Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Egyetértés, cselekvőkészség a párt politikájának megvalósításában A kongresszusi dokumentumokat tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai A Magyar Szocialista Mun­káspárt XL kongresszusára való készülés feladatai közül megyénk pártalapszervezete, pártvezetőségei 1975. január 2. és 23 között egy új sza­kaszt zártak. Ebben az időben vitatták meg és nyilvánítot­tak véleményt a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veiről, a Szervezeti Szabály­zat módosításának tervezeté­ről, újjáválasztották a párt­­alapszervezetek vezetőségeit, a pártvezetőségeket és megvá­lasztották a felsőbb pártérte­kezletek küldötteit. A X. kongresszus határoza­tai végrehajtásának és abban a pártalapszervezetek tevé­kenységének értékelése — amely a pártkongresszusra való készülés első szakaszát jelentette — az elmúlt év ok­tóberében és novemberében zajlott le. Ennek tapasztalatai­ról már szóltunk a lan­g z­­sábjain.­­ Aktivitás és felelősségérzet Értékelve a januári taggyű­­lések tapasztalatait, annyiban szükséges visszautalni a be­számoló taggyűlésekre, hogy az az aktivitás és felelősség­­érzet, melyet megyénk párt­tagsága ott tanúsított, töretle­nül, ha lehet még fokozot­tabban jutott érvényre a kongresszusi dokumentumok vitájában és a pártvezetőségek újjáválasztásában. A véleménynyilvánításra le­hetőséget adott a dokumentu­mok feldolgozásának gyakor­lati lebonyolítása, amely alapvetően két fórumon is történt. Egyrészt pártcsoportülé­­seken, csoportos beszélgetése­ken törekedtünk azok megis­mertetésére, megértetésére, másrészt az alapszervezetek taggyűléseinek fórumain lehe­tőséget biztosítottunk minden párttag számára, hogy a maga és környezete álláspontját nyilvánosan kifejtse. A párttagság jelentős része élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. Sokan már a pártcsoportüléseken mondták el észrevételeiket, javaslatai­kat. A taggyűléseken — me­lyeken megyénk párttagságá­nak több mint 90 százaléka részt vett — a jelenlevők több mint egyötöde kért és kapott szót A hozzászólásokban kifeje­­zésre juttatták egyetértésüket és helyeslésüket a Központi Bizottságnak azzal az elhatá­rozásával, hogy társadalmunk további fejlődésének irányt szabó kongresszusi határoza­tok előkészítésébe lehetőséget biztosított a párttagság és tár­sadalmi közvéleményünk szá­mára az előzetes elképzelések megismerésére, és a politika alakításában nyilvános vitá­kon való részvételre. Annak tudatában, hogy olyan orszá­gos ügyekről folyik a vita az alapszervezetek fórumain, me­lyek gyakorlati megvalósításá­ban minden párttagnak, párt­­alapszervezetnek konkrét he­lyi feladatai lesznek, a tag­gyűléseken elhangzott felveté­sek többsége arról szólt, hogy a tárgyalt dokumentumok szel­lemében már napjainkban mi­­lyen tennivalók, feladatok vannak. Ugyanakkor több észrevétel, javaslat hangzott el, melyeket a dokumentumok kiegészítéséül szántak. Bizalom pártunk politikája iránt A dokumentumok feldolgo­zása nem befejezett, lezárt tény. Az elhangzott felszóla­lások, a taggyűlések állásfog­lalásainak értékelése, minősí­tése a soron következő párt­értekezletek feladatát képezi. A februárban sorra kerülő megyei pártértekezlet hivatott arra, hogy összegezze és minő­­sítse megyénk kommunistái által elmondott javaslatokat, azokat a Központi Bizottság, illetve a kongresszus rendel­kezésére bocsássa a határoza­tok kialakításához. Ezért