bizottság 1974. március 19— 20-i határozatára építve — megyénk társadalmi, gazdasá­gi fejlődésének jelenlegi kö­rülményeit és tendenciáit fi­gyelembe véve az eddiginél nagyobb és szervezettebb erő­feszítésekkel kell végezni a közművelődés társadalmi ha­tásának fokozása érdekében. A közművelődés sokrétű fel­adatrendszeréből — társa­dalompolitikai célkitűzéseinkkel összhangban — mindenekelőtt a­ munkásosztály műveltségé­nek fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítésének a kultúra eszközeivel való se­gítése, az ideológiai, politikai és kulturális tevékenység egy­ségének megvalósítása jelenti a fő feladatot. Közművelődésünknek to­vábbra is a szocialista tudat, erkölcs, életmód kialakításá­nak, valamint a termelés gaz­dasági fejlődés céljait kell szolgálnia. Alapvető feladata a szocialista kultúra értékeinek tudatos terjesztése, a művelő­désben az ideológiai, politikai tudatosság fokozása, a közéleti aktivitás fejlesztése, a művelt­ség tömegméretűvé válásának elősegítése. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a műveltség tár­sadalmi szerepét lebecsülő vagy azt egyoldalúan, prakti­­cista módon kezelő, a művelő­dés irányítását intézményi vagy reszortfeladatnak tekin­tő nézetek leküzdésére. A MUNKÁSSÁG műveltsé­­ gének emelése legfontosabb művelődéspolitikai feladatunk. A közművelődés szolgálja tudatosabban a munkásöntu­dat, az osztályszemlélet erő­sítését. Segítse elő, hogy gon­dolkodásban, szemléletben, ma­gatartásban is mielőbb mun­kássá váljanak azok a fiata­lok, nők, volt mezőgazdasági dolgozók, akik az elmúlt évek­ben kerültek az ipari terme­lésbe. Művelődésüket ennek megfelelő differenciáltsággal szervezzük. Nagyobb figyelmet kell for­dítani az üzemi általános és középfokú felnőttoktatás szer­vezésére, a szakmun­kás- és szakközépiskolai képzés bőví­tésére, az üzemekben folyó munkástovábbképzés tartal­mas és színvonalas megszer­vezésére, a szakmai képzés és továbbképzés rendszerességére, tervszerűségére, és színvonalá­ra. Különös figyelemmel foglal­kozzanak a bejáró, segéd- és betanított munkások, az új üzemekben dolgozók, a mun­kásszálláson lakók művelődési igényeinek felkeltésével és ki­elégítésével. A bejáró munká­sok művelődési feltételeinek javítása érdekében az üzemek fordítsanak figyelmet a lakó­helyek kulturális támogatásá­ra, a tanácsok nyújtsanak konkrét támogatást a bejáró dolgozók művelődésének javí­tásához. A gazdasági vezetők segít­sék a szocialista brigádok mű­velődési mozgalmában rejlő le­hetőségek jobb kihasználását. Alakítsanak ki az üzemekben olyan feltételeket, amelyek ösztönzik és érdekeltté teszik a munkásokat a műveltségi színvonal emelésében a folya­matos művelődésben. A PARASZTSÁG műveltsé­­ gi szintjének emelését a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás, a falu társadalmi, kulturális életének átalakulása teszi szükségessé. Ebben elsőrendű feladat műveltségük növelése, szakmai képzésük és továbbképzésük javítása. Főleg a szocialista brigádok tagjaira és a szakmunkásokra kell a figyelmet fordítani. Erősíteni kell a korszerű is­meretek terjesztését, növelni az öntevékeny művészeti cso­portokban tevékenykedők szá­mát, emelni az olvasottság színvonalát, javítani a községi művelődési intézmények kul­turáltságát. A művelődési fel­tételek fejlesztésekor elsősor­ban a nagyközségek, körzeti központok megfelelő ellátásá­ról kell gondoskodni. A ter­melőszövetkezetek vállaljanak nagyobb feladatokat ebben a tevékenységben. az Értelmiség száma megyénkben is évről évre nö­vekszik Fokozni kell azonban részvételüket a közművelődési munkában. A pedagógusok mellett sok­kal nagyobb mértékben kell bevonni az agronómusokat, or­vosokat, műszaki szakembere­ket a közművelődési tevékeny­ségbe. Az illetékes állami szervek a munkahelyi vezetőkkel együttműködve gondoskodja­nak az értelmiség szakmai és politikai továbbképzéséről, ön­­művelési lehetőségeinek bőví­téséről, igényeik fejlesztéséről. AZ IFJÚSÁG kulturális ne­­ velése, műveltségének folya­matos emelése egyik alapvető művelődéspolitikai feladatunk. Az ifjúság — különösen a munkásfiatalok — nevelésé­ben, művelődésében valamen­­­nyi állami, gazdasági és társa­dalmi szervre fokozott felelős­ség hárul. Gondoskodni kell a fiatalok körében a szocialista eszmeisé­­gű kultúra hatékonyabb ter­jesztéséről. Szükséges fejlesz­teni művelődésük lehetőségeit, a közösségi művelődési formá­kat. Növelni kell az ifjúsági klubok számát, szélesíteni a fiatalok bevonását a kórus­mozgalomba, az irodalmi szín­padok, színjátszó körök, szak­körök tevékenységébe. Differenciált programok szer­vezésével nagyobb segítséget kell adni a fiataloknak sza­bad idejük kulturált és hasz­nos eltöltéséhez. Bővíteni szük­séges a gyermekeknek szóló kulturális rendezvények körét. A NŐK művelődési feltéte­leinek, kulturális lehetőségei­nek javítása folyamatos mun­kát igényel. Az új — elsősorban nőket foglalkoztató — üzemekben a szakmai képzés, továbbképzés lehetőségei bővítésének, a kis­gyermekes, családos nők mű­velődési lehetőségeinek, szociá­lis helyzetének javítása érde­kében kell elsősorban a tár­sadalmi, politikai és kulturá­lis erőforrásokat mozgósítani. Közéleti, politikai, cselekvé­si lehetőségeik bővítése mellett tervszerű politikai képzésükkel együtt szükséges fejleszteni művelődési igényeiket. Helyze­tükhöz rugalmasabban alkal­mazkodó programokkal, szol­gáltatásokkal szükséges kielé­gíteni és formálni művelődé­süket. Megyénkben élő NEMZETI­­ SÉGI LAKOSSÁG művelődési helyzetében elért eredmények­re támaszkodva tovább kell javítanunk az anyanyelvi mű­velődés feltételeit, a kulturá­lis hagyományok ápolását. Ha­gyományos rendezvényeiken a kulturális értékek megőrzése mellett, nagyobb figyelmet kell fordítani a mai magyar és testvéri szocialista országok kulturális eredményeinek is­mertetésére. AZ AMATŐR MŰVÉSZETI MOZGALOM döntő feladata a közösségi magatartás, az akti­vitás fokozása, az ízlésformá­­lás, a művészeti tevékenység megszerettetése legyen. A mozgalom irányításában fokoz­ni kell az eszmei, politikai kö­vetelményeket a tartalom irán­ti igényeket. Tervszerűbb munkával fej­lesszük az öntevékeny művé­szeti mozgalom hagyományos ágait a munkások, ifjúmunká­sok, falusi fiatalok és nők be­kapcsolásával. Biztosítani kell a művészeti csoportok anyagi támogatását, az ott dolgozó káderek képzését és tovább­képzését. AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT megerősítése és korszerűsítése a jelenlegi időszakban az egyik legfontosabb feladat. Ez in­tézményeinknek a korszerű követelmények szerinti átala­kításával, az egyes közigazga­tási egységek távlati fejleszté­séhez történő ésszerű igazodás­sal, a tömegkommunikációs eszközök kulturális nevelő ha­tását figyelembe véve és az adott helyen jelentkező valós művelődési igények számbavé­telével történjen. Kiemelt jelentőségű feladat Szekszárd és Dombóvár, vala­mint a járási székhelyek kul­turális ellátásának fejlesztése. El kell érni, hogy a válla­latok, szövetkezetek kulturális alapjukból az egyedi támoga­tás helyett rendszeres, hosszú távú, betervezhető támogatást biztosítsanak. A közművelődés intézmény­­hálózatában emelni kell a kul­turális munka eszmei, politi­kai, szakmai színvonalát. A közművelődés intézmény­­hálózatában a művelődési ott­honok hatékonyabban segítsék a képzést és az önképzést, a társasélet új formáinak kiala­kulását, a művelődési és szó­rakozási igények színvonala­sabb kielégítését. Műsorpoliti­kájuk igazodjon a tényleges társadalmi igényekhez és szol­gálja a kulturált szórakozást is. Az olvasási kultúra fejlesz­tése érdekében a könyvtárak növeljék olvasóik számát, el­sősorban a munkások, a ter­melőszövetkezeti parasztok és az ifjúság körében. Ezért szük­séges az üzemi, munkahelyi könyvterjesztés és lakóhelyi könyvesbolt-hálózat további bővítése. A TIT, A MTESZ és a köz­­ művelődési intézmények han­golják össze jobban ismeret­­terjesztő tevékenységüket. A hagyományos és korszerű mun­kaformák lehetőségeit felhasz­nálva segítsék a természet­­tudományos világnézetet meg­alapozó ismeretek terjesztését, a szakmai, a termelési kultú­ra színvonalának emelését, az állampolgári magatartáshoz, a közéleti cselekvéshez szükséges ismeretek széles körű terjesz­tését