az alapszervezeti tag­gyűlések befejezése után a dokumentumok vitáinak csak a legáltalánosabb tapasztala­tairól szólunk. Mindenekelőtt arról, hogy a párttagság, de bátran mondhatjuk, megyénk közvéleménye is, egyetértéssel és bizalommal van pártunk politikája iránt A kommunisták értik és egyetértenek azzal, hogy a kongresszusi irányelvek pár­tunk eddigi politikájának megerősítését javasolják a kongresszusnak. Ez nem jelen­ti a gyakorlati politikai leme­­revedését, hanem éppen azt, hogy a politikai feladatokat a fő célkitűzés megvalósítása érdekében mindenkor a tár­sadalmi feltételeknek megfe­lelő«» kell kialakítani. Ami változatlan politikánkban, az a fő célkitűzés — a fejlett szocialista társadalom megva­lósítása — és azok az alapel­vek, melyek e célkitűzés el­érését szolgálják. Ezek: a munkásosztály vezető szerepe, a marxista—leninista párt irányítása, pártunk szövetségi politikája a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemze­ti egység erősítése, népgazda­ságunk tervszerű, arányos fejlesztése, az életszínvonal állandó, tervszerű növelése. A kommunisták egyetérte­nek pártunk külpolitikai, nem­zetközi tevékenységével, a szocialista országokhoz, első­sorban a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolataink erősítésével. Nagyra értékelik a Szovjet­uniónak, a szocialista orszá­goknak, ezen belül hazánknak a világbéke megteremtése ér­dekében kifejtett tevékenysé­gét. Ez egyik feltétele belpo­litikánk, társadalmi fejlődé­sünk célkitűzései megvalósítá­sának. Véleménynyilvánításukban hangsúlyozták a társadalmunk struktúrájában végbemenő változások jelentőségét, a munkásosztály szerepének to­vábbi növekedését, mely alap­vetően összefügg a tulajdon­­viszonyok továbbfejlődésével, az állami tulajdon fokozott ér­vényesülésével. A termelőszö­vetkezetekben egyetértéssel fogadták a szövetkezeti tulaj­don továbbfejlesztésének, a koncentrált gazdaságok kiala­kításának gondolatát, szüksé­gességét Az államélet, a társadalmi demokratizmus továbbfejlesz­tését időszerűnek, indokoltnak tartják. Gazdasági és életszínvonal* politikai kérdések A viták során a gazdasági és életszínvonal-politikai kér­dések az érdeklődés közép­pontjába kerültek. Egyetértő­­jeg szóltak az irányelvekben rögzített gazdaságpolitikai cél­kitűzésekről, a népgazdaság tervszerű és arányos fejlesz­­téséről A párttagság megér­tette és egyetért a társadalmi termelés erőteljesebb növelé­sének szükségességével, a ter­melési szerkezet korszerűsítés­­ével, az erőforrások hatéko­nyabb, takarékosabb felhasz­nálásával. Az eddig folytatott életszínvonal-politikát jónak tartják, reálisan megítélve azt, hogy gazdasági helyze­tünk függvényeként emelked­het csak az életszínvonal. El­ismerően nyilatkoztak a tár­sadalmi juttatások dinamikus bővüléséről. Az V. ötéves terv­időszakra vonatkozó elképze­léseket megfontoltaknak, elő­relátóknak, mértéktartónak ér­tékelték. Társadalmi célkitűzéseink megvalósítása a tudatosság magasabb fokát igényli. Ezt megértve támogatják a párt­tagok az ideológiai, szakmai, politikai műveltség, a társa­dalmi tudatosság növelésére irányuló elképzeléseket A Központi Bizottság irány­elvei és a Szervezeti Szabály­zat módosításának tervezete a pártmunka, a pártélet olyan értelmű továbbfejlesztését, a párton belüli követelmények növelését állítja feladatként, melyek által a pártszervek és szervezetek még alkalmasabbá válnak feladataik ellátására, irányító funkciójuk