A célkitűzések megvalósítá­sában bátrabban kell támasz­kodni a művelt munkások, fiatalok, tömegszervezetek ak­tíváinak segítségére. Gondos­kodni kell rendszeres tájékoz­tatásukról, művelődéspolitikai felkészítésükről. A PÁRTSZERVEK és szer­­ vezetek irányító, ellenőrző, ne­velő tevékenységét a közmű­velődés megnövekedett társa­dalmi szerepével összhangban szükséges továbbfejleszteni. Törekedjenek arra, hogy a kul­turális tevékenység, ezen be­lül a közművelődés foglaljon el jelentőségének megfelelő helyet a pártmunka egészében, váljon­ annak szerves részévé. A járási, városi pártbizott­ságok rendszeresen tanulmá­nyozzák a közművelődés kér­déseit, javítsák a végrehajtás szervezését, erősítsék a köz­művel­ődés elvi, politikai koor­dinációját. Nyújtsanak nagyobb segítsé­get a pártszervezeteknek a kultúrpolitikai tevékenység fej­lesztéséhez, a párttagság kul­turális nevelésének javításá­hoz. A pártszervezetek és vezető­ségeik rendszeresen foglalkoz­zanak a közművelődés kérdé­seivel, segítsék és irányítsák a közművelődéspolitikai elvek helyi megvalósítását. Kezde­ményezzék és koordinálják az üzemi komplex közművelődé­si tervek kidolgozását, kísér­jék figyelemmel az anyagi ala­pok felhasználását. A párttag értelmiségiek kapjanak konk­rét kulturális megbízatásokat. A gazdasági vezetőktől köve­teljék meg a közművelődési tevékenység támogatását, száll­janak szembe a műveltséget lebecsülő nézetekkel és gya­korlattal, az állami irányítás hatékonyságát is fokozni kell. Mindenekelőtt a tanácsok megnövekedett felelősségét kell az eddigieknél jobban ér­vényesíteni a közművelődés területén. A tanácsok irányító munká­ja terjedjen ki a helyi közmű­velődési feladatok megjelölé­sére, ezeknek a terület általá­nos fejlesztési terveivel való összehangolására, a megvalósí­tás feltételeinek biztosítására, a végrehajtás ellenőrzésére. A közművelődés mozgalmi jellegének erősítése érdekében a fenntartó szervek vizsgálják felül az intézmények társadal­mi vezetőségeinek munkáját, és adjanak segítséget a haté­konyság fokozásához. Az irányítás fejlesztése el­sősorban a koordináció javítá­sát teszi szükségessé, amely­nek célja az állami és társa­dalmi szervek jobb és tervsze­rűbb együttműködésének biz­tosítása. A SZAKSZERVEZETEK tö­­ rekedjenek a kulturális, illet­ve agitációs és propaganda­­munka erősítésére, és növeljék­ a dolgozók kulturális érdekvé­delmének hatékonyságát. Te­vékenységük középpontjában a munk­ásművelődés fejlesztése álljon. Bátrabban támaszkodjanak az üzemekben dolgozó értel­miségiek közművelődést segí­tő munkájára. Javítsák a vál­lalati kulturális alapok fel­­használásának ellenőrzését. Nyújtsanak segítséget a lakó­területi közművelődési funk­ciók ellátásához. A MUNKAHELYI VEZETŐK példamutatásukkal, a dolgo­zók művelődéséért érzett fe­lelősség fokozásával, a veze­tői munka minden szintjére kiható követelmény-támasztás­sal, a művelődést támogató üzemi légkör kialakításával já­ruljanak hozzá a közművelő­dés fejlesztéséhez. Támogassák­ a munkahelyi művelődés felté­teleinek javítását célzó kezde­ményezéseket. Mozgósítsák az üzemi értelmiséget a dolgozók kulturális igényeinek formálá­sára. A KISZ nevelő munkájában jobban építsen a fiatalok mű­velődési igényeire, szervezze az ifjúság kulturális tevékeny­ségét. Törekedjen a közösségi művelődési formák fejleszté­sére, a fiatalok művelődési ak­tivitásának fokozására. Első­sorban az ifjúsági kórusok, irodalmi színpadok, színjátszó­együttesek munkájába kell új rétegeket bevonni. Fordítsa­nak nagyobb figyelmet a tu­rizmus lehetőségeinek szélesí­tésére. A HAZAFIAS NÉPFRONT a honismereti és az Olvasó Népért mozgalom szervezése mellett vegyen részt a közmű­velődési tervek elkészítésében. Segítse a bejáró munkások és a fiatalok lakóterületi művelő­dési lehetőségeinek szélesíté­sét, a kulturális rendezvények­re történő mozgósítását. For­dítson nagyobb figyelmet a fa­lusi lakosság és a nők műve­lődési tevékenységének széle­sítésére. Segítse a lakosság pedagó­giai kultúrájának emelését. Gondozza a nemzetiségi kultu­rális mozgalmakat, támogassa azok hagyományápoló törek­vését.

Next