betöltésé­re. A párttagság, egy­tértve a dokumentumokban foglaltak­kal, hangsúlyozta a vitában az egyes párttagokkal és a pártvezetőségekkel szembeni fokozott és differenciált köve­telménytámasztás szükségessé­gét, a pártfegyelem következe­tesebb, a Szervezeti Szabály­zatnak megfelelő érvényesíté­sét Összességében eredményes­nek, jónak tartjuk a kong­resszusi dokumentumok alap­szervezeti feldolgozásának módját és eredményeit Me­gyénkben minden párttaggyű­lésen határozatilag állást fog­lalt a párttagság a Központi Bizottság irányelvei és a Szervezeti Szabályzat módosí­tásának tervezete mellett Ezen keresztül részesévé vál­tak a párt politikája alakítá­sának, továbbfejlesztésének. A választások tapasztalatai A januári taggyűlések má­sodik napirendje keretében megválasztották a pártalap­szervezetek vezetőségeit, a pártvezetőségeket és felsőbb pártértekezletekre a küldötte­ket. A választások tapasztalatai azt igazolják, hogy alapszer­vezeteink a lehetőségekhez ké­pest érvényre juttatták a párt Központi Bizottsága káderpo­litikai elveit. A megválasztott vezetőségi tagok, vezető kol­lektívák alapvetően megfelel­nek a velük szemben támasz­tott követelményeknek. Olyan pártvezetőségi tagokat, vezető kollektívákat választottak, amelyek alkalmasak az adott területen folyó pártmunka el­vi és gyakorlati kérdéseinek a megoldására. Biztosítani tud­ják területük politikai, gazda­sági és kulturális létének ha­tékonyabb pártirányítását el­lenőrzését A közéleti munká­ban jártasak, magánéletükben erkölcsileg feddhetetlenek, él­vezik a párttagok bizalmát és a pártonkívüliek megbecsü­lését. A megválasztott pártve­zetőségek kifejezik a párttag­ság összetételét az adott terü­leten. A pártvezetőségekben vég­bement személyi változások le­hetővé teszik az irányító munka folyamatosságának biz­tosítását ugyanakkor az új erők bevonásával a munka színvonalának további emelé­sét. Ezt a megállapítást arra alapozzuk, hogy­ a titkárok kö­zel 70 százaléka, a vezetőségi tagok megközelítőleg 60 szá­zaléka az előző vezetőségek­ben is funkcionált Az újraválasztásra nem ke­rült vezetőségi tagok döntő többsége is becsületesen dol­gozott, eleget tett a vezetőségi tagsággal járó kötelességeinek. Munkájukért tisztelet és meg­becsülés illeti őket. Tapaszta­lataikra, aktivitásukra a jövő­ben is számítanak a pártalap­szervezetek. Mégis helyesnek tartjuk, hogy megfelelő arány­ban kerültek a vezetőségekbe olyan párttagok, akik az el­múlt időszakban bizonyították alkalmasságukat a közéleti te­vékenységre, vezetői funkció betöltésére. Ezek jórészt fia­talokból, nőkből, fizikai dol­gozókból kerültek ki. Jónak tartjuk, hogy a párt­titkárok és a pártvezetőségi tagok körében nőtt a nők és a fizikai dolgozók aránya. Az új vezetőségeken belül nőtt azoknak a titkároknak és ve­zetőségi tagoknak a száma, akik a társadalmi megbízatá­sukhoz szükséges politikai és szakmai iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az alapszervezetek vezető­ségeit a taggyűlések demokra­tikusan, titkos szavazással vá­lasztották. Úgy véljük, hogy a vezető­ségválasztás sikerét elősegí­tette a jelölő bizottság túl jó munkája is. A beszámoló taggyűléseken megválasztott munkabizottsá­gok tagjai megfelelően ellátták feladataikat Arra törekedtek, hogy vala­mennyi párttaggal szót vált­sanak a vezetőségek munkájá­ról és véleményüket kérjék az újonnan megválasztásra ke­rülő vezetőségek összetételé­­re. Ez a munka és a párt­tagok által tanúsított felelős­ség eredményezte, hogy­­ túl­nyomó többségében a jelölő bizottságok által javasolt sze­mélyek kerültek megválasztás­ra. Több helyen élt a párttag­ság azzal a lehetőségével, hogy a taggyűléseken új jelölteket is javasoljon. Azzal, hogy az alapszerveze­ti vezetőségek és a pártveze­tőségek megválasztása megtör­tént, csak a személyi feltéte­leit teremtettük meg annak, hogy a kongresszusi dokumen­tumokban megfogalmazott fel­adatoknak eleget tudjanak tenni pártszervezeteink. Leg­közvetlenebb feladatunk az új vezetőségi tagok megfelelő felkészítése pártmegbízatásuk teljesítésére és valamennyi pártvezetőségi tag felkészíté­se, munkájuk segítése, a XI. kongresszus határozataiból adódó feladatok végrehajtásá­­ra. ZSÉDELT ISTVÁN, HOHMANN JÓZSEF , MSZMP MB PTO-munkatársai f i A KPM Tolna megyei Köz­úti Igazgatóságának dolgozói jelentős munkasikereket értek el a kongresszusi verseny­mo­zgalomban. A megye útjai­­nak jobbá tétele, az ésszerűbb, gazdaságosabb munkavégzés mellett sok társadalmi munkát is végeztek. A legjobbak közé tartozik a szekszárdi üzem­­mérnökség Augusztus 20. szo­­­cialista brigádja, melynek tag­jai a nagymányoki II. Rákóczi Ferenc általános iskola kis­diákjai számára építenek rov­ i dem kézilabdapályát Eddig több mint 200 óra társadalmi munkát végeztek, melynek so­rán elkészítették a 800 négy­zetméteres pálya alapjait A munkát ahogy az időjárás en­gedi, tovább folytatják. Ta­vasszal az aszfaltozást végzi­ki­ s tervük az, hogy április 4-re átadják a nagymányoki iskolá­soknak az új, korszerű sport­ i létesítményt • i A Dél-dunántúli Áram­szolgálj­tató Vállalati szekszárdi üzem­­igazgatóságának szerelési osztá­­lyán is jelentős munkafelajánló-k sokat tettek az elmúlt tavasszal, az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére­ ígérték, hogy a vállalat árbevételét öt százalékkal a tervezett fölött tel­jesítik. Vállalásuknak neovesdk, hogy elegett tettek, de azt túl is teljesítették. Az eredetileg tervet­zettnél 6,7 százalékkal többet vé­geztek. Emellett jelentős mértékű társadalmi munkát is végeiztek­. Az üzem­etek osztály­balgazó ma il közösen elkészítették a szekszár­di ifjúsági park dísz­­tervflál­lításának tervét A 600 ezer fo­rintos beruházás alapjául szol­­­gáló tervdokumentáció értéke 13 ezer forint. Ez része az év során végzett 30 ezer forintnyi társadal­­mi munkának. Kongresszusi felajánlásaik kö­zött szerepelt az előszerelő te­lep fejlesztése. Ezt a munkát is elvégezték, s ezzel jelentős mér­tékben könnyebbé tették a hely­­­színen végzendő szerelési tev­­­­cenységet. A Tolna megyei Beruházási Vállalat Vásárhelyi Pál szocia­lista brigádjának tagjai a kongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy gondos munkával je­lentős mértékben csökkentik a közreműködésükkel megvaló­suló beruházások költségeit. Tavasszal ígéretet tettek, hogy ily módon 400 ezer forintot ta­karítanak meg az építtetőknek. Vállalásukat túlteljesítették. Kongresszusi munkaverseny­­vállalásaik között szerepelt még a gyermekintézmények építtetésének határidőn belül és jó minőségben történő be­fejezése. Közreműködésükkel a tervezettnél négy hónappal ha­marabb átadták a kórház óvo­­dáját, határidő előtt egy hó­nappal a Kadarka utcai óvo­dát, s fél évvel korábban a tegnap véglegesen átadott Pe­tőfi Sándor utcai bölcsődét. Ez utóbbinak műszaki ellenőr­zési munkáit társadalmi mun­kában végezték a brigád tag­jai. 1975. február Xi